Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-10 / 158. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos a régiófejlesztésben Közösen fejlesztik a kassai régiót RENDŐRSÉGI NAPLÓ Vízbe fulladt a kisfiú Torna. Csütörtökön kora es­te a cementgyári patak vizébe fulladt egy hétéves helybeli kis­fiú. A gyerek fürdés közben a mintegy 2,5 méter mély, fel- duzzasztott részhez érve hirte­len elmerült. A fiú holttestét 45 perc múlva találták meg. A tra­gédia a gyerek édesanyjának szeme láttára történt. (TASR) Kettős fogás Bankón Kassa. Egy huszonöt éves kassai férfi nagy mennyiség­ben termesztett vadkendert szülei kertjében. A felsőbankói zöldövezetben lévő telken el­ültetett gyanús növényekre a szomszédok figyelmeztették a rendőrséget, a járőrök 78 vadkendertövet „takarítottak be”, és a fiatal kertész ellen vá­dat emeltek. A házkutatás so­rán előkerült egy puska is, a hozzá való töltényekkel együtt, viszont a szükséges fegyvertartási engedély nél­kül. A kábítószer-alapanyag termesztésének és forgalma­zásának vádja mellé így tiltott fegyvertartás vádja is társul. A lőfegyvert jelenleg szakértők vizsgálják, akik azt igyekeznek megállapítani, mikor és ki használta legutóbb. A bünte­tést a vadkender mennyiségé­nek alapján szabják ki. (juk) AJÁNLÓ Július 11. (vasárnap) Nagyszelmenc - 10 óra: A községben fölállított székely kapuknál ökumenikus isten­tiszteletet tartanak. 14 óra: A lovasfelvonulást követően a községi hivatal mellett fölállí­tott szabadtéri színpadon nemzetközi folklórfesztivál kezdődik, melyen a vajáni, a nagykaposi és a nagyszel- menci alapiskolák diákjai is fellépnek. A fesztiválon az Er­délyi János Énekkar, az imregi hagyományőrzők, a Komócsa, a Tiszalöki Hagyományőrző Csoport és egy kárpátaljai népi együttes bemutatóját tekint­hetik meg az érdeklődők. A hétvégén Nagyszelmencen ki­rakodóvásár és népi mestersé­gek bemutatója is lesz. (leczo) Kassa. „Minden újszülött nevelése gondokkal jár, és ha az újszülöttnek 57 apja van, természetes, hogy nem egyformán elégedettek a ki­csi fejlődésével” - jegyezte meg a regionális fejlesztési központ egyéves tevékeny­ségét értékelve Andrej Steiner igazgató. JUHÁSZ KATAUN Steiner az 57 megyei képviselőre célzott, akik a működéshez szüksé­ges támogatást jóváhagyták. A fej­lesztési központ önálló intézmény­ként tevékenykedik a megyei hiva­tal épületében, a hivataltól bérelt helyiségekben, hat alkalmazottal. Az országban másodikként alakul­tak, feladatuk az uniós projektek kidolgozása, a hivatal fennhatósá­ga alá tartozó intézmények szak­embereinek továbbképzése, vala­mint segítségnyújtás a kis- és kö­zépvállalkozóknak. Büszkék arra, LECZO ZOLTÁN Nagykapos. Az ország Európai Unióhoz való csatlakozásával sem változtak az Új Kézfogás Közalapít­vány által meghirdetett pályázatok feltételei. A magyarországi alapít­vány Horvátország, Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna magyar nem­zetiségűek lakta területem működő kis- és középvállalkozásoknak nyújt támogatást. Mihók Gábor, a Nagykaposi Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Szö­vetség irodavezetője elmondta, hogy az elmúlt évben ügynökségük az összes támogatás mintegy 37 százalékát közvetítette, így közel 100 millió forintnyi anyagi segítsé­get juttatott el az országban műkö­dő kis- és középvállalkozásokhoz. Mihók Gábor azonban úgy véli, hogy a bodrogközi és az Ung-vidéki vállalkozók egy része még mindig nem használja ki kellőképpen az Új Kézfogás által kínált lehetőségeket, hogy eddig egyetlen tervezetüket sem dobták vissza Brüsszelből technikai jellegű hiányosságok mi­att. Négy nagyszabású kezdemé­nyezésükből pedig három zöld utat kapott. „A legfrissebb örömhír teg­nap érkezett Gyurovszky László mi­nisztertől. A nagymihályi kórház infrastrukturális felújítását célzó pályázatunkat a tárca támogatásra alkalmasnak ítélte, így Brüsszelből 48 millió eurót kapunk a kórház felújítására, ami az eddigi legna­gyobb összegű infrastrukturális tá­mogatás Kassa megye területén” - újságolta Rudolf Bauer, a megyei önkormányzat elnöke. A fejlesztési központ munkáját figyelemmel kísérő kuratórium el­nöke, Dittel Laura szerint kitűnő szakembereket sikerült megnyerni­ük, érezhetően nem a mennyisé­get, hanem a minőséget tartják szem előtt, és sikereikre külföldön is felfigyeltek. A központ hatéko­nyan működik együtt a megyei hi­vatal régiófejlesztési osztályával is. Az illetékesek nem értenek egyet azon képviselőkkel, akik felesleges­bár azokat az ország uniós csatla­kozása után is változatlan feltéte­lek mellett igényelhetik. Az idei év első félévében 40 pályázatot közve­títettek, melyek támogatási igénye meghaladja a 60 millió forintot. A legalább egy éve működő egyéni és társas vállalkozások továbbra is igényelhetik a hitelekhez kapcsoló­dó kamattámogatásokat, melynek mértéke a fejlesztésre és beruhá­zásra igényelt hiteleknél 5,5 száza­lékos. A közalapítvány nem nyújt ka­mattámogatást áru- vagy személy- szállítást végző gépjárművek be­szerzésére irányuló hitel és lízing esetében. Az ingatlan vásárlására felvett hiteleket csak akkor támo­gatja, ha a vásárlás a termeléshez kapcsolódik. A közalapítvány az ISO minőségbiztosítási rendszer megszerzéséhez már eddig is nyúj­tott támogatást, és a HACCP (élel­miszeripar területén tevékenykedő vállalatokat minősítő) rendszer megszerzéséhez is igényelhetőek nek tartanak két hasonló irányban tevékenykedő csoportot. „Kerüljük a duplicitást, igyekszünk egymás munkáját kiegészíteni és tovább­lendíteni. A hivatal alkalmazottai­nak például nincs idejük és lehető­ségük továbbképzéseket tartani és pályázatokat írni, ők inkább a stra­tégiai tervezésért felelősek. A köz­pont készíti elő számunkra a tere­pet azzal, hogy megtanítja az érde­kelteket színvonalas pályázatok ké­szítésére. így hatékonyabb a mi munkánk is. A feladataink össze­függenek, és nincs szándékunkban éles vonalat húzni a két csoport kö­zé” - foglalta össze a tényállást Pe­ter f apák, a hivatal régiófejlesztési osztályvezetője. A regionális központ éves költ­ségvetése tavaly 1,8 millió korona volt, a teljes összeg a megyei ön- kormányzattól érkezett. Idén már csak költségeik negyven százaléká­nak fedezését kérik a megyétől, a többi pénzt a folyamatban lévő projektek menedzseléséből, illetve a továbbképzésekből szeretnék előteremteni. források. A kiállítások és üzletem­ber-találkozások megrendezéséhez nyújtható támogatások a legutolsó módosításkor jelentősen megnöve­kedtek. Hazai vagy magyarországi rendezvény esetében százezer, kül­földi kiállítás szervezéséhez két­százötvenezer forint adható. Az alapítvány ezenkívül anyagi segít­séget ad olyan oktatási programok megvalósításához is, amelyeknek célja EU-s támogatási lehetőségek megismertetése, illetve a vállalko­zók felkészítése a benyújtandó pá­lyázatok megfelelő színvonalú el­készítésére. Azok a vállalkozások, melyek nem igényelhetik a szoká­sos banki finanszírozásokat, az Új Kézfogástól visszatérítendő, de ka­matmentes kölcsönt kaphatnak. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség nagykaposi irodájában (Fő út 22), vagy a 056 638 2995-ös telefonszámon kaphatnak, vala­mint a pályázatokhoz szükséges adatlapokat is itt igényelhetik. Az uniós csatlakozás után is változatlan feltételek mellett pályázhatnak Segítik a vállalkozásokat A Nagyrőcei járásnak 278 ezer korona jutott Tizenhat pályázat érkezett Esélyegyenlőséget teremthet a fejlesztési terv A Nagykürtösi járásban is SZÁSZI ZOLTÁN PUSKO GÁBOR Nagyrőce. A Besztercebányai Megyei Önkormányzat az idei költ­ségvetéséből 5 millió koronát külö­nített el helyi fejlesztési pályázatok támogatására, melyre négy téma­körben lehetett tervezeteket be­nyújtani. Mint azt Csolti Lajos, az MKP megyei képviselője elmondta, előzetesen úgy döntöttek, ameny- nyiben mód van rá, a Nagyrőcei já­rásban elsősorban a kistelepülése­ket fogják támogatni. Ugyanis a 100-200 lelket számláló falvak költségvetése nem teszi lehetővé nagyobb beruházások kivitelezé­sét. E szempont alól kivételt egye­dül Jolsva képezett - fűzte hozzá Csolti Lajos. A Nagyrőcei járásból a megadott terminusig összesen 16 pályázat ér­kezett, melyből hét volt sikeres. Kö­zöttük a megye - a lakosság szám­arányát figyelembe véve - 278 ezer koronát osztott szét, de az egyes pályázatokban igényelt költségek­nek esetenként legfeljebb a 30 szá­zalékát hagyhatták jóvá. A képvise­lő tájékoztatása szerint a szétosz­tott összeg 60 százaléka a járás dé­li, 40 százaléka pedig az északi ré­szébe került. Azokban a tervezetek­ben, amelyeket elutasítottak, leg­gyakrabban formai hiányosságok fordultak elő, de gyakran hiányoz­tak a kötelező mellékletek, és saj­nos a köztartozással terhelt pályá­zókat is elutasították. „Bírálatok is értek, mivel Lő- kösháza is kapott támogatást, s en­nek a falunak én vagyok a polgár- mestere. Le kell azonban szögez­nem, hogy a mi pályázatunk - a jolsvai és a levárti mellett - hibát­lan volt. Ez annak is betudható, hogy mi nem furamódunk meg az első elutasítást követően, hanem újra próbálkozunk.” - szögezte le Csolti Lajos. Zsély/Nagykürtös. Augusztus­tól elindul a Középső-Ipoly mente, a Nagykürtösi járás régiófejleszté­si tervének kidolgozása. A Zsélyben működő Középső-Ipoly Mente Területfejlesztési Ügynök­ség által a PHARE ECOSOC prog­ramhoz benyújtott sikeres tervezet kivitelezésére ugyancsak szükség van a kistérségben. A Nagykürtösi járás az EU-csatlakozás után is az ország egyik gazdaságilag legel­maradottabb térsége, magas mun­kanélküliséggel. A vidékfejlesztési terv elkészítésekor az elemzések­ből kiderült, hogy a Nagykürtösi járásban élőkre átszámított bruttó hazai össztermék aránya az orszá­gos szintnek csupán a 60 százalé­kát éri el, az uniós színvonalnak pedig alig a 40 százalékát. A vi­dékfejlesztési projekt kivitelezése már idén augusztusban elindul, az ügynökség munkatársai minden községet, vállalkozást megkeres­nek majd. A tervezet célja vonzóvá tenni a befektetők számára a tér­séget, feltárni a tartalékokat és összehangolni a helyi fejlesztési terveket a Nemzeti Fejlesztési Terv alapelveivel. „A Középső-Ipoly mente legnagyobb gondja a vi­szonylagos elzártság, az alap­infrastruktúra hálózatának hiá­nya, a közlekedési hálózat elavult­sága, az Ipolyon átívelő hidak kor­látozott száma, a lakosság rossz szociális helyzete. Még az idén be­indul a több mint 40 község szá­mára ivóvizet biztosító vízvezeték­hálózat építése, az ügynökség szervezi három, a Nagykürtösi já­rás területén kiemelten kezelt Ipoly-híd megvalósíthatósági ter­vezeteinek elkészítését és a helyi fejlesztési tervek kidolgozását” - mondta Lőrincz Mária, a régiófej- lesztési ügynökség vezetője. 2000 óta folyamatosan csökken az óvodások létszáma Egyre kevesebb a gyerek Jólészről két növendék ballag első osztályba, Pelsőcre csak két ovist írattak be az idén, Tornagörgőn pedig minden évben leg­alább négy gyerekkel kevesebben kezdik az évet. Jólész. Az óvoda külön épület­ben található, amelybe összesen 19 gyerek jár. A tavalyi létszám­hoz képest idén hárommal keve­sebb gyerek jár az osztályba, szeptembertől azonban ismét gyarapodnak, mert 25-en fogják látogatni az intézményt. Teleczki Margit igazgatónő azonban hoz­zátette, hogy a roma szülők közül nem mindenki íratta be óvodába a gyerekét. Az idei iskolaévben csupán két nagycsoportos ballag, egyikük, egy szlovák nemzetisé­gű gyerek, szlovák iskolába megy. Kórintus Roland, SvantnerÁkos, Brúgós József, Barczi Tibor, Do- mik Jennifer, Podracky Nikoletta, Zagiba Mátyás, Lindák Kata­lin, Szpisák Andrea, Lovas Klaudia, Cinka Szimona, Farkas Ta­más, Podracky Krisztián, Podracky Flórián, Rusznyák Marek, Zsigo Milena, Szpisák János Pelsőc. Ebben az óvodában egy magyar és három szlovák osztály működik. Madarász Anna igazga­tónő csalódását fejezte ki amiatt, hogy idén csupán két óvodáskorú gyereket írattak be az osztályba. Ez azért is elszomorító, mivel ilyen gyér érdeklődést még sohasem ta­pasztaltak. Mint mondta, minden évben átlagosan 20 gyerek jött be­iratkozni. Szeptembertől kilenc nagycsoportos megy iskolába a magyar oviból, és egy szlovák óvo­dás a szlovák osztályból. Az újon­nan beíratott két gyerek pedig a je­lenlegi 9 kiscsoportos számát gya­rapítja majd. Az igazgatónő üdvö­zölné, ha a beiratkozási programot az első osztályba készülők mellett az óvodásokra is kiterjesztenék. Viola János, Kardos Richárd, Dúdor Anett, Varga Georgina Hen­rietta, Benyüs Máté, Greso Dávid, Balázs Vivien, Cseresznyés Ni­cola, Pásztor Franciska, Kocsárdy Péter Tornagörgő. A kétosztályos óvoda önálló épületben található, de Smutny Gabriella óvónő jelez­te, anyagi okokból elképzelhető, hogy az önkormányzat összevonja az óvodát az iskolával. A nagycso­portos osztályba 19-en járnak, hét gyerek kivételével mind magyar iskolában kezd szeptembertől. Március végéig 10 gyereket írat­tak be az oviba, az iskolaév végéig még várnak néhány elkésett je­lentkezőt. Az óvónő elmondta, ez az év gyengébb volt, mint az el­múlt pár esztendő. Legtöbben 2000-ben jelentkeztek, azóta fo­lyamatosan 4-5 gyerekkel évről évre csökken a létszám. A faluban van néhány óvodáskorú gyerek, akiket nem írattak be az óvodába. Az intézmény igazgatója Danko Erzsébet, (kov) Laczkó Karolina, Simon Tamás, Giák Noémi, Herczeg András, Grujó Bianka, Jenyo Monika, lesó Réka, Lengyel Emese, Burkus József, Cseh Dominik, Körtvély Dominik (Szabó Ottó felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom