Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-08 / 156. szám, szerda
ISKOLA UTCA 2004. július 8., csütörtök 2. évfolyam 27. szám TANODA Rossz gyerekek pedig nincsenek KÖNYVAJÁNLÓ A világszerte egyre inkább tapasztalható nevelői magatehetetlenség orvoslására, a pedagógiai gondolkodás megváltoztatásáért született Henning Köller könyve, amely címében is azt állítja, hogy rossz gyerekek pedig nincsenek. Akkor miért nem bírnak néhány gyerekkel a tanárok és esetenként a szülők? Miért bélyegeznek egyre több gyereket nehezen kezelhetőnek? A szerző szerint a hiba elsősorban abban a hozzáállásban keresendő, hogy a felnőttek hajlamosak olyan lényekként kezelni a gyerekeket, mint akik feltétlenül felnőttek irányítására szorulnak. Eközben pedig elvész a szeretet, a lélek és a szív fontossága, mert a nevelés és oktatás leginkább a versenyszellemű fogyasztói társadalom elvárásaihoz alkalmazkodik. A pedagógusok a pedagógiai tervvé, „munkadarabbá” lefokozott gyereknek csak az egoját nevelik, aki viszont nem felel meg az elvárt sikermodell- nek, az máris problémás gyereknek számít - a gyerekek és felnőttek közti szakadék pedig egyre nagyobb lesz. Vajon meg lehet oldani ezt a folyamatosan súlyosbodó helyzetet? Köller úgy véli: igen, de ehhez el kell szakadni a pusztán intellektuális megoldásoktól, és egyfajta gyógyító erőt kell kifejlesztenie magában a pedagógusnak, amely a gyermek értékes tulajdonságainak felmérésében, felismerésében rejlik. Külön hangsúlyozza, hogy igen nagy a különbség az ítéletalkotás és az értékfelismerés között. Az általa „értőn igazoló nevelésművészetnek” nevezett módszer három alappillérének a védelmező odafigyelést (meghallgatást), a kísérő figyelmet (várakozást) és a vigaszt nyújtó bizalmat (kérdezést) tartja. Aki el tudja fogadni és meg tudja érteni, hogy a gyermeket nem a körülmények alakítják, hanem a gyermek alakítja magát a körülményekhez, az már jó úton jár, hogy magáévá tegye Köller elméletét - amelyet remélhetőleg a gyakorlatban is képes majd alkalmazni. A szerző alternatív pedagógiákban jártas gyógypedagógus, a Janusz korczak Intézet alapítója. A könyv - Vekerdy Tamás előszavával - 2003-ban jelent meg a Szépnap kiadónál, (i) ISKOLAI KVÍZ a. 50 százalékát b. 70 százalékát c. 40 százalékát Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést július 14-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét c. novelláskötetét. 1. A tanulmányi és nevelési eredményeket növelő képességfejlesztést ... az oktatás és nevelés továbbfejlesztését célzó új, modern követelményrendszerek. a. lelasította b. felgyorsította c. megfékezte 2. A világszerte egyre inkább tapasztalható nevelői magatehetetlenség orvoslására, a pedagógiai gondolkodás megváltoztatásáért született ... könyve, amely címében is azt állítja, hogy rossz gyerekek pedig nincsenek. a. Henning Köller b. Franz Köller c. Henning Köllner 3. Az elszomorító statisztika szerint baleset következtében évente több gyerek hal meg a világon, mint az ösz- szes betegségben együttvéve, a végzetes esetek több mint... a közlekedési balesetek teszik ki. 4. A gyermekközösségek működését vizsgáló kutatások ugyanis azt találták, hogy..., milyen helyet foglal el valaki egy adott társas mezőben. a. egyáltalán nem véletlen az b. véletlen az c. nagy meglepetés az Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2b, 3a. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a nagymagyari Csermák Mónikának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. Az iskolának nemcsak a tanulók értelmi képességeit kell fejlesztenie, hanem egész személyiségüket Miért nem kreatívak a diákok? Az elméletnek és a gyakorlatnak korántsem új keletű kérdése a képességfejlesztés és hatékonyság, de a mai rohanó és gyorsan változó világunkban mindenkorábbinál hangsúlyozottabban került pedagógiai munkánk homlokterébe. MARKÓ EMIL és hatékonyság fejlesztésének a fontosságát, nem látják még realizálásának lehetőségeit a nevelés valamennyi területén. A kifogástalan társaságbeli viselkedés Általában elmondható, hogy a tanulók számára nincsenek megadva az alkotókészség fejlesztéséhez szükséges feltételek. Az okok sokfélék, az egyik abból ered, hogy még mindig hat a múltból, miszerint a legfontosabb tulajdonságok az engedelmesség, az alkalmazkodó- készség, a kifogástalan társaságbeli viselkedés, a feltétlen tekintélytisztelet. Közismert, hogy a kreatív gyermekkel több nevelési problémája van a nevelőnek, gyakran fegyel- mezeüenek, elutasítják a közös munkába való bekapcsolódást, makacsok, önfejűek. Gyakran kerülnek konfliktusba a tanárral (a tanítóval) azért, mert bizonyos tananyagról olvasmányaik révén többet tudnak, mint amennyi a tankönyvben van. A tanítási óra fokozása az elméleti és a gyakorlati pedagógia legfontosabb feladatai közé tartozik, mert nagymértékben hozzájárul a tanulók alkotókészségének fejlesztéséhez és úgy az elméleti, mint gyakorlati tudásszintjük emeléséhez. E probléma elemzésénél az a kiindulópont, hogy A tanulmányi és nevelési eredményeket növelő képességfejlesztést felgyorsította az oktatás és nevelés továbbfejlesztését célzó új, modem követelményrendszerek. Az iskolának nem csupán az értelmi képességeket kell fejlesztenie, hanem a tanuló egész személyiségét úgy kell formálnia, hogy kész legyen az alkotó jellegű munkára. Az alkotó képesség, más szóval a kreativitás lényegében különböző személyi sajátosságokból összetett képességújszerű problémák meglátására, eredeti megoldásra, alkotás létrehozására. Főbb összetevői a következők: 1. értelmi tényezők: a gondolkodás hajlékonysága (pl. szempontváltási képesség, eredetiség, a gondolatok mennyisége, problémaérzékenység, problémahelyzetekben több lehetséges megoldási mód keresése; 2. motivációs tényezők: nem magas, általános szorongásszint, kíváncsiság, nyitottság a környezet és a saját belső világ felé egyaránt, ellentmondásos, bonyolult problémahelyzetek kedvelése, bátorság az ilyenekbe való „belemenésre” a rend megalkotásának az igényével stb.; 3. személyiségi jegyek: autonóm személyiség (belülről irányított, önállóan kialakított érték- rendszer stb.), a társas környezet ítéleteivel nem szükségszerűen és folyton törődő, vezetésre képes, önfelfogadó, játékos, jó humorérzékkel rendelkező személy. A kiemelt kreatív személy döntő sajátossága, hogy ellentétes jelleget képes magában egyesíteni, pl. a játékosságot és a kemény, kitartó munkavégzést, ami az értékes alkotás létrehozásához alapvetően szükséges. Az alkotókészség és hatékonyság fejlesztésében ma még meglehetősen nagy adósságai vannak az iskolának, jóllehet a pedagógusok többsége az alkotókészség Az órán úgy kell végeztetni a munkát, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse az otthoni tanulást A tanulók számára nem biztosítják az alkotókészségfejlesztéséhez szükséges feltételeket (Miroslava Cibulková illusztrációs felvételei) nem lehet a tanítási órát az oktató- nevelő munka rendszeréből kiszakítva vizsgálni. A tanítási órán végzett tevékenység csupán egy része annak a folyamatnak, melynek fő funkciója az alkotókészség és hatékonyság fejlesztése a tanulók körében. Erre a folyamatra vitathatatlanul jellemzők azok a jegyek, amelyek valamennyi pedagógiai folyamatnak alapvető jellemzői: célrairányultság, rendszeresség és szervezettség. A diák szerepe Az alkotókészség fejlesztésében és a tanulók személyiségének formálásában döntő jelentősége van a hatékonyságnak, mint oktatási folyatnád tényezőnek. A pedagógus számára rendkívül fontos az adott pedagógiai szituáció pontos érzékelése. Ennek jellegzetes változatai: ♦ az alaptípusú helyzet, amikor az ismeretek forrása a tanár (előadás, magyarázat, elbeszélés, bemutatás); ♦ a tanulók tetszés szerinti forrásokból merítik az ismeretek - ők maguk ellenőrzik a tartalmat; ♦ a tananyag kijelölésében és ellenőrzésében részt vesz a tanár(tanító) is és a tanulók is (megbeszélés, vita, kérdések és feleletek). Problémamegoldó módszerek A hatékonyság fokozásának egyik legfontosabb tényezője a tanár (a tam'tó) és a tanulók közös munkája (interakciója). A hatékonyságot, a tanulók alkotókészségének a fejlesztését elsősorban a problémamegoldó és aktivizáló módszerek alkalmazása segíti elő. Az új anyag közlésének a fázisában, amely a bevezető fázist jelenti, a tanítási óra megszervezésében az ismeretek forrásának (elsősorban a gyakorlati tevékenységnek és a szemléltetésnek), a logikai eljárások (induktív, deduktív, elemző, rendszerető, általánosító stb.), a módszereknek (a magyarázat előtt a vitát, a beszélgetés, a laboratóriumi gyakorlatot helyezzük előtérbe), a szervezési formáknak (a csoportmunka változatai) a megválasztása játszik fontos szerepet. Tanulás helyett elsajátítás Az elsajátított ismeretek megszilárdításának és elmélyítésének fázisában a munka jó megszervezésével biztosítható az ismeretek és jártasságok szilárd logikai rendszerbe rendezése. A tanár (a tanító) feladata ebben a fázisban, hogy rendszeresen megteremtse a feltételeket a tanuló egyéni tapasztalatszerzésére is. Az elsajátítás abban különbözik a megtanulástól, hogy az egyes ismeretek és jártasságok a megismerő alany operációs szférájába jutnak, integrált részévé válnak. Az egyéni bánásmód (a különböző képességnek megfelelő) a tanítási órán a munka megfelelő szervezési formájával biztosítjuk. A hatékonyság fokozásának állandó forrása a tanár (tanító) alkotókészsége. Ez feltételezi a tanár (a tanító) azon képességét, hogy logikusan felismeri az osztály pedagógiai szituációját, s aszerint választja meg a tartalmat és a feldolgozás módját. A tanár (a tanító) kreativitás további fontos jegye az, hogy süntelenül új munkamódszereket és eljárásokat keres, valamint az, hogy képes az aktualizálásra, elsősorban a pedagógiai módszerek tökéletesítésére. A tanítási óra a képességfejlesztés alapvető feltétele a demokratikus nevelői magatartás. A tevékenység céltudatos megszervezésével minden egyes tanuló számára adjuk meg a munkavégzés lehetőségét, a véleménynyilvánítás és véleménycsere, a kérdezés és a tévedésjogát. A tanítási óra középpontjában a tanulói képességek fejlesztése álljon. Ennek legjobb formája a minden tanulóra kiterjedő munkáltatás. Minden tanuló járja végig az önálló ismeretszerzés a gondolkodás útját. Az órán úgy kell végeztetni a munkát, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse az otthoni tanulást. Állandóan fejlesztjük a tanulókban az önellenőrzés - önértékelés képességét. Az ilyen feltételek alkalmazása mellett az alkotókészség és hatékonyság eredményességének indexe felfelé mutató tendenciát eredményez.
