Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-02 / 152. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 2. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 26. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Po­gány Erzsébet. E héten az 500-500 koronát Lelkes Ildikó bakai, Pásztor Károly gömörhorkai és Oravec Ágnes tallósi olvasónk nyer­te. Gratulálunk! MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 17.15, 20 'HVIEZDA- KERTMOZI: A passió (am.-ol.) 21.15 MLADOST: El­veszett jelentés (am.-jap.) 16, 18, 20 TATRA: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 18 Pofa be! (fr.) 20.30 AUPARK - PALACE: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 30,15,16, 17.30,18,19, 20.30, 21 A főnököm lánya (am.) 15.10, 17.10, 19.20 21 gramm (am.) 21.20 Az 50 első randi (am.) 15.40,18.10, 20.20 Starsky és Hutch (am.) 15.20,17.20,19.30 Holtak hajnala (am.) 21.40 Trója (am.) 14.40, 16.40, 17.50, 20, 21.10 Elveszett jelentés (am.-jap.) 14.10, 16.20, 18.30, 20.40 Pofa be! (fr.) 14, 16.30, 18.20, 20.10, 22.10 Inkognito (am.) 14.20 Tucatjával olcsóbb (am.) 17.40,19.40 Holnapután (am.) 15.30,18.40, 21.30 KASSA TATRA: Pofa be! (fr.) 18, 20 CAPITOL: Harry Potter és az azka­bani fogoly (am.) 16, 19 ÚSMEV: Az 50 első randi (am.) 18, 20 IMPULZ: Flört a fellegekben (am.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: A titkos ablak (am.) 21.30 DUNA- SZERDAHELY-LUX: Good Bye Lenin! (ném.) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: A gyávaság tollai (am.) 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Holnapután (am.) 20 LÉVA-JUNIOR: 21 gramm (am.) 18 KERT­MOZI: 21 gramm (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Trója (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Betörő az albérlőm (am.) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 10,12.30,15,17.45,20.30 Hol- napután(am.) 13, 13.45, 15.15, 16.15, 17.45, 18.45, 20.15 Időza­varban (am.) 13.15,15.30,17.45,20 Mackótestvér (am.) 11 Padló­gáz (ném.-luxem.) 12.30, 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) 11,13,15 Shrek 2 (am.) 10,12,14, 16,18,20 Trója (am.) 10.45,14.15,17.15,20.30 Van Heising (am.) 17,19.45 Az 50 első randi (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15 A Pátria rádió háromnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok André Kertész „a fotótörténet azon nagy alakjai közé tartozik, akiket nem lehet irányzatok alá besorolni” A fotográfia Gogolja MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre című zenés, publi­cisztikai magazinunkat hallhatják, Sándor Renáta szerkesztésében. A tartalomból: A közelmúltban Géni­ben zajlott a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet konferenciája, ame­lyen Szlovákia komoly bírálatot ka­pott. Ennek kapcsán nyilatkozott a héten a Szakszervezetek Konföde­rációja. Elmondjuk azt is, mivel várják a közönséget vasárnap Gombaszögön a 46. Országos Kul­turális Ünnepélyen. Mire töreksze­nek a nők, és mi a feminizmus? Er­ről szól fél 12-kor Miklósi Péter Dél­idő című műsora, amelynek vendé­gei Bolemant Lilla és Both Enikő. A 13 órakor kezdődő Tékában beszél­getés hangzik el Hodossy Gyulával a Tündérkert irodalmi pályázatról, majd megemlékezünk Móra Fe­rencről és Móricz Zsigmondról. 15 órától Válogatás a rádió hangarchí­vumából: az 1995 és 1997 között saját műhelyünkben készült paró­diákból hallhatnak ismét. Vasárnap reggel 7 órakor hírek­kel és sportösszefoglalóval indul a Pátria rádió műsora. 8 óra 5 perc­kor: Egy hét Londonban - a brit po­litikai és kulturális élet eseményei­nek színes összefoglalója. 9 óra 5 perckor református műsorral je­lentkezik a Világosság, melyben Molnár Elemér királyhelmeci lelki- pásztor Gedeon holttestéről elmél­kedik, s bemutatunk három gömöri gyülekezetei. 10 órakor hírek, sport, majd a legkisebbeket várjuk a Gyerekzsúrral. 11 órától az ifjúsá­gi műsorban bemutatunk két ama­tőr zenekart, a rimaszombati But- terflyt és az ipolysági Trade Mar­kot, majd a Klikkfestről beszélge­tünk. 13 órakor Térerő - műhely, melyben az érsekújvári öregdiákok Fészek klubbeli találkozójáról lesz szó. A 14 órai hírek után a Kalei­doszkópot közvetítjük, melyben a szimői Csémy Éva tanárnő a man- dalafestésről és a színjátszás iránti rajongásáról beszél, majd Reiter István hegedűművész felidézi a ré­gi Kassa hétköznapjait, végül Duka- Zólyomi Árpád újdonsült európai parlamenti képviselő beszél pipái­ról. 15 órától Nevelők fóruma. A pedagógusszövetség vasárnap kez­dődő dunaszerdahelyi nyári egye­temére kalauzoljuk hallgatóinkat. Ellátogatunk Szálkára is, ahol a szülők ellenzik, hogy az iskola épü­letébe költöztessék az óvodát, to­vábbá bemutatjuk a párkányi speci­ális alapiskolát. Hétfőn 7 órakor hírekkel, sport­összefoglalóval indul a műsor. 8 óra 5 perctől Az élet sakktábláján című műsorunkban a 75 éves dr. Kozma Gyula nemzetközi sakkmes­ter és újságíró az életéről, a sakkról és az újságírásról beszél. A 9 órai híreket követően Cirill és Metód napján Halko József egyháztörté­nésszel a két bizánci hittérítő életé­ről és munkásságáról beszélge­tünk. Ezt követően ortodox egyházi zenét sugárzunk, részletek hangza­nak el Csajkovszkij opus Liturgiájá­ból, majd megismételjük Kaland az élet című műsorunkat. 11 órai kez­dettel Hagyományok útvesztőben: a műsorban a magyárbődi Pazde- rák Bertalan nyugalmazott peda­gógus ismerteti meg a hallgatókat a ma már csaknem teljesen szlovák község múltjával és jelenével. Ezt követően gospelek és spirituálék hangzanak el Louis Armstrong és zenésztársai előadásában. 13 óra 30 perctől Jekhetano drom című romamagazinunkat ismételjük meg. Publicisztikai magazinunk, a Pulzus a megszokott időben, 15 óra 5 perckor jelentkezik. (Nyit.) Ma száztíz éve, 1894. júli­us 2-án született Budapes­ten Kertész Andor, aki André Kertész néven a mo­dern fotóművészet egyik meghatározó alakjává vált. Sőt, sokak szerint megala­pítójává. Akárhogy is van, Kertész páratlanul gazdag és sokrétű munkássága új korszakot nyitott a „fény­írás” művészetében. HIZSNYAI ZOLTÁN Kertész Andor gazdag pesti zsi­dócsaládban született ugyan (édesanyjának a Teleki téren volt jól menő kávékimérése), gyer­mekkorának jelentős részét azon­ban Szigetbecsén töltötte. A Cse- pel-sziget déli részén fekvő tele­pülésen merült fel benne először a fényképezés ötlete is. A nagy­bátyja padlásán talált, metszetek­kel illusztrált régi lapokat néze­getve határozta el, hogy ő majd ,-,fényképekkel mesél el története­ket”. 1912-ben, amikor első képeit elkészíti, még tőzsdeírnok. Eze­ken az első alkotásain rendkívül gyakran megjelenik a szigetbecsei táj és az ottani emberek. Aztán jött az első világháború. Kertész számos véres csatában részt vett, ráadásul Galíciában sú­lyosan meg is sérült, mégis ekkor készíti el első maradandó értékű Az idős mester (Képarchívum) STRIEZENEC DÁVID A trencséni Bazant Pohoda fesz­tivál évek óta a legnagyobb hazai zenei rendezvény. A kétnapos zenemaratont idén új helyszínen, a város repülőterén rendezik meg. A július 16-17-én megrendezendő eseményről a fesztivál főszervező­jét, Michal Kascákot kérdeztük. Miért volt szükség a helyszín­cserére? A labdarúgó stadiont átépítik, ezért ott nem maradhattunk. S mivel nem akartunk átköltözni más városba, a helyi repülőtér mellett döntöttünk, mely szerin­tem nagyon is alkalmas helyszín üyen jellegű fesztivál megszerve­zésére. Nem tartanak attól, hogy a Pohoda elveszti eredeti vará­zsát? A fesztivál atmoszféráját legin­kább a közönség határozza meg. Ha most is eljönnek azok, akik ta­fotográfiáit. Harctéri képei azon­ban nem a hősi helytállás, az ér­telmetlen vérontás magasztos - ugyanakkor óhatatlanul propa­gandaízű - himnuszait zengik. Ennek a korszakának jellegzetes képe például latrinán szorosan egymás mellett ülő katonák cso­portját ábrázolja. Kertész Andor a háború utáni években sem hódolt be a Magyar- országon akkor divatos, de a vi­lágban már jócskán lejárt pik- toralista, festészetutánzó stílus- irányzatnak. ígéretesen bontako­zó művészete nem bizonyult összeegyeztethetőnek a Horthy- rendszer hivatalos tradicionalista művészetfelfogásával. Kiállítási lehetőséget nem kapott, hivatá­sos, műtermi fényképész azon­ban nem óhajtott lenni. A kör itt bezárult Kertész Andor számára. Elindult viszont André Kertész karrierje. 1925-ben Párizsban telepedett le, ahol nyomban megérkezése után ellopták a fényképezőgépét, és csak 1928-ban tudott újat vásá­rolni. Ott készült képein kezdet­ben érezhető volt Picasso, Calder, Mondrian hatása, Kertész azon­ban volt annyira öntörvényű alko­tó, hogy soha ne hagyja saját jel­legzetes képi világát és szemlélet- módját a különböző külső hatá­sok által elnyomni. Technikai tu­dása mellett elsősorban ennek kö­szönhető, hogy nemsokára hírne­vet szerzett, és Párizs kulturális életének képi krónikásaként a kor legjelentősebb európai lapjai kö­zölték műveit. A második világháború kitörése előtt New Yorkban telepedett le, ahol kezdetben egy reklámstúdió­nak dolgozott. Lényegében Ame­rikában is európai fotós maradt, de később ott is sikerült tekintélyt szereznie magának. Első retros­pektív tárlatát viszont csupán a le­telepedése után huszonhét évvel rendezhette meg. André Kertészt „minden irány­zat ősének vallja, ő a fotográfia Gogolja, mindenki az ő objektív- jéből bújt ki” - mondják róla. Va­lójában ezt erősíti meg Szilágyi Sándor is, amikor így ír: „Kertész a fotótörténet azon nagy alakjai közé tartozik, akiket nem lehet irányzatok alá besorolni. Nem bi­valy ellátogattak hozzánk, akkor sikerül megőriznünk a Pohoda eredeti hangulatát. Milyen az idei kínálat? Hét színpadon folynak majd az események. Három helyen az élő­muzsika, három helyen az elekt­André Kertész: Meudon, 1928 dított el semmit, nem képviselt semmit, és nem volt összefoglaló­ja semminek. Valami nagyon sze­mélyes, lírai indíttatású fotográfia volt az, amit művelt. Azért fény­képezett, mert maga körül képe­ket, fényképeket látott, melyek ál­tal megoszthatta másokkal, amit gondolt és érzett. Minden egyes képe önvallomás.” A szintén ame­rikai emigrációban élő Márai Sán­dor is Kertész sajátos látásmódjá­ra hívja fel a figyelmet: „Egy evőeszközből, egy gyufásdoboz- ból, egy banális utcasarokból olyasmit lát meg, amit én soha..., célja nem a naturalista hűség, ha­nem az anyag mögötti összefüg­gés, a forma megörökítése.” A magyar fotóművészet világhí­rűvé vált alakjainak sorát is Ker­tész nyitja. És olyanok követik, mint Brassai, Moholy-Nagy Lász­ló, Capa (Friedmann Endre), ronikus irányzatok kedvelőinek kínálunk programot. Egy pódiu­mon pedig a folkosabb műfajok­nak, valamint beszélgetéseknek, továbbá színházi előadásoknak biztosítunk teret. A húzónév az angol Moloko lesz. Ez a csapat az elektronikus műfajokat és a mo­Lucien Hervé (eredetileg Elkán László), Kepes György, Munkácsi Márton vagy Paul Almásy. André Kertész tehát egyszerre a magyar és az egyetemes fotóművészet nagy öregje, és számtalan követő­je akadt ugyan, egyvalamiben igen ritkán talált utánzóra: „mi­közben kortársai közül szinte mindenki azon munkálkodott, hogy kialakítsa a fotográfia művé­szi metanyelvét - írja Szilágyi Sándor Kertész a fotográfia köznyelvét emelte át a művészet szférájába.” A művésznek mindvégig meg­maradt szoros kötődése Szigetbe­cse iránt, ezért az ott létesítendő múzeumnak ajándékozta 120 eredeti, szignált fotográfiáját. Az André Kertész Múzeum 1985-ben nyílt meg, ugyanabban az évben, amelyben az idős művész el­hunyt. dern popzenét keveri. Finnor­szágból a Leningrad Cowboys ér­kezik. A régi legendák közül pe­dig elég, ha a Waiters nevet emlí­tem. A világzene két csillaga is itt tesz: a finn Värttinä, valamint a legcsodálatosabb latin-amerikai énekesnő, Caseria Evori. A kísérőakciók közül mit ér­demes megemlíteni? A már hagyományosnak mond­ható fotókiállítást. Ezenkívül lesz filmklub, amelyben nagyjátékfil­meket és rövidfilmeket vetítünk majd. Tizennyolc számítógéppel felszerelt Internet-sátor áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Alter­natívsportok (paintball, strandröp­labda, vízifoci) űzésére is terem­tünk lehetőséget. Újdonság, hogy felállítjuk a „szellemi felfrissítés sátrát”, melyben olyan témákról tesznek előadások, mint az ano­rexia vagy a fiatalok szexuális szo­kásainak a változása. Remélem, si­kerül komplex szórakoztatást nyúj­tani minden réteg számára. (A szerző felvétele) Michal Kascák főszervező: „Remélem, sikerül komplex szórakoztatást nyújtani minden réteg számára' Új helyszínen a Bazant Pohoda fesztivál

Next

/
Oldalképek
Tartalom