Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-21 / 167. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 21 RÖVIDEN Irán szerepét vizsgálják Washington. Az USA vizsgálja Irán szerepét az ellene 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokban. Ezt George Bush jelentette be. Az amerikai elnök hozzátette, John McLaughlin, a CIA megbízott igazgatója korábban azt mondta: nem volt közvetlen kapcsolat Irán és a merényletek között. „Én régóta mondom, hogy Irán aggodalomra ad okot. Továbbra is vizsgáljuk, hogy volt-e közük a merényletekhez” - fogalmazott. Bush már évekkel ezelőtt a gonosz tengelyéhez tartozó országnak nevezte Iránt, azzal vádolta, hogy menedéket nyújt az al-Kaida bizonyos vezetőinek, pénzzel támogat terrorszervezeteket, például a libanoni Hezbol- lahot, és atomfegyverekre akar szert tenni. (MTI) Felmondaná a tűzszünetet Tbiliszi. A grúz elnök tegnap beismerte, hogy grúz haderők állomásoznak Dél- Oszétia szeparatista tartományban, a grúzok lakta falvakban. Mihail Szaakasvili leszögezte: Tbiliszinek nincs is szándékában visszavonni a dél-oszét főváros, Chinvali körzetébe telepített egységeket. Egyúttal sejtetni engedte, hogy kész felmondani az 1992-ben Oroszország és Grúzia által aláírt tűzszünetet. Ez a megállapodás vetett véget annak idején a Grúzia, valamint az Oroszországhoz való csatlakozást követelő dél-oszétiai szakadárok közötti fegyveres összecsapásoknak. (MTI) Szaakasvili ezzel beismerte azt a katonai akciót, amelyet a múlt héten még tagadott (Képarchívum) A kormányzat átalakítása Moszkva. Vlagyimir Pu- tyin tegnap rendelettel szervezetileg átalakította az orosz belügyminisztériumot, folytatva ezzel a legfontosabb orosz hatalmi szervek önmaga képére formálását. Az elnöki rendelet, amely megfogalmazása szerint azt szolgálja, hogy hatékonyabbá váljon a minisztériumnak „az emberi és állampolgári jogok és szabadságok védelme érdekében kifejtett tevékenysége”, csökkenti a miniszterhelyettesek és főosztályok számát. Ezzel mozgékonyabb szervezet jön létre, amelynek a munkáját az eddiginél egyszerűbben irányíthatja az elnök. (MTI) Washington esetleg hajlandó elhalasztani a Jenkins elleni bűnvádi eljárást Roskatag dezertőr Washington. Az USA eseúeg hajlandó elhalasztani a csaknem 40 évvel ezelőtt Észak-Koreába szökött volt amerikai katona, Charles Jenkins elleni bűnvádi eljárást, de nem szándékozik attól teljesen eltekinteni. Ezt Richard Boucher külügyi szóvivő közölte. „Tekintetbe vesszük az emberiességi szempontokat és Jenkins egészségi állapotát. Indítványozni fogjuk jogi úton, hogy megfelelő időben vegyék őrizetbe, de nem most azonnal” - tette hozzá. A 64 éves volt amerikai katonát, Jenkinst vasárnap óta egy tokiói kórházban ápolják. Japánban sokan remélik, hogy az USA elnéző lesz Jenkins iránt a szökés bűntettének elbírálásakor, s az egykori katonaszökevény együtt maradhat japán feleségével és leányaival az ázsiai országban. Jenkins 1965-ben az Észak- és Dél-Koreát elválasztó fegyvermentesített övezetből szökött északra. Japán felesége úgy került a sztálinista országba, hogy észak-koreai titkosügynökök 1978- ban elrabolták. (MTI) Jenkins a családjával a tokiói repülőtéren (Reuters-felvétel) A katalán szocialista politikus magasan győzött a lengyel Geremekkel szemben Borrell az új EP-elnök Strasbourg. Megkezdte működését tegnap Stras- bourgban az immár huszonöt uniós tagország képviselőiből álló újonnan választott Európai Parlament (EP), amely alakuló ülésén elnökévé választotta a spanyol Josep Borrellt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A katalán szocialista politikust már az első szavazási fordulóban megválasztották az EP elnöki tisztségére: Borrell 388 támogató szavazatot kapott vetélytársával, a liberális Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminiszterrel szemben, aki 208 voksot gyűjtött be. A távozó Pat Cox által eddig betöltött tisztségre három esélyes jelöltet emlegettek, Borrell és Geremek neve mellett még Francis Wurtz francia kommunista képviselőt sorolták ide. A legnagyobb eséllyel mindazonáltal Borrell indult, hiszen az EP két legnagyobb képviselőcsoportját adó Európai Néppárt (ÉPP) és Európai Szocialisták Pártja korábban megállapodást kötött a tisztségek elosztásáról az EP-ben, amelynek megbízatása 2009-ig érvényes. A megállapodás értelmében Borrell az elnöki tisztséget 2006-ban átadja az ÉPP képviselőjének, aki - egyelőre úgy tűnik - a német Hans Gert-Pöttering, az EPP-ffakció vezetője lesz. Az EP ülését a testület korelnöke, Giovanni Berlinguer olasz szocialista euroatya nyitotta meg. Berlinguer köszöntötte a májusban csadakozott tíz új uniós tagország EP-képviselőit, kijelentve, hogy Európa korlátái ledőltek, az unió kiterjeszti tevékenységének határait. Egyes képviselők leplezni sem igyekeztek meghatódottságukat. A 732 EP-képviselő várhatóan csütörtökön dönt arról, jóváhagyja-e Jósé Manuel Durao Barroso volt portugál kormányfő jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Strasbourgi bejelentés szerint Fazakas Szabolcs személyében magyar elnöke lesz az EP egyik legfontosabb testületének, a költségvetésellenőrzési bizottságnak. Az európai szocialista pártokat tömörítő frakció előző este döntött úgy, hogy őt jelölik e bizottság élére. Fazakas Szabolcs hangsúlyozta: ez a döntés gesztus a tíz új tagország felé, s egyben azt is elismeri, hogy a magyar szocialisták komoly szerepet játszanak az EP szocialista frakciójának munkájában. Az EP teljes ülése csütörtökön szavaz a bizottságok vezetőiről. A parlamenti bizottságok számát az idén emelték fel 17-ről 20-ra. Josep Borrell (Reuters) Szabadon engedték a Fülöp-szigeteki túszt Zarkávi Japánt fenyegeti MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó/Dubaj/Tokió. Támadásokkal fenyegette meg Japánt Abu Muszab az-Zarkávi terrorista vezető arra az esetre, ha nem távozik Irakból. A zsaroló üzenet az interneten, Zarkávi mozgalmának honlapján jelent meg. Ebben felszólították Japánt, hogy kövesse a Fülöp-szigetek példáját, és vonja ki 550 fős szárazföldi katonai alakulatát Irakból. „Nem az iraki népnek jöttetek segíteni, hanem az amerikaiakat véditek. Sorsotok is ugyanaz lesz, mint az amerikaiaké és másoké” - olvasható az üzenetben, amelyet Zarkávi szervezetének katonai szárnya, a Hálid ibn al-Válid nevű csoport írt alá. A fenyegetés azzal egy időben látott napvüágot, hogy az-Zarkávi terroristái Irakban szabadon engedtek egy Fülöp-szigeteki túszt. A férfi életének megmentése érdekéber Manila a tervezettnél korábban ki vonta Irakból 51 békefenntartó katonáját. Az iraki emberrablól már meggyilkoltak egy amerikai egy dél-koreai és egy bolgár túszt Az elrabolt külföldieket lefejezték Koidzumi Dzsunicsiro japán mi niszterelnök tegnap, az-Zarkávi fenyegetésének napvilágra kerülése előtt úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy Japán iraki politikájában semmilyen változást nem fog okozni a Fülöp-szigetek döntése katonáinak kivonásáról. A Hálid ibn al-Válid csoport egyúttal óva intette az arab és iszlám országokat is attól, hogy katonákat küldjenek Irakba. „Utolsó alkalommal figyelmeztetünk. Vaskézzel sújtunk le mindenkire, aki támogatást nyújt az amerikaiaknak, (az iraki miniszterelnöknek) Allávinak és bandájának.” Saront nem látják szívesen Franciaországban Diplomáciai konfliktus MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A francia elnök megüzente az izraeli kormányfőnek, hogy nem lámák szívesen Párizsban. Ariel Sáron a közelmúltban arra szólította fel a francia zsidókat, hogy sürgősen vándoroljanak ki Franciaországból Izraelbe. Ezután üzente meg Jacques Chirac elnök Saronnak, hogy hiába volt a heteken át tartó egyeztetés Sáron esetleges párizsi látogatásáról. „Javaslatának elhangzása után Önt nem látnánk szívesen” - fogalmazott Chirac. Az izraeli külügyi szóvivő nem kívánta kommentálni a francia elnök szavait, mondván „a minisztérium nem hozza nyilvánosságra a bizalmas üzenetek tartalmát”. Sáron viszont kitart amellett, hogy a francia zsidóknak ki kellene vándorolniuk Izraelbe - tűnik ki abból a közleményből, amelyet a kormányfő hivatala adott ki, s amelyet tegnap ismertettek az izraeli rádiók. Gross biztos többséget és stabil kormányt akar Svobodát lecserélnék KOKES JÁNOS Prága. Az új kormányprogramról, illetve a jövőbeni kormányzati együttműködés konkrét formáiról kezdett egyeztetést tegnap Prágában a régi-új cseh kormánykoalíció három pártjának elnöke. „Egyetértettünk abban, hogy a felálló kormánynak be kell fejeznie az állam- háztartási reformot” - mondta a megbeszélések után Stanislav Gross, a szociáldemokraták kormányalakítási tárgyalásokkal megbízott elnöke. Megállapodás született arról, hogy a kabinet az általa kulcsfontosságúnak tartott javaslatokat csak akkor viszi a parlament elé, ha azokat mindhárom párt minisztereinek legalább a fele támogatja. A cseh médiában már folynak a találgatások az egyes miniszteri tárcák elosztásáról. A lapok biztosra veszik, hogy Bohuslav Sobotka pénzügy- és Zdének Skromach népjóléti és munkaügyi miniszter marad. Egyre erősebb az a vélemény, hogy Gross meneszti Cyril Svoboda kereszténydemokrata külügyminisztert, akinek helyét a szociáldemokrata Lubomír Zaorálek, a képviselőház jelenlegi elnöke foglalná el. Zaorálek helyére a szociáldemokraták Vladimír Spidla távozó miniszterelnököt szeretnék. Németország a Hitler ellen 1944. július 20-án megkísérelt merénylet 60. évfordulójára emlékezett Hazafiaknak nyilvánították Stauffenbergéket MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Idén minden korábbinál nagyobb felhajtás előzte meg Németországban a Hitler ellen 1944. július 20-án megkísérelt merénylet kerek évfordulóját. A német szövetségi elnök hazafiaknak nevezte az összeesküvés egykori résztvevőit. Horst Köhler kijelentette: a náci rezsimmel szembeni aktív ellenállókat, Klaus Schenk von Stauffen- berget és társait minden német részéről tisztelet és hála illeti meg bátorságukért és lelknsmeretük szaváért. 1944. július 20-át pedig a német történelem „tiszteletre méltó napjának” minősítette. Gerhard Schröder kancellár tegnap délelőtt a védelmi minisztérium berlini épülettömbjének udvarán beszélt, azon az állami ünnepségen, amelyet a kerek évforduló alkalmából rendeztek. „A Hitlerrel szembeni ellenállás nem 1944-ben kezdődött, hanem már 1933-ban, amikor kommunisták, szociáldemokraták, hitvalló keresztény emberek, egyszerű állampolgárok fordultak szembe a náci diktatúrával. Fellépésük azonban elszigetelt, az ellenállás korlátozott maradt. Németországban nem alakult ki olyan széles hazafias ellenállás a barbár uralommal szemben, mint Franciaországban, Hollandiában és más európai országokban.” A 60 évvel ezelőtti merénylők sokáig kétértelmű németországi megítélésére utalva a kancellár leszögezte: nem hazaárulás, ha valaki megpróbálja megmenteni a hazáját a barbárságtól. „Klaus Schenk von Stauffenbergnek és társainak a fellépése a keresztény-humanista hagyományokban gyökerezett, a Hitler elleni összeesküvők a szabadságért és az igazságosságért cselekedtek és haltak meg. ” Az évforduló alkalmából Schröder a szabadság és a tolerancia európai értékeinek megvédésére szólította fel a németeket. Mint fogalmazott, 1944. július 20. nagyszerű örökségéhez a béke és a szabadság mellett hozzátartozik az európai elkötelezettség is. Ennek pedig éppúgy része a szolidaritás, a felvilágosodás és a jólét, mint az ellenállás bármiféle erőszakos uralommal, diktatúrával szemben. A Hitler főhadiszállásán működésbe hozott pokolgép csak köny- nyebb sérülést okozott a náci diktátornak, aki utána szörnyű bosz- szút állt. A merénylet fő szervezőit még aznap elfogták és a rögtönítélő bíróság ítélete nyomán kivégezték. A katonai összeesküvés többi résztvevőjét utóbb tartóztatták le, akadt köztük olyan, akit csak 1945 tavaszán lőttek agyon. Joachim Fest történész szerint július 20. évtizedeken át másodosztályú emléknap volt az NSZK-ban. A nyugatnémet társadalmat erősen megosztotta a merénylet megítélése. Míg az emberek egy része egy demokratikus Németország élharcosait látta az összeesküvőkben, másik részük hazaárulóknak tekintette őket. Az NDK-ban egyedül a kommunista ellenállók részesültek méltatásban, az ottani hivatalos vélemény (miként hosszú éveken át a Hitler elleni koalícióé is) az volt, hogy az összeesküvők csak saját bőrüket akarták mentem Hitler megölésével. Tény, hogy a diktátor elleni utolsó, egyben legkomolyabb hátterű merényletre hat héttel a szövetségesek normandiai partraszállása, Németország két front közé szorulása után került sor. Vatikáni döntés Különleges vizsgáló Vatikánváros. Az ausztriai Sankt Pölten papi szemináriumában kirobbant gyermekpornográ- fia ügyében a Vatikán tegnap különleges vizsgálót nevezett ki. II. János Pál pápa azzal a feladattal bízta meg Klaus Küngöt, az ausztriai Feldkirch püspökét, hogy egy apostoli látogatás keretében mélje fel a papi szemináriumban történteket. Ausztriában egyre erősödnek a papi szeminárium felügyeletével megbízott Kurt Krenn püspök lemondását sürgető követelések azt követően, hogy a hatóságok 40 ezer pornóképet és számtalan videót foglaltak le. A Vatikán eddig csupán egysoros közleményt adott ki és nem kommentálta az esetét, amely nagyon kínos a Szentszék és az egyház számára a többségében római katolikusok lakta Ausztriában. (MTI)
