Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-29 / 149. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 29. Elmarad Bödők Zsigmond előadása Elmarad Bödők Zsigmond Színes világegyetem című, holnap es­tére meghirdetett előadása a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Az előadást egy későbbi időpontban, az ősz folyamán hallgathatja meg a közönség, (ú) MOZI HVIEZDA: Holnapután (amerikai) 15.45,18,20.30 MLADOST: Ki ölte meg Pamela Rose-t? (francia) 15.30,20 Maradok! (francia) 18 TATRA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 17.30,20.30 AUPARK - PALACE: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 13.14.30.15.16.17.30.18.19.20.30, 21A főnököm lánya (ameri­kai) 15.10,17.20,19.50 Életeken át (amerikai-kanadai) 21.50 Trója (amerikai) 13.20,14.40,16.30,17.50,19.40,21.10 Pán Péter (ame­rikai) 14.10,16.20 21 gramm (amerikai) 18.40, 21.20 Holnapután (amerikai) 14, 16.40, 19.20 Starsky és Hutch (amerikai) 13.30, 15.40, 18.10, 20.20 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 13.50, 16.20.18.30, 20.40 Baromi jó 2 (cseh) 15.20,17.40 Holtak hajnala (amerikai) 19.30, 21.40 Mackótestvér (amerikai) 15.30 Inkognito (amerikai) 18.20,20.50 PÓLUS - METROPOLIS: Elveszett jelentés (amerikai-japán) 15.40,19.30 A főnököm lánya (amerikai) 11.25, 17.40.21.30 Inkognito (amerikai 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 10.50,11.50,12.40,14.25,15.15,16,17,17.50, 18.45.19.35.20.25 Holnapután (amerikai) 12.30,16.45,19,21.15, Trója (amerikai) 11,14.15,17.15, 20.15 Holtak hajnala (amerikai) 14.45.21.25 Starsky és Hutch (amerikai) 11.10,13.50,21.20 KASSA TATRA: Elveszett jelentés (amerikai-japán) 17 A főnököm lánya (amerikai) 19,20.30 CAPITOL: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 16, 19 ÚSMEV: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 16,18.45 IMPULZ: Órák (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Szívem csücske, Chouchou (francia) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Starsky és Hutch (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Életeken át (amerikai-kanadai) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Derült égből Polly (amerikai) 20 PÁRKÁNY- DANUBIUS: Van Heising (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: A hóhér amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A tűz óceánja (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Betörő az albérlőm (amerikai) 15.15, 17.30, 19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 13.45,15,16.15,17.45,19, 20.30 Holnapután (amerikai) 16.15,17.45,18.45,20.15 Időzavar­ban (amerikai) 15.30, 17.45, 20 Padlógáz (német-luxemburgi) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai 13,15 Trója (amerikai) 17.15,20.30 Van Heising (ame­rikai) 17,19.45 Az 50 első randi (amerikai) 16.15,18.15, 20.15 ISTROPOLITANA PROJEKT 2004, POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Elhagyott nyugat (Pozsony) 11 Mé­szárlás (Lengyelország) 20 ASTORKA KORZO: Kés a tyúkban (Franciaország) 17 Évet értékelt a Városunkért PT Oktatási Bizottsága Ki lesz az Év Pedagógusa? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Évzáró ülést tartott a Városunkért Polgári Tár­sulás Oktatási Bizottsága a helyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyel­vű Alapiskolában, ahol - többek között - a polgári társulás kezde­ményezésére tavaly alapított, s ez év október 8-án immár másodszor átadásra kerülő Az Év Pedagógusa Díj 2004 öt jelöltjét mutatták be. Elsőként a házigazda, Fibi Sán­dor igazgató köszöntötte az el­nökség tagjait, majd Csölle Teré­zia, az oktatási bizottság alelnöke és Hodossy Gyula, a bizottság el­nöke szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták az oktatási bizottság munkáját, kiemelve az egyes cél­kitűzéseket. így a Vámbéry Irodal­mi Kávéházban az édesanyák szá­mára rendezett tanfolyamokat, az iskolák mellett létrehozandó civil szerveződések, polgári társulások segítését - sajnos, ezt a szolgálta­tást csupán néhány iskola igényel­te, mondta Hodossy -, illetve fon­tos eredményként értékelték a vá­ros összes oktatási intézményét bemutató Schola című kötet meg­jelentetését, valamint Az Év Peda­gógusa Díj megalapítását és kiosz­tását. A tavalyi Év Pedagógusa Díjra Dunaszerdahelyen 820 jelölés ér­kezett, majd az abból kiválasztott 48 jelölt közül Hölgye István nyu­galmazott gimnáziumi tanár kap­ta az elismerést. Idén, minthogy a szülői szövetségek és a diáktaná­csok is szavazhattak, ajelölt tagok száma 78 főre emelkedett, közü­lük került ki az ülésen bemutatott, díjjá esélyes öt pedagógus. Név szerint Olasz András, a dunaszer­dahelyi Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Középiskola tanára, Ozs- vald Edit, a Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Alapiskola magyar­szlovák szakos pedagógusa, Pőcz Ildikó, a Komensky utcai óvoda igazgatónője, Juraj Strigác, a szlo­vák gimnázium tanára és Vyboch Katalin pszichológus, a gyermek- otthon igazgatója. Hodossy Gyula végül hangsú­lyozta: mai, értékeiben megren­dült világunkban példaképekké kell tenni a pedagógusokat, (gy-a) Holnap este Skuta Miklós, csütörtökön Skuta Nóra ad hangversenyt a somorjai At Home Galleryben Bach és Cage zenei randevúja (Képarchívum) Két hangversenyt is tarta­nak a héten a somoijai zsi­nagógában. Az egyiket hol­nap: Skuta Miklós Johann Sebastian Bach Goldberg- variációk című művét szó­laltatja meg. A másik zenei csemege csütörtökön lesz: Skuta Nóra John Cage Szo­náták és közjátékok prepa­rált zongorára című alkotá­sát adja elő. Mindkét kon­cert 19.30-kor kezdődik. A két művészt a hangverse­nyekről kérdeztük. TALLÓSIBÉLA John Cage-t nem sűrűn játsza­nak mifelénk, vagy tévedek? Skuta Nóra: Cage preparált zongorára írt Szonáták és közjáté­kok című műve a zongorairodalom jelentős alkotása, amelynek elő­adásához „speciális” képzettség szükséges. Mivel több mint tíz éve aktívan foglalkozom a huszadik századi zenével, volt időm megsze­retni, s egyben megszerezni a zon­gora előkészítéséhez, preparálásá­hoz szükséges „többletinformáci­ót”. Mivel a zongora húrjai közé kü­lönféle idegen tárgyak, csavarok, gumi, műanyagdarabok vannak il­lesztve, a hangszer hangja teljesen megváltozik, egy ütőegyüttes hangzására emlékeztet. Ezt a hu­szadik századi „új” hangszert John Cage amerikai zeneszerző „találta fel” 1938-ban, és később jelentős mennyiségű művet szerzett prepa­rált zongorára. A Szonáták és köz­játékok a preparált zongorára írt zeneirodalom legkiforrottabb, leg­csodálatosabb műve. Szlovákiában nagyon kevés zongoraművész ját­szik kortárs műveket, ez a darab is kizárólag az én tolmácsolásomban hangzik el. Azért választottam be a repertoáromba, mert nagyon tet­szett: tartalma, hangzásvilága kü­lönös hatással volt rám. Miben rejlik ez a különös ha­tás? S. N.: Abban, hogy felépítésével, finom szépségével, megnyugtató lüktetésével és szokatlan hangzásá­val ez a zenemű szinte mágikus erővel hat a hallgatókra, és valami­féle nyugalmi, ellazult, „időtlen” ál­lapotba képes juttatni azt, aki átad­ja magát aktív hallgatásának. Ez az élmény nem hasonlít vé­letlenül a meditativ zene által ki­váltott érzéshez? S. N.: A meditativ zene lényege, Skuta Nóra és Skuta Miklósw hogy kiküszöbölje a környezet za­varó hatását. Amikor Cage a Szo­náták és közjátékokat szerezte, ke­leti kultúrákkal is foglalkozott, s ennek hatása érezhető a műben. Hangulata az indiai kultúra szerin­ti kilenc alapérzést, a hősiességet, az erotikát, a csodálatot, az örö­möt, a félelmet, a haragot, az utála­tot, a szomorúságot és a nyugalmat tükrözi. Ugyanakkor sokkal bonyo­lultabb a meditativ zenénél. Aktív hallgatása azonban képes eljuttatni abba a felszabadult állapotba, ame­lyet a meditálás nyújthat. A darab horderejét illetően erős párhuza­mot érzek Bach fantasztikus művé­vel, a Goldberg-variációkkal. A ze­ne folyamatának megszakítás-nél­külisége és az ebből fakadó élmény mindkét mű fontos alapeleme. Éhhez az élményhez tud-e hozzáadni valamit a helyszín, va­gyis hogy zsinagógában szólal meg a két mű? S. N.: John Cage művének emlí­tett „érdekességei” nem tipikus helyszíneken sokkal jobban érvé­nyesülnek, mint klasszikus kon­certteremben. A hely kisugárzása a hallgatóságra is hat, pozitív eset­ben segítheti a ráhangolódást. Ter­mészetesen élvezet jó akusztikájú, szép koncertteremben, jó hangsze­ren játszani. Mégis úgy érzem, a somorjai zsinagóga gyönyörű beltere, jó akusztikája ideális hely lehet Cage Szonáták és közjátékok című szerzeményének, minden benne rejlő szépségnek a megszó­laltatására. És ugyanez érvényes Bach művére is. Bach az orgona mestere, mű­veinek jelentős részét orgonára komponálta. Mennyiben befo­lyásolja egy előadóművész stílu­sát, hogy a darabot „át kell ten­nie” más hangszerre? Skuta Miidós: A Goldberg- variációkat Bach csembalóra írta, hiszen akkor még zongora nem létezett. Két meghatározó különb­ség van a két hangszer között. Az egyik gyakorlati: a csembalónak két, a zongorának egy billentyű­zete van. Ezért természetesen a zongorái megszólaltatás más já­téktechnikát igényel, mivel két billentyűzeten például le tudunk játszani ugyanabban a fekvésben két különböző dolgot. Szerencsé­re, ez a különbség elfogadható módon korrigálható. A másik el­térés, hogy míg a csembalón a re­giszterpedálokkal csak „teraszos”, tehát nem folyamatos dinamikai változásokat tudunk elérni, a zon­gora folyamatos hangerőváltozás­ra alkalmas. Talán éppen ez az ér­dekesebb kérdés. Nem tudhatjuk, mi lenne Bach véleménye erről a hangszerről és a sokkal gazda­gabb lehetőségeiről, ezért szá­munkra, előadók számára is kén dés, mit engedhetünk meg a Vari­ációk és más csembalóra írt mű­vek interpretálásakor. A fontos az, hogy az előadás meggyőző le­gyen. Talán Bach zenei elképzelé­séhez képest én kevesebb dinami­kai és hangszínbeli különbséget viszek a darabba. Van viszont olyan előadásmód, amely majd­nem romantikus hangzással in­terpretálja Bachot. Miben látja Bach töreüen nép­szerűségét? S. M.: Hogy örök értékű érzése­ket tolmácsol. Mentes minden „di­vatos” érzelemtől, mentes a csillo­gó virtuozitástól, mentes a szenti- mentalizmustól és minden más fel­színes érzelemtől. Miért Bachot választotta? S. M.: Zeneiskolás korom óta szeretem. Éppen az említett okok miatt. Ha Bach energikus, akkor az nem vad és szenvedélyes, ha szép, akkor az nem giccses, ha lágy, ak­kor nem negédes. Természetesen nem mondom, hogy más zeneszer­zők műveit nem játszom szívesen, de Bach „tisztasága” bennem a leg­nagyobb tiszteletet váltja ki. S miért éppen ezt a művet szó­laltatja meg a zsinagógában? S. M.: Sok más Bach-darabot játszom, toccatákat, hangverse­nyeket. A Variációknak talán egy picit nagyobb a visszhangja, mivel majdnem másfél órás mű, ráadá­sul Szlovákiában ezt egyelőre csak én adom elő. Számomra minden koncert kihívás és egy kalandos „utazás”. Ez a mű éppen a hossza miatt kihívás: nyolcvanöt perc koncentráció felér egy komoly me­ditációval. Kaland pedig azért, mert a harminc variáció, amennyi­ből a mű áll, olyan, mint egy va­rázslatos utazás egy gyönyörű, kies tájon. Műidig valami újban és csodálatosban van részem, és ter­mészetesen a hallgatónak is. A da­rabbal kapcsolatban az a legenda él, hogy egy alvászavarokkal küsz­ködő gróf rendelte meg álmadan éjszakáinak elviselésére. Ennek a grófnak a házi csembalósa volt Goldberg. Innen a mű címe. Duba Gyula esszéje, Gál Sándor verse, Vajda Barnabás Monoszlóy-tanulmánya ajúmiusi Irodalmi Szemlében LAPISMERTETŐ Az Irodalmi Szemle júniusi szá­ma közli Duba Gyula esszéjét Zs. Nagy Lajos költészetéről. A közeljö­vőben jelenik meg ugyanis a Ma- dách-Posonium kiadásában - És most eltűnök címmel - a költő válo­gatott verseskötete. A kötet utósza­vaként megjelenő esszében Duba Gyula, az író és jó barát, bebaran­golja Zs. Nagy Lajos költészetének tájait. Szerelmi verseiről szólva megállapítja: „Zs. Nagy verseiben valamiféle reneszánsz vonást ér­zünk. Nevezetesen a nő eszményí­tését, csodálatát...” Humoráról azt úja: „Leginkább a görögök humor­eszményéhez hasonlít, akik azt állí­tották, hogy a humort az emberben levő jó nedvek okozzák”. Azt is megtudjuk, „Zsélyi Nagy költésze­tében fontos időpont a hajnal”, amikor „a költő elmosatlan csészén repül” és „az utolsó öngyilkosjelölt is / betántorog a reménység kapu­ján”. A kedvcsináló után most már csak Zs. Nagy újabb válogatott ver­sehe várunk... A folyóirat szépirodalmi rovatá­ban Gál Sándor Pünkösd című ver­sét olvashatjuk. Rajta kívül Németh István és Hudák Katalin verseit, il­letve Öllős Edit és Szalay Zoltán novelláit, naplójegyzetét közli a lap. Jókai Mór halálának századik évfordulója alkalmából Szénássy Zoltán Jókai és Komárom című írá­sát közli a folyóirat. Monoszlóy De­zső prózaírói munkásságát vizsgál­ja Vajda Barnabás az író első két novelláskötete fényében, Alabán Ferenc pedig az irodalom értelme­zéséhez fűz hasznos észrevétele­ket. A vendégkritikák között Olasz Sándor kását olvashatjuk Göröm- bei András kismonográfiájáról, melyet Csoóri Sándorról út, Po- mogáts Béla pedig Veres Péter Mit ér az ember, ha magyar című köte­tét és lassan feledésbe menő írói munkásságát mutatja be. Az Olvas­tuk rovatban Takács Ferenc két könyvkritikáját közli a lap, Tőzsér Árpád (Milétoszi kumisz, tanulmá­nyok, kritikák), illetve Fonod Zol­tán (Számvetés, tanulmányok) kö­tetéről. A két kritika a Népszabad­ságban jelent meg. A lapszámot Somogyi Tibor fotó­ival illusztrálták, (dz) „Most kéne menekülni...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom