Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-29 / 149. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 29. RÖVIDEN Oszmán al-Amri feladta magát Rijád. Megadta magát a szaúdi hatóságoknak a sivatagi királyság egyik legkeresettebb terroristája. Oszmán Hádi al-Makbúl al-Amri a második olyan körözött személy, aki feladta magát a szaúdi uralkodó múlt heti amnesztia- rendelete óta. Oszmán al- Amri szerepel a szaúdi belügyminisztérium által 2003 decemberében közzétett, 26 legkeresettebb személyt tartalmazó listán. (MTI)- Barroso ma mond igent vagy nemet Lisszabon. Jósé Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök közölte, hogy ma jelend be, elfogadja-e az Európai Bizottság elnöki posztját. - Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy jelölésemet az Európai Unió miniszterelnökei támogatják, és a poszt elfogadására bátorított - mondta Barroso tegnap Isztambulban, hozzátéve, igen nehéz döntés előtt áll. (MTI) Még nem döntött (Képarchívum) Csecsenföld megfigyelőket hív Moszkva. Csecsenföld külföldi megfigyelőket hívott az augusztus 29-én esedékes elnökválasztásra. A csecsenföldi választási bizottság elnöke tegnap jelezte, hogy az orosz központi választási bizottság útján kiküldték a meghívókat hat nemzetközi szervezetnek: az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, a posztszovjet Független Államok Közösségének, az Iszlám Konferencia Szervezetének és az Arab Ligának, valamint tíz arab országnak. A választások favoritja Alu Alhanov belügyminiszter, aki élvezi Vlagyimir Putyin elnök támogatását. (MTI) Lövöldözés Aachenben Berlin. Lövöldözés tört ki tegnap a belga és a holland határhoz közeli Aachenben német határőrök és négy, gépkocsiban ülő férfi között, akiknek állampolgárságát egyelőre nem közölték. Senki sem sérült meg. A hatóságoknak a négy férfi közül egyet sikerült őrizetbe venni, a másik három kereket oldott. Üldözéses hajsza kezdődött a városon át, egészen addig, amíg a három férfi közvedenül a holland határ előtt be nem vette magát egy házba, túszul ejtve két bent tartózkodót. Amikor a rendőrség körbe vette az épületet, a két túszt szabadon engedték, s a túszejtőket is sikerült őrizetbe venni. (MTI) Hét rendőrt öltek meg katonának öltözött fegyveresek Mészárlás Afganisztánban MTI-HÍR Kabul. Hét afgán rendőrt mészároltak le katonának öltözött fegyveresek Afganisztán nyugati részén - közölte tegnap az afgán belügyminisztérium. „Lesből támadó ismeretlenek vasárnap agyonlőttek hét rendőrt” - mondta a minisztérium szóvivője. Az iráni határhoz közel, a Kan- dahár és Hérát városokat összekötő főúton történt incidens körülményeinek felderítése folyamatban van. A katonai gyakorlóruhába öltözött támadók kilétéről a szóvivő csak feltételezéseket közölt, valószínűleg terroristák vagy kábítószer-kereskedők lehetnek. Péntek éjjel Afganisztán déli részén a koalíciós erők rajtaütésekben elfogtak két középszintű tálib vezetőt, akik katonai és civil szervezetek elleni erőszakos cselekményekért tehetők felelőssé, ezen kívül merényletek finanszírozásával és kábítószer-kereskedelemmel vádolhatóak. Az utóbbi napokban megszaporodtak az ország déli részén a tálibok kormányellenes hadműveletei, amelyek célja a közelgő szeptemberi választások megzavarása. Afganisztán világelső az ópium előállításában, a máktermesztés gyakorlatilag az ország egész területére kiterjed. Kövekkel és benzines palackokkal támadtak a rendőrökre a NATO-ellenes tüntetők az isztambuli csúcsértekezlet megnyitója előtt. A körülbelül kétezer fős tömeget könnygázzal, gumibotokkal és vízágyúkkal próbálták szétoszlatni a rohamrendőrök, az összecsapásoknak legalább 15 sérültje van. (Reuters-felvétel) A NATO-csúcs jóváhagyta a boszniai NATO-misszió beszüntetését Véget ér az SFOR-akció Minél hamarabb elhagyják a Gázai övezetet a zsidók Sáron gyorsítást ígért Isztambul. A NATO-csúcsér- tekezleten döntés született a boszniai NATO-akció, az SFOR év végi beszüntetéséről, az afganisztáni, NATO- vezetésű nemzetközi biztonsági erők, az ISAF tevékenységének kiterjesztéséről, ezen belül új vidéki újjáépítő csoportok létrehozásáról, s arról, hogy a katonai szövetség segíteni fogja az iraki biztonsági erők kiképzését. MTI-JELENTÉS Mindezt az a közlemény tartalmazza, amelyet a NATO-tagorszá- gok állam- és kormányfőinek tegnap délelőtti tanácskozása után adtak ki. Irak kapcsán az állam- és kormányfők leszögezték: teljes mértékben támogatják az új bagdadi ideiglenes kormányt a belbiztonsági helyzet javítására és a 2005-ös választások előkészítésére irányuló erőfeszítéseiben. A csúcs résztvevői elítélték a terrorakciókat, s követelték azok azonnali befejezését. Továbbra is támogatásukról biztosították a közép-iraki nemzetközi hadosztály irányítását ellátó Lengyelországot, s leszögezték: „üdvözlik azon országok - köztük számos NATO-tag - erőfeszítéseit is, amelyek az iraki kormány kérésére, s az ENSZ BT 1546-os határozatának megfelelően vesznek részt az iraki nemzetközi erőkben.” Ami a NATO iraki szerepvállalását illeti, a határozat szerint az állam- és kormányfők tegnap úgy döntöttek, hogy felajánlják a NATO segítségét az iraki kormánynak az ottani biztonsági erők képzéséhez. A dokumentum azonban nem részletezi, hogy konkrétan mit jelentene ez a segítség, s hogy például Irakban, vagy azon kívül történne a képzés - ehelyett úgy fogalmaz, hogy az ideiglenes iraki kormánynyal konzultálva az Észak-atlanti Tanácsnak kell majd sürgősen döntésre jutni a határozat végrehajtásának módjáról. Az állam- és kormányfők szerint Bosznia-Hercegovinában az elmúlt években javult a helyzet: ezért úgy döntöttek, hogy az év végével befejezik az országban a NATO-vezeté- sű békefenntartó erők, az SFOR akcióját, amelyet egyébként sikeresnek nyilvánítottak. Ugyanakkor üdvözölték az Európai Unió szándékát, hogy a szervezet ezt követően átvállalja majd a békefenntartás feladatát az országban, s oda egy saját katonai missziót telepít. Koszovóban viszont a NATO nem lát lehetőséget békefenntartó akciója megszüntetésére, sőt az általa irányított haderő, a KFOR létszámának lényegi csökkentésére sem: a nyilatkozat szerint szükség van a komoly mértékű KFOR-jelenlétre a biztonság fenntartására és a politikai folyamatok segítésére. Afganisztán ügyében a csúcsértekezlet közleménye úgy fogalmaz: a NATO alapvető prioritása a béke és stabilitás előmozdítása az ázsiai országban. A NATO az afgán hatóságokkal konzultálva több szakaszban ki fogja terjeszteni az általa irányított nemzetközi biztonsági erők, az ISAF tevékenységét Afganisztán vidéki körzeteire, méghozzá újabb úgynevezett vidéki újjáépítő csoportok létrehozásával. Emellett az ISAF már most is támogatja a szavazók összeírásának folyamatát, s a választások biztonságának garantálásában is segítem fog. Ugyanakkor a határozat - akárcsak Irak ügyében - elég homályosan fogalmaz, nem részletezve, hogy konkrétan hol jönnek majd létre ezek a vidéki újjáépítő csoportok, milyen határidővel, s mindez mekkora pótlólagos erők Afganisztánba küldését igényli. A közlemény e témák mellett még számos más kérdéskörre is kitér: ígéretet tesz például a terrorizmus elleni küzdelem fokozására, s ennek keretében a NATO földközi-tengeri járőrszolgálatának, az Active Endeavour hadműveletnek a kiterjesztésére. Leszögezi, hogy a NATO folytatni fogja katonai képességeinek átalakítását, modernizálását, s eközben nyitva hagyja az ajtót az új tagok felvétele előtt, kimondottan bátorítva Albániát, Horvátországot illetve Macedóniát az ehhez szükséges reformok folytatására. S végül a NATO mostani csúcstalálkozóján meghirdette az „isztambuli együttműködési kezdeményezést” a tágabb közel-keleti térséggel való együttműködés előmozdítására: ebben minden érdeklődő ország részt vehet, s a biztonság, a stabilitás erősítését szolgálja. MTI-HIR Jeruzsálem. A zsidó telepeseknek a Gázai övezetből történő önkéntes kivonulása gyorsítását ígérte tegnap Ariel Sáron izraeli miniszterelnök a parlament (kne- szet) védelmi és külügyi bizottságának tagjai előtt. A zárt ajtók mögött tartott ülésen az izraeli kormányfő elmondta, a telepesek az azonnali kompenzáció fejében hajlandók az eredetileg augusztusra tervezett kivonulás helyett előbb elhagyni jelenlegi lakhelyüket a Gázai övezetben. Sáron arról is beszélt a bizottsági tagok előtt, hogy azok a telepesek, akik önként távoznak több pénzt kapnak, mint azok, akiket a katonák távolítanak el. A miniszterelnök tanácsadója, Raanan Giszin kijelentette: azok a telepesek, akik önként akarnak távozni, ezt akár már keddtől megkezdhetik. A bizottság egyik tagja a tanácskozás után elmondta: Sáron keményen kitart szétválasztási terve mellett. A zsidó telepesek vezetői ellenzik az evakuációs tervet és ha kell a bíróságon is megakadályozzák a kompenzáció kifizetését. Kárpátalján visszalépés történt a kisebbségi jogok terén Elégedetlen a KMKSZ MTI-JELENTES Ungvár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya szerint nem sikerült megoldani a kárpátaljai magyarságot régóta foglalkoztató problémákat, sőt egyes esetekben visz- szalépés történt a nemzetiségi jogok biztosítása terén Ukrajnában. A KMKSZ választmánya tegnap kiadott nyilatkozatában felháborítónak tartja, hogy bizonyos politikai erők el akarják venni a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének tulajdonjogát. A testület szerint a főiskola a kárpátaljai magyarság számára rendkívüli jelentőséggel bír, így minden ellene irányuló akció a magyar népcsoport megmaradásának esélyeit csökkenti. A választmány ezért felszólítja az érintetteket, hogy hagyjanak fel a tan- intézmény elleni támadásokkal. Nem rendeződött a huszti iskola ügye sem, melynek egyik fő összetevője úgyszintén a város vezetőinek azon törekvése, hogy megszerezzék a magyar iskola épületét, amely a közösség Önerejéből és magyarországi támogatásból került felújításra - áll a nyilatkozatban. A választmány, megvizsgálva a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvénytervezetet, megállapítja, hogy mind az ukrán kormány által beterjesztett, mind a Borisz Feldman és Gajdos István parlamenti képviselők által jegyzett változat komoly visszalépést jelent a hatályos törvényhez képest. Úgy véli, a jogszabálytervezet a kisebbségi jogok szűkítésére irányul, kiüresíti és értelmetlenné teszi a kulturális autonómia fogalmát, s nem felel meg az európai kisebbségi joggyakorlatnak sem. Ezért a testület a törvénytervezeteket elfogadhatatlannak tartja. Az iraki foglyok órákig álltak víz nélkül a tűző napon Újabb bántalmazások Újabb erőfeszítések a fél évszázada tartó kasmíri konfliktus megoldására Megállapodott India és Pakisztán MTI-HÍR Újdelhi. India és Pakisztán tegnap megállapodtak, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a rakétakísérletek előtt, főkonzulátusokat nyitnak egymás országában és folytatják az erőfeszítéseket a fél évszázada tartó kasmíri konfliktus rendezésére. A két ország külügyi államtitkárai kétnapos tárgyalásán megszületett megegyezést tavaly kezdődött, fokozatos megbékélési folyamat előzte meg. Riaz Hohár, a pakisztáni és Sasank, az indiai külügyminisztérium államtitkára megerősítették, hogy a folyamatban lévő tárgyalások „a kétoldalú kapcsolatok, beleértve a kasmíri probléma békés rendezéséhez vezetnek” - közölte tegnap Navtedzs Száma indiai külügyi szóvivő. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint a felek elhatározták: „folytatják a komoly és tartós párbeszédet annak érdekében, hogy végleges, békés és tárgyalásos megoldást találjanak” a megosztott tartomány kérdésében, amely eddig két háborút váltott ki a két szomszédos ország között. A két fél megállapodott indiai főkonzulátus nyitásáról a pakisztáni Karacsiban, és pakisztáni főkonzulátuséról az indiai Bom- bayban. Navtedzs Szárna közölte: a két fél szabadon engedi az egymás felségvizein elfogott halászokat és más polgári személyeket is. MTI-HÍR Washington. Újabb 15 iraki fogolybántalmazási ügyben indított vizsgálatot az amerikai hadsereg lapértesülés szerint. A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy a mindeddig természetes halállal elhunytként nyilvántartott fogva tartottakat a kihallgatással megbízott két magáncég alkalmazottai szándékosan kitették-e szélsőséges hő- mérsékleti viszonyoknak, és hogy okozhatta-e ez a foglyok halálát - írta a USA Today című napilap tegnapi számában. A feljelentést az amerikai Alkotmányos Jogok Központja nevű szervezet tette a két vállalat és alkalmazottaik ellen három héttel ezelőtt, azt állítva, hogy egyes foglyoknak órákig kellett víz nélkül a tűző napon állniuk, másokat jéghideg vízsugárnak vagy a téli hidegnek tettek ki. Az USA Today az amerikai hadsereg adataira hivatkozva azt írja, hogy Irakban és Afganisztánban 2002 decembere óta 37 haláleset történt amerikai fogságban. Eljárás folyik egy polgári személy ellen egy afganisztáni fogolybántalmazási ügyben, két amerikai katona ellen pedig egy iraki tábornok halálával kapcsolatban emelt vádat a hadsereg.
