Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-02 / 152. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 2. AJÁNLÓ Július 2. (péntek) Párkány - 20.00: a városi művelődési központ a komp melletti parkolón rendezi meg a hagyományos Nyámyitót. Zene: P-Unicum, sztárvendég a Nox. A belépti díj 100 korona vagy 700 forint, (buch) Dunaszerdahely - 18.00: ki­állítás nyílik a Kortárs Magyar Galériában a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeu­ma képzőművészeti gyűjtemé­nyéből. A tárlatot megnyitja Gaál Ida művészettörténész. A válogatás augusztus 5-ig tekint­hető meg, munkanapokon 10-től 17 óráig, (jóm) Diószeg-17.00: aVII. Diósze­gi Kulturális Napok kétnapos rendezvénysorozatának ünnepé­lyes megnyitója, utána színpadra lép a Zvoncek gyermek folklór­csoport, az Új Hajtás néptánc­együttes, a helyi óvodások cso­portja, a Dióhéj citerazenekar, a helyi moderntánccsoport és a Hahota színjátszó csoport; 20.30: fellép az I. M. T. Smile; 22.00: Karaoke, (gl) Érsekújvár - 17.00: Chru- dinák Alajos tart előadást Az 1989 előtti csehszlovákiai ese­mények a Panoráma tükrében címmel a plébániatemplom mel­letti Mariánumban a Csemadok helyi alapszervezete és a Várday Pál Polgári Társulás szervezésé­ben. (száz) Érsekújvár - 17.00: az Érsek­újvári Művészeti Galériában Zu- zana Marcinová-Hetminská szobrászművész alkotásaiból nyí­lik kiállítás, amely augusztus 28- ig tekinthető meg. (szi) Július 3. (szombat) Tejfalu - falunapi rendezvé­nyek a focipályán; 13.00: gyer­mekvilág (játékok, zsonglőrbe­mutató, kutyaidomítás, bábelő­adás, a D. Days zenekar fellépé­se, házi- és más haszonállatok, motorosakrobaták bemutatója); 16.00 -19.30: tánc, humor, zene ( a Nagycsali, a nagyfödémesi esztrádcsoport és a békéi dalos­kor fellépése); 19.30: sztárven­dég a magyarországi Crystal együttes, majd egész éjjel áll a bál a Royal együttessel, éjfél után pedig nosztalgiabuli kezdődik Koppánnyal. (-y-f) Garamszentgyörgy - 14.00: a ZVT-Hron negyedszer rendez csónakázást a Garamon. Indu­lás: az „Öreg hídtól”; a legkülö­nösebb vízi alkotmány díjat nyer. Értékelés a helyi Sport- Rest vendéglőben és a sárói foci­pályán. (fm) Nagytúr - 15.00: az önkor­mányzat falunapot tart a helyi futballpályán. A gyerekeknek kü­lönböző vetélkedőket szervez­nek, a helyi vadászszövetség lö­vészversenyre hívja őket. Népi mesterségek bemutatója is lesz, fellép egy helyi rockegyüttes. A rendezvény részeként körülbelül 70 motoros is felvonul; 21.00: tá­bortűz. Hontfüzesgyarmat - 10.00: a Csemadok helyi alapszerveze­te rendezésében a szünidőt kö­szöntő programot tartanak a sportpályán. A gyerekek kézmű­ves foglalkozásokon, vidám ügyességi játékokon vehetnek részt; 13.00: hét helyi csapat részvételével kispályás labdarú­gótorna kezdődik, (fm) Szímő - a helyi sportpálya sza­badtéri színpadán tartják a 21. Vág-parti Találkozót, melyet szá­mos kísérőrendezvénnyel gazda­gítanak. A Csemadok helyi alap­szervezete, a község vezetése és a község alapiskolája fogadja há­rom magyarországi település, Tab, Bana és Kecskéd küldöttsé­gét, azok hagyományőrző cso­portjait. (szi) Dunamocs - 8.00: a polgár- mester vándorserlegéért folyó Nagy-Duna Ifjúsági Horgászver­seny kezdődik a Hídverő Napok keretében; 10.00: a helyi futball­pályán a Hídverő Kupáért mér­kőznek Bátorkeszi, Csallóköz- aranyos és Dunamocs focicsapa­tai, a Dunamocsi Vadásztársaság pedig agyaggalamblövő-versenyt rendez. Este óriási tábortűz mel­lé várják a látogatókat a Duna- parti sétányra, ahol a Nesz­mélyről induló mécseshajó is megáll. A napot élőzenével kísért utcabál záija, amelyre a rende­zők - a tavalyi tapasztalatok alapján - mintegy kétezer érdek­lődőt várnak, (vkm) Diószeg - 9.00: nemzetközi kaszálóverseny a vasúti átjáró mögötti határrészben; 14.00: ha- lászléfőző-verseny, ezzel egyi- dőben az alapiskola sportpályá­ján tűzoltóverseny a polgármes­teri kupáért; 17.00: a kultúrmű­sor megnyitója, utána a magyar- országi Kalocsa-Miske- Drága­szél folklórcsoport fellépése; 17.30 a Brez folklórcsoport; 18.30: a jókai Malmos néptánce­gyüttes, 19.00: a Rovináci zene­kar; 20.30: a magyarországi Roy és Adam zenekar koncertje, (gl) Vízkelet - 9.00: a helyi tenisz­pályán tenisztorna lesz a vízkeleti falunapok és a Dudvág menti falvak kulturális közös rendezvényeként; 15.00: faluné­zés lovasfogattal, majd lovasbe­mutató a község főterén; 17.30: koszorúzás a kopjafánál, 18.00: kultúrműsor, fellép: a tallósi Impulz moderntánccsoport, a vízkeleti női éneklőcsoport, a magyarországi Taksony község férfikara és német nemzetiségi népdalköre, a vezekényi Görbe Tükör Esztrádcsoport. Utána ut­cabál reggelig. A falunapi prog­ram keretében aláírják a Vízkelet és a magyarországi Taksony együttműködéséről szóló hivata­los szerződést, (gl) APR0HIRDETES HALÁLOZÁS A gyászoló család mély fájdalommal tudatja a rokonokkal, isme­rősökkel, barátokkal, hogy drága édesanyánkat, HAJÓS GIZELLÁT, szombaton, 2004. július 3-án ,13.30 órakor helyezzük örök nyu­galomra a sikabonyi (Dunaszerdahely) temetőben. DSk-2665 Régió - hirdetés 5 A névadó évfordulója alkalmából a nyári meglepetés A gazdag szegények című vígjáték ősbemutatója lesz Beruházásokra is jutott pénz a komáromi Jókai Színházban Tóth Tibor: „Színházunk a megyei dotáción kívül más támogatá­sokkal is számolt, ám ezek a források az utóbbi időben mintha el­apadtak volna” (Dömötör Ede felvétele) Egy évvel ezelőtt még ko­moly viharok dúltak a ko­máromi Jókai Színház ber­keiben és falain kívül. Úgy tűnik, mára véget értek a vi­szályok. Tóth Tiborral, a színház igazgatójával az el­telt egy év történéseiről be­szélgettünk. V. KRASZN1CA MELITTA A múlt év tavaszán közéleti vi­ta tárgyát képezte a komáromi Jókai Színház. Sokan úgy érez­ték, politikai üggyé vált a szín­ház... Valóban mindenféle hírek ke­ringtek az igazgatói pályázat körül, többen figyelmeztettek, nincs ér­telme a pályázatomnak, mert előre eldöntetett a győztes személye. Az, hogy most itt vagyok, bizonyítja, nem így volt. A közéleti érdeklődés pedig felfogható pozitívan is: a színház helyzete, jövője fontos a szlovákiai magyarság számára. En­nek végül is örülnünk kell, azt gon­dolom. Mára elmondhatom, hogy lenyugodtak a kedélyek a társula­ton belül, és konszolidálódott a kö­zönség és a színház viszonya is. Az elmúlt évben mennyire érezte a politika segítségét vagy visszahúzó erejét? A politikáét? Én inkább úgy fo­galmaznék, hogy fenntartónk, Nyitra megye önkormányzata se­gítségét, támogatását éreztem és érzem. Komoly beruházások tör­téntek az elmúlt időszakban. Csak a legfontosabbakat említem: évek óta beázik a tető. Most a fenntar­tónknak köszönhetően végre meg­kaptuk a felújításhoz szükséges anyagi támogatást, ami több mint 2,5 millió korona. A munkálatok most folynak, és reményeink sze­rint szezonkezdésre be is fejeződ­nek. Kaptunk egy 900 ezer korona értékű új mikrobuszt, ami a kispro­dukciók forgalmazása során nagy előnyt jelent, a tájelőadásoknál pe­dig a technikai személyzet utazta­tására szolgál. Mivel díszletszállító tehergépkocsink állaga nagyon rossz, mondhatnám életveszélyes, ígéretet kaptunk, hogy anyagilag hozzájárulnak egy új tehergépko­csi megvásárlásához. Természete­sen ezzel nincs vége a beruházá­soknak. Céljaink között szerepel a színház alagsorának átalakítása, hogy vendégszínészek számára el­szállásolási lehetőséget biztosíthas­sunk. Több millió koronát igényel­ne a színház világosító és hangosító parkjának felújítása. Most, hogy a gázkazánrendszer által megoldód­tak fűtési gondjaink, az ablakok cseréjén a sor, amivel még gazdasá­gosabbá tehetjük az energiafel­használást. Remélem, ezen beru­házások megvalósításához is támo­gatást kapunk a fenntartónktól. Ön volt már igazgató olyan­kor is, amikor még a minisztéri­umhoz tartozott a színház. Mi­lyen különbséget lát a két hely­zet között? A legnehezebb időszakban vol­tam színházvezető Kassán: az Ivan Hudec-féle intendatúra idején. Nem sírom vissza azt az időszakot, gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Én már belecsöppentem abba a helyzetbe, amikor a Jókai Színház a megye fennhatósága alá tartozik. Meglepődve tapasztal­tam Nyitra megye önkormányza­tának és Fehér Miklós alelnöknek a hozzáállását, segítő szándékát. Fontosnak tartom, hogy szakmai döntésekben szabadkezet kap­tunk, nem avatkoznak bele a min­dennapokba, ugyanakkor az ajtók nyitva állnak előttünk, ha problé­máink adódnak. Annak idején he­teket kellett várnunk, hogy egyál­talán bebocsáttatást nyerjünk a fe­letteseinkhez, Nyitrán ilyen gond­jaink nincsenek. Költségvetésünk az elmúlt évek költségvetéséhez képest jelentősen növekedett. En­nek köszönhetően növelni tudtuk a műszaki alkalmazottak számát, és több vendégművész foglalkoz­tatására is lehetőség nyílik. Őket egy-egy darabra szerződtetjük. El kell azonban mondani azt is, hogy színházunk a megyei dotáción kí­vül más támogatásokkal is szá­molt, ám ezek a források az utóbbi időben mintha elapadtak volna. Hogy csak egy példát említsek: ős­bemutatóra készülünk. Jókai ha­lálának századik évfordulója al­kalmából, kiemelt költségvetéssel műsorra tűztük A gazdag szegé­nyek című zenés vígjátékot. Saj­nos, kérvényeinkre, pályázataink­ra nem igazán jött pozitív válasz. Furcsának tartom, hogy egy üyen kezdeményezés nem talál támo­gatásra. Verebes István főrendező né­hány hónapos ténykedése már megmutatkozik a színház arcu­latán? Az előbb említett ősbemutató is többek között az ő főrendezői munkálkodásának eredménye. Az élő zenével előadott darabot július 8-án, 9-én és 10-én láthatja a kö­zönség a Tiszti Pavilon szabadtéri színpadán, majd ősztől remélhető­leg sok-sok előadást megér a szín­ház falain belül is. Jókai szövegét Bognár Róbert igazította mai szín­padra, Várady Szabolcs írta a dal­szövegeket, a zeneszerző pedig Darvas Ferenc. Verebes segítsége a jövő évad műsortervének összeál­lításában és a közreműködő vendégművészek megnyerésében nagyon hasznos volt. Nem beszélve arról, hogy az évad első előadását is ő rendezi majd. Az európai uniós csatlakozás­sal kinyílt a régió, bővültek a le­hetőségek. TUd élni ezzel a szín­ház? Nyitra megye és Komárom-Esz- tergom megye között született egy alapszerződés a kulturális intézmé­nyek együttműködéséről. Ennek első lépéseként a tatabányai Jászai Mari Színházzal máris szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, több bér­letes előadást játszottunk ott. A jö­vőben minden bizonnyal ők is többször megfordulnak majd Ko­máromban. Ennek az útnak még csak a kezdetén tartunk, az ered­mények igazán néhány éven belül jelentkeznek majd. Égető problémákról tárgyalt az SZMPSZ Komáromi Területi Választmánya Veszélyben a napközi otthonok V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A napokban tartotta az idei tanév utolsó munkaülését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Komáromi Területi Választmánya. A résztve­vők az elmúlt iskolaév szakmai ér­tékelését követően elsősorban az oktatási intézmények finanszíro­zásával kapcsolatban fejtették ki véleményüket. „A kialakult vita alapján arra az egységes megálla­pításra jutottunk, hogy az oktatás­ügyi minisztérium igencsak elhi­bázta a diákalapú normatíva összegét - mondta lapunknak Andruskó Imre, a választmány el­nöke. - Mégpedig azért, mivel 32- 34 fős osztályokra határozta meg azt. Ahol viszont ennél kisebb lét­számú osztályok vannak, ott ko­moly pénzügyi problémák merül­nek fel, miközben tudjuk, hogy szakmai szempontból a 24-25 fős osztályok lennének a legmegfele­lőbbek, tehát erre a létszámra kel­lene felállítani a normatívát is.” Andruskó nem titkolja, hogy az irányítása alatt működő Selye Já­nos Gimnázium a kvótarendszer bevezetésével kétmillió koronával nagyobb támogatást kapott a tava­lyinál, ám ez kizárólag annak kö­szönhető, hogy átalagosan 33-34 diákjuk van egy osztályban. Ha vi­szont osztályonként akár csak öt tanulóval lenne kevesebb, akkor osztályonként évente százezer ko­ronával csökkenne a bérkeret. Ugyanakkor a pedagógusok száma nem lehetne kisebb, hiszen az órák száma nem csökkenne. „Ezzel a normatívával a minisztérium rá­kényszeríti az iskolákat arra, hogy magas létszámú osztályok működ­jenek, ami hosszú távon a minősé­gi munka rovására van - érvelt. - Ugyanakkor semmilyen plusz­pénzt nem szán a tárcavezetés a te­hetséggondozásra, az olyan szak­köri tevékenységre, mint például iskolánkban a Gimisz Diákszín­pad. A rendszer nagy fogyatékos­sága, hogy hiányzik a program­orientált támogatás.” Az ülés részvevői arra is felhív­ták a figyelmet, hogy szeptember­től veszélybe kerül a napközik mű­ködése. Csintalan Zsuzsanna, a ko­máromi Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója kifejtette, intézményük a napközik fenntartására tanulón­ként négyezer koronát kapott egy évre, miközben az egyéves költség 8-10 ezer korona diákonként. Azt viszont nem lehet elvárni a szülők­től, sem az anyagi nehézségekkel küzdő fenntartóktól, hogy pótol­ják a hiányzó összeget. „Komáromi városi képviselőként elmondha­tom, hogy a város hatáskörébe tar­tozó hét iskola mindegyike márci­us végéig a napközikre eső éves ke­retének 45-50 százalékát használ­ta fel - mondta Andruskó. - A nap­köziket azonban nem lehet és nem is szabad kizárólag oktatáspoliti­kai kérdésként kezelni. A hat­tízéves gyermekeknek tartalmas délutáni foglalkozást kell biztosí­tani, különben az utcán lófráló, kulcsos gyerekek lesznek belőlük. A szakemberek a drogmegelőzés problémájáról beszélnek, közben a minisztérium ezzel a támogatási rendszerrel felszámolja a napközi­ket. Szélesebb összefüggésben kell látni ezt a problémát.” And­ruskó rámutatott: míg az Európai Unióban átlagosan a bruttó hazai össztermék 5,8 százalékát fordít­ják az oktatásügyre, nálunk ez mindössze négy százalék, és a ter­vek szerint egészen 3,6 százalékig csökken az arány. Mindaddig, míg e téren nem következik be szemlé­letváltás, nem várható érdemi po­zitívváltozás. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Háza udvarán lőtte le magát Negyed. Saját háza udva­rán lett öngyilkos egy hely­beli 43 éves férfi e héten ked­den dél körül. A férfi mellbe lőtte magát, holttestét lánya fedezte fel. A helyszínelő rendőrök a holttest mellett egy 7,65 milliméter átmérőjű pisztolyt találtak, amelyre az áldozatnak fegyvertartási engedélye volt. A hatósági vizsgálat során kétséget kizá­róan bebizonyosodott, hogy az illető önkezével vetett vé­get életének, és ezt a tényt erősíti az is, hogy búcsúleve­let hagyott hátra. Lapunknak a tragikus esettel kapcsolat­ban helyi forrásból annyit si­került megtudnia, hogy a kétgyermekes családapa rendezett életmódot folyta­tott, az autóbusz-közlekedési vállalatnál gépkocsiszere­lőként dolgozott, és ott meg­bízható, jó munkaerőnek számított. Egyes helybéliek szerint a férfi öngyilkos­ságának indoka az lehetett, hogy megromlott az egészsé­gi állapota, (gl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom