Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-10 / 158. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 10. RÖVIDEN Kapcsolat Omar mollával Kabul. Rövid telefonkap­csolatot létesítettek az afgán hatóságok Omar mollával, a tálibok szellemi vezérével egyik közeli társától elkobzott műholdas telefon segítségével. Szahi Dad Mudzsahíd mollát, aki 1996 és 2001 között Omar móllá személyi titkára volt, je­lenleg pedig első katonai he­lyettese, még kedden fogták el Kandahár közelében, amely egykor a tálibok fontos bázisá­nak számított. Telefonjában több'számot betáplálva talál­tak, köztük Omar moháét is, így tudtak vele másnap kap­csolatba lépni az afgán hír­szerzés emberei. Amikor azon­ban Omar móllá rájött, hogy nem Mudzsahíddal beszél, megszakadt a vonal és a visz- szahívásokra már nem vála­szolt. Hónapok óta ez volt az első jele annak, hogy a tálibok szökésben lévő vezetője élet­ben van. (MTI) Norac tábornok hazatért Hágából Zágráb. Visszatért pénte­ken Hágából Horvátországba Mirko Norac horvát tábornok, aki a Nemzetközi Törvényszék előtt előző nap elismerte bű­nösségét. A törvényszék úgy döntött, hogy a tábornoknak egy horvátországi börtönben kell megvárnia hágai perének kezdetét. A hágai bíróság a horvátországi Medak környé­kén 1993-ban elkövetett gyil­kosságok, fosztogatások, vá­ros- és falurombolások miatt akarja felelősségre vonni az egykori parancsnokot. Nora- cot ismét a fiumei börtönbe szállították, itt tölti 12 éves börtönbüntetését, amelyet a horvát igazságszolgáltatás rótt ki rá 50 horvátországi szerb civil 1991-es kivégzése miatt. (MTI) Noracot háborús és embe­riesség elleni bűnök elköve­tésével vádolják (Reuters) Lezuhant egy orosz bombázó Moszkva. Lezuhant az orosz légierő egyik Tu-22M3 típusú harcászati bombázó gépe az ország északnyugati részén. A négyfőnyi legénység minden tagja életét vesztette - közölte a légierő szóvivője. A légi mentők szerint a balese­tet minden valószínűség sze­rint a pilóta hibája okozta, de végleges következtetést csak az után lehet levonni, ha meg­találták a gép feketedobozát. A Tu-22 volt az első szuper­szonikus bombázógép, ame­lyet a Szovjetunióban 1962- ben állítottak hadrendbe. 1974-ben döntöttek a korsze­rűsítéséről, a Tu-22 M3 elő­ször 1977-ben szállt fel. (MTI) A hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményében a védmű már elkészült részeinek lebontására szólította fel tegnap a zsidó államot Izraelnek esze ágában sincs falat bontani A palesztinok az apartheid falának hívják, az izraeliek biztonsági kerítésről beszélnek (Reuters-felvétel) Hága/Jeruzsálem/Brüsszel. Elutasította Izrael a hágai Nemzetközi Bíróság tegna­pi határozatát, amelyben a testület a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette az Izraelt Ciszjordániától el­választó védőkerítést. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ-bíróság tegnap szüle­tett, kötelező érvénnyel nem bíró tanácsadó véleményében a védmű már elkészült részeinek lebontásá­ra szólította fel Izraelt. „Az izraeli megszáhó hatalom által emelt fal építése a megszállt, palesztin terü­leteken - beleértve Jeruzsálemet és környékét -, valamint az azzal kap­csolatos intézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal” - áh a taláros testület állásfoglalásában. „Izraelnek nincs oka arra, hogy meghajoljon ilyen képtelen döntés előtt” - kommentálta egy, nevének elhallgatását kérő, magas beosztá­sú izraeli tisztviselő a hágai véle­ményt. Jószéf Tomi Lapid izraeli igazságügy-miniszter azzal vádolta a Nemzetközi Bíróságot, hogy tag­jaiban előzetesen Izrael-ellenes vé­lemény fogalmazódott meg. Mint mondta, „legtöbbjük európai or­szág képviselője, az európai orszá­gok pedig ellenséges álláspontot foglalnak el” Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikájával szemben. Lapid hangsúlyozta: „az egyetlen döntés, amelyet az izraeli kormány figyelembe vesz, az izraeli legfel­sőbb bíróság határozata”. Egy palesztin illetékes ezzel szemben üdvözölte a döntést, amely „nagyszerű győzelem” a pa­lesztinok számára. Egy palesztin internetes oldal is beszámolt arról, hogy a bíróság tizennégy tagja fog­lalt állást Izrael ellen, s csak az amerikai bíró szavazott Izrael el­marasztalása ellen. Kiemelte, hogy a testület egyebek mellett felszólí­totta Izraelt azoknak a palesztinok­nak a kártalanítására, akiknek a földjén a védmű keresztülhalad. Az EU változatlanul arra sürgeti Izraelt, hogy bontsa le a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet- Jeruzsálemben és környékén emelt védőfalat - közölte tegnap az EB egyik szóvivője. „Az EU a maga ré­széről már többször aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fal egyes szakaszai a megszállt terüle­teken haladnak keresztül, ami el­lentétes a nemzetközi jog rendelke­zéseivel.” Hozzátette, hogy a brüsz- szeli bizottság értesült a hágai bíró­ság állásfoglalásáról, amely a jelek szepint megerősíti ezt az álláspon­tot; ennek alaposabb tanulmányo­zásához azonban még időre van szükség. „A dolog jogi vonatkozá­sain túl az unió azért is aggályos­nak tartja, hogy a fal vonala nem esik egybe a zöld vonallal (Ciszjor- dánia határával), mert ez kedve­zőtlenül befolyásolhatja a majdani tárgyalásokat, és fizikailag is lehe­tetlenné teheti a két független ál­lam létezésén alapuló megoldást” - mondta a szóvivő. Ariel Sáron kormánya a jövő év végéig fel akarja húzni a mintegy 700 kilométer hosszú védművet, amelynek legalább negyede már készen áll. A megépített szakasz 95 százalékban egy térfigyelő video­kamerákkal felszerelt biztonsági kerítés, amelyet mindkét oldalról szögesdróttal védenek. A lakott te­rületeken és a forgalmas útkeresz­teződéseknél pedig az orvlövészek­től oltalmazó betonfalat raknak. Létrehozásával Sáron a választók­nak tett ígéretét teljesíti, amely sze­rint nagyobb biztonságot teremt az izraelieknek. A létesítmény arra hi­vatott, hogy távol tartsa az öngyil­kos merénylőket és más erőszakra kész palesztinokat Izraeltől. Az épí­tés kezdete óta izraeli kormány­adatok szerint jelentősen vissza­esett a robbantások száma. „A kerí­tés hatékonyabb, mint eredetileg gondoltuk” - mondta az izraeli hadsereg egyik parancsnoka. „Izra­eliek életét menti meg” - jelentette ki Saul Mofaz védelmi miniszter. Műit utaltunk rá, a nemzetközi bírálatok azért nem csitulnak, mert nem az Izrael és az 1967-ben elfog­lalt Ciszjordánia közötti „zöldhatá­ron” fut a fal, hanem mélyen be­nyúlik a palesztin területekre, fal­vakat szel ketté és nemcsak szom­szédaiktól vagy rokonaiktól vágja el a palesztinok tízezreit, de eltorla­szolja a szántóföldekre, a kórhá­zakba, az iskolákba és a munkahe­lyekre vezető utakat is. Az ENSZ számítása szerint több mint 270 ezer palesztint zárnak kis enklá- vékba. „Úgy érezzük magunkat, mintha egy hatalmas börtön fog­lyai lennénk” - mondta egy palesz­tin építőmunkás Kalkilíjából. Szak­értők arra figyelmeztetnek, hogy a kerítés újabb csapást mér a négy éve tartó felkelés (intifáda) miatt már amúgy is romokban heverő palesztin gazdaságra. A bírálókat csak megerősítette meggyőződé­sükben az izraeli legfelsőbb bíróság múlt héten hozott elvi jelentőségű ítélete, amely szerint a hadsereg­nek a palesztin fél javára módosíta­nia kell a kerítés nyomvonalát, még ha így kevesebb biztonságot nyújt is Izraelnek. Ugyanakkor Sáron a kerítés építésétől teszi függővé az izraeli katonák 2005-re tervezett kivonását is a Gázai övezetből. „A védmű nélkül nem lesz semmi a nemzetközi közösség által üdvö­zölt részleges csapatkivonásból” - jelentette ki. Az afgán hatóságok lábuknál fogva felakasztott, megvert emberekre bukkantak Az al-Kaida az amerikai elnökválasztás ellen Amerikaiak titkos magánbörtöne Bin Laden adott utasítást MTI-HÍR Kabul. Az afgán hatóságok őri­zetbe vettek három önjelölt ameri­kai „antiterroristát”, akik az álta­luk fenntartott magánbörtönben lábuknál fogva akasztottak fel em­bereket. Az amerikai hadsereg, amelyet amúgy is vizsgálat fenyeget az af­ganisztáni börtönviszonyok miatt, igen gyorsan elhatárolta magát a MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A terroristagyanús sze­mélyek könnyebb kitoloncolását és a szakképzett munkaerő meg- könnyített beáramlását segíti elő a tegnap elfogadott német beván­dorlási törvény. A négy éve vajúdó jogszabályt az alsóház után a Bundesrat is meg­szavazta, miután a szociáldemok­rata-zöld kormányzat hajlandó volt egyezkedni az ellenzéki kon­zervatívokkal és liberálisokkal. A kormánypártoknak korábban már majdnem sikerült keresztülvinniük a törvényhozáson saját migrációs törvényüket, ám az alkotmánybíró­ság helyt adott a törvény felsőházi megszavazását formai oldalról megtámadó ellenzéknek. A tör­vény értelmében külföldieket a jö­vőben „tények által alátámasztott veszélyprognózis” alapján ki lehet utasítani Németországból. Ennek eldöntésére alapjában véve a tarto­három férfitől, akik amerikai ügy­nököknek adták ki magukat. Af­gán tisztviselők azt is cáfolták, hogy különleges tanácsadóként szolgálna náluk az egyik őrizetes, Jonathan K. Idema volt amerikai zöldsapkás. Ali Ahmed Dzsalali afgán bel­ügyminiszter elmondta: a három amerikai és a velük együtt őrizetbe vett négy afgán csoportot alkotva úgy tett, mintha a terrorizmus ellen mányi belügyminiszter hivatott, a döntés ellen csak egyszer, a szövet­ségi közigazgatási bíróságnál lehet fellebbezni. Az ún. szellemi lázítók, például a muzulmán imaházakban gyűlöletet prédikálok kiutasíthatók az országból. Csak szigorú kiköté­sekkel maradhatnak Németország­ban azok a kétes személyek, akiket nem lehet kiutasítani, mert orszá­gukban kínzás, vagy halálbüntetés várna rájuk. Kiutasítás vár a próba­idő nélküli börtönbüntetéssel súj­tott embercsempészekre is. A törvénnyel legfelső szintű jog­szabályba foglalják bizonyos fog­lalkozások magasan képzett szak­embereinek megtelepedését Né­metországban, ha munkavállalá­sukat a német ipar igényei megkí­vánják. Nem EU-országból szár­mazó, magasan képzett külföldi akkor dolgozhat az országban, ha az állás betöltésére nem jelentke­zik német, illetve uniós tagország­ból származó polgár. A több mint küzdött volna. Amikor behatoltak a kabuli Intercontinental Szálloda közelében lévő, börtönnek kialakí­tott épületbe, lábuknál fogva fel­akasztott, megvert emberekre buk­kantak. A hatóságok szabadon en­gedték a nyolc meggyötört foglyot. Az önkényeskedő amerikaiak nagy szakállú emberekre vadásztak, fő­leg Kabul külterületein, akikről azt gondolták, hogy az al-Kaida terror­szervezethez tartoznak. 80 milliós Németországban a la­kosság kilenc százaléka külföldi. A magasan képzett munkaerő szabá­lyozott beáramlására a német la­kosság elöregedése miatt van szükség. A statisztikai hivatal ada­tai szerint jelenleg az ország lako­sainak 24,1 százaléka idősebb 60 évnél, az arány 2050-re várhatóan közel 37 százalékra nő. A törvény­nyel elő kívánják segíteni a nem EU-országokból érkezők beillesz­kedését a német társadalomba. Az úgynevezett integrációs tanfo­lyamok költségeit a szövetségi ál­lam fedezi. A német nyelven kívül a német jogrenddel, kultúrával és történelemmel is meg akarják is­mertetni a Németországot válasz­tókat. A már itt élő, de úgymond be nem illeszkedett külföldieket is félig-meddig kötelezik a tanfo­lyamok látogatására. Az, aki erre nem hajlandó, németországi tar­tózkodását vagy a szociális juttatás megrövidülését kockáztatja. MTI-HIR New York. Oszama bin Laden parancsba adta követőinek, hogy még az idén hajtsanak végre ter­rortámadást Amerika ellen. Ezt tegnap jelentette a New York Ti­mes. Bin Laden valószínűleg nem vállal tevékeny szerepet a terve­zésben, mint ahogyan a 2001. szeptember 11-i terrortámadá­sok előkészítésében tette. Bizo­nyítékok vannak ugyanakkor ar­ra, hogy a búvóhelyéről kapcso­latot tart követőivel és felszólí­totta őket: kövessenek el merény­leteket az al-Kaida nevében. A tervezett támadások helyszíne és ideje egyelőre nem világos. MTI-HÍR Belgrád. A kisebbségellenes megnyilvánulások azonnali leállí­tására szólította fel tegnap nyílt le­vélben Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnököt Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Kasza szerint az el­múlt fél évben Szerbiában sohasem tapasztalt erőszakhullám vette kez­detét az országban élő nemzeti ki­sebbségek ellen. „Bátran állítha­tom, hogy ennyi súlyos kilengés a milosevicsi diktatúra tizenkét esz­tendejében együttesen nem tör­tént, mint most hat hónap alatt.” Kasza úgy véli, Kostunica a nemzet­közi figyelmeztetések ellenére sem tett semmit a sajnálatos események leállítására, s nem emelte fel a sza­Tom Ridge amerikai belbizton­sági miniszter csütörtökön hite­les információkra hivatkozva fi­gyelmeztetett: az al-Kaida nagy­szabású terrortámadást tervez az USA-ban, hogy szétzilálja az őszi elnökválasztások demokratikus folyamatát. A miniszter aggodal­mát fejezte ki, hogy a terrorháló­zat esetleg a Demokrata Párt júli­us végi bostoni vagy a Republiká­nus Párt augusztus végi jelöltállí­tó kongresszusát szemelte ki ter­rorcselekmények célpontjául. A demokraták azért fogadták kétkedéssel Ridge bejelentését, mert Bush elnök kampányában előkelő helyet kapott a terroriz­mus elleni harc. vát ellenük sem ő, sem kormányá nak egyetlen tagja, a rendőrség pedig egy esetben sem állította ele a tetteseket. „Az esetek gyakorisá ga, szisztematikussága és szerve zettsége arra enged következtetni hogy korántsem spontán, hanen tudatos, megszervezett akciókra van szó, amelyeknek az a céljuk hogy a kisebbségekre fizikai é: pszichikai nyomást gyakorolja nak” - írja Kasza. A kormányfőnél tudnia kell szerinte, hogy törvén; tiltja a diszkrimináció mindéi megnyilvánulását nemzeti, etni kai, faji és nyelvi alapon. Kasza is mételten a leghatározotabban el ítélte a temerini bűntényt, amiko „magyar nemzetiségű egyének bűnözők bántalmazták szerb pol gártársukat”. Új bevándorlási törvényt fogadtak el Németországban a munkaerőhiány miatt Berlin óvatosan tárta ki a kapukat Meg kell fékezni a kisebbségellenességet Levél Kostunicához

Next

/
Oldalképek
Tartalom