Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-14 / 161. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 14. Szülőföldünk 23 A kürti kenyérszállítót váratlanul érte, amikor kilenc év után elbocsátották A japán mester: megmutatom egyszer, ha érdekel, megtanulod, ha nem, menj haza Kit terhel felelősség a szolgálati Aviáért? Hidakat építünk, nem falakat A Kaszás család házának bejáratát díszítő sziklakért előtt jókora olajtócsa fény­lik. A sógora és a szomszé­dok szerint Kaszás Ferenc rendszerint itt javította a helyi pékség Aviáját, hogy azt hajnalra ismételten üzemképessé tegye. SZÁZ ILDIKÓ A harmincéves kocsi sofőrjét éppen ezért valósággal sokkolta a hír, hogy kilenc év után állítólag az autó rossz műszaki állapota miatt mond fel neki az UNI-TE pékség tulajdonosa. „Napokon át gyötrődtem, mivel az egész úgy kezdődött, hogyjúnius 14-én a szokásostól eltérően nem csengettek hozzám pékek, amikor elkészültek a ke­nyérsütéssel. Furcsállottam a dol­got, ezért besiettem az üzembe. Ott megtudtam, hogy a főnököm, Téglás Gábor maga indult útnak a szállítmánnyal. Másnap újra be­mentem a munkahelyemre, de akkor is csak annyit tudtam meg, hogy már nincs rám szükség. Szerdán, június 16-án reggel fél kilenc tájban Gábor felhívott, hogy menjek be a cégbe, és ve­gyem át a felmondást. Amikor megtudtam az okot, úgy döntöt­tem, semmit sem írok alá, inkább keresek egy ügyvédet” - ecsetelte az őt ért sérelmeket a kétgyerme­kes családfenntartó. Felesége, Ju­dit elárusítónőként dolgozik, lá­nyuk szintén alkalmazásban van, fiuk viszont még egyetemre jár. „Valamikor a gyerekekkel együtt jártunk mosni a ládákat, örültünk, hogy a férjem helyben talált munkát. Megértem, ha egy vállalkozó csökkenteni akarja az alkalmazottak számát, de közölje ezt egyenesen, ne ilyen megalázó módon tegye. A faluban bárkit meg lehet kérdezni, hogy ki kire dolgozott!” - fakadt könnyekre Kaszás Judit. A házaspár állítja, soha egyet­len panasz nem volt sem a mun­káltató, sem a viszonteladók ré­széről a családfőre. Sőt, sok régi­óbeli viszonteladó ezt ké­résükre a sajtó előtt is kész igazolni. „Kilenc év alatt egyszer voltam be­tegállományban. Megtör­tént az is, hogy reggel fél négyig javítottam az au­tót, megmosakodtam, és mentem széthordani a kenyeret” - emlé­kezett vissza Ferenc. Felesége szerint csak azért jártak el így a férjével, hogy ne kapjon végkielé­gítést. Azt sem érti, miért kellene törődnie egy áruszállítónak a ko­csi karbantartásával. „A boltban pénztárnál dolgozom, ha elrom­lik, megjavíttatják, nem nekem kell vele otthon bajlódnom. So­kan leállítanak a faluban, és kér­dezősködnek, nem hiszik el, hogy a férjemet ennyi év után elbocsá­tották. Nyolc évig hatezer koro­nát keresett, de hivatalosan csak négyezer koronából adózott. Két hete szombaton jöttünk rá arra is, hogy minden hónapban két nap szabadságot írtak ki neki, holott egyetlen napot sem vett ki” - mu­tatta meg Judit a férj fizetési sza­lagjait, melyeken valóban havon­ta két szabadnapot jelöltek be. „Munkaruháról is úgy gondosko­dott a főnök, hogy azt előbb ne­kem kellett megvennem, majd ki­fizette az árát. Ebédjegyeket sem kaptunk, mint másutt az alkal­mazottak” - tette hozzá Ferenc. A munkaadó, Téglás Gábor tizenkét éve vál­lalkozik, és nem Kaszás Ferenc az első alkalmazott, akitől időköz­ben megvált. „Az én lelkiismere­tem tiszta, szóbeli megállapodá­sunk volt arról, hogy a sofőri munka mellett Ferenc vállalja az Avia karbantartását. Szerződé­sem van egy szentpéteri autósze­relő műhellyel, ahová rendszeres ellenőrzésre hordjuk a kocsit. Az 1974-es gyártmányú járgányt ed­dig még mindig helyre lehetett hozni. Kaszás Ferenc kilenc évig dolgozott nálam, és akadt néhány összetűzésünk. Mégis mindig fi­„Úgy döntöttem, semmit sem írok alá, inkább keresek egy ügyvédet.” gyelembe vettem, hogy családos ember, és hogy még iskoláztatja a fiát. Amikor Horvátországba mentek kirándulni a családdal, segítettem nekik anyagilag. Ne­kem munkáltatóként egyéb szempontokat sem szabad szem elől tévesztenem. Megtörtént, hogy 18.30-kor küldött egy sms-t, melyben az állt, másnap kutyaki­állításra megy és szabadságot kér. Amikor műtötték a feleségét, előzőleg utalt rá, hogy szüksége lesz majd szabadságra. Aztán há­rom napra elment, de előtte nem szólt senkinek - árulta el összetű­zésük egyik további okát a vállal­kozó. -Számon kértem tőle a tá­vollétét, erre szidalmazni kez­dett. Előfordult, hogy mások előtt fitogtatta fizikai erejét. Ami a sza­badságot illeti, egy ilyen kis cég­nek mindenen takarékoskodnia kell. A gyűlésen közös megegye­zés alapján döntöttünk arról, hogy havonta egy-két nap sza­SALATH RICHARD Eltartana egy ideig, míg össze­számolnánk, hogy mennyi harc­művészeti stílust művelnek a vilá­gon. Egyik iskola a másik után nyílik, az életképes fennmarad, a többi elbukik. A mesterek ezalatt igyekeznek újabb és újabb eleme­ket építeni a meglévők közé, öt­vözik a technikákat és komoly, máskor csak hangzatos elveket, gondolatokat építenek az irány­zat köré. A stílusok sokszínűségé­ért nagyban felelős, hogy a nyu­gati, illetve az európai ember gondolkodása teljesen eltér a ja­pánokétól. A mi tanítási rendsze­rünk azt mondja, hogy megmuta­tom a feladatot, a technikát ezer­szer és ezeregyedszer is, mindad­dig míg meg nem tanulod. A ja­pán mester másként vélekedik. Ő azt mondja: én megmutatom ne­ked egyszer, ha érdekel, megta­nulod, ha nem, menj haza. A Nemzetközi Harcművészeti Táborban, melyet hat évvel ez­előtt a Szlovák Kempo Szövetség hívott életre, többek között ilyen gondolatok is elhangzottak. A cél mindazonáltal most is az volt, hogy egységre szólítsák fel a kü­lönböző harcművészeti irányza­tok művelőit. Idén a szervezők hét stílus képviselőit látták ven­dégül a Komáromi járásban talál­ható Karván rendezett táborban, köztük világhírű mestereket, elis­mert szakembereket és csaknem Kaszás Ferenc rendszerint családi házuk előtt, a sziklakért szom­szédságában javítgatta a harmincéves üzemi Aviát. (Csuport István felvétele) Harnos Imre és tanítványai száz tudásra szomjazó tanít­ványt. „Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy elfogadta meg­hívásunkat az Ausztráliában élő, magyar származású, 10 dános nagymester, Harnos Imre, a Zen Bu Kan Kempo megalapítója - mondta Sayka Róbert, a rendez­vény főszervezője. - Az ő szelle­misége egyedi és meghatározó.” Harnos Imre gyermekpszicho­lógus. Vallja, hogy a kempo hida­kat épít, nem falakat. Állítása sze­rint nem az az igazi harcos, aki száz küzdelemből százat meg­nyer, hanem az, aki csak egyet nyer meg, de azt harc nélkül. A 66 éves nagymester előadása közvetlen volt és megnyerő. Apró lélektani trükkökkel és gyakorla­tokkal mutatta be, hogy a küzde­lem nem az ütéssel kezdődik. „Rá kell érezned a másik ember han­gulatára - mondta. - Könnyen le­het, hogy nem is támadni akar, hanem a segítségedet kéri. Sose arra fektesd a hangsúlyt, hogy mennyi kárt tudsz a másiknak okozni, hanem arra, hogy miben tudod őt segíteni - ez a Zen Bu Kan Kempo ars poeticája.” Legyen ez a végszó, kiegészítve azzal, hogy Harnos Imre tanítá­sát akár azok is megfogadhatják, akik nem követői egyetlen harc­művészeti irányzatnak sem. badságot kiírok alkalmazottam­nak, amit a nyár folyamán kive­hetnek. Csak hát Ferenc a gyűlé­sek 80 százalékán nem vett részt. Azt is felrótta, hogy nem veszek munkaruhát. Kértem az alkalma­zottakat, vegyék meg a fehér kö­penyt, én kifizetem az árát a szo­ciális alapból. Ebédjegyeket nem intéztem a dolgozóknak, de negyven koronáért nagykereske­delmi áron vihettek a termékek­ből saját fogyasztásra - jegyezte meg Téglás. Hozzátette, nyolc éven át elismerte Kaszásnak a na­pi teljes munkaidőt, holott hajna­li áruszállítóként eleinte 3, ké­sőbb 5-6 órát dolgozott naponta. „Gondok voltak az autó javításá­val, amikor szétszakadt a sebes­ségszekrény, én feküdtem hófú­vásban az autó alá, ő adogatta a szerszámokat. Lassan, de betelt a pohár. Ami­kor június 12-én széthordta az árut, kiderült, hogy elszakadt kuplungzsinórral ment 170 kilo­métert, de erről nem szólt a cég­ben senkinek. Nyolc liter olaj he­lyett 4 liter volt az autóban, gond volt a szelepemelő bütykös ten­gellyel, a fékcső el volt szakadva. Tizenkét éve Aviával fuvarozom, ezeket a hibákat nem nézhettem el. Olyan dolgok is történtek, hogy útvonalat módosított, nyolc fontos párkányi régióbeli boltba a tőlem kértnél később juttatta el a kenyeret - tette hozzá az egykori felettes. A kürtiek közül az elmúlt he­tekben sokan Kaszás Ferenc olda­lára álltak, aki jelenleg betegállo­mányban van, és máig nem írta alá a felmondást. Felesége szerint mindannyian nagyon nehezen élik meg a történteket, a család­ban uralkodó feszült hangulat a lányuk egészségét is megviselte. Mások Téglás Gábornak adnak igazat, aki úgy érzi, jogában áll megválasztani, kit tart megbízha­tónak, kit alkalmaz a pékségben. Sayka Róbert, a Szlovák Kempo Szövetség elnöke és Harnos Imre nagymester edzés közben (A szerző felvételei) A falu vezetése és közössége tartalmas szórakozást biztosított a gyerekeknek Napközis kézművestábor Felsőpatonyban JÓZAN MÓNIKA Felsőpatony. Jótékonysági fellé­pést tartott múlt héten csütörtökön az Ifjú Szivek néptáncegyüttes a helyi kézművestáborban. A Magyar tánciskola 2004 című, gyermekek­nek szánt műsorukat térítésmente­sen adták elő a száz fős közönség­nek - táborlakó gyermekeknek, szüleiknek, nagyszüleiknek. A múlt héten hatodik alkalom­mal megrendezett napközis kézművestábort a felsőpatonyi alapiskola szervezte minden érdek­lődő tanulónak, legfőképpen azok­ra gondolva, akiknek nem igazán telne drágább táborokra. Az önkor­mányzat és a szülői szövetség jó­voltából idén a helybéli tanulók in­gyenesen vehettek részt a délelőtti foglalkozásokon, valamint a dél­utánra időzített előadásokon és ve­télkedőkön. A szünidő ellenére így naponta hetven gyerek járt be az iskolába, hogy megtanuljanak pa­pírt meríteni, bürökdudát készíte­ni, gyertyát és diójátékot készíteni - a további sok más, változatos fog­lalkozás mellett. Legnagyobb sike­re a hétfői ebédnek volt, melyet maga az iskolaigazgató, Horváth Zoltán és Vermes László tornata­nár készített, de nagy érdeklődés kísérte a nyárasdi Tekergők Szín­pad előadását és a Kicsi Hang duó zenei összeállítását is. A főszerve­ző és ötletadó Görözdi Judit szülő­nek és Anda Mária tanítónőnek kö­szönhetően a gyerekek az elkészí­tett tárgyakkal, élményekkel és új barátságokkal gazdagabban vág­hattak neki a nyárnak. Az Ifjú Szivek fellépése (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom