Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-17 / 164. szám, péntek
12 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 17. MINDENNAPI KENYERÜNK Hol van az Isten? \ ÉDES ÁRPÁD Ige: „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót. Isten letekint a mennyből az emberekre, hogy lássa, van-e köztük értelmes, aki keresi az Istent? (...) Nem tudják a gonosztevők, akik úgy eszik népemet, ahogy a kenyeret eszik, de Istenhez nem kiáltanak, hogy majd egyszer igen megrettennek, akik addig nem rettegtek! (...) Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! (Zsoltárok könyve 53, 2-7.) Zsenge gyermekkorom nagyfölfedezése volt az énekes zsol- táros könyv lapozgatása közben, hogy a kilences után a tizenegyes következik, és ez még másik két helyen megismétlődött. Aztán édesapám megpróbálta az én szintemen elmagyarázni, hogy a kommunista cenzornak nem tetszett annak a néhány épeknek a szövege, ezért kihúzta azokat, amelyekben az istentelenek dölyfössé- géről, a templomok fölgyújtásáról panaszkodik Istennek a zsoltáros. Ki kellett maradnia annak az éneknek is, amelyben a Magyarország szó szerepelt, mert hát ez akkor éppen Csehszlovákia volt. Tanulságos, hogy azóta már sem az a nagyhatalmú cenzor, sem az a Csehszlovákia nincs meg! így múlik el a világ dicsősége - mondja a latin közmondás. Pedig ők az istentagadást megpróbálták tudományos szinten művelni, és ezt a „tudományos ateizmust” mindenkibe belesulykolni. Oly pimaszul, hogy nekünk a teológián is kötelező tantárgy volt, természetesen külső előadóval, és végeredményében nem sok sikerrel. Nem vették tudomásul azt az egyszerű bizonyítási szabályt, hogy valaminek a nemlétét bizonyítani csupán egy meghatározott rendszeren. belül, bizonyos korlátok közt lehetséges. „Nem is lehet csodálni” - mondaná Petőfi, hisz a rendszerük is meg a gondolkodásuk is korlátozott volt. Annál figyelemre méltóbb, hogy egy ilyen éles szemű cenzor kétszer is elnézte az istentagadást mindjárt az első sorában bolondságnak tituláló zsoltárt. Vagy esetleg az az egyedi eset kápráztatta el, hogy ez a zsoltár szinte szó szerint kétszer megismétlődik a 14. és az 53. szám alatt. Ez ma már valószínű kideríthetetlen, de nem is fontos. Itt maradt számunkra a zsoltár, és annak minden tanulsága. Az sem szorul különösebb bizonyításra, hogy a kapitalizmustól a kapitalizmusig a legbonyolultabb út éppen a szocializmuson keresztül vezetett, csupán az kétséges, hogy ez a „kis kitérő” mekkora lemaradást eredményezett, és meddig isszuk még keserű levét? Még egy fontos dolog válik nyilvánvalóvá e zsoltár kapcsán, mégpedig az, hogy az istentagadás egyáltalán nem új keletű dolog, és nem is a 19. vagy a 20. század vívmánya. Az elméleti ateizmus talán, de a zsoltáros számára nem ez jelenti az igazi veszélyt. Mert a kommunista ideológusok „túlbuzgóságánál” sokkal veszélyesebb az a gyakorlati ateizmus, istentelenség, amely jobban burjánzik, mint valaha. A Hitetőnek az az ördögi sugallata, amellyel belénk oltja és elhiteti, hogy nem kell az Istennel foglalkozni. Csak az számít, ami most van, amit most megszerezhetsz és élvezhetsz. Ami pillanatnyilag profitot termel, mindegy, milyen áron vagy kin keresztül. Az ^erkölcs pedig teljesen az én, az „ego” értékrendjének vagy kívánságának függvénye. A többi meg nem érdekes, csökevény és túlhaladott. „Akik úgy eszik népemet, mint a kenyeret eszik” - panaszkodik a zsoltáros. Mert az a tied, amit megeszel, ezért fogyassz minél többet! A jelszó a konzum, a tárgya pedig a mobiltelefontól a szeretőig bármi. Hogy van-e Isten, vagy nincs, az meg egyáltalán nem kérdés. Lyukad az ózon? Szennyeződik a környezetem, én is egyre sá- rosabb leszek? Majd csak lesz valahogy! „Isten letekint a mennyből, hogy lássa.” Letekintett Káinra, letekintett Bábelre is és a hitvallás szerint még egyszer eljön ítélni élőket és holtakat, hogy igen megrettenjenek, „akik addig nem rettegtek”. De mi már tudjuk, hogy eljött Sionból a Szabadító, aki azt mondta, hogy Ő az út, az igazság és az élet. A szerző református lelkész A házassági korhatár főszabályként a nagykorúság határa, azaz a 18. életév betöltése A házasságkötés írásos akadályai Amit Isten összekötött, ember el ne válassza (Illusztráció) A házasságkötést megelőzően a házasulandóknak az anyakönywezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozattal egyidejűleg igazolni kell a házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását is. \ ÚTMUTATÓ Aki éppen házasulandó, és nem tudná, annak most felsoroljuk a házasságkötés törvényes akadályait: ♦ a fennálló házasság, ♦ a közeli rokonság, ♦ az egyenes ági sógorság, ♦ a cselekvőképességet kizáró gondnokság, ♦ a gondnokság alá helyezés nélkül is fennálló cselekvőképtelen állapot, ♦ a házasságkötési korhatár el nem érése, ♦ a megfelelő okmányok hiánya Fennálló házasság esetén kötött újabb házasság érvénytelen. Ha azonban a korábbi házasság időközben megszűnik vagy érvénytelenné nyilvánítják, az utóbb kötött házasság érvényessé válik. A közeli rokonsági, sógorsági kapcsolaton alapuló házassági akadályok meghatározásánál a családjogi törvényhez fűzött indokolás szerint a jogalkotó genetikai szempontokat, az egészséges utódok származásának biztosítását és olyan alapvető erkölcsi normákat vett alapul, amelyek indokolják az ilyen kapcsolatban álló személyek között a házasságkötés törvényi tilalmát. Közeli rokonság miatt érvénytelen az egyenes ági rokonok és testvérek házassága, a testvérnek testvére vér szerinti le- származójával, valamint az örök- befogadónak az örökbefogadottal kötött házassága. Fontos szabály, hogy a testvérnek a testvére vér szerinti leszár- mazójával (nagynéninek az uno- kaöccsével, nagybácsinak az unokahúgával) kötött házasságához a törvényes akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság alatt a jegyző felmentést adhat. Ugyancsak elhárítható akadály az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti házassági akadály, az érvénytelenségi ok az örökbefogadás felbontásával ugyanis megszűnik. Semmilyen körülmények között sincs lehetőség azonban az egyenes ági rokonok, testvérek között érvényes házasságkötésre. (Az unokatestvérek közötti házasság azonban nem tilalmazott.) Egyenes ági sógorság áll fenn a házastárs és a volt házastársának egyenes ági rokona között. Nem köthet tehát házasságot az érintett személy a volt apósával, anyósával, illetve a mostohagyermekévei. Az egyenes ági sógorság akadálya alól a házasságkötés előtt vagy a házasság alatt a jegyző felmentést adhat. Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott. (Pl. olyan mértékű ittas vagy bódult állapot, amely cselekvőképtelenséget eredményez.) Az anyakönyvvezető köteles a cselekvőképtelen állapotban álló személy házasságkötésénél való részvételt megtagadni. Ha mégis közreműködik a házásság- kötés során, a megkötött házasság törvényes akadály miatt válik érvénytelenné. A házasság érvényes lesz, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja. A házassági korhatár főszabályként a nagykorúság határa, azaz a 18. életév betöltése. A 18. életév betöltése előtt a gyámhatóság előzetes engedélye alapján van lehetőség házasságkötésre. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. A 16. életév betöltése előtt, tekintettel arra, hogy ehhez a gyámhatóság nem adhat engedélyt, nincs lehetőség házasságkötésre. (A gyámhatósági engedéllyel házasságot kötő, 16. életévét betöltő személy egyébként a házasságkötéssel automatikusan nagykorúvá válik.) (-net) OTTHON ÜLVE UTAZÁS További barangolások a sokszínű Indiában KOHÁN ISTVÁN Talán sehol a világon nem fonódik annyira össze a múlt és a jelen, mint India számtalan műemlékkel rendelkező városaiban. A fővárost elhagyva első utunk az indiai viszonylatban nem túl távoli holt városba, Fatehpur Szikribe vezet. A palotavárosként is emlegetett Fatehpur Szikri már évszázadok óta teljesen lakadan. Történt ugyanis, hogy a felvilágosult uralkodóként ismert Akbar császár meggondolaüanul, mondhatnánk előzetes környezeti tanulmányok és vizsgálatok nélkül építtette fel a várost. Alig telt el harminc esztendő, amikor is kiderült, hogy a városnak nincs elegendő vize, s ezen túlmenően a levegője is egészségtelen. Ennek tudatában, mivel más megoldást nem talált, gondolt egyet, s tovább ment, majd pedig az alig 40 küométerre fekvő mai Ágra határában új palotát emelteA holt város tett. így történt aztán, hogy azóta Fatehpur Szikri, jóllehet ma is teljesen ép, mégis lakatlan, s így feltehetően a vüág egyeden ilyen jellegű, mondhatnánk, holt városa. A fővárostól mintegy 200 kilométernyi távolságra északkeled irányban fekvő Ágra, amely a Jamuny folyó partján terül el, aztán kedvező természeti körülményeinek következtében hosszú időn át a mogul uralkodók székhelye lett. Itt építtette fel ugyanis a híres mogul uralkodó, Akbar a világ egyik legnagyobb erődítményszerű palotaegyüttesét, és 2,5 km hosszú, kettős várfallal vett körül, amely egyben csaknem ötszáz épületnek nyújtott oltalmat a gyakori ellenséggel szemben. Építészeti szempontból talán legjelentősebb közülük a Sandzsahán mecset, amely Indiában a mozlimok legszebb egyházi építménye. Ezen túlmenően a palotaegyüttes udvarának központjában büszkélkedik a kis trón(A szerző felvétele) terem féldrágakövekkel kirakva, a tükörpalota, a halpalota, a jázmin torony, valamint az uralkodó magánpalotája, amely három különböző stílusú pavilonból áll, s valóban csodálatos látványt nyújt a látogatónak. Ágra városának, de talán Indiának is egyik legszebb, legismertebb és legjelentősebb építészeti remekműve a Tadzs Mahal mauzóleum, melyet az egyik leggazdagabb és legnemesebb szívű uralkodó, a Nagy Mogul Shan Jehan emeltetett hirtelen elhunyt, szeretett hitvestársa sírja fölé. Célja az volt, hogy az épület fölülmúlja a világ valamennyi szépségét. Ezen a nagyszerű alkotáson, amely féldrágakövekkel díszített fehér márványból épült, nem kevesebb mint 20 ezer ember dolgozott 20 éven át. Az építkezés költségei teljesen kimerítették az akkori mogul birodalom államkincstárát. Végső akaratának megfelelően halála után az uralkodó földi maradványait is a mauzóleumban helyezték el. Az uralkodónak és hitvesének szarkofágját finoman megművelt márványból készült kerítés veszi körül, amely szinte hihetetlenül áttört félhomályt kölcsönöz a mauzóleum belsejének. Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy ennek az építészeti remekműnek a valódi értékét soha senki nem próbálta meg felbecsülni. Felejthetetlen élmények birtokában hagyjuk el Ágra városát, hogy megismerkedjünk a csodálatos Jaipurral, India egyik leggazdagabb maharadzsa dinasztiájának, a Singheknek a székhelyével, melyet rózsaszínű városként szoktak emlegetni. A városban járva- kelve aztán úgy érezzük, valóban rászolgált erre az elnevezésre. A város középpontjában ugyanis csupa széles sugárút található, négyszögű, kivétel nélkül rózsaszínűre festett házakkal, iskolákkal, kórházakkal. A hagyomány szerint tették ezt a város lakói talán alattvalói hódolatból, mivel az első uralkodói palota, a Szelek Háza (Hawa Mahal) szintén rózsaszínű volt. Ugyancsak csodálatra méltó az utolsó maharadzsa palotája, amely jelenleg múzeum, s ahol alkalmunk adódott bejárni India első és legrégibb obszervatóriumát. S ha jnár Jaipurban járunk, nem mulaszthatjuk el, hogy elzarándokoljunk a közeli Ambérba, amely festői dombokkal körülvett meseszép völgyben fekszik, hatalmas erődítményszerű városfallal körülvéve. Az egyik domb tetején régi palota áll, belsejében a hinduista vallás búcsújáró helyeként szolgáló híres szentéllyel együtt. A palotába vezető utat egy elefánt hátán tesszük meg, ami bizony felejthetetlen élményt nyújt valamennyiünk számára. Az elefánt vezetőjének gyakorlati képességében bízva nemcsak biztonságban érezzük magunkat, hanem művészi élményben is részesülünk, tipikus indiai húros hangszerével ugyanis felejthetetlen dallamokat pengetve valóban elbűvöl mindnyájunkat.
