Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-02 / 152. szám, péntek
14 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 2. PÁLYÁZÓ Pályázat diáklapoknak AJÁNLÓ Bár itt van már a várva várt szünidő, és igyekszik mindenki minél hamarabb elfelejteni az iskolát és a tanulást, akadhatnak még lelkiismeretes és aktív diáklapszerkesztők, akiket nagyon is érdekelhet a következő pályázat, amivel digitális fényképezőgépeket lehet nyerni. Ugye, nem is jönne rosszul? A Provident Pénzügyi Rt. és a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete közös szakmai pályázatot írt ki diáklapok szerkesztősége számára. A DUE áprilisban lezárult diákújságíró és diákújság pályázatára nagyon sok pályamunka érkezett. A DUE-nak korlátozott lehetősége van minden évben, hogy a legtehetségesebb munkákat díjazza. A Provident Pénzügyi Rt. vállalta, hogy a diáklapok közül még 10 szerkesztőséget elismer. A Provident és a DUE közös kezdeményezéséből hagyományt szeretnének teremteni, hogy még több iskolaújság kapjon országos megmérettetési és bemutatkozási lehetőséget. A pályázaton az ország bármelyik diákszerkesztősége, diáklapja részt vehet. Küldjétek be iskolátok eddig megjelent diáklapjaiból a legutóbbi három számot és maximum fél oldal terjedelemben mutassátok be lapotokat (megjelenés, szerkesztés, kivitelezés, témaválasztás)! A pályázat címe: Iskolaújság. Beküldési határidő: 2004. szeptember 10. Díjak: Digitális fényképezőgépek. További információk: e-mail: due@due.hu (ú) Idővel nálunk is javul az ellátottság mértéke Számítógépet az iskolákba ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Sikeresnek mondható a Számítógépet az iskolákba elnevezésű projekt, hiszen a meghirdetésétől eltelt alig két és fél hónap leforgása alatt a hazai alap- és középiskolák csaknem 79%-ának nyújtott jelentős segítséget számító- gépes szaktanterem kialakításához. A hazai oktatásügy a milliárdos ajándék révén hatalmas előrelépést tehetett az információs társadalom kiépítése felé. A Számítógépet az iskolákba projekt az oktatásügy történetének eddigi legnagyobb beruházását jelenti. A német távközlési vállalat jóvoltából az év végéig mintegy 22 ezer PC lel gazdára a hazai iskolákban. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy fél éven belül valamennyi szlovákiai alap- és középiskola - mintegy 3500 oktatási intézmény - kialakíthatja saját számítógépes szaktantermét és ezzel párhuzamosan rákapcsolódhat a világhálóra. Jelenleg az iskolák 79%-ában működtetnek PC-termet, hozzávetőleg 74%-a pedig internethozzáféréssel is bír. Az iskolák műszaki ellátottsága terén Szlovákia még mindig óriási lemaradással küzd az uniós színvonalhoz képest. Egy hazai iskolai számítógépre jelenleg átlagban 100-130 diák jut. Az Európai Unió fejlettebb államaiban mindössze 20 tanulónak kell osztoznia egy PC-n. A jövő év végéig még kedvezőbb lehet ez az arány. Idővel nálunk is javul az ellátottság mértéke és jelentősen megközelíthetjük az uniós értékeket. A tervek szerint a projekt lezárulásakor - erre azonban még éveket kell várni - már csak 30 diáknak kell közösen használnia egy számítógépet, (érvé, st) Egy hazai iskolai számítógépre jelenleg átlagban 100-130 diák jut (Képarchívum) Helyreigazítás Lapunk szerdai számának 17. oldalán tévesen közöltük a MIK rövidítését. Helyesen: A Magyar Ifjúsági Konferencia munkájában nyolc határon túli régióból 44 ifjúsági szervezet vesz részt. Az érintettek elnézését kérjük, (ú) A galántai Kodály Zoltán Gimnázium „aratott” a tantárgyversenyeken, négyen öt első helyezést értek el A reáltantárgyak vonzásában A három „aranyérmes” diák (balról jobbra) Szentandrási István, Estélyi István és Páldy Sándor sikeresen öregbítik a Galántai Kodály Gimnázium hírnevét (Szőcs Hajnalka felvétele) Galánta. Birkus Róbert, Estélyi István, Páldy Sándor és Szentandrási István. Mindannyian a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai, és mind a négyen értékes kitüntetést vehettek át Nagyszombatban, ahol a kerületi tanügyi hivatal a tanulmányi versenyek, tantárgyolimpiák kerületi fordulójában elért eredményeikért adományozott nekik elismerő oklevelet. GAÁL LÁSZLÓ A négy fiatalember összesen öt első és egy második díjat szerzett a matematikai, fizikai és kémiai versenyeken. Mivel Birkus Róbert már leérettségizett, őt a kitüntetés átvétele után pár nappal nem találtuk a gimnáziumban, de a többi három fiúval elbeszélgettünk arról, mi készteti őket arra, hogy szabadidejük nagy részét egyéb szórakozás helyett a versenyekre való felkészülésre fordítsák. A 6. G. osztályos Szentandrási István a B kategóriában fizikából és kémiából is első helyen végzett a kerületi versenyen. Estélyi István a matematika olimpián a saját korosztálybeli B kategóriában első helyet szerzett, mégpedig úgy, hogy az összes résztvevő közül egyedül volt sikeres megoldó, ezenkívül az idősebbek A kategóriájában is indult, ahol 2. helyezést ért el. Az 5. G. osztályos Páldy Sándor a matematikai olimpia C kategóriájában lett első. Estélyi István elárulta neki, két kedvenc tantárgya volt, a matematika mellett a történelemhez is hasonlóan vonzódott, ez utóbbival hobbi szinten továbbra is kedvenc marad, de a jövőben inkább a matematikával szeretne foglalkozni. Pedagógusként vagy kutatóként szeretne dolgozni, de úgy véli, a matematika azoknak is hasznos, akik nem akarnak kimondottan erre szakosodni, mert sajátos gondolkodásmód kialakításához vezet. István nemcsak a gimiben működő matematikai szakkörön és otthon képezi magát, hanem a nyári szünetbe is aktívan foglalkozik a felkészüléssel. Tavaly Birkus Róberttel együtt részt vett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem tanára, Pósa Lajos által vezetett budapesti matematikai táborban. István az országos versenyen a negyven résztvevő közül a mezőny első felében, a megosztott 17-20. helyen végzett, de megemlítette, hogy a füleki Bodnár József egyike volt azon három résztvevőnek, akinek maximális pontszámot sikerült elérnie, és be is került abba a hattagú olimpiai csapatba, amely Athénban a nemzetközi matematikai diákolimpián képviseli Szlovákiát. Nyári tantárgytábor Szentandrási Istvántól megtudtuk, őt akkor fogta meg a fizika, amikor a nyolcosztályos gimnázium második osztályában Szuchopa János tanár úr a szakkörön készítette fel a diákjait a diákolimpiára. A kémiával először tavaly az Irinyi János Kémia Versenyen próbálkozott Komáromban, ahol a Selye János Gimnázium szervezi a magyarországi verseny felvidéki régiós fordulóját. Ezen mindjárt első helyet szerzett, és ezt a teljesítményét az idén is megismételte. Idén már a kémiaolimpia nagyszombati kerületi versenyén is részt vett, ahol a B kategóriában ugyancsak első helyen végzett. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kedvelt tantárgyain belül mely terület az, amellyel a későbbiekben foglalkozni szeretne, de mint kiderült, ez még korai kérdés: „Fizikából még nem igazán van elképzelésem, mert még nem ismerem minden területét, csak negyedikben vesszük majd a kvantummechanikát, hullámoptikát és hasonló dolgokat. A kémiából inkább a szerves kémia érdekel.” Páldy Sándor mindjárt a nyolc- osztályos gimnázium első évfolyamából indult a járási matekolimpián, és mindjárt az első helyen végzett. A matematikával azóta foglalkozik még komolyabban, amióta Mészáros tanár úr szakkörére jár. Az idei tanévben már több verseny nem vár a sikeres megoldókra, de nyáron mindhárman készülnek Balatonberénybe egy tantárgytáborba, valamint Komáromba, a Selye János Egyetemi Központ által szervezett táborba. Az említett komáromi táborozásra a kerületi versenyek legjobb eredményeket elérő résztvevőt hívják meg, de ezen kívül minden iskola lehetőséget kap, hogy a diákjai közül egy arra érdemeset maga is delegáljon a táborba. A versenyek sikeres résztvevői a szüleiktől is sok segítséget kapnak, és nemcsak abban, hogy lehetővé teszik számukra a tanulást, a szakkörök látogatását, hanem azzal is hogy a versenyekre sokszor valamelyik versenyző szülője a saját gépkocsijával szállítja a gyerekeket, ami nem kis anyagi áldozatot, az iskolának viszont nagy segítséget jelent. Talán hihetetlenül hangzik, de Babilóniában már több ezer esztendővel ezelőtt borotválták a hajat Szakáll vagy csupasz áll? LÁNGÉSZ Különböző korok, különböző divatok! Szerinted jól áll egy férfinak, ha szakállas, vagy neked inkább a csupasz áll tetszik jobban? A kor divatja szerint eltérően vélekedtek (és vélekednek ma is) erről a kérdésről az emberek. És azt vajon tudod-e, hogy mikor terjedt el a borotválkozás szokása, mikor és minek hatására fogalmazódott meg a szőrtelenség igénye? Talán hihetetlenül hangzik, de már több ezer esztendővel ezelőtt borotválták a hajat Babüóniában és Asszíriában. A kezdeti borotva akkoriban még egyszerű ásványból, obszidiánból hasított penge volt. A babüóniai borbély egy zacskóban hordozta magával. A szolgája vitte utána a sámlit, amin a borbély ült. A vendég pedig a földön csücsült a mester lábainál. Az egyiptomi borbélyok kőkést használtak kezdetben, aminek ma már a gondolatára is felszisszenünk. A bronzkorban azonban megszületett a bronzzsilett, vagyis a bronzkés. Nem hasonlított a mai borotvához, inkább sarlószerű vagy széles, véső alakú szerszámok voltak ezek. Nyilvánvaló, hogy nem lehetett valami gyönyörűség akkoriban a borotválkozás, és amennyire csak lehetett, el is kerülték. És vajon milyen volt az ókori férfiak szakáll- viselete? Ezt persze, nem lehet pontosan tudni, elképzeléseink azonban lehetnek. A szakállviselet népenként és korszakonként változott. Az ősi Egyiptomban még nem nyírták a szakállat. Az első dinasztia idejében kezdődött a borotválás. Ám a fáraó, a szakállas időkre való emlékezésül, bizonyos alkalmakra henger alakú műszakállt kötött az áliára. És mit tehetett Hatsepszut, az egyetlen női fáraó? Természetesen ő is hordta a műszakállat. Az asszír férfiak csigákba szedették szakállukat. A zsidóknál pedig a szakáll ápolása a szabadság és a jámborság jele volt. Az ókori görögöknél csak Nagy Sándor idejében teijedt el a borotválkozás. Dionüszioszról azt jegyezték fel, hogy a borbély vasától való félelmében inkább tüzes vassal égettette le a szakállát. Érdekesség az is, hogy a szakállpörkölést a családján belül végeztette el: mégpedig a lányával. A római korban általában a borotvált arc volt a divat. Akkor tehát szakáll vagy csupasz áll? Erre a kérdésre korok és vidékek szerint különböző válaszokat adtak. 1551- ben történt, hogy Oroszországban a zsinati atyák kimondták: szakáll nélkül senki sem juthat be a meny- nyek országába. Ugyanebben az évben egy francia püspököt azért nem akart az egyházmegye elfogadni, mert hosszú szakállt viselt. A sza- kálldivat politikai állásfoglalás is lehetett: 1848-ban a demokraták kör- szakállat viseltek, Garibaldi hívei viszont hegyes szakállal tüntettek. Végezetül pedig érdekességképpen olvass el egy ellentmondásos fejtörőt! Egy kis faluban sok-sok férfi él, akik közül az egyik a borbély. Ezek a férfiak mindannyian - csupasz áll-pártiak, ám mégis két csoportra oszlanak. Az egyik csoportot a borbély borotválja, a másik csoport viszont saját maga borotválkozik. (Tehát mindenkit vagy a borbély borotvál, vagy maga borotválkozik.) Kivétel nincs. Akkor vajon ki borotválja a borbélyt? Kellemes nyarat! (he, s) Azért talán neki mégnem kellene... (Képarchívum)
