Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-21 / 142. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz RÖVIDEN Megkezdődött az autópálya építése Kolozsvár. Kolozs megyében Tordaszentlászló határában, Rákos­mezőn megkezdődött az észak-erdélyi autópálya építése, amely Brassó-Kolozsvár-Marosvásárhely-Nagyvárad-Bors nyomvonalon halad. Megnyitó beszédében Adrian Nastase miniszterelnök el­mondta: Romániának nem szabad elszigetelődnie Európától, a meg­építendő autósztráda konkrétan is összeköti az országot Európával. Az autópálya befolyásolni fogja a régió életét, jövőjét is, összekap­csolja Magyarországot és Erdélyt, megkönnyíti az idegenforgalmat, a vállalkozók és a személyes célból utazók közlekedését. A Marosvá- sárhely-Budapest közötti nyolcórás út ötórásra csökkenhet, Kolozs­vártól pedig három-négy órásra. (Romániai Magyar Szó) Árvíz okozta károk Kolozsvár. Több mint 5 milliárd lejre becsülik az utóbbi hetek ki­adós esőzései okozta kárt Kolozs megyében. Vasile Cuibus alprefek- tus szerint ezzel az összeggel fordultk a kormányhoz - kártérítés fejé­ben. A nyári viharok Kolozson, Erdőfeleken, Ajtonyban, Alsódetre- hemben, Nemeszsukon, Aranyosegerbergyen, Aranyoslónán és Kis- bányán okozták a legnagyobb kárt. (Romániai Magyar Szó) Elbocsátott alkalmazottak éhségsztrájkja Nagyvárad. Éhségsztrájkot folytatnak a Nagyváradi Hőerőmű két éve elbocsátott alkalmazottai a városi prefektúra előtt. A munkások a mintegy 24 milliárd lejre rúgó végkielégítésüket követelik. A Nagyvá­radi Hőerőmű 2002-ben az átszervezések miatt mintegy 500 alkal­mazottat bocsátott el, közülük csak 90-en kapták meg a végkielégí­tést. A munkások ezért beperelték a hőerőművet és meg is nyerték a pert, ám a vállalat továbbra sem hajlandó kifizetni a milliárdokra rú­gó összeget. A munkások tütakozó akciókba kezdtek, ám ez sem ve­zetett eredményre, így a nagyváradi megyeháza elé vonultak, és ha­tározatlan ideig tartó éhségsztrájkba kezdtek. - Három hete sztráj­kolunk, fáradtak vagyunk, pénz és gyógyszer nélkül. Az éhezés miatt többen rosszul lettek, de kitartunk, amíg nem kapjuk meg a pénzün­ket. A város vezetői támogatásukról biztosították ugyan a sztrájkoló- kat, de eddig semmi sem történt az érdekükben. (Duna TV) Támogatás határon túli lelkészeknek Budapest. A magyar kormány döntése értelmében a határon túli szórványtelepüléseken magyarul szolgálatot teljesítő 370 lelkész kap kiegészítő támogatást - közölték Budapesten. A magyar kor­mányszóvivő elmondta, kiegészítő támogatást azok kapnak, akik ötezer lakosnál kisebb, határon túl található magyar szórványtelepü­lések egyházi gyülekezeteiben, magyar nyelven teljesítenek szolgála­tot. A határon túli egyházak szervezeteiben 1524 lelkész lát el ma­gyar nyelven feladatot, közülük 370 lelkészt érint a döntést. Hoz­záfűzte: „ez a 370 lelkész feladatai ellátásához évi 100 ezer forint tá­mogatást kap“. „A mai döntés értelmében Románia, Ukrajna, vala­mint Szerbia és Montenegró területén magyar nyelven, magyar nem­zetiségű szórványnépességhez kapcsolódó feladatokat ellátó lelké­szek kapnak anyagi támogatást, ennek összege ebben az évben 37,5 millió forint“ - mondta. Hozzátette: azért ezekben az országokban jár ez a támogatás, mert a többi szomszédos országban rendezettebb a magyar egyházak helyzete. (MTI) A Duna vizében sok a baktérium Újvidék. Strandolási idényben a fürdőzőket érdekli a Duna és az újvidéki medence vizének minősége. Dr. Szanja Bjelovics, az újvi­déki Egészségvédelmi Intézet higiéniai osztályának szakorvosa el­mondta, hogy nyáron rendszeresen, hetente háromszor vesznek mintát a Duna és a medencék vizéből. A 25 vízminta alapján vég­zett legutóbbi vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy a Duna vi­zében fokozott mennyiségű fekáliás eredetű mikroorganizmus van. Ezek a mikroszkóppal, vagy azzal sem látható baktériumok hasnyálmirigy gyulladást vagy hasmenést okozhatnak azoknál a fürdőzőknél, akinek az ellenálló képessége gyengébb. A kellemet­len betegség elkerülése végett figyelmeztetik a fürdőzőket, hogy kötelezően zuhanyozzanak le. (Magyar Szó) ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 21. Vándorkonferencia a Kárpát-medence veszélyeztetett műemlékeinek helyzetéről és felújítási körülményeiről Megújuló örökség Hadad. A magyar épített örök­ség megóvása érdekében idén is megszervezte vándorkonferenci­áját a Teleki László Alapítvány. A műemlékvédők és műemlék-tu­lajdonosok tanácskozásának helyszínei ezúttal olyan erdélyi templomok voltak, amelyeket a magyarországi Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának segítségével újítanak fel. A Meg­újuló örökség címet viselő, há­romnapos rendezvényen ma­gyarországi és határon túli épí­tész szakemberek ismertették a Kárpát-medence veszélyeztetett műemlékeinek helyzetét és felú­jítási körülményeit. A tanácsko­zásnak azonban nem kizárólag szakmai jellege volt. Nagyon sok környékbeli lelkész jött el a kon­ferenciára, akiknek a gondjaira műemléktemplomok vannak bíz­va. A résztvevők idén három helyszínen - a hadadi, az ákosi és a szilágycsehi templomban - ismerkedtek meg a felújítási munkálatokkal. A Megújuló örökség vándorkonferenciát a tervek szerint jövőre Felvidéken szervezi meg a Teleki László Ala­pítvány. (Duna TV) A hadadi templom a sajátos talajmechanikai adottságok miatt pár évvel ezelőtt reménytelen hely­zetbe került, csaknem összeomlott. Ám egy speciális statikai módszerrel, tízméteres betontüskék­kel megerősítették a templom alapzatát, és sikerült megakadályozni az összeomlást. (A Duna Televízió Híradójának felvétele) A kaszonyi Sóstó üdülőtelepen szabadtéri előadásokra is lehetőség van Víz, fák és egy jó gulyás Évszázados tölgyfák - né­melyik alatt asztalok, lócák gondosan nyírt fű, sza­lonnasütésre és gulyás­főzésre kialakított helyek, nádfedeles házikó, hangu­latos kávézó, gyorsbüfé. No és a legfontosabb: két termálvizes medence - ez jellemzi a kaszonyi Sóstó üdülőt. KÁRPÁTINFO Tombolhat a nyár, itt a fák alatt a hűvösben lehet olvasgatni, beszél­getni, odébb tollaslabdázni vagy akár focizni. S persze az asztalok­nál, vagy csak úgy ültő helyünkben falatozni. Emellett a vendéget két termálvizes medence várja: a gye­rekek reggeltől napestig lubickol­hatnak benne, a felnőttek pedig fá­jó, gyulladt ízületeiket gyógyítgat- hatják a 30-40 perces ülőfürdők so­rán. (A víz összetétele hasonlít a hajdúszoboszlóihoz: brómot, jódot és számtalan más fontos mikroele­met tartalmaz.) Vagy csupán élve­zik a vizet és a napfényt. Ami a leg­jobb az egészben, mindenki úgy osztja be az idejét, ahogy akarja.- Nálunk eltölteni egy napot, a legjobb családi program - vallja Gábor Ferenc, az üdülőtelep igaz­gatója. - Ezt nem mi állítjuk, ha­nem visszatérő vendégeinktől hall­juk nap mint nap. Itt a kellemes ki- kapcsolódáshoz minden együtt van: az árnyas fák, a gyógyító víz és napfény. Gyorsbüfét működte­tünk, van bográcsgulyás, saslik, sültkolbász, virsli. Természetesen azokra is gondoltunk, akik inkább maguk szeretnék elkészíteni étele­iket, az üdülő területén bog­rácsfőző és szalonnasütő helyeket alakítottunk ki. Számtalanszor be­bizonyosodott már, nemcsak egy- egy család, hanem egy nagyobb társaság is jól érzi itt magát. A szín­pad helyben van, akár szabadtéri előadásokra is lehetőség van.- A legtöbben persze egy napra jönnek...- így igaz. De akinek nincs ennyi ideje sem, az a családjával egy kel­lemes délutánt is eltölthet itt. A ká­vézó fölötti részben néhány szobát alakítottunk ki azon vendégeink számára, akik több napig szándé­koznak nálunk maradni. Vannak visszatérő vendégeink Ukrajna nagyvárosaiból és Magyarország­ról is. Természetesen a kempingez- ni vágyókat is szívesen fogadjuk. A járműveket az éjjel-nappal őrzött parkolóban hagyhatjuk.- Ha esősre fordul az idő?- Nálunk az sem jelent akadályt, hisz a 38 fokos vízben élvezni lehet egy-egy nyári záport. Fürdés után pedig vendégeink behúzódhatnak a kávézóba, vagy a nádfedeles kunyhóba, amíg kisüt a nap.- Hogy lehet ide a legkönnyeb­ben eljutni?- A legegyszerűbb Beregszász­ból, ahonnan a menetrend szerin­ti buszjáratok mellett gyakorlati­lag minden órában indulnak mik­robuszok, és taxik ebbe az irány­ba. Aki pedig vonattal jön - akár Ungvár, akár Nagyszőlős felől -, az Zápszonyban leszáll, és kisétál az országútig. Onnan már a Ka- szony felől visszatérő autóbuszok felveszik. Elkobzott dohányáru Nyilvánosan égetik el a cigarettát Kárpátalja. Jelenleg a kárpá­taljai vámterületek raktáraiban közel kétmillió hrivnya értékű el­kobzott dohányáru gyűlt össze, amelyek között az előző évek „ter­mése” is jelen van. A Reporter internetes hírújság jelentése szerint az ügyet Ivan Rizak, a megyei adminisztráció vezetője elé terjesztették. Az érvényben lévő jogszabá­lyok értelmében az elkobzott do­hányárut meg kell semmisíteni, viszont a cigaretta már hónapok óta az egyes raktárakban gyara­podik, a megsemmisítésükről szóló rendelet pedig valami mi­att késik. Hogy ennek a késésnek mi lehet az oka, egyelőre nem derült ki. Ivan Rizak szerint ez nem me­het így tovább. Egyebek közt be­jelentette, hogy személyesen lesz jelen minden egyes csempészett dohányáru-égetésnél. Ezekre a tömeges megsemmisítésekre a sajtó képviselői is meghívót kap­nak - mondta. (Kárpátinfo) Világbanki hitelből 330 millió eurótfordítanak iskolaépítésre Romániában. A támogatás lehetővé te­szi, hogy 2600 új épületben 800 ezer kisdiák európai körülmények között tanuljon. Bihardiószeg álta­lános iskolájában helyszűke miatt eddig váltásban folyt az oktatás. Az új iskolában a 7. és 8. osztályos tanulók kapnak helyet, ám még 12 tanteremre lenne szükség, hogy az 1.-4. osztályos gyerekek is egész­séges, jól felszerelt körülmények között tanulhassanak. (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Az a cél, hogy a gyerekek továbbra is az otthonukhoz közeli iskolába járjanak Hány magyar elsős lesz Szabadkán? MAGYAR SZÓ Szabadka. Egyes szabadkai iskolaigazgatók azt mondják, hogy 2001 nyarán, vagyis a de­mokratikus változások után jó néhány magyar család visszaköl­tözött a városba és a térségbe Magyarországról. Akkor abban reménykedtek, hogy folyamatos lesz ez a visszavándorlás, de sajnos nem így történt, sőt most, a bizonytalan politikai helyzet miatt nagyon sokan ismét in­kább az elköltözésen törik a fejü­ket. Egyesek arról ábrándoznak, hogy már az általános iskola negyedik és hatodik osztályába szegedi iskolába íratják át gyere­küket a Magyarországon már be­vált alsó fokú gimnáziumba. A szabadkai általános iskolákban május végén hivatalosan már be­fejeződött a jelentkezés az első osztályba, habár néhányan még csak ezekben a napokban íratják be iskolaköteles gyermeküket. Sőt van, aki augusztus végére, szeptember első napjaira halasztja ezt. S mint Pintér Molnár Edit községi oktatási titkár el­mondta: épp a minap kérte telefonon a taná­csát egy szülő, hogy hat és fél éves gyerekét beírattassa-e első­be, vagy inkább még egy évig óvodába járassa. Az eddig nyilvántartásba vet­tek számát tekintve nincs lénye­gesebb eltérés a tavalyi elsősök létszámához viszonyítva: körül­belül 450 magyar elsős lesz az idén is. A legrosszabb a helyzet a Szent Száva iskolában, ahol csak 3 magyar elsőst vettek nyilván­tartásba. „A célunk továbbra is az, hogy egy iskolában se számolódjon fel a magyar tagozat, a gyerekek to­vábbra is lakásukhoz közeli ok­tatási intézménybe járjanak, s tanári munkahelyek se szűnje­nek meg” - mondta Pintér Mol­nár Edit. A Szent Száva iskolában csak 3 magyar elsőst vettek nyilvántartásba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom