Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-21 / 167. szám, kedd

8 Kultúra Moszkvai leszbi-fotókiállítás Moszkva. Az orosz fővárosban, a „Ja + Ja” (Én meg Én) elnevezé­sű központban megnyílt a leszbikus fotográfia tárlata. A válogatásba a Nyitott téma elnevezésű pályázatra beküldött legjobb munkák ke­rültek. A fényképpályázatot a Pinkstar, a Ráduga (Szivárvány) és a TriEl elnevezésű oroszországi leszbikus szervezetek hirdették meg amatőr női fotósok részére. A részvétel, mint ez az elnevezés is mu­tatja, teljesen nyitott volt: bárki bármennyi munkával jelentkezhe­tett. A zsűri hat kategóriákban hirdetett győztest: Mono - Ő csak az enyém; Család, azaz idegeneknek belépni tilos; Sztárok; Hatnapi ro­bot, hétvégi extázis; Szabálytalanok, azaz bármiről bármit; Leszbi­kusok - vagyunk akik vagyunk. A kiállítás révén a legjobb pályamun­kákkal most a nagyérdemű is megismerkedhet. Moszkvában a tárlat augusztus elsejéig lesz látható, majd átköltözik Szentpétervárra, szeptembertől pedig a válogatást Berlinben is bemutatják. (MTI) MOZI HVIEZDA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 17.15 Az 50 első randi (amerikai) 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Maradok! (francia) 21MLADOSÍ: Buddy (norvég) 16,18,20 TATRA: Szégyen­folt (amerikai) 18.30,20.30 AUPARK - PALACE: Shrek 2 (amerikai) 15, 15.40, 17, 19, 21 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 14.50 Pofa be! (francia) 17.20,19.20,21.20 Harry Potter és az azkabani fogoly (ame­rikai) 14.30,15.30,16.30,17.30,18.30,19.30 Holtak hajnala (ameri­kai) 21.30 Starsky és Hutch (amerikai) 16.10, 18.40 Fegyvertársak (amerikai) 20.50 Trója (amerikai) 16.40, 20.20 Szégyenfolt (ameri­kai) 20.30 Buddy (norvég) 19.40,21.50 Az 50 első randi (amerikai) 19.40,21.50 Betörő az albérlőm (amerikai) 14.20,16.50,19.10,21.40 Holnapután (amerikai) 14.40,18.10, 21.10 A főnököm lánya (ameri­kai) 15.20 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 18.20,20.40 KASSA TATRA: Szégyenfolt (amerikai) 18,20 CAPITOL: Betörő az albér­lőm (amerikai) 16,18, 20 ÚSMEV: Shrek 2 (amerikai) 16,18, 20 IMPULZ: Flört a fellegekben (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-S ZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Maradok! (francia) 21 GALÁNTA - KERTMOZI: Az 50 első randi (amerikai) 21.30 NAGYMEGYER­SLOVAN: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 20 PATH - KERTMOZI: Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 17.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Pán Péter (amerikai) 18 Baromi jó 2 (cseh) 20 Gothika (amerikai) 22 LÉVA - JUNIOR: Holnapután (amerikai) 18 KERTMOZI: Holnapután (amerikai) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hideghegy (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Gothika (amerikai) 15 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 15,17.45,20.30 Holnapután (amerikai) 15,17.30,20 Hol­tak hajnala (amerikai) 15.45, 18, 20.15 Időzavarban (amerikai) 15.30,17.45, 20 Padlógáz (német-luxemburgi) 15.30,19.45 Shrek 2 (amerikai) 16, 18, 20 Trója (amerikai) 17.15, 20.30 A tűzT óceánja (amerikai) 16.45, 19.30 Van Heising (amerikai) 17, 19.45 Zser- nyákok (svéd) 17.30 Az 50 első randi (amerikai) 16.15,18.15, 20.15 Miről ír az Irodalmi Szemle júliusi száma? Irodalom és rendszerváltás LAPISMERTETŐ A nyolcvanas évek magyar iro­dalma „az irodalom szabadsághar­cának korszaka” volt - állapítja meg Pomogáts Béla Irodalom a rendszerváltásban - rendszerváltás az irodalomban című esszéjében, írásában foglalkozik az irodalom autonómiájáért folytatott küzde­lemmel, a közélet vagy alkotómun­ka kérdésével, az írástudók felelős­ségével, továbbá az irodalom sze­reptévesztésével és a nemzeti iro­dalom egységével. „A magyar iro­dalom - vállalt hagyományai, nem­zeti tudata és esztétikai értékrendje értelmében - mindig egységes szel­lemi entitásnak tartotta önmagát, ennek a szellemi entitásnak azon­ban több központja, ... több törté- nelmüeg kialakult intézményrend­szere volt” - állapítja meg az iroda­lomtudós. Megítélése szerint „a rendszerváltás idején (és után) a határon túli magyar részirodal­maknak ez az egyetemes nemzeti kötődése vált hangsúlyossá... Iro­dalmunk nemzeti egysége mára va­lójában intézményesült, és ez az in­tézményesült egység jótékonyan befolyásolhatja a nemzeti közösség belső szolidaritásának és identitá­sának további fejlődését is.” A szépirodalmi rovat közli Tóth Elemér, Török Elemér és Öllős Edit verseit, valamint Aich Péter, Szalay Zoltán novelláját és Csordás János sci-fi trilógiáját. Olvashatjuk továb­bá (versekkel illusztrálva) Polgár Anikó tanulmányát Fabó Kinga, Adamik Tamás és Somlyó György catullusi verseiről. Részletesen be­számol a folyóirat a Posonium Iro­dalmi és Művészeti Díj átadásának ünnepségéről, közli Duba Gyulá­nak, a kuratórium elnökének az ér­tékelését az idei pályaművekről, to­vábbá azokat a méltatásokat, me­lyek a díjazott művekről és életmű­vekről (Koncsol László, Fonod Zol­tán, Mács József, Leck Gábor, B. Kovács István és Polgár Anikó mun­kásságáról) hangzottakéi. A Vendégkritika rovatban Olasz Sándor tanulmányát közli a lap Jó­kai Anna Az együttlét című leg­újabb regényéről, valamint Papp Ágnes Klára tanulmányát Petri György Összegyűjtött versek című kötetéről. A Múlt és történelem ro­vatban Popély Gyula a két világhá­ború között szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom kér­déseivel foglalkozó többrészes ta­nulmányának első részét (A cseh­szlovák uralom évei alcímmel) köz­li a folyóirat. A Tallózó rovat Kon­csol László jelentését adja közre a Csallóközi Kiskönyvtárról, (zsolt) ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 21. A kiemelkedő teljesítményért adományozott Ferenczy Anna-díjat idén Olasz István kapta A színész este él (Dömötör Ede felvétele) Olasz Istvánnak szavazta meg a Komáromi Jókai Színház társulata a Fe­renczy Anna-díjat a július 12-én megtartott évadzáró társulati ülésen. Az elisme­rést minden évben egy ki­emelkedő teljesítményt nyújtó fiatal művész kapja meg. ZSELINSKY MIROSLAV Hogy kerültél a színház köze­lébe? Középiskolás voltam, amikor a színészet elkezdett érdekelni. Ga- lántára jártam gimnáziumba, ahol akkoriban nem működött színját­szó kör, így máshol kellett szeren­csét próbálnom. Többen ajánlot­ták a dunaszerdahelyi Fókusz színjátszó csoportot, amely Jarábik Gabriella vezetésével több nagy sikert ért már el. így ott kezdtem el. Nagyon jól éreztem magam: jó hangulatú próbák, si­keres előadások, magyarországi és erdélyi fesztiválok... Annyira megtetszett ez az élet­forma, hogy úgy gondoltam, meg­próbálom a főiskolát. Nem érde­kelt, hogy a színészpályának renge­teg buktatója van. Nem tudom megmagyarázni azt az erős készte­tést, ami miatt elkezdtem, hiszen nem voltak színházi kötődéseim. Nem volt a családban senki, aki er­re a pályára irányított volna; a főis­kola előtt még színházba se jártam túl gyakran. Mindig visszafogott, mondhatni, visszahúzódó voltam. Gyerekkoromban vékony voltam, elállt a fülem, ezért csúfoltak a lá­nyok. A színpadon éreztem magam jól, ott próbáltam magam kiélni, elégtételt venni a világon. Milyen volt a főiskola? Hozzá­adott a lelkesedésedhez, vagy el­vett belőle? Nagyjából ugyanannyit adott, mint amennyit elvett. A főiskola el­sősorban felnyitotta a szemem, és meghatározta az élethez való vi­szonyomat. Rá kellett jönnöm, hogy addig gondtalan életet éltem, rendezett körülmények között, biz­tos családi háttérrel, míg osztály­társaim többsége nem volt ilyen szerencsés. Az ő sorsukon keresztül éltem meg bizonyos határhelyzete­ket, amelyekből később építkezni tudtam. Az osztályfőnököm, Mar­tin Huba célja az volt, hogy a végső érzelmi határokat meg tudjuk élni. A végletekig el akart vinni egy álla­potot. Ekkor kezdtem el komolyab­ban gondolkodni a körülöttem lévő világról. Erős évadot tudhatsz magad mögött: játszottál zenés darab­ban, mesében, a Ház-tűz-néző főszerepét is megkaptad... Igen, bár nem volt könnyű elkez­deni. Tavaly végeztem a főiskolán, így önálló színészként ez az első évadom. Elsősorban a beilleszke­déssel voltak problémáim: meg kellett szoknom az új közeget és az embereket; illetve azt a helyzetet, hogy már nem pátyolgatnak a ta­náraim, hanem magamra vagyok utalva. A másik nagy nehézséget - eb­ben osztom kollégáim nagy részé­nek a véleményét - a délelőtti elő­adások okozták. Nehéz megszokni azt, hogy délelőtt kell színpadra lépni, hisz a főiskolán is este ját­szottunk, és én is ezt tartom éssze­rűnek. A színész nem képes ugyan­olyan minőségi teljesítményt nyúj­tani délelőtt, mint este. A színész este él. Estére az aznapi tapasztalá­sok következtében a gondolkodása is letisztul ahhoz, hogy maximális teljesítményt tudjon nyújtani. Fel­háborítónak tartom, hogy bizonyos iskolák más színházakba hajlandó­ak elmenni esti előadásra, hozzánk viszont nem. Nagyon bízom abban, hogy ebben az ügyben megegye­zésre jut a színház és az iskolák ve­zetősége. Igaz az is, hogy sokféle szerepet játszottam. Hálás vagyok Tóth Ti­bornak, hogy rögtön az első évben bízott bennem, és sok lehetőséget kaptam. Változatos karakterű és változatos nagyságú szerepeim vol­tak. Nagyon szeretem játszani a Ház-tűz-néző Padkaljószinját, de jelenlegi kedvencem A gazdag sze­gények Szüköl Maálja. Tudod már, hogy jövőre miben játszol? Mesével kezdem az évadot, a cí­me Nyuszi ül a fűben. Nagy kihívás ez, mivel Varsányi Marival ketten játsszunk csupán az előadásban, és a nagy része improvizáció lesz. Na­gyon várom már, mert gyerekekkel még nem volt lehetőségem a rög­tönzésre. Sokkal nyitottabbak és őszintébbek, mint a felnőttek. Ez ösztönzőleg hat rám. Az évad további előadásaiban is lesz szerepem, de több konkrétu­mot egyelőre nem tudok. Szeret­nék bekerülni a színház stúdiójá­ban tervezett kamara-előadásba, mert mint műfaj nagyon közel áll hozzám. Legtöbbször az ilyen jelle­gű előadás a színészt arra ösztönzi, hogy gondolatainak, érzéseinek mélyebb részeit kutassa fel, és a kö­zönséggel is közelebbi kapcsolatba kerül. Örülök, hogy ezt az évadot színvonalas produkcióval zártuk, és szeretném, ha a jövőben leg­alább ilyen, de ha lehet, még jobb előadások születnének, mint A gaz­dag szegények. NÉZEM A DOBOZT Bakiviadalok, mozzanatvadászok, tévlisták Z. NÉMETH ISTVÁN Nézem a dobozt. Éppen egy ügyes kis összeállítás megy a film- történetben előforduló melléfogá­sokról. A különböző hibák az ope­ratőrök túlbuzgóságából, történel­mi hiteltelenségből, a technikusok mulasztásából egyaránt adódhat­nak. Akármennyire profik a stá­bok, elhivatottak a rendezők, a for­gatás ördöge mindig ott táblából a kamera körül belógó mikrofon, ab­laküvegben tükröződő stáb, össze­tört, majd hirtelen kikalapált au­tók, vágási hiba, vagy éppen tárgyi tévedés képében. Mint megtudhat­tam, nem kevés olyan fanatikus filmrajongó akad világszerte, akik szinte egymással versengve gyűjtik a kisebb-nagyobb pontatlanságo­kat, amelyekből akár akkora „le­genda” is lehet, mint az Egri csilla­gok című magyar filmben a török janicsár kezén lévő karóra. A bakiviadorok megszállottként ké­pesek akár több tízszer is végignéz­ni (természetesen kockánként!) a kiszemelt műalkotást, hogy a gyár­tók (akik a nagyobb mellétrafálá­sokra nemigen lehetnek büszkék, de már nem tudnak változtatni raj­ta) „mit felejtettek benne” a film­ben. A „gyűjtőknek” szerencséjük van. Egyrészt senki és semmi sem tökéletes, hiba nélküli filmet nem igazán találni, s úgysem azok ma­radnak meg végül az emlékeze­tünkben. Másrészt a technika fejlő­dése is a kezükre játszik, hiszen míg azelőtt szemcsés VHS-kazet- ták mellett rontották a szemüket, most a DVD-lemezek tömörített, borotvaéles képe még a legelrejtet- tebb hiányosságok feltárására és dokumentálására is lehetőséget biztosít. Példának itt van mindjárt egy aprócska, természettudományos jellegű tévedés. A Némó nyomá­ban című remek filmben figyel­men kívül hagyták azt, hogy a nős­tény bohóchalak valamivel na­gyobbak a hímeknél, így nem pon­tos, hogy a film elején Coral és Martin ugyanakkora méretű. Tör­ténelmi tévedésnek mondható, hogy Az elveszett frigyláda foszto­gatói 1936-ban játszódik, és a né­met katonák nagy része MP-38-as vagy MP-40-es géppisztolyokat használ, ezeket a típusokat azon­ban csak 1938-ban, illetve 1940- ben rendszeresítették. Néhány kisebbfajta bakira azért emlékszem pontosan, mert saját magam is ellenőriztem őket. A tévé nemrég vetítette (ismét) a Han­nibal című filmet. Benne láthattuk, amint Claire kinyitja Hannibal le­velét, melyet a gyilkos viasszal zárt le: amikor azonban olvassa, a flashbackben Hannibal nem via- szozik, csupán a szokásos módon végignyalja a borítékot. Vagy itt a másik, amihez azért már „kockajá­tékra” van szükség: a Drágán add az életed! végső jelenetében, ami­kor Alan Rickman kiesik az abla­kon, magával rántja Bruce Willis filmbeli feleségét, és az órájába ka­paszkodva próbálja lerántani; Bruce az óraszíj kikapcsolásával bajlódik, vér látható az arcán és a karján, egy gyors vágás Rick- manra, majd ismét Bruce-t látjuk, de közben azért lehetett egy vil­lámgyors mosakodás, hiszen a vér eltűnt róla. A harmadik érdekesség a Mátrix - Újratöltve abban a jele­netében található, amelyben Neo száz Smith ügynökkel küzd. Az éles szeműek észrevehetik, hogy a háttérben mozgolódó Smith-ek nem is hasonlítanak az eredetire, ugyanis a trükkösök csak az arcot kopírozták a statiszták testére, ám lustaságból nem végeztek tökéle­tes munkát. Végezetül álljon itt a legtöbb kel­lemetlen tévedést tartalmazó fil­mek hatos listája. Ki gondolná, hogy A Karib-tenger kalózai 259, A Gyűrűk Ura - A Két Torony 220, A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége 211, a Titanic 178, a Csillagok há­borúja 144, a Harry Potter és a tit­kok kamrája pedig 139 bakival büszkélkedhet...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom