Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-07 / 155. szám, kedd
18 Túrázzon az új szóval! ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 7. A TURACIPOK FAJTAI A választék már igazán bőséges, az alacsonyszárú outdoor cipőktől kezdve egészen a téli hegymászó bakancsokig. Mindnek megvan a maga felhasználási területe, az előnye, és egyik sem univerzális. Egyes túracégek megkönnyítik a választást azzal, hogy betűkkel jelölik a cipők típusát. A-tól (félcipők) egészen D-ig (hegymászó bakancsok). Mások angol besorolást használnak, ami szintén nyújt némi segítséget (aaproach, trail lite, hiking, light treking, treking, backpapking, mountain stb.). Egy katalógust áttanulmányozva ezek a besorolások már elég sok segítséget adnak. Túra- és sportszandálok Hétköznap, túrázáskor, úszáskor, evezéskor partra szálláskor mint második (váltó, városnéző) lábbeli használatos. Túra- és sportszandálokat évekkel ezelőtt az amerikai Teva cég kezdett gyártani. Nem tartott sokáig és sorra más cégek kínálatában is megjelentek. Hasonló közkedveltségre tettek szert, mint a könnyű (A) outdoor cipők. A legelsők teljesen egyszerűek voltak, egyszerű gumitalp pár műanyag szalaggal és tépőzárral. A maiak azért már jóval komolyabbak. Kényelmesen párnázottak a pántok, a vízbe szántak neoprén betétekkel készülnek, a talpuk is merev, némelyikben már futni is lehet. Egy közönséges szandállal szemben sokkal többet kibírnak, és sokkal jobban rögzítik a lábat. A mászók és túrázók körében talán azt is mondhatnám, hogy amolyan státuszszimbólumnak számítanak. (Fotó: asolo) Könnyű, univerzális (outdoor) cipők (A) Ez a kategória valahol a sportcipők és a túracipők közt helyezkedik el. Általában boka alatt vagy közvetlen felette záródnak. Talpuk recésebb, strapabíróbb, a felsőrészük robosztusabb, mint egy sportcipőé. A felsőbb kategóriákhoz képest könnyebbek, puhább a talpuk és kényelmesebbek. Mezei utakon való gyaloglásra és igénytelen terepre valók. De nem alkalmasak hosszú gyaloglásra nehéz hátizsákkal. Aki könnyebb egynapos kirándulásra készül, az az válassza ezt a cipőt, de nem okoz benne gondot a kerékpározás vagy akár egy rövidebb terepfutás (Fotó: garmont) sem. Túracipők (A/B, B, B/C) Az angol szaknyelvből eredően trekingcipőknek is nevezik őket. A legelterjedtebb fajta. Ez a csoport nagyon szerteágazó, egészen különböző cipők tartoznak ide. A könnyebb, kombinált (műanyag szövet/bőr) felső felülettel készülő kirándulócipőktől (A/B) kezdve a tisztán pár darab bőrből készült (gerinctúrák, vándortúrák) túracipőkön át (B) egészen a sziklás terepen vagy akár havon is gond nélkül használható magasabb szárú trekingbakancsokig (B/C). A tiszta bőr felsőrésszel készülők időállóbbak, a kombinált anyagokból készültek kicsit olcsóbbak, gyorsabban száradnak és könnyebbek. A bőr felsőrészeknél előny, ha a lehető legkevesebb varrattal készülnek, így kisebb a sérülési lehetőség (sziklák) a kevés varrás miatt. A cipő felhasználási területéről a legjobb képet a talp merevségének és a felső rész tartásának kipróbálásakor kapjuk. (Fotó: meindl) Bakancsok (C,D) Igényes, egész évben hegyi terepen (szikla, hó, jég) való mozgásra készülnek. Magashegyi turizmusra (C), hegymászásra (D) használják őket. A merev talp a görgeteges terepen, sziklaéleken is megfelelő lépésbiztonságot nyújt. A felsőrész jó minőségű alpesi marhabőrből készül, előfordul, hogy még műanyaggal is erősített. Az orrát és a cipő szegélyét gumiszalagok védik, általában automata hágóvas (D) csatolható rá. Ebben a kategóriákban már ritkábban használnak membránt. Ide tartoznak a műanyagból készült, külön belső cipővel készült ún. duplexek (magashegyi és jégmászó cipők) is. (Fotó: hanwag) A túracipő talpa Egy túracipő talpát megnézve leggyakrabban a sárga hatszögletű Vibram felirattal találkozni. Azért van így, mert az olasz Vibrant cég szinte egyeduralkodó a túracipőtalp-piacon, és nem véletlenül. A neve már fogalommá vált. Sok cég közösen vele fejleszti ki a cipőtalpait, és találkozni olyan talpakkal is, amelyet több cég is használ. A talp része a kívülről nem látható középtalp (ami a talpbetét és a talp között van), ennek a merevsége sok mindent elárulhat egy cipőről (a katalógusokban benne van). A talphoz tartozik még a beépített csillapítás is. (esz) Egy rosszul megválasztott cipő bizony nagy gondot okozhat, sőt baleset is történhet A túrázó legfontosabb felszerelése Egy egésznapos gyaloglás után az ember lába általában megdagad, erre is érdemes figyelni a túracipő vásárláskor (Képarchívum) A jó idő beköszöntével mind többen szeretnék szabadidejüket a természetben eltölteni, tapasztalatok híján azonban sok esetben a cél végül valamelyik közeli park lesz. Pedig néhány könnyen elsajátítható ismeret birtokában bátran nekivághatunk egy egész napos kirándulásnak - amelyhez még különösebb felszerelés sem kell. A tapasztaltabbaknak pedig érdemes többnapos túrára indulni. CSIBA ZOLTÁN A Túrázzon az Új Szóval! nyári témaoldalainkon a kirándulóknak, természetkedvelőknek, táborozok szeretnénk hasznos tanácsokat adni, például arról, milyen speciális felszerelés szükséges, milyen hátizsákot vígjaink magunkkal, milyen cipőt, ruházatot viseljünk, milyen sátort, hátizsákot vegyünk. Milyen cipőt válasszunk? Kezdjük talán a természetjáró legfontosabb felszerelésével, ruházatának legfontosabb darabjával, a cipővel. Hiszen az esőkabát hiányát szép időben észre sem veszi az ember, de egy rosszul megválasztott cipő bizony gondot okozhat, sőt baleset is történhet, és tönkreteheti még a legszebb táj élvezetét is. Pedig vannak felelőtlen emberek, akik teljesen alkalmatlan lábbelikben baktatnak nyáron a Magas-Tátra sziklás ösvényein, és pontosan emiatt szenvednek sokszor balesetet. Ha élvezhetővé szeretnénk tenni a kirándulásainkat, akkor érdemes elgondolkodni egy megfelelő cipő vásárlásán. Meg kell gondolni, pontosan mire akarjuk használni a cipőt, és mennyi pénzt akarunk kiadni. A következő a kérdésekre kellene tudnunk a választ, mielőtt körülnézünk: ♦ Milyen gyakran fogjuk használni, és tulajdonképpen mire kell a cipő? ♦ Városban is akarjuk hordani? ♦ Csak erdei utakon fogunk járni (mezei és erdőgazdasági utak) vagy közép-, esetleg magashegyi terepre is kell, pl. a Magas- Tátrában? ♦ Csak tavasztól késő őszig fogunk benne járni, vagy télen, hóban is? ♦ Hágóvasat is használunk majd? ♦ Rövid kirándulásokra járunk kis hátizsákkal (10 kg-ig), vagy többnapos, többhetes vándortúrákra (például gerinctúrákra) nehéz hátizsákkal? Elvárások és felhasználás Az ideális túracipőnek stabilan kellene tartani a lábat, de nem szabad akadályoznia bennünket a mozgásban. Vízállónak kellene lennie, és lehetőleg könnyűnek, amely a levegőt is átengedi. Szép gondolatok, ám ilyen cipő egyszerűen nem létezik. Ha igényes terepen járunk és nehéz terhet viszünk, a keményebb, merevebb cipők a legmegfelelőbbek. A merevebb cipő jobban átadja a láb erejét, és jobban is védi azt. A kényelmes járás érdekében azonban, úgymond, együtt kell dolgoznia a lábbal. A végeredmény tehát mindig kompromisszum. így sem könnyű a döntés, hiszen számos fajta túracipő közül Választhatunk, az egészen merev szerkezetű, technikás terepre szánt bakancsoktól kezdve a közepesen kemény túracipőkön át - amelyek hosszú, igényes terepen való gyaloglásra alkalmasak - egészen a könnyű, puha túracipőkig könnyű terepekre. A sort a félcipők és a városba, illetve a sátor körüli esti pakolásra szánt közkedvelt sportszandálok zárják. Mire figyeljünk? A cipő tartását és a stabilitását ki kell próbálni a vásárlásnál. A legfontosabb a torziós stabilitás, és a súly szétoszlása a lábbeli talpán. Még a legkönnyebb, hegyekbe szánt cipőnél sem szabad megtörténnie, hogy a viselője megérzi egy kő hegyét a cipő talpán keresztül. Az orra pedig nem szabad, hogy elcsavarható legyen a cipő hossztengelyén a sarkához képest! (Egy komoly trekingba- kancsnál alig lehet meghajlítani). A gyártók nagy figyelmet szentelnek ennek a problémának. A fejlesztések nyomán nagyon kényelmes és mégis jó tartású, stabil cipők születnek. Éppen a jó minőségű talpszerkezetek miatt annyira divatosak a multifunkciós, boka alatti outdoorcipők. A fejlődés azonban nem állt meg a túrabakancsok területén sem. A fő irány itt is a ragasztott talp, anatómiailag kiképzett merevítőkkel. A cipők ezáltal könnyűek, nagyon kényelmesek és mégis jól tartják a bokát. A klasszikus, varrt norvég stílusú cipőket ugyan még gyártják, de már egyre kevesebb van belőlük a piacon. A cipő szabása alkalmazkodik a lábformához Férfi és női túracipők Ma már a nagy cégek többsége szinte az egész kínálatát két részre osztja. Férfi és női túracipőkre. Miben különböznek? Egyrészt a cipő szabása alkalmazkodik a kicsit eltérő női láb formájához, másrészt a női cipőknek puhább a MEMBRÁNNAL A membrán előnye (leggyakrabban Gore-Tex, de van sokféle, és nagy a minőségi különbség köztük) a megbízható vízállóság, illetve az, hogy a cipő sokkal jobban lélegzik. A felső rész alatt van a hártyaszerű membrán, amit belülről szövet véd. Ez a membrános textilbelső gyorsabban szárad, mint a vékony bőrbelsővel készített cipők. Ezek viszont jóval tartósabbak és kicsit kényelmesebbek, a cipő jobban ül a lábon. Ritkán ugyan, de használnak még membrán nélküli textilbelsőt, leggyakrabban Cambrellt. A membrán ellen szól, hogy az élettartama általában rövidebb, mint magáé a cipőé, és így 2-3 év után ugyanott vagyunk, mintha parnazasa a saroK Korúi es a cipó nyelvénél, nagyobb mozgásteret hagyva a bokának. A férfiaknak aszimmetrikus, azaz enyhén „0” lába van. A férficipők szárai ezért meg vannak döntve. A nyelv aszimmetrikussága és a cipő keményebb szára is ehhez alkalmazkodik, (cs) VAGY NÉLKÜLE? membrán nélkülit vettünk volna. Addig viszont jobban elvezeti az izzadságot, mint a bőrbelső. A membrán aránylag sérülékeny, és ezért belülről védeni kell. Célszerű rendes túrazoknit használni, és mindjárt kirázni a cipőbe került apró tárgyakat (apró kövek, ágak). A választás a két cipőbelső között már nem annyira nehéz, mert a membránnal és a bőrbelsővel készült cipők árai egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Összefoglalónak annyit: ha nyirkos környezetbe és többnapos túrákra készülünk, olyan helyre, ahol nincs lehetőség a túracipő szárítására, akkor jobb a membránnal ellátott cipőt veszünk. (cs) RÖVIDEN Túrazokni A lecsúszott, lyukas, átizzadt zoknin nem segít egy 6000 koronás túrabakancs sem, de egyjó túrazokni sokban javítja a cipő tulajdonságait. Gyártásuknál a leggyakrabban használt anyagok: gyapjú (kiváló hőszigetelő- és nedvfelszívó képesség), pamut (puha, hűsít és jó a nedvfelszívó képessége), Coolmax (4 üreges fonalai elősegítik az izzadság elszívását a zokni külső felületére, a bőr száraz marad), Lycra (rugalmasságával nem engedi elmozdulni a cipőben a zoknit) és ezek kombinációja. Sokféle speciális zokni készül, külön nyárra, télre. A legjobban megterhelt lábrészek (sarok, lábujjak) külön megerősítettek, a varratok kizárólag laposak, hogy ne nyomjanak. Ezek a zoknik drágák, de strapabíróak. Lábszárvédő Hiába a vízálló bakancs a legjobb zoknival, ha térdig érő vizes fűben járunk vagy, ha elkezd esni az eső, és nincs kéznél, illetve lábnál kamásli. A víz vagy hó lecsurog a nadrágunkon és belefolyik a cipő szárába. Ezt hivatott megakadályozni a lábszárvédő. Hasonló anyagokból készül, mint a hátizsákok. A felső szára térd alatt összehúzható, és lent acélfüllel kell beakasztani a cipőfűzőbe a cipőorrnál. Cipzár fut rajta végig, amely jobb esetben tépőzárral takart. A cipő alatt egy szalag (acélhuzal, neoprén, műanyag szalag) rögzíti, melynek hossza állítható. Általában elölről vagy hátulról nyílik. Próba és cipőméret Szánjunk rá kellő időt és figyelmet. Nem elég a cipőt felvenni és járkálni benne. Alaposan be kell kötni (a fűzőt tisztességesen meghúzni, akinek még nem volt hasonló a lábán, meg fog lepődni a tartásán). A járást szimulálni kell emelkedőn, lejtőn. Meredek emelkedőn felfelé lépkedve a sarok nem emelkedhet meg a cipőben. Lefelé menet nem nyomhat nagyon a lábujjaknál és a nyelv a lábfejnél. Próbáljuk ki, hogy befűzetlenül mennyi hely marad a cipő orránál, és a cipő párját is vegyük fel. (esz)
