Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-29 / 149. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 29. Elmarad Bödők Zsigmond előadása Elmarad Bödők Zsigmond Színes világegyetem című, holnap estére meghirdetett előadása a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Az előadást egy későbbi időpontban, az ősz folyamán hallgathatja meg a közönség, (ú) MOZI HVIEZDA: Holnapután (amerikai) 15.45,18,20.30 MLADOST: Ki ölte meg Pamela Rose-t? (francia) 15.30,20 Maradok! (francia) 18 TATRA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 17.30,20.30 AUPARK - PALACE: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 13.14.30.15.16.17.30.18.19.20.30, 21A főnököm lánya (amerikai) 15.10,17.20,19.50 Életeken át (amerikai-kanadai) 21.50 Trója (amerikai) 13.20,14.40,16.30,17.50,19.40,21.10 Pán Péter (amerikai) 14.10,16.20 21 gramm (amerikai) 18.40, 21.20 Holnapután (amerikai) 14, 16.40, 19.20 Starsky és Hutch (amerikai) 13.30, 15.40, 18.10, 20.20 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 13.50, 16.20.18.30, 20.40 Baromi jó 2 (cseh) 15.20,17.40 Holtak hajnala (amerikai) 19.30, 21.40 Mackótestvér (amerikai) 15.30 Inkognito (amerikai) 18.20,20.50 PÓLUS - METROPOLIS: Elveszett jelentés (amerikai-japán) 15.40,19.30 A főnököm lánya (amerikai) 11.25, 17.40.21.30 Inkognito (amerikai 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 10.50,11.50,12.40,14.25,15.15,16,17,17.50, 18.45.19.35.20.25 Holnapután (amerikai) 12.30,16.45,19,21.15, Trója (amerikai) 11,14.15,17.15, 20.15 Holtak hajnala (amerikai) 14.45.21.25 Starsky és Hutch (amerikai) 11.10,13.50,21.20 KASSA TATRA: Elveszett jelentés (amerikai-japán) 17 A főnököm lánya (amerikai) 19,20.30 CAPITOL: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 16, 19 ÚSMEV: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 16,18.45 IMPULZ: Órák (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Szívem csücske, Chouchou (francia) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Starsky és Hutch (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Életeken át (amerikai-kanadai) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Derült égből Polly (amerikai) 20 PÁRKÁNY- DANUBIUS: Van Heising (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: A hóhér amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A tűz óceánja (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Betörő az albérlőm (amerikai) 15.15, 17.30, 19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 13.45,15,16.15,17.45,19, 20.30 Holnapután (amerikai) 16.15,17.45,18.45,20.15 Időzavarban (amerikai) 15.30, 17.45, 20 Padlógáz (német-luxemburgi) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai 13,15 Trója (amerikai) 17.15,20.30 Van Heising (amerikai) 17,19.45 Az 50 első randi (amerikai) 16.15,18.15, 20.15 ISTROPOLITANA PROJEKT 2004, POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Elhagyott nyugat (Pozsony) 11 Mészárlás (Lengyelország) 20 ASTORKA KORZO: Kés a tyúkban (Franciaország) 17 Évet értékelt a Városunkért PT Oktatási Bizottsága Ki lesz az Év Pedagógusa? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Évzáró ülést tartott a Városunkért Polgári Társulás Oktatási Bizottsága a helyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskolában, ahol - többek között - a polgári társulás kezdeményezésére tavaly alapított, s ez év október 8-án immár másodszor átadásra kerülő Az Év Pedagógusa Díj 2004 öt jelöltjét mutatták be. Elsőként a házigazda, Fibi Sándor igazgató köszöntötte az elnökség tagjait, majd Csölle Terézia, az oktatási bizottság alelnöke és Hodossy Gyula, a bizottság elnöke szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták az oktatási bizottság munkáját, kiemelve az egyes célkitűzéseket. így a Vámbéry Irodalmi Kávéházban az édesanyák számára rendezett tanfolyamokat, az iskolák mellett létrehozandó civil szerveződések, polgári társulások segítését - sajnos, ezt a szolgáltatást csupán néhány iskola igényelte, mondta Hodossy -, illetve fontos eredményként értékelték a város összes oktatási intézményét bemutató Schola című kötet megjelentetését, valamint Az Év Pedagógusa Díj megalapítását és kiosztását. A tavalyi Év Pedagógusa Díjra Dunaszerdahelyen 820 jelölés érkezett, majd az abból kiválasztott 48 jelölt közül Hölgye István nyugalmazott gimnáziumi tanár kapta az elismerést. Idén, minthogy a szülői szövetségek és a diáktanácsok is szavazhattak, ajelölt tagok száma 78 főre emelkedett, közülük került ki az ülésen bemutatott, díjjá esélyes öt pedagógus. Név szerint Olasz András, a dunaszerdahelyi Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Középiskola tanára, Ozs- vald Edit, a Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Alapiskola magyarszlovák szakos pedagógusa, Pőcz Ildikó, a Komensky utcai óvoda igazgatónője, Juraj Strigác, a szlovák gimnázium tanára és Vyboch Katalin pszichológus, a gyermek- otthon igazgatója. Hodossy Gyula végül hangsúlyozta: mai, értékeiben megrendült világunkban példaképekké kell tenni a pedagógusokat, (gy-a) Holnap este Skuta Miklós, csütörtökön Skuta Nóra ad hangversenyt a somorjai At Home Galleryben Bach és Cage zenei randevúja (Képarchívum) Két hangversenyt is tartanak a héten a somoijai zsinagógában. Az egyiket holnap: Skuta Miklós Johann Sebastian Bach Goldberg- variációk című művét szólaltatja meg. A másik zenei csemege csütörtökön lesz: Skuta Nóra John Cage Szonáták és közjátékok preparált zongorára című alkotását adja elő. Mindkét koncert 19.30-kor kezdődik. A két művészt a hangversenyekről kérdeztük. TALLÓSIBÉLA John Cage-t nem sűrűn játszanak mifelénk, vagy tévedek? Skuta Nóra: Cage preparált zongorára írt Szonáták és közjátékok című műve a zongorairodalom jelentős alkotása, amelynek előadásához „speciális” képzettség szükséges. Mivel több mint tíz éve aktívan foglalkozom a huszadik századi zenével, volt időm megszeretni, s egyben megszerezni a zongora előkészítéséhez, preparálásához szükséges „többletinformációt”. Mivel a zongora húrjai közé különféle idegen tárgyak, csavarok, gumi, műanyagdarabok vannak illesztve, a hangszer hangja teljesen megváltozik, egy ütőegyüttes hangzására emlékeztet. Ezt a huszadik századi „új” hangszert John Cage amerikai zeneszerző „találta fel” 1938-ban, és később jelentős mennyiségű művet szerzett preparált zongorára. A Szonáták és közjátékok a preparált zongorára írt zeneirodalom legkiforrottabb, legcsodálatosabb műve. Szlovákiában nagyon kevés zongoraművész játszik kortárs műveket, ez a darab is kizárólag az én tolmácsolásomban hangzik el. Azért választottam be a repertoáromba, mert nagyon tetszett: tartalma, hangzásvilága különös hatással volt rám. Miben rejlik ez a különös hatás? S. N.: Abban, hogy felépítésével, finom szépségével, megnyugtató lüktetésével és szokatlan hangzásával ez a zenemű szinte mágikus erővel hat a hallgatókra, és valamiféle nyugalmi, ellazult, „időtlen” állapotba képes juttatni azt, aki átadja magát aktív hallgatásának. Ez az élmény nem hasonlít véletlenül a meditativ zene által kiváltott érzéshez? S. N.: A meditativ zene lényege, Skuta Nóra és Skuta Miklósw hogy kiküszöbölje a környezet zavaró hatását. Amikor Cage a Szonáták és közjátékokat szerezte, keleti kultúrákkal is foglalkozott, s ennek hatása érezhető a műben. Hangulata az indiai kultúra szerinti kilenc alapérzést, a hősiességet, az erotikát, a csodálatot, az örömöt, a félelmet, a haragot, az utálatot, a szomorúságot és a nyugalmat tükrözi. Ugyanakkor sokkal bonyolultabb a meditativ zenénél. Aktív hallgatása azonban képes eljuttatni abba a felszabadult állapotba, amelyet a meditálás nyújthat. A darab horderejét illetően erős párhuzamot érzek Bach fantasztikus művével, a Goldberg-variációkkal. A zene folyamatának megszakítás-nélkülisége és az ebből fakadó élmény mindkét mű fontos alapeleme. Éhhez az élményhez tud-e hozzáadni valamit a helyszín, vagyis hogy zsinagógában szólal meg a két mű? S. N.: John Cage művének említett „érdekességei” nem tipikus helyszíneken sokkal jobban érvényesülnek, mint klasszikus koncertteremben. A hely kisugárzása a hallgatóságra is hat, pozitív esetben segítheti a ráhangolódást. Természetesen élvezet jó akusztikájú, szép koncertteremben, jó hangszeren játszani. Mégis úgy érzem, a somorjai zsinagóga gyönyörű beltere, jó akusztikája ideális hely lehet Cage Szonáták és közjátékok című szerzeményének, minden benne rejlő szépségnek a megszólaltatására. És ugyanez érvényes Bach művére is. Bach az orgona mestere, műveinek jelentős részét orgonára komponálta. Mennyiben befolyásolja egy előadóművész stílusát, hogy a darabot „át kell tennie” más hangszerre? Skuta Miidós: A Goldberg- variációkat Bach csembalóra írta, hiszen akkor még zongora nem létezett. Két meghatározó különbség van a két hangszer között. Az egyik gyakorlati: a csembalónak két, a zongorának egy billentyűzete van. Ezért természetesen a zongorái megszólaltatás más játéktechnikát igényel, mivel két billentyűzeten például le tudunk játszani ugyanabban a fekvésben két különböző dolgot. Szerencsére, ez a különbség elfogadható módon korrigálható. A másik eltérés, hogy míg a csembalón a regiszterpedálokkal csak „teraszos”, tehát nem folyamatos dinamikai változásokat tudunk elérni, a zongora folyamatos hangerőváltozásra alkalmas. Talán éppen ez az érdekesebb kérdés. Nem tudhatjuk, mi lenne Bach véleménye erről a hangszerről és a sokkal gazdagabb lehetőségeiről, ezért számunkra, előadók számára is kén dés, mit engedhetünk meg a Variációk és más csembalóra írt művek interpretálásakor. A fontos az, hogy az előadás meggyőző legyen. Talán Bach zenei elképzeléséhez képest én kevesebb dinamikai és hangszínbeli különbséget viszek a darabba. Van viszont olyan előadásmód, amely majdnem romantikus hangzással interpretálja Bachot. Miben látja Bach töreüen népszerűségét? S. M.: Hogy örök értékű érzéseket tolmácsol. Mentes minden „divatos” érzelemtől, mentes a csillogó virtuozitástól, mentes a szenti- mentalizmustól és minden más felszínes érzelemtől. Miért Bachot választotta? S. M.: Zeneiskolás korom óta szeretem. Éppen az említett okok miatt. Ha Bach energikus, akkor az nem vad és szenvedélyes, ha szép, akkor az nem giccses, ha lágy, akkor nem negédes. Természetesen nem mondom, hogy más zeneszerzők műveit nem játszom szívesen, de Bach „tisztasága” bennem a legnagyobb tiszteletet váltja ki. S miért éppen ezt a művet szólaltatja meg a zsinagógában? S. M.: Sok más Bach-darabot játszom, toccatákat, hangversenyeket. A Variációknak talán egy picit nagyobb a visszhangja, mivel majdnem másfél órás mű, ráadásul Szlovákiában ezt egyelőre csak én adom elő. Számomra minden koncert kihívás és egy kalandos „utazás”. Ez a mű éppen a hossza miatt kihívás: nyolcvanöt perc koncentráció felér egy komoly meditációval. Kaland pedig azért, mert a harminc variáció, amennyiből a mű áll, olyan, mint egy varázslatos utazás egy gyönyörű, kies tájon. Műidig valami újban és csodálatosban van részem, és természetesen a hallgatónak is. A darabbal kapcsolatban az a legenda él, hogy egy alvászavarokkal küszködő gróf rendelte meg álmadan éjszakáinak elviselésére. Ennek a grófnak a házi csembalósa volt Goldberg. Innen a mű címe. Duba Gyula esszéje, Gál Sándor verse, Vajda Barnabás Monoszlóy-tanulmánya ajúmiusi Irodalmi Szemlében LAPISMERTETŐ Az Irodalmi Szemle júniusi száma közli Duba Gyula esszéjét Zs. Nagy Lajos költészetéről. A közeljövőben jelenik meg ugyanis a Ma- dách-Posonium kiadásában - És most eltűnök címmel - a költő válogatott verseskötete. A kötet utószavaként megjelenő esszében Duba Gyula, az író és jó barát, bebarangolja Zs. Nagy Lajos költészetének tájait. Szerelmi verseiről szólva megállapítja: „Zs. Nagy verseiben valamiféle reneszánsz vonást érzünk. Nevezetesen a nő eszményítését, csodálatát...” Humoráról azt úja: „Leginkább a görögök humoreszményéhez hasonlít, akik azt állították, hogy a humort az emberben levő jó nedvek okozzák”. Azt is megtudjuk, „Zsélyi Nagy költészetében fontos időpont a hajnal”, amikor „a költő elmosatlan csészén repül” és „az utolsó öngyilkosjelölt is / betántorog a reménység kapuján”. A kedvcsináló után most már csak Zs. Nagy újabb válogatott versehe várunk... A folyóirat szépirodalmi rovatában Gál Sándor Pünkösd című versét olvashatjuk. Rajta kívül Németh István és Hudák Katalin verseit, illetve Öllős Edit és Szalay Zoltán novelláit, naplójegyzetét közli a lap. Jókai Mór halálának századik évfordulója alkalmából Szénássy Zoltán Jókai és Komárom című írását közli a folyóirat. Monoszlóy Dezső prózaírói munkásságát vizsgálja Vajda Barnabás az író első két novelláskötete fényében, Alabán Ferenc pedig az irodalom értelmezéséhez fűz hasznos észrevételeket. A vendégkritikák között Olasz Sándor kását olvashatjuk Göröm- bei András kismonográfiájáról, melyet Csoóri Sándorról út, Po- mogáts Béla pedig Veres Péter Mit ér az ember, ha magyar című kötetét és lassan feledésbe menő írói munkásságát mutatja be. Az Olvastuk rovatban Takács Ferenc két könyvkritikáját közli a lap, Tőzsér Árpád (Milétoszi kumisz, tanulmányok, kritikák), illetve Fonod Zoltán (Számvetés, tanulmányok) kötetéről. A két kritika a Népszabadságban jelent meg. A lapszámot Somogyi Tibor fotóival illusztrálták, (dz) „Most kéne menekülni...”