Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-08 / 156. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 8. RÖVIDEN Orosz-grúz feszültség Tbiliszi. A grúz hadsereg feltartóztatott egy orosz katonai konvojt a tegnapra virradó éjszaka Dél-Oszétiában, és elkobzott két, rakétákat szállító teherautót. Válaszul a szaka- dár terület hatóságai letartóztatták a térségben állomásozó grúz erők parancsnokát, és átadták a helyi orosz katonai parancsnokságnak. A tíz teherautóból álló konvoj a Grúziától lényegében elszakadt, s Oroszországhoz csatlakozott területen tartózkodó orosz béke- fenntartóknak szállított utánpótlást. A lefoglalt teherautókon repülőgépekre szerelhető rakéták voltak, amelyek szállítását a grúz belügyminisztérium szóvivője szerint nem egyeztették Tbiliszivel. Az orosz védelmi tárca szóvivője provokációnak minősítette az ügyet. (MTI) Beszáll Djindjics özvegye is Belgrád. Szerbiai lapértesülések szerint a belgrádi főpolgármester-jelöltek között felmerült Zoran Djindjics meggyilkolt miniszterelnök özvegyének a neve. A megbízhatónak tekintett Danas napilap kompetens forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Ruzsica Djindjics indításának lehetőségét a legkomolyabban fontolgatja a Boris Tadics megválasztott köztársasági elnök vezette ellenzéki Demokrata Párt (DS). A csinos, két gyermekét nevelő fiatal özvegy azzal hívta fel magára a Danas szerint a politikai vezetés figyelmét, hogy rendkívül érett álláspontot fejtett ki a DS konszolidálásának időszakában, illetve amikor Tadics választási kampánya idején járta az országot. A szerbiai helyhatósági választásokra várhatóan szeptemberben kerül sor. (MTI) Stratégiai cél az EB-elnökség Budapest. Az Európai Néppárt (ÉPP) frakcióvezetője stratégiai célnak nevezte tegnap Budapesten, hogy a jobboldali Jósé Manuel Durao Bar- roso legyen az Európai Bizottság elnöke, „ezért tesznek kompromisszumos javaslatot az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának az EP- elnökségre”. „Ha a portugál kormányfőt nem választják meg július 22-én bizottsági elnöknek, az az egész néppárti mozgalom vereségét fogja jelenteni” - fogalmazott Hans- Gert Pottering. Hozzátette: nem fordulhat még egyszer elő, hogy az EB-elnököt ne a legnagyobb EP-frakdó adja. (MTI) Pottering nem szövetséget, hanem csak megállapodást akar kötni az európai szocialistákkal (Képarchívum) Szükséghelyzetet is bevezethet az iraki átmeneti kormány az új nemzetbiztonsági törvény alapján Sok pénz Szaddám védelmére Zarkávi hangfelvétele Bosszú volt a lefejezés Szaddám legcsinosabb védőjét dr. Aisa Kadhafinak hívják (TASR/AP-felvétel) Bagdad/Párizs. Különleges jogkörökkel ruházta fel Ijád Allávi ideiglenes iraki kormányfőt a tegnap ismertetett új nemzetbiztonsági törvény, amelytől az országon végigsöprő lázadás felszámolását reméli a bagdadi vezetés. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány által előzetesen és egyhangúlag jóváhagyott jogszabály szerint a miniszterelnök meghatározott térségekben kijárási tilalmat vezethet be, utasítást adhat egyes területek körülzárására, elrendelheti gyanús személyek házának és munkahelyének átkutatását, letartóztatási parancsot adhat ki fegyveresek ellen, korlátozhatja bűncselekményekkel gyanúsított bel- és külföldi állampolgárok szabadságjogait, rendelkezhet szervezetek feloszlatásáról, korlátozhatja a gyülekezési szabadságot, valamint a fegyver- és lőszertartást, dönthet a mozgásszabadság korlátozásáról, beleértve az ország elhagyását, sőt telefonbeszélgetések lehallgatását is előírhatja. A törvény alapján a miniszterelnök kormányzókat vagy katonai vezetőket nevezhet ki adott térségek élére. Törvény a felkelők ellen A törvényt ismertető Málek Dohán al-Haszan igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a kormányfőnek minden egyes intézkedéshez bírósági felhatalmazásra van szüksége, és statáriumot csak 60 napra vezethet be. „Tudatában vagyunk annak, hogy a törvény korlátozhat egyes szabadságjogokat, de számos garanciát építettünk a jogszabályba. Igyekeztünk szavatolni az igazságosságot és az emberi jogokat” fűzte hozzá. A törvényre ugyanakkor szükség van a terrorizmus és a felkelők legyőzéséhez, akik „akadályozzák a kormánytisztviselőket a munkavégzésben, akadályozzák a külföldi dolgozókat abban, hogy az országba érkezve segítsék az újjáépítést, és általában megpróbálják kisiklatni a parlamenti választásokat” - szögezte le. Az átmeneti kormány 29, merényletekkel gyanúsított külföldi szélsőségest vett őrizetbe. „Sajnos valamennyien arabok” - állapította meg. Harcba bocsátkozott a nemzeti gárda Bagdad belvárosában, a Haifa sugárúton tegnap összetűzés tört ki az iraki nemzeti gárda és fegyveres személyek között. Két gárdista életét vesztette, tizenküenc társuk és két rendőr pedig megsebesült. Az áldozatok számáról a gárda egyik tisztje tájékoztatott. Hírügynökségi fotókon láthatóak voltak a felkelők, akik a gárdisták holttestét az utcán maguk után vonszolják. Az összecsapásba amerikai katonák is bekapcsolódtak, két amerikai helikopter egy épületet vett célba a Haifa sugárúton, a házból a csapások után füstfelhő gomolygott. Egy amerikai páncélos járművet a gerillák küőttek egy útkereszteződésben. Amerikai katonák újságíróknak azt mondták, hogy valószínűleg külföldi harcosokkal kerültek konfrontációba. Közvetlenül a tűzharc előtt négy robbanás rázta meg Bagdad zöld zónáját, a detonációkban hét személy megsebesült. Két aknagránát egy egészségügyi központ közelében csapódott be, nem messze Ijád Allávi ideiglenes kormányfő pártjának székházától. Füstfelhők szálltak fel a szövetséges erők főhadiszállásának, az amerikai és a brit nagykövetségnek, valamint az iraki kormányépületeknek otthont adó, védett zöld zónából. Bagdad Karrada negyedében a hatóságok egy gyanús gépkocsiban 750 kilogramm robbanóanyagot fedeztek fel. A robbanószerkezetet sikerült hatástalanítaniuk. Az Olds- mobile típusú autó egy síita mecset közelében állt. A bagdadi fegyveres összecsapások azután robbantak ki, hogy életbe léptette az új nemzetbiztonsági törvényt. Arab országok finanszírozzák Több arab ország, köztük Líbia is hozzájárul ahhoz a pénzalaphoz, amelyet Szaddám Húszéin volt iraki elnök jogi védelmének finanszírozására hoztak létre. Ezt Párizsban közölte az egykori diktátor védelmét ellátó huszonegy fős jogászcsoport tagja. Emmanuel Ludot francia jogász nem részletezte, hogy pontosan honnan és milyen módon tettek szert az eddig beérkezett hozzájárulásokra. Csak azt árulta el, hogy az adományozók között van Moamer el-Kadhafi líbiai vezető lánya, aki jogászként nemrégiben csatiakozott a nemzetközi jogászcsoporthoz. Hozzátette, hogy az összegyűlt alap „nyilvánvalóan teljes egészében tiszta”. A költségek fedezésére a jogászcsoport fel kívánja használni Szaddám Húszéin állítólagos külföldi számlákon tartott, befagyasztott vagyonát is. A védők szerint a tárgyalást iraki és ENSZ-bírákból álló törvényszék előtt kellene lefolytami, Ludot a Sierra Leone-i háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszéket hozta fel példaként. Kairó. Bosszúból fejezték le elrablói Irakban Nicholas Berg amerikai állampolgárt. Ezt állítja az al- Kaida iraki vezére, a Berg hóhérának tartott Abu Muszab az-Zarkávi egy neki tulajdonított hangfelvételen. A 60 perces kazetta kedden került fel egy muzulmán internetes honlapra. A felvételen hallható hang hasonlít a jordániai születésű Zarkáviéra, de ezt teljes bizonyossággal még nem lehet megállapítani. A kazettán hallható személy azt állította, hogy történtek erőfeszítések Berg életének megmentésére, még pénzt is ajánlottak érte. De inkább lefejezték, mint hogy pénzt fogadjanak el érte, így „bosszút álltak azokért a muzulmánokért, akiknek szenvedést okoztak az amerikai erők Irakban és Afganisztánban”. A beszélő élesen bírálta azokat a muzulmán papokat, különösen Hárisz ad-Dari sejket, az iraki szunnita ulématanács vezetőjét, akik szót emeltek Berg kivégzése ellen „ahelyett, hogy támogatnák a muzulmánokat Irakban, Afganisztánban, a palesztin területeken és Indonéziában, valamint megakadályoznák muzulmán nővéreink megbecstelenítését az Abu Graib börtönben”. Szerinte az iszlám vallási elöljárók azért ítélték el Berg megölését, mert rettegnek az amerikaiakkal való fegyveres harctól. Berg lefejezett holttestét május 8-án találták meg Bagdadban. Az amerikai titkosszolgálatok megállapították, hogy nagy valószínűséggel maga Zarkávi végezte ki Berget. Az USA 25 miihó dolláros vérdíjat tűzött ki Zarkávi fejére. Egy magát a Megváltás Mozgalmának nevező fegyveres szervezet kedden halállal fenyegette meg Zarkávit az irakiak életét kioltó támadásokért. Ez az első alkalom, hogy Zarkávinak belső fenyegetéssel kell szembenéznie. (MTI) Állítólag küszöbön áll a következő, a Rabin megöléséhez hasonló gyilkosság Az EB 259 millió eurós pénzügyi csomagja Merénylet készül Sáron ellen? ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Washington/New York. Összeesküvést szőhetnek zsidó szélsőségesek a Gázai övezetből való kivonulás terve miatt Ariel Sáron izraeli kormányfő ellen. Cahi Hanegbi közbiztonsági miniszter az izraeli katonai rádiónak úgy nyilatkozott: félő, hogy ismét felbukkan egy olyan magányos gyilkos, aki a szélsőjobboldali rabbik kirohanásai által teremtett légkörben ugyanúgy cselekszik, műit 1995- ben Jigal Amir, Jichák Rabin miniszterelnök merénylője. Sáron, aki korábban a telepesek kedvencének számított, ellenségükké vált azzal, hogy ez év elején bejelentette: 2005 végéig felszámolja a Gázai övezet mind a 21 zsidó települését, valamint Ciszjordá- niában négy elszigetelt kolóniát. Azóta a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat megerősítette a kormányfő védelmét, de a szervezethez közel álló források szerint további lépésekre volt szükség, hogy megóvják Saront a feltételezett gyilkosoktól. „Nincs konkrét fenyegetés, de a légkör, a jobboldali erők radikaüzálódása, a róla szóló nyilatkozatok veszélyt jelentenek rá” - jelentette ki az illetékes. Ugyanerről a radikalizálódásról tájékoztatta a kormányt vasárnap Avi Dihter, a Sin Bét vezetője. Karmi Gillon, aki 1995-ben állt a belső titkos szolgálat élén, egyenesen úgy fogalmazott, hogy „küszöbön áh a következő gyilkosság”. Közben Colin Poweh csalódottságát fejezte ki a palesztin területeken felszámolt zsidó telepek alacsony száma miatt. Az amerikai külügyminiszter izraeli kollégájával, Szilvan Salommal tárgyalt. Sáron kormányfő a 2003-as akabai csúcstalálkozón vállalta, hogy befagyasztják a telepek létrehozását és felszámolják a kormányra kerülése - 2001 márciusa - óta létrehozott illegális telepeket. Ez az útitervben is szerepel. Salom közölte: Izrael eddig több meat telepet számolt fel és csak 28 maradt. Izraelben megölt vagy megsebesített amerikai állampolgárok hozzátartozói 875 mülió dolláros kártérítési keresetet nyújtottak be az Arab Bank ellen. A felperesek azzal vádolják a bankot és New York-i fiókját, hogy szaúdi eredetű pénzösszegeket dohárra átváltva ciszjordániai és gázai övezeti fiókjaiba utal át, ahol a pénzt a Ha- mász radikális palesztin mozgalom tagjainak hozzátartozói veSaron: valami bűzlik (Képarchívum) szik fel. Mark Werbner dahasi ügyvéd elmondta: a keresetet féltucat amerikai család nevében nyújtották be egy New York-i bíróságon. Azzal is vádolják a pénzintézetet, hogy a nevükre szóló számlák segítségével közvetlenül is segíti a fegyveres palesztin csoportok tagjait. Az ammáni székhelyű Arab Bank közölte: még nem látta a keresetet. (m, t) Iránnak 2007-re atomfegyvere lehet Jeruzsálem. Aharon Zeevi tábornok, az izraeli katonai hírszerzés főnöke a televízióban kijelentette, hogy Iránnak 2007-ben atomfegyvere lehet. „Iránnak nincs szándékában nukleáris programjának leállítása. Ha sikerül 2005 tavaszáig folytatnia, akkor a következő két éven belül atomfegyvere lesz” - fogalmazott a tábornok, aki szerint ez Izrael és az egész világ számára nyugtalanító. (MTI) Segély a ciprusi törököknek MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság 259 millió eurós pénzügyi segély- programot és kereskedelemköny- nyítő intézkedéseket javasolt a ciprusi törökök gazdasági elszigeteltségének felszámolása és az újraegyesítés előmozdítása érdekében. Az EU ezzel teljesíti azt az ígéretét, amelyet azután tett, hogy a sziget- országban elutasító eredményt hozott az újraegyesítésre kidolgozott ENSZ-tervről áprilisban tartott népszavazás. Ciprus így megosztottan vált az unió tagjává. „Miután a török közösség óriási többséggel az újraegyesítés mellett foglalt állást, igazságtalanság lett volna cserben hagyni” - fogalmazott tegnap Günter Verheugen bővítési biztos. A 259 milliós segély elsősorban az uniós jogrendszerhez és politikákhoz való közeledés, megbékélési és bizalomerősítő intézkedések, a társadalmi és gazdasági fejlődés, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az emberek közötti közvetlen kapcsolatok előmozdítására szolgál. Eurorégiós státust akarnak a székelyföldiek Területi autonómia MTI-HÍR Budapest. Egyetértéséről és támogatásáról biztosította a Kárpátmedencei Magyar Autonómia-tanács a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról: Ezt Csapó József, az SZNT elnöke mondta az autonómia-tanács tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk” - mondta kezdeményezésükről, amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával. Emlékeztetett arra, hogy a bukaresti törvényhozás mindkét háza elutasította az ezzel kapcsolatos elképzelést. Mint hozzátette, az SZNT Erdélyben személyelvű, Székelyföldön viszont - ahol a magyarság többséget alkot - területi autonómiát kíván elérni. Megállapodásra jutottak abban, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. Egyhangúlag megfogalmazták azon igényüket, hogy a Máért idén ősszel tartandó ülésén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács is részt vehessen.
