Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-25 / 146. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 25.

Gondolat 13

akar barát lenni a 16 éves, kissé bamba arcú, barna zakós, daróc- nadrágos előimádkozó: meg fogja keserűim vagy elég bamba a világból való kivonulásra. Itt tán mindenki kér, és kérések oly ritkán teljesülnek, s szabad-e kérni. Nem, nem is kérnek egyénit ezek, misztikus tanúságot tesznek és félnek is. Félnek a nem-imádkozás bűnétől. Nem tudok velük tartani, én zsidó. S szabad-e nekem itt ülnöm katolikus templomban, mikor ébredők ölik az én népemet a kereszténység nevében? Jézus az emberi etikum maximuma, s elég lenne minden ébredő gyűlés után fennszóval, értelmesen felolvasni a hegyi beszédet - ezt kéne Magyarországra megírni. Elég volna - tehát mégis joggal ülök itt. De Jézus ma elmenne a zsinagógába: nem velük imádkozni, de velük megköveztetni. Szóval: szabad katolikus templomba járni, de ott kellene lenni a zsinagóg(ában) az én népemmel. Az én népemmel, kivel se hitbeli, se nyelvbeli, se tradíció-, se nevelésbeli - sőt fajilag se kizárólagos tán - az összefüggésem, és mégis tudom: minden népek felett (nem ellen) az én választott népem, s mi főbb: Isten választott népe.

A sekrestyés gyertyákat olt; zsúfolt rokolyák a szenteltvíz-tartó előtt; friss, indigókék égi levegő, s kinn a kert - októberi litánia. A szelíden haló, virítva nemző, aranylombja díszében arany kandeláberként égő kerttel tudok együtt imádkozni. Az emberség megszakadása: bár közelebb vagyok a fákhoz - én zsidó.

Később benn a régi boltíves szobákban. A könyvtárszoba ezer

könyvszeme54 s fűtött pára: zakatol ma bennem a gondolkodó keresés, mint 12 éves kamasz koromban: érteni, érteni. Honnan mély és értelmes kapcsolódásom az anyaghoz, a természethez? Mi ragadott bennünket, városi zsidókat olyan ellenállhatatlan kézzel a természetbe, falunkba, kertünkbe, mely miénkebb - mágikusabban miénk mint bármely ősök utódjaival lakta kúria százados gazdáié. Milyen furcsa érzéki szolidaritás, kéj és mámor, bebukás a szépség kapuján keresztül - erotikus hazatérés a természetbe félig nyitott ősi keleti mágiák emlékében pislogó szemmel - én zsidó? A jó Isten segedelmével! (...)

Őszi séta az erdőben. Egy borzasztóan megijedt hörcsög, aki nem talált be a kertfalon. Reszketett a pofája, a hasa és kis, rövid farka, rettenetes szánalmas, emberi volt, mikor egy gyér akácág mögé bújva azt remélte, hogy nem látjuk.

Tegnap olyan naplemente, mint amelyet a Gethsemáné kertjébe felérve még enyhülni láthatott Jézus. Metafizikai eseményt jelző alkony. Ma párás, lassú elszürkülése a tájnak arany csipkék mögött. Pompás légyölő galócák majd feldobják a kalapjukat (...). Némely fa szép öregsége: egy gyertyán a szürkés fenyők közt. A tölgy, mely gyerekkoromban olyan nagy és olyan messzi volt, hogy mire odaértünk, már enni kellett. Örökzöld bársony zöldje felette fiatal. Gyertyánlomb - csipke, tüli, nem is minta, csak alap. Közbül a törzsek hideg zöld színe. Csak összhatás, semmi, ami egyénien kiszólana! Kórus sem: csak színhely, háttér, díszlet, olyan,

amelyik azonban körülírja magát: a benne történhető cselekvést. Ilyennek kéne minden díszletnek lennie. Az állattestű nagy, szent hárs.

A „kút” ma abszolút varázskút volt: oly teleszórva lombbal, hogy idegen rálépne tükrére, mivel túloldalán folytatódik az ösvény. Egy nagy törött nyárfa túlnan mintegy második veszélyes próbát és kaput jelent tündérországba. Jobbra a gyertyánok ritkája között sűrű lucfenyő sziget feketéllik: tilos erdő. S mindezek a csudák 2 percnyire a járt községi úttól: annak, aki árkot szelve rámerészkedik a kis oktalan gyalogútra. Az erdő szélin japán vadmeggyfa, a pompás vackor még sötét cinóberzöld és kadmi- umsárga.

A falu alatt már félig sötét van: a Józska házát mozogni, megindulni látom alattunk a mélyben, s ugyanakkor mintha mögöttem valaki nehéz léptű óriás járna. Pedig csak Józska házsártos Hanyája lépett ki a házból, s a váratlanság volt az, mit magam megett éreztem.

Mesetéma: ha Józska részeg, az asszony kiabál, ezért jár Józska a koresnikába.55 Öregedő, töpörödött, lángarcú kertészke. „Vigyázz, ha megint kiabálsz, baj lesz.” A Hanya veszekszik, Józska elmegy. Hanya tovább kiabál. Erre a házikó megindul vele: a ház is lemegy a kocsmába, minden palack megtölti magát, edény, vödör. Tejesköcsög kiönti a gyerekek tejét, minden pálinkát iszik. Vigyázz, máskor még cifrább lesz! Hanya ordít. A ház elindul valami elvarázsolt korcsmába. De itt az történik, hogy két korcsma közt kell választani,

Hanya választ és a szerelem korcsmát választja. Valahogy az történik, hogy ezentúl ő is berúg, illetve kirúg a hámból, s azóta szent a béke. Öktóberi alkony. Aszalt szagú falu. - A jó Isten segedelmével!

Minap Rákócon: a segédjegyző úr írást abbahagyja, rágyújt, jegyesére gondol, nem akarja a háborút. A kastély teraszán kávét isznak, beszélgetnek a szomszédok, nem akarják a háborút. A tehenek párosával mennek be a ka- Jibákba, elébük jön a parasztasszony nem akarja a háborút. A nyárfák aranyat festenek 50 éve az égre októberben, nem akarják a háborút. Jön egy nagy-nagy titokzatos szélvész. Németországban esik a pénz - nem nevetni - ez bűvösen borzalmas: a segédjegyző puskát tesz a vállára, beáll egy sorba és lő, a menyasszonya zsebkendője utána lebeg a szélben. A paraszt csóvát dob a kastélyba, ég az ő háza is. A tehenek ledöfik egymást és a gyerekeket. A kastélyteraszon a csészék összetörnek és a szomszédok két pártra szakadnak. A nyárfák harcolnak nagy karokkal a szél ellen és aranyuk leesik az égről. Kocsidübör- gős csend, sötét van. A jó Isten segedelmével!

1926-27

Itáliai táj; túl kész - élvezet, nem feladat. (...) Olaszország után Hrusov sűrített élet, minden fontos: mezei munka, tehén, koca kis tiszta malacgyerekkel, szoptatás, súly, emelés, a nap járását látni s öregeket, kik már alig élnek. A tengerparton, mikor gondom volt, óriásnak, duzzad [tjnak éreztem maAdy párna, 1912

gam, s oly pici volt a horizont. A tenyeremben elfért a tenger s az ég alattam volt. Rémes érzés - de ezt a gond tette, nem a tenger.

A búcsúsok Vranovban, s körben térdelő lányok. A látottakat csak annyiban tudja lefesteni az ember, amennyiben csukott szemmel emlékszik a képre. Itt-ott lyukak vannak nálam. A kerek lyukakat vagy absztrakt tudással vagy svindlivel tölti ki az ember. Ma, ha hozzájutnék magamhoz, újonnan másképp festenék. Jobban érdekel a dolgok összekötése s egymáshoz viszony- lása, mint a lokáltónus és lokálforma az ornamentális kompozíció keretében. Egész más témák kapnak meg. A piros és sárga háttérbe szorul. Létezni kezd az ezüst, szürke és a kék. Az ember tán jobban megy, mint az állat. Tán azért festek írás helyett is, mert az írás mélyebbről fájna.

Jegyzetek

1. Lesznai Anna Moscovitz Amália néven született 1885-ben, későbbi vezetéknevét egy, a körtvélyesi családi birtokhoz közel eső falu - Leszna - neve után vette fel. Az Anna nevet csak művésznévként használta, mindenki Málinak szólította.

2. A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban először 1913-ban németül Bécsben, a Verlag Brüder Rosenbaum kiadásában látott napvüágot, magyarul pedig 1978-ban Budapesten, a Móra Könyvkiadónál jelent meg.

3. Lesznai Képeskönyv. Szabadi Judit és Vezér Erzsébet utószavával. Budapest, Corvina Könyvkiadó, 1978.

4. Lesznai Anna: Hazajáró versek. Budapest, Nyugat kiadása, 1909.; Lesznai Anna: Eltévedt litániák. Bécs 1912.; Lesznai Anna: Édenkert. Kner, Gyoma 1918.; Virágos szerelem. Magyar szerelemes versek gyűjteménye. Pantheon, Budapest 1932. Rajzolta és összeállította: Lesznai Anna (József Attila segítségével); Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam - válogatott versek. Szép- irodalmi Könyvkiadó 1967.; Lesznai Anna: A dolgok öröme. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1985. Válogatta: Vezér Erzsébet.

5. Lesznai Anna: Sp(therbst in Eden. Karlsruhe, Stahlberg, 1965.; Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1966.

6. Ezt a képet Babarczy Eszter idézi „Kertekről“ című tanulmányában. In.: A ház, a kert, az utca. József Attila Kör - Balassi Kiadó, Budapest 1996.229-242.

7. A Petőfi Irodalmi Múzeumban V.3670/43/1-20 jelzet alatt található naplók húsz füzetben; az 1912-1956 közötti időszakban íródtak. A feljegyzésekben ritkák a dátumok, ám tárgyuk és az érintett események alapján nyüvánvaló, hogy a füzetek többsége az 1920-as, 1930-as években íródott.

8. A napló idézésénél a mai helyesírás szabályait vettük alapul, hacsak az írásmódnak nem volt különleges stüáris értéke. Pótoltuk a legritkábban használt, mellőzött központozást, a néhol hiányzó névelőket, kijavítottuk a nyilvánvaló hibákat. Betoldásokat a könnyebb olvashatóság kedvéért használtunk, ezeket szögletes zárójelbe

tettük. A kerek zárójel saját kihagyásunkat, idézésbeli ugrásainkat jelöli. Az idegen szavakat és neveket mai alakjaikra írtuk át.

9. A felvidéki helységneveket Lesznai hol magyar, hol pedig szlovák formájukban használja. A naplórészietekben ezeket az eredeti írásmód megőrzésével közöljük.

10. Lesznai Anna egyik legtöbbet reprodukált képe, az 1924-es Szlovák Lourdes című a Kolcs-Hosszúmezőn rendezett búcsúk kavargását idézi fel. Jászi is több alkalommal írt az eseményről. A faluban élt egy Safa Mária nevű asszony, akinek látomásában a ház előtti almafán megjelent Szűz Mária. Azon a nevezetes helyen két év múlva már templom épült, és miután a görög katolikus egyház elismerte a csodát, a római katolikusok is így tettek. Máriához könyörögve a környék szerencsétlenjei gyűltek itt össze.

11. Zemplén vármegye monográfiája - Magyarország monográfiája sorozat. Budapest 1905 18.old

12. uo.

13. Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert. Szépifodalmi Könyvkiadó, Budapest 1966.1. kötet, 97. r

14. Lesznai Anna édesanyja - Deutsch Hermina - Deutsch József lánya és báró Hatvány Deutsch Sándor testvére volt.

15. Gráber Margit: Emlékezések könyve. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1991. 18.

16. Beszélgetés Lesznai Annával, 1965. jún. 23. (Kérdező: Vezér Erzsébet) In.: Emlékezések. Irodalmi Múzeum 1., Budapest

1967., 10. old.

17. „Máli nagyon jól van (...) három hétig voltam náluk; naponta együtt festegettünk a legvidámabb hangulatban, az estét pedig néha egész zajos jó kedvvel töltöttük 1, 2 óráig éjfél után. (...) Ha visszaemlékszem, az aranysárga lesznai nedű mellett komoly diskurzus nem is volt - pillangó gondolatok, hangos vígság (...)“ - Mousson Tivadar levele Fülep Lajoshoz. (Hőgyész,

1922., VIII.12.) Közölve: Fülep Lajos levelezése II. 1920-1930. Budapest, 1992. 137-138. Szerk.: F. Csanak Dóra. Mousson Tivadar (1887-1946) francia származású, Nagymihályon élő festőművész volt.

18. „Különben nagyon jól töltöttem azt a pár

hetet. A nappalok az őszi napsütésben, a fenyők vagy virágok között, reggelizés a terrasson, az esték be az éjszakába 1-2 óráig petróleum lámpa mellett, régies intim bútorok közt és a sok-sok asszony probléma, mely felvetődött... A levegő változás a háziasszonyok szívessége - anyja is finom, kedves asszony volt - sok könyv és sok intellektuális beszélgetés, asszonyi dolgokban nyílt és okos felfogása - minden vonzó volt, amire emlékszem. Egyetlen egyszer keveredtünk nagyobb vitába a nemzetiségi kérdés felett, de ez sem ment túl a teoretikus vita keretén.“ - Ritoók Emma Évek és emberek című visszaemlékezése (Kézirat). A szöveg- részlet az 1919-et megelőző időszakra vonatkozik.

19. Lesznai Anna 17 évesen, 1902-ben Garay Károlyhoz ment először férjhez, akitől egy év múlva el is vált. Házasságukból született első fiát Garay Károlynak hívták.

20. Lesznai Anna és Jászi Oszkár házasságából (1913-1920) két gyermek - György (1915) és András (1917) született.

21. Jászi Oszkár 1920. augusztus 6-i naplóbejegyzése. Közölve: Jászi Oszkár naplója 1919-1923. MTA Történettudományi Intézete. Budapest 2001. Sajtó alá rendezte: Litván György, 131.

22. „Máli a körtvélyesi fészekben a valódi nagyasszony, lelke elragadó szárnyalásával, szelleme szédítő mélységeivel (...) tevékenysége a körtvélyesi parasztok érdekében olyan bátor, nobilis, mindenkivel szembeszálló“ - Jászi Oszkár naplójegyzeteiből, 1920. június 7. Közölve: Jászi, im.: 115.

23. Uo.

24. Jászi (1920. augusztus 6.), im.: 132.

25. Jászi (1920. november 10.), im.: 151.

26. „A két hét egyébként idilli csendben és paradicsomi dologtalanságban telt el. A gyerekekkel való séták és játékok voltak a nap fénypontjai.“ - Jászi (1920. augusztus 6.),im.: 133.

27. Jászi (1922. június 5.), im.: 281.

28. Lesznai Anna lírai kötetei: Hazajáró versek (1909), Édenkert (1918), Eltévedt litániák (1922), Köd előttem, köd utánam (1967), Dolgok öröme (1985).

29. Balázs Béla: Napló. II. kötet (1914-1922) Tények és tanúk sorozat Magvető Könyvkiadó, Budapest 1982. Válogatta és szerkesztette: Fábri Anna. 318-319. (1918. Július 15.)

30. Olvasható a Dolgok öröme című kötetben is. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1985.143-145.

31. Szabadi Judit: A magyar szecesszió. Corvina, Budapest 1979.38.

32. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkóban. Kazinczy Kiadóvállalat, Kassa 1931.109.

33. Lesznai, im.: 1966. II. kötet, 150.

34. Lesznai, im.: 1966. II. kötet, 21.

35. Jászi Oszkár naplójegyzeteiből: „Cseh kancellár jelenti Máli levelére, hogy Körtvélyest lefoglalták, sőt félő, hogy rendkívül rossz feltételek mellett, mely a család anyagi bázisát veszélyezteti. Málika elsősorban attól retteg, hogy Hermin mamát nagyon le fogja sújtani ez a hír és Karival való viszonyát [Garay Károly] végleg megrontja.” (Im.: 181.; 1921. március 21.); „A körtvélyesi birtokügy is irritál, melyben Málika koncessziókat volt kénytelen tenni családjának. (A lényegben egyetértek, csak a formát találom szerencsétlennek. Második levél Masarykhoz!)” (Im.: 188.; 1921. április 24.); „Acseh földhivatal elnöke Málihoz: kímélni fogják birtokát az én érdemeimre való tekintettél. Máli ez ellen tiltakozni fog.” (Im.: 257; 1922. február 24.)

36. A szövegben dőlt betűvel szedett szövegrészek egy részét Vezér Erzsébet közölte Lesznai Annáról írott monográfiájában (Vezér Erzsébet: Lesznai Anna. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1979.); más részleteket pedig e cikk szerzője „Gránit a siratófalban, ütem magyar ajkú dalban” című forrásközlésében (Múlt és Jövő 2001/1 59-74.).

37. Gerg = Gergely Tibor. Lesznai Anna harmadik férje, grafikusművész, festő, akit 1917 körül ismert meg, és akivel haláláig együtt élt.

38. Herbert = Bauer Herbert, későbbi nevén Balázs Béla, aki Lesznai egyik legközelebbi barátja volt. Lesznai alakja több helyen is megjelenik írásaiban, pl. Mese a Logody utcáról című novellájában és a Lehetetlen emberek című regényében. Mindketten alapítói voltak a Vasárnapi Társaság néven ismert intellektuális körnek.

39. L. Zoltán: Lesznai Anna kedvese 1912-13 körül. Alakját nem sikerült pontosan azonosítani. Vezér Erzsébet Lesznai Annáról írott kismonográfiája (Kossuth Könyvkiadó, 1970.) szerint egy környékbeli birtokos volt. Balázs Béla naplójában megemlíti a vele való 1912-es találkozását, és rendkívül elítélő véleményt fogalmaz meg róla. Lásd: Balázs Béla: Napló. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1982.1. kötet, 553.

40. A Moscovitz család és Lesznai Anna

körtvélyesi - nála idősebb - jóbarátja, ahogy regényében is emlegette: „egy a varázslók közül”. Rendkívül olvasott és tájékozott publicista volt. A Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtárában található egyik interjúban (280/4=CD 109;

Lesznai Anna emlékezései. Kérdező: Vezér Erzsébet; Készült: 1965. június 23., Budapest.) Lesznai Anna elmesélte, hogy Gömöry Olivér novellákat, sőt egy regényt is írt, amelyeket át is adott neki olvasásra, ám halála előtt minden írását megsemmisítette, így ez sem maradt fenn.

41. Moscovitz Iván (1876-1916) jogász, szociológus, Lesznai Anna bátyja. A Huszadik Század szerzője és szervezője, ifjabb Andrássy Gyula pártjának vezető politikusa volt. Katonai szolgálatteljesítés közben halt hősi halált 1916 novemberében. Ady így emlékezett rá Hatvány Lajosnak 1916. november 30-án írott levelében: „túl derék nagyszerű ember, a szerencsétlen Iván” - In.: Ady Endre levelei. III. kötet, Szépirodalmi, Budapest 1983. Szerk.: Belia György 173.

42. így nevezte gyermekeit leveleiben és naplójában.

43. Díszsövény, díszbozót (francia)

44. Hosszú időn át a körtvélyesi ház belső cselédségének tagja.

45. Talán azonos a Jászi naplófeljegyzéseiben is említett Keszler nevű nagymihályi ügyvéddel. Im.: 268.

46. Oscar Wilde 1905-ben íródott megrázó

erejű önvallomása.

47. „Picur“ - Guttmann Mihály lánya, későbbi nevén Bednár Erzsébet. Kassán lakott, nagyon sokat volt együtt Lesznaival, aki fogadott lányaként emlegette. Például a Mese a bútorokról és a kisfiúról című

könyvét a következő szavakkal dedikálta neki: „Picurnak, Kari fiam emlékére a Pótmama (1966. június)“. A Picur 18. születésnapjára készített karikatúra-album, amelyet Berény Róbert, Gergely Tibor és Lesznai Anna írtak és rajzoltak, Hatvanban található. Egy akvarellen a következő dedikációt olvashatjuk: „Nagymihályi péntekek és hrusovi születésnapok emlékére Picurnak Máli Néni (1932. augusztus 24.)” (Köszönettel tartozom Kovács Ákosnak, aki a két dediká- cióra felhívta a figyelmem.)

48. Ébredő Magyarok Egyesülete: 1918 végén, 1919 elején Gömbös Gyula vezetésével alakult szélsőjobboldali fajvédő szervezet.

49. Ezüstfehér (fém)

50. Lesznai költészetében és írásaiban a 10-es évek közepén megjelenő művészi önimitáció, mely egész versciklusoknak is témája. Meluzina az ófrancia mondavilág sellője, aki hetente egy alkalommal változik át. Férjétől azt kívánja, hogy ez idő alatt ne háborgassa, ám az ő kíváncsisága erősebbnek bizonyult, ezzel elvesztette feleségét, aki visszament a tengerbe, és csak akkor kerül újra elő, ha gyermekeit veszély fenyegeti.

51. Lesznai Anna itt már másodízben fejtette ki zsidósággal kapcsolatos nézeteit, hiszen ő is válaszolt a Huszadik Század című folyóirat 1917-es „Van-e zsidókérdés Magyarországon?“ címmel feltett körkérdésére. A beérkezett válaszokat a szerkesztőség önálló füzetként is kiadta 1917 nyarán (A Huszadik Század Könyvtára, 64. sz).

52. Eredetileg csak a „zsidó“ szó szerepelt, a „kálvinistává keresztelt” egy későbbi betoldás. A sor alatt egy más íróeszközzel tett betoldás: (felekezetet nem vállaló hitemmel, de ...szerint)

53. Az „énekelni” szó áthúzva, helyette javítás: „imádkozni”.

54. Zemplén vármegye monográfiája Alsókörtvélyesről szólva említésre méltónak tartotta a Moscovitz család 7000 kötetes könyvtárát. In.: Magyarország monográfiája. Zemplén vármegye. Budapest 1905,18.

55. Talán régi tájnyelvi fordulat, pontos jelentését nem sikerült tisztázni.

GONDOLAT

Szerkesztők: Hizsnyai Zoltán (tel. 02/59233449), Mislay Edit, Tallósi Béla.

Munkatársak: Brogyányi Judit (Budapest), Gál Jenő (Prága), Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kőszeghy Elemér (Ungvár), Sinkovits Péter (Újvidék). Levélcím: Gondolat, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P. O. Box 49, 820 06 Bratislava 26