Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-23 / 144. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 23. Töretlen a bővítési folyamat lendülete Bulgária lezárta a tárgyalási fejezeteket MTI Bulgária az utolsó tárgyalási forduló befejeztével lezárta az Európai Unióhoz történő tagfelvételére vonatkozó mind a 31 tárgyalási fejezetet. Az ország 2007. január 1-jei uniós csatlakozása így biztosnak tűnik. A tervek szerint Románia is akkor csatlakozik, bár még csak 24 fejezetet zárt le a 31-ből. Az utolsó nyitott fejezeteket is sikerült lezárni az EU és Bulgária közötti csatlakozási tárgyalásokon, és a tervek szerint Románia esetében is még az idén befejeződhetnek a tárgyalások - jelentették be Luxemburgban az unió és a két ország illetékesei. Megerősítették, hogy a jövő év elején kívánják aláírni Bulgária és Románia csatlakozási szerződését, és változatlanul érvényben van a taggá válásukra kitűzött 2007. január 1-jei céldátum is. A huszonötök mindkét országgal miniszteri szintű fordulót bonyolítottak le a csatlakozási tárgyalásokon, emellett Románia képviselőivel az EU román társulási tanács keretében is megbeszélést folytattak. Ezt azonban hivatalosan még az Európai Tanácsnak is meg kell majd erősítenie, ami az Európai Bizottság októberben esedékes éves országjelentéseinek közzététele után, az év végén lesz esedékes. A Bulgáriával folytatott tárgyalások sikere világosan jelzi, hogy a bővítési folyamat lendülete töretlen, és hogy a tagjelölt országok érdemeik szerint érhetnek el eredményeket - mondta Cowen. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja figyelmeztetett arra, hogy Bulgáriának a taggá válásáig hátralévő időben is folytatnia kell felkészülését, amelyet Brüsszel folyamatosan figyelemmel kísér, és legközelebb az októberi országjelentésben értékel átfogóan. Különösen nagy figyelmet kell fordítania közigazgatási és igazságszolgáltatási intézményrendszerének erősítésére, és jobb eredményeket kell felmutatnia a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban - mondta a biztos. Az Európai Unió tagállamai szerint Horvátország teljesíti az EU taggá váláshoz szükséges politikai feltételeket, így az országot hivatalosan is tagjelöltnek nyilvánították, s úgy döntöttek, hogy 2005 elején megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat. Törökországról szólva az EU-csúcs úgy vélte, hogy jelentős előrelépés történt a reformok terén, de ezt tovább kell vinni. 2010-ben egy magyar, valamint egy németországi város lesz Európa Kulturális Fővárosa _________________________________________________________Európai unió 11 Ha Pécs vágya mégis teljesül Az Európai Unió kulturális minisztereinek júniusi brüsszeli találkozóján döntöttek az Európa Kulturális Fővárosa címről, melyet 2010-ben egy magyar és egy német város fog viselni. ÚJ SZÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS A jövőben a májusban csatlakozott tizek és az egykori tizenötök közül évente egy-egy város viselheti a megtisztelő címet. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben görög javaslatra hozták létre, kezdetben egy évben több városnak is megítélték a címet, 2000-ben például 9 fővárosa volt Európának, 2007- től azonban csak két város büszkélkedhet vele. A magyarországi pályázók közül Pécsnek van a legnagyobb esélye arra, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa legyen - mondta Pécs város alpolgármestere egy korábbi sajtótájékoztatón. Pécs után Budapest és Debrecen is bejelentette, részt kíván venni a címért folyó versengésben. A cím lehetőséget nyújtana arra, hogy a számtalan értékkel, Pécs igazi fesztiválvárossá válhatna, ahol 2010-ben minden nap helyi, országos és nemzetközi érdeklődésre is számot tartó programokat szerveznének (Képarchívum) köztük a világörökséghez tartozó ókeresztény emlékekkel rendelkező nagyváros szervezettebbé tegye kulturális életét és tovább növelje hírnevét - tette hozzá a pécsi alpolgármester. Elmondta: ha Pécs vágya teljesül, a város igazi fesztiválvárossá válik, ahol 2010-ben minden nap helyi, országos és nemzetközi érdeklődésre is számot tartó programokat szerveznek. Verheugen: Bukarest továbbra is az Európai Unió teljes bizalmát élvezi Romániának még sokat kell tennie A válsággá fajuló helyzet miatt a lemaradás jelenleg hatvanezer oldal körül mozog Nem győzi az unió a fordítást MTI Románia dicséretesen sokat fejlődött az utóbbi időben, de sok még a tennivalója az európai uniós csatlakozásig - jelentette ki hétfőn Kolozsváron Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa. A politikus Kolozsvárra látogatott, ahol Románia EU-csatla- kozási felkészülését elemezte. Látogatása során a bővítési biztos egyetemi oktatókkal találkozott, majd a városban és környékén megtekintett több, az Európai Unió segítségével létrejött beruházást. Sajtótájékoztatón közölte: Románia továbbra is az EU teljes bizalmát élvezi, jó esélyekkel pályázik a 2007-ben esedékes EU- csatlakozásra, de vannak még el- végezetlen feladatok, s az országot nagyon szorítja az idő. Az európai tisztségviselő arra utalt: Romániának az év végéig le kell zárnia az összes csatlakozási fejezetet ahhoz, hogy 2007. január 1-jétől tagja legyen az integrációs szervezetnek. Verheugen szerint Bukarestnek még komoly erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy sikeresen végrehajtsa a hátra maradt gazdasági és politikai reformokat. A legfőbb feladatok közül kiemelte a közigazgatás átalakítását és a korrupció visszaszorítását. „A korrupcióellenes küzdelemben kézzelfogható eredményeket szeretnék látni, hitelesen, privilégiumok és mentelmi jogok nélkül kell folytatni a vesztegetés elleni fellépést” - mondta a politikus. Franciaország Franciaország az Európai Unió alapító tagjai közé tartozik. 550 ezer négyzetkilométernyi területével és több mint 60 milliós lakosságával az egyik legnagyobb tagállam, ami a fontos szerepét biztosítja az uniós döntéshozásban. Talán ez a jelentős szerep és a gazdag történelem az oka a híres francia öntudatnak és a nemzeti büszkeségnek, amit csak akkor érthetünk meg, ha meglátogatjuk az országot és megcsodálva Franciaország szépségeit át- érezzük az ország hangulatát. Az ország 22 közigazgatási egységből áll a kontinensen, s a tengerentúlon még öt területi egység tartozik hozzá. A francia Alpokban található Európa legmagasabb csúcsa a Mont Blanc (4800 m). Az ország leghosszabb folyója a Loire, 1020 km hosszan szeli át az országot. Az ország kormányzata félelnöki típusú, ez a rendszer az elnök - jelenleg Jacques Chirac - és a kormány kiegyensúlyozott hatalommegosztását jelenti. A mai Franciaország korai történelme visszanyúlik a kb. 90.000 évvel ezelőtti paleoli- tikumba. Ezeket az első lakosoCSALÁDTAGOK kát a kőkor Cro-Magnon-i ősembere követte, aki 25.000 évvel ezelőtt jelent meg. A kőszerszámokkal felfegyverzett kelta gallok 1500 és 500 között Krisztus előtt érkeztek ide. A gallok és Róma között dúló évszázadokon át tartó harcok után Julius Caesar Kr.e. 52-ben elfoglalta a területet, amely a 2. évszázadban részlegesen keresztény vallásává vált. A térség az 5. századig római uralom alatt maradt, amikor a frankok és más német csapatok meghódították az országot. A francia nemzet morálját jelentősen megnövelte egy 17 éves lány, Jeanne d’Arc, aki 1429-ben tűnt fel és arra tüzelte fel a francia csapatokat, hogy verjék meg az angolokat Orléansban. Az egyik legjelentősebb francia ünnep az 1789. július 14-én kirobbant forradalomra emlékezik. Ugyancsak közismert alakja a francia történelemnek Napóleon, aki végtelen háborúk sorozatát kezdte el, amely során Franciaország elfoglalta Európa nagy részét. Végül az Oroszország ellen viselt háború 1812-ben Napóleon bukásához és a száműzetéséhez vezetett. Franciaország első világháborús részvételének nagy volt az ára: több mint 1 millió ember halt meg és az ország nagy része elpusztult. A második világháborúban kapitulált Németország előtt, majd a szövetségesek szabadították fel az országot 1944 közepén. Egy átlagos francia átlagos napja kávéval, croissant-nal és egy vékony szelet vajas dzsemes kenyérrel indul. Az ebédet és a vacsorát, tartalmát tekintve nehéz megkülönböztetni. Mindkettőnél lehetséges, hogy az előétel halászlé vagy kocsonya, a főétel boíjú- vagy báránypörkölt. Végezetül pedig sajttál. Konyakot, brandyt étkezés után fogyasztanak. Szeretik az eszpresszót, a sört, a likőröket. FIGYELŐNET Az Európai Bizottságnak egyre nagyobb fejfájást okoz, hogy a fordítóknak a bővítés óta a dokumentumokat tizenegy helyett húsz hivatalos nyelvre kell átültetniük. A lemaradás jelenleg több tízezer oldalra rúg. Tavaly a bizottság fordítószolgálatának közel másfélmillió oldalt kellett lefordítania. A lemaradás jelenleg 60 ezer oldal körül mozog, de ha nem történnek különleges intézkedések, ez a szám három éven belül elérheti a 300 ezret is. A lassan fordítási válsággá fajuló helyzetet csak tovább nehezítette a májusban csatlakozó 10 ország, hiszen így a korábbi 11 helyett már 20 nyelven kell az Európai Unió dokumentumait, közérdekű anyagait közzétenni. Éppen ezért minden egyed új uniós nyelvhez 135 fordítót rendelt a brüsszeli bürokrácia. A nem éppen egyszerű feladatot tovább bonyolítja, hogy a tíz csatlakozó közül egyik ország sem fordította le az unió teljes joganyagát saját nyelvére. Limitált oldalszám A bizottság most úgy döntött, hogy a jövőben szigorúan limitálja a bizottsági közlemények (kommunikációk) hosszúságát, melyek így nem lehetnek hosszabbak 15 oldalnál. Jelenleg egy átlagos bizottsági közlemény 32 oldal terjedelmű, noha az illetékes brüsszeli biztos már 2001- ben is arra kérte kollégáit: fogják rövidebbre mondandójukat, és egy közlemény ne legyen hosszabb 24 oldalnál. A gyakran más nyelvekre lefordíthatatlan szakzsargonban fogalmazó bürokrácia azonban képtelen volt betartani a terjedelmi korlátokat. A Bruxinfo által idézett EUpo- litix szerint az intézkedés következtében akár évi 375 ezer oldallal is csökkenhet a fordítandó iratok mennyisége. Mint az internetes lap által idézett bizottsági szóvivő kifejtette: céljuk, hogy a jövőben rövidebb és lé- nyegretörőbb iratok szülessenek. Az intézkedésektől egyébként azt remélik, hogy 2006 végére behozhatják a lemaradásokat. Ha ugyanis a mostani tendencia folytatódik, akkor a jelenlegi 2400 fordító helyett a bizottságnak néhány éven belül akár három- vagy négyezer embert is foglalkoztatnia kell. Kivételes irományok Azok a dokumentumok, amelyeket a testület jogi vagy politikai okokból előállítani köteles (ilyenek például az irányelvek, vagy az állami segélyekkel kapcsolatos és trösztellenes intézkedések) a továbbiakban is az összes hivatalos nyelven olvashatóak lesznek. Az állampolgároknak és a vállalatoknak szóló levelek is a címzettek saját nyelvén íródnak majd. Kibővített zűrzavar A kibővített unió 20 nyelvéből összesen 190 kombinációt lehet alkotni, és nagyon nehéz, szinte lehetetlen olyan embereket találni, akik egyszerre tudnak például görögül, észtül, szlovénül és litvánul. A probléma megoldása érdekében a „köz„etett fordítást“ alkalmazzák, amikor a szövegeket először közvetítő nyelvre fordítják le, majd ezt használják fel az összes többi fordításhoz. A bővítés óta a dokumentumokat tizenegy helyett húsz hivatalos nyelvre kell átültetniük a fordítóknak (Képarchívum)
