Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-16 / 138. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2004. június 16., szerda 1. évfolyam 16. szám Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a Kis Arany Oroszlán Készülődés a szeptemberi országos gyermekfesztiválra A lapátokat nemrég cserélték - mutatja Sárkány József, a malom gondnoka és idegenvezetője (Szőcs Hajnalka felvétele) Látható, hogy a Galántai Honismereti Múzeum törődik a létesítménnyel Száztíz évvel ezelőtt épült a tallósi vízimalom A tallósi cölöpös vízimalmot száztíz évvel ezelőtt, 1894-ben építtette Macsicza István. GAÁL LÁSZLÓ A malomban annak gondnoka és idegenvezetője, a Galántai Honismereti Múzeum alkalmazottja, Sárkány József kalauzolja az ide látogatókat. Az építmény gyönyörű környezetben, a folyó enyhe kanyarulata mögött, egy fűzfaliget szélén áll. A liget a túrázók kedvenc pihenőhelye. A gondnoktól megtudtuk, tavaly több mint másfélezren voltak kíváncsiak a műemlékre, például iskolai csoportok is gyakran jönnek ide kirándulni. Aki nem ismeri a malmok működési mechanizmusát, az idegenvezető elmondása alapján könnyen elképzelheti az egykori molnárok itteni munkáját. ,A molnár a gabonát létrán felvitte és beöntötte a fából készült kosárba, a garatba. Onnan a gabona a két malomkőre szóródott le. Az alsó malomkő állt, a felső pedig forgott, a főtengelyről szíjtárcsa hajtotta meg. Az egész szerkezetet egy hét méter magas és 2,5 méter széles vízi malomkerék hajtotta. A megőrölt lisztnek való a kövek közül egy csőrendszerbe hullott - mondja Sárkány József. - A két cső együtt egy felvonót alkot, amit liftnek, elevátornak vagy pá- ternoszternek is neveztek. Ebben bőrszíjon kanalak voltak, amelyek a padlásra vitték fel a megőrölt gabonát. Ott a szitaszekrényben kiszi- tálódott, és egy másik csövön jött vissza külön a simaliszt, a daraliszt és a melléktermék, a korpa, vagyis a búzának a héja.” Közben a gondnok már a fal mellé elrakott dupla fenekű szitákat mutatja. Ami a felső szitán megmaradt, az volt a durvább liszt, ami pedig átszóródott rajta, a simaliszt. A helyiség másik felében egy nagyon érdekes régi szerkezetet mutat. „Ez a tisztító, amivel az őrölni való gabonát tisztították. A malomkerék hajtott egy ventilátort is, az fútta a levegőt a tisztítóba, és kifújta a búza közül a port, a pelyvát és az egyéb szemetet.” A látogató azt is megtudhatja az idegenvezetőtől, hogy a molnár valamikor nem pénzért dolgozott, hanem vámot szedett a munkájáért. Ma is látható a fából készült mérőedény - körülbelül 28 kiló takarmány fért bele -, amivel a molnár a jussát mérte ki. Minden tizedik mérő volt az övé. „Később már mázsával mérték a lisztet meg a srótot. A lisztnek egy mázsájából tizenhárom kiló vámot vittek el, a darából pedig hetet” - magyarázza. Az ablak melletti polcon egy kézzel írott könyv látható. „Ez a darálási könyv, ebbe kellett vezetnie a gazdának, kinek mikor mennyi lisztet készített, ennek alapján fizette a vámot. Jöttek a fináncok, ellenőrizték a könyvet, és kérték a vámot” - forgatja a lapokat Sárkány József. A Galántai Honismereti Múzeum 1982-ben vásárolta meg a malmot az eredeti tulajdonos fiától, Macsicza Jánostól. Az épületet átalakították, a falakat meg a padlózatot kijavították. Olyan villanymotort is felszereltek, amellyel mozgásba hozhatják a malomkereket, hogy megmutathassák a látogatónak, miként működött a gépezet. Az áttételek, a tengelyek, a fából készült fogaskerekek még mindig a régiek, a száztíz évvel ezelőttiek. A terelőgátnak azonban már nyoma sincs. „Az egész meder úgy el volt rekesztve, hogy az összes víz a malomkerékre jött - mutat a hatalmas kerék melletti padlózatról a sima víztükörre Sárkány József. - A víznek akkor olyan erős sodrása volt, hogy a malmot erős vasláncokkal kellett a parthoz erősíteni, nehogy elvigye az ár”. Az egyik lánc még ma is látszik, de annak idején több ilyen is volt. A malomkerék lapátjain első látásra észrevenni, hogy azokat nemrég cserélték. A cölöpök közül tavalyelőtt ősszel sokat kicseréltek, de legalább a fele még az eredeti, 110 éves tartószerkezetből való. Látható, hogy a múzeum gondoskodik a malomról, ám a gazdasági megszorítások itt sem kerülhetők el. Tavaly még három nyugdíjas fogadta itt felváltva a látogatókat, idén már csak egyedül Sárkány József maradt állásában. Éppen ezért a látogatási idő délutánra korlátozódik, a malom 13 és 17 óra között tekinthető meg szakmai előadás kíséretében. Ám ha csoportos kirándulásra előre bejelentkezik valaki, a gondnok bármikor hajlandó fogadni a vendégeket. A malomhoz vezető fahídon felállított tájékoztató táblán az idegenvezető telefonszámát is feltüntették; ha hívják, hajlandó bemutatni „birodalmát”. Most, hogy az Európai Unión belül a határok légiesednek, talán a külföldi látogató is több lesz. A tallósi cölöpös vízimalommal méltán büszkélkedhetnek a helybéliek. Egy fájó pontja van még a dolognak: a látványosság nehezen megközelíthető, hiszen a faluból egy hepehupás, kátyús, autóval nehezen járható földút vezet a Kis- Duna partjára. Keppert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, ezen is szeretnének változtatni, és keresik a módját, hogy a tallósi ön- kormányzattal közösen találjanak megoldást a problémára. Ha igaz, hogy az idegenforgalom egyik húzó ágazata lehet az ország gazdaságának, biztosan megérné ebbe is befektetni. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A múlt héten pénteken ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját az érsekújvári régióbeli hagyományokat ápoló Kis Arany Oroszlán népi gyermektánc- csoport és zenekara. „Elsőként népi zenekarunk alakult meg 1994-ben, majd 1999-ben csatlakoztak hozzá mai énekeseink és táncosaink. Műsorainkkal bemutatkoztunk a hazai országos rendezvényeken kívül a magyarországi Neszmélyen és Fonyódon, a csehországi Liptóiban és Znojmóban. Legfiatalabb tagunk négy-, legidősebb pedig 14 éves” - mutatta be a csoportot annak művészeti vezetője, a helyi művészeti alapiskola tanára, Dráfi László.A csoport rendszeresen fellép a Szlovák Vöröskereszt helyi alapszervezete, a nyugdíjasotthon és a város rendezvényem, egyházi jótékony- sági hangversenyeket ad, emellett jól ismeri őt a szemerei, az udvardi, a szentpéteri, a marcellházi és a komáromi közönség is. A pénteki, érsekújvári ünnepségre - melyen eddigi támogatóikat emlékplakettel ajándékozták meg - meghívták azokat a hagyomány- őrző gyermekcsoportokat is, amelyekkel országos megmérettetések, külföldi vendégszereplések során ismerkedtek meg. Egyikük a nyitrai Nitrancek-Nitra folklórcsoport, amely elsősorban a nyitrai régió hagyományainak ápolását vállalja fel. Juhász Eszter vezetésével nagy sikerrel lépett színpadra a zselizi Apró Kincső hagyományőrző gyer- mektánccsoport, őket a Kincső követte, amely dalaival, pergő táncaival varázsolta el a barsi, Garam menti hagyományokkal ismerkedő nagyérdeműt. Dráfi Lászlótól megtudtuk, legközelebb szeptember 25-én találkoznak újra barátaikkal, a gyermek folklórcsoportok tizedik országos seregszemléjén, Érsekújvárod:. A magyar, a szlovák és a roma népi hagyományok ápolása mellett Dráfi a Gyermekek, Ifjúság és Felnőnek Művelődését Támogató Alapítvány elnökeként fontosnak tartja a hátrányos helyzetű fiatalok művelődésének támogatását, hogy ők is megismerkedhessenek a népi hagyományokkal. A tallósi vízimalomban 1952-ig készítenek lisztet. Akkor jött az államosítás, a malmot elvették a tulajdonosától, a Macsicza családtól, s amikor visszaadták, a gazda liszttel már nem foglalkozott, csak takarmányt darált. A malom egészen 1963-ig működött, akkor ugyanis tönkrement a gát, amely a vizet a lapátkerékre terelte, és túl költséges lett volna újra felépíteni. A forgalom sem volt már olyan nagy, a falubeli gazdák többsége villanymeghajtású darálót használt, nem érte meg a malomba hordania a takarmánynak valót, (gaál) Nagy sikere volt a zselizi Apró Kincsőnek (Csuport István felvétele) Különleges ajánlatunk hirdetőinknek: Használják ki kedvezményes hirdetési akciónkat: Akár. 50% -os kedvezménnyel is hirdethet az Új Szó Szülőföldünk című, Nyugat-Szlovákiában megjelenő mellékletében június 1-tőly szeptember 15-ig! G, HIRD A kedvezmény a Szülőföldünk melléklet Nyugat-Szlovákiában megjelenő mutációjára vonatkozik, ahol a hirdetések ára az adott időben az Új Szó Börze című melléklet árlistája szerint alakul. (A kedvezmény nem vonatkozik a központi reklámirodákra.) 4> Petít Press Petit Press a. s„ Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava Tel.: 02/592 33 241, -28, fax: 02/592 33 295, mobil: 0905/413 623, 0903/145 189 e-mail: reklama@ujszo.com
