Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-08 / 156. szám, szerda

ISKOLA UTCA 2004. július 8., csütörtök 2. évfolyam 27. szám TANODA Rossz gyerekek pedig nincsenek KÖNYVAJÁNLÓ A világszerte egyre inkább tapasztalható nevelői magatehetet­lenség orvoslására, a pedagógiai gondolkodás megváltoztatásá­ért született Henning Köller könyve, amely címében is azt állítja, hogy rossz gyerekek pedig nincsenek. Akkor miért nem bírnak néhány gyerekkel a tanárok és esetenként a szülők? Miért bélye­geznek egyre több gyereket nehezen kezelhetőnek? A szerző szerint a hiba elsősorban abban a hozzáállásban kere­sendő, hogy a felnőttek hajlamosak olyan lényekként kezelni a gyerekeket, mint akik feltétlenül felnőttek irányítására szorul­nak. Eközben pedig elvész a szeretet, a lélek és a szív fontossága, mert a nevelés és oktatás leginkább a versenyszellemű fogyasztói társadalom elvárásaihoz alkalmazkodik. A pedagógusok a peda­gógiai tervvé, „munkadarabbá” lefokozott gyereknek csak az egoját nevelik, aki viszont nem felel meg az elvárt sikermodell- nek, az máris problémás gyereknek számít - a gyerekek és felnőt­tek közti szakadék pedig egyre nagyobb lesz. Vajon meg lehet oldani ezt a folyamatosan súlyosbodó helyze­tet? Köller úgy véli: igen, de ehhez el kell szakadni a pusztán in­tellektuális megoldásoktól, és egyfajta gyógyító erőt kell kifej­lesztenie magában a pedagógusnak, amely a gyermek értékes tu­lajdonságainak felmérésében, felismerésében rejlik. Külön hang­súlyozza, hogy igen nagy a különbség az ítéletalkotás és az érték­felismerés között. Az általa „értőn igazoló nevelésművészetnek” nevezett módszer három alappillérének a védelmező odafigyelést (meghallgatást), a kísérő figyelmet (várakozást) és a vigaszt nyújtó bizalmat (kérdezést) tartja. Aki el tudja fogadni és meg tudja érteni, hogy a gyermeket nem a körülmények alakítják, hanem a gyermek alakítja magát a kö­rülményekhez, az már jó úton jár, hogy magáévá tegye Köller el­méletét - amelyet remélhetőleg a gyakorlatban is képes majd al­kalmazni. A szerző alternatív pedagógiákban jártas gyógypeda­gógus, a Janusz korczak Intézet alapítója. A könyv - Vekerdy Ta­más előszavával - 2003-ban jelent meg a Szépnap kiadónál, (i) ISKOLAI KVÍZ a. 50 százalékát b. 70 százalékát c. 40 százalékát Kedves szülők, pedagó­gusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyel­mesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és ab­ban az esetben, ha he­lyesen válaszolnak az ál­talunk feltett kérdések­re, és a megfejtést július 14-ig beküldik, meg­nyerhetik az AB-ART Ki­adó ajándékát, Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét c. novelláskötetét. 1. A tanulmányi és ne­velési eredménye­ket növelő képes­ségfejlesztést ... az oktatás és nevelés továbbfejlesztését célzó új, modern követelményrend­szerek. a. lelasította b. felgyorsította c. megfékezte 2. A világszerte egyre inkább tapasztalható nevelői maga­tehetetlenség orvoslására, a pedagógiai gondolkodás megváltoztatásáért született ... könyve, amely címében is azt állítja, hogy rossz gyere­kek pedig nincsenek. a. Henning Köller b. Franz Köller c. Henning Köllner 3. Az elszomorító statisztika szerint baleset következté­ben évente több gyerek hal meg a világon, mint az ösz- szes betegségben együttvé­ve, a végzetes esetek több mint... a közlekedési balese­tek teszik ki. 4. A gyermekközösségek mű­ködését vizsgáló kutatá­sok ugyanis azt találták, hogy..., milyen helyet fog­lal el valaki egy adott tár­sas mezőben. a. egyáltalán nem véletlen az b. véletlen az c. nagy meglepetés az Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az aláb­bi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: la, 2b, 3a. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a nagymagyari Csermák Móni­kának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. Az iskolának nemcsak a tanulók értelmi képességeit kell fejlesztenie, hanem egész személyiségüket Miért nem kreatívak a diákok? Az elméletnek és a gyakor­latnak korántsem új keletű kérdése a képességfejlesz­tés és hatékonyság, de a mai rohanó és gyorsan vál­tozó világunkban minden­korábbinál hangsúlyozot­tabban került pedagógiai munkánk homlokterébe. MARKÓ EMIL és hatékonyság fejlesztésének a fontosságát, nem látják még reali­zálásának lehetőségeit a nevelés valamennyi területén. A kifogástalan társaságbeli viselkedés Általában elmondható, hogy a tanulók számára nincsenek megad­va az alkotókészség fejlesztéséhez szükséges feltételek. Az okok sokfé­lék, az egyik abból ered, hogy még mindig hat a múltból, miszerint a legfontosabb tulajdonságok az en­gedelmesség, az alkalmazkodó- készség, a kifogástalan társaságbeli viselkedés, a feltétlen tekintélytisz­telet. Közismert, hogy a kreatív gyer­mekkel több nevelési problémája van a nevelőnek, gyakran fegyel- mezeüenek, elutasítják a közös munkába való bekapcsolódást, makacsok, önfejűek. Gyakran ke­rülnek konfliktusba a tanárral (a ta­nítóval) azért, mert bizonyos tan­anyagról olvasmányaik révén töb­bet tudnak, mint amennyi a tan­könyvben van. A tanítási óra foko­zása az elméleti és a gyakorlati pe­dagógia legfontosabb feladatai kö­zé tartozik, mert nagymértékben hozzájárul a tanulók alkotókészsé­gének fejlesztéséhez és úgy az el­méleti, mint gyakorlati tudásszint­jük emeléséhez. E probléma elem­zésénél az a kiindulópont, hogy A tanulmányi és nevelési ered­ményeket növelő képességfejlesz­tést felgyorsította az oktatás és ne­velés továbbfejlesztését célzó új, modem követelményrendszerek. Az iskolának nem csupán az értel­mi képességeket kell fejlesztenie, hanem a tanuló egész személyisé­gét úgy kell formálnia, hogy kész legyen az alkotó jellegű munkára. Az alkotó képesség, más szóval a kreativitás lényegében különböző személyi sajátosságokból összetett képességújszerű problémák meglá­tására, eredeti megoldásra, alkotás létrehozására. Főbb összetevői a következők: 1. értelmi tényezők: a gondol­kodás hajlékonysága (pl. szem­pontváltási képesség, eredetiség, a gondolatok mennyisége, problé­maérzékenység, problémahelyze­tekben több lehetséges megoldási mód keresése; 2. motivációs tényezők: nem magas, általános szorongásszint, kíváncsiság, nyitottság a környezet és a saját belső világ felé egyaránt, ellentmondásos, bonyolult problé­mahelyzetek kedvelése, bátorság az ilyenekbe való „belemenésre” a rend megalkotásának az igényével stb.; 3. személyiségi jegyek: auto­nóm személyiség (belülről irányí­tott, önállóan kialakított érték- rendszer stb.), a társas környezet ítéleteivel nem szükségszerűen és folyton törődő, vezetésre képes, önfelfogadó, játékos, jó humorér­zékkel rendelkező személy. A kiemelt kreatív személy döntő sajátossága, hogy ellentétes jelle­get képes magában egyesíteni, pl. a játékosságot és a kemény, kitartó munkavégzést, ami az értékes al­kotás létrehozásához alapvetően szükséges. Az alkotókészség és ha­tékonyság fejlesztésében ma még meglehetősen nagy adósságai van­nak az iskolának, jóllehet a peda­gógusok többsége az alkotókészség Az órán úgy kell végeztetni a munkát, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse az otthoni tanulást A tanulók számára nem biztosítják az alkotókészségfejlesztéséhez szükséges feltételeket (Miroslava Cibulková illusztrációs felvételei) nem lehet a tanítási órát az oktató- nevelő munka rendszeréből kisza­kítva vizsgálni. A tanítási órán vég­zett tevékenység csupán egy része annak a folyamatnak, melynek fő funkciója az alkotókészség és haté­konyság fejlesztése a tanulók köré­ben. Erre a folyamatra vitathatatla­nul jellemzők azok a jegyek, ame­lyek valamennyi pedagógiai folya­matnak alapvető jellemzői: célrairányultság, rendszeresség és szervezettség. A diák szerepe Az alkotókészség fejlesztésében és a tanulók személyiségének for­málásában döntő jelentősége van a hatékonyságnak, mint oktatási fo­lyatnád tényezőnek. A pedagógus számára rendkívül fontos az adott pedagógiai szituáció pontos érzéke­lése. Ennek jellegzetes változatai: ♦ az alaptípusú helyzet, amikor az ismeretek forrása a tanár (előadás, magyarázat, elbeszélés, bemuta­tás); ♦ a tanulók tetszés szerinti forrá­sokból merítik az ismeretek - ők maguk ellenőrzik a tartalmat; ♦ a tananyag kijelölésében és el­lenőrzésében részt vesz a tanár(tanító) is és a tanulók is (megbeszélés, vita, kérdések és fe­leletek). Problémamegoldó módszerek A hatékonyság fokozásának egyik legfontosabb tényezője a ta­nár (a tam'tó) és a tanulók közös munkája (interakciója). A haté­konyságot, a tanulók alkotókészsé­gének a fejlesztését elsősorban a problémamegoldó és aktivizáló módszerek alkalmazása segíti elő. Az új anyag közlésének a fázisá­ban, amely a bevezető fázist jelenti, a tanítási óra megszervezésében az ismeretek forrásának (elsősorban a gyakorlati tevékenységnek és a szemléltetésnek), a logikai eljárá­sok (induktív, deduktív, elemző, rendszerető, általánosító stb.), a módszereknek (a magyarázat előtt a vitát, a beszélgetés, a laboratóriu­mi gyakorlatot helyezzük előtér­be), a szervezési formáknak (a cso­portmunka változatai) a megvá­lasztása játszik fontos szerepet. Tanulás helyett elsajátítás Az elsajátított ismeretek meg­szilárdításának és elmélyítésének fázisában a munka jó megszerve­zésével biztosítható az ismeretek és jártasságok szilárd logikai rend­szerbe rendezése. A tanár (a taní­tó) feladata ebben a fázisban, hogy rendszeresen megteremtse a feltételeket a tanuló egyéni ta­pasztalatszerzésére is. Az elsajátí­tás abban különbözik a megtanu­lástól, hogy az egyes ismeretek és jártasságok a megismerő alany operációs szférájába jutnak, integ­rált részévé válnak. Az egyéni bá­násmód (a különböző képesség­nek megfelelő) a tanítási órán a munka megfelelő szervezési for­májával biztosítjuk. A hatékonyság fokozásának ál­landó forrása a tanár (tanító) alko­tókészsége. Ez feltételezi a tanár (a tanító) azon képességét, hogy logi­kusan felismeri az osztály pedagó­giai szituációját, s aszerint választja meg a tartalmat és a feldolgozás módját. A tanár (a tanító) kreativi­tás további fontos jegye az, hogy süntelenül új munkamódszereket és eljárásokat keres, valamint az, hogy képes az aktualizálásra, első­sorban a pedagógiai módszerek tö­kéletesítésére. A tanítási óra a képességfejlesz­tés alapvető feltétele a demokrati­kus nevelői magatartás. A tevé­kenység céltudatos megszervezé­sével minden egyes tanuló számára adjuk meg a munkavégzés lehető­ségét, a véleménynyilvánítás és vé­leménycsere, a kérdezés és a téve­désjogát. A tanítási óra középpontjában a tanulói képességek fejlesztése áll­jon. Ennek legjobb formája a min­den tanulóra kiterjedő munkálta­tás. Minden tanuló járja végig az önálló ismeretszerzés a gondolko­dás útját. Az órán úgy kell végeztetni a munkát, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse az otthoni tanu­lást. Állandóan fejlesztjük a tanu­lókban az önellenőrzés - önértéke­lés képességét. Az ilyen feltételek alkalmazása mellett az alkotókész­ség és hatékonyság eredményessé­gének indexe felfelé mutató ten­denciát eredményez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom