Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-16 / 138. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2004. JÚNIUS 16. 14 ZeneZóna A kétnapos punkfesztiválon számos magyar és nemzetközi banda mutatkozik be Új Hullám hetedszer A rendezvény fő sztárja az angol Moloko lesz; százharminchét zenekar ad koncertet Csúcson a Bazant Pohoda Chumbawamba A punkrajongók örülhet­nek. Az egyre népszerűbb Punk Island mellet az idén is megrendezik a magyaror­szági Új Hullám fesztivált. A kétnapos (június 25.-26.) rendezvényen, amelynek házigazdája Vigi és az Auró­ra együttes lesz, a hazai fel­hozatal mellett most is több nagy múltú zenekar lép fel az egész világból. ELŐZETES Legnagyobb halnak a tangó or­szágából érkező Argies nevezhe­tő, az argentin banda európai tur­néjának keretében ad koncertet a fesztiválon. A spanyolul muzsiká­ló legendák rendkívül népszerűek a stílus hagyományait magas szinten gondozó területeken, koncertjeiken a telt ház mindig garantált. Szórakoztató előadás­módjukat népszerű örökzöld slá­gerek átdolgozásával emelik. Mellettük a Németországból ér­kező The Shock tartozik az elitka­tegóriába, ők már a punk nagy öregjei közé sorolhatók, elmond­ható róluk, hogy minden fontos, a stílust érintő rendezvényen ott voltak a múltban is. Basszusgitá­rosuk magyar származású. Szin­tén ismert név az ausztriai Jean fet. ADSSR, akik a reggea alapjait viselő ska és a punk lényegét öt­vözik, hatásos és igazán szórakoz­tató módon. Lengyelország is képviseli magát, méghozzá az egyik legmenőbb bandájukkal, az Inri nevűvel. A magyar nevek közül termé­szetesen az Auróra számít fő sztárnak, rajtuk kívül a Hétköznapi CSAlódások, a Pro­Auróra sectúra és a C.P.G tartozik a hú­zónevek közé, de a fiatalabb ban­dák sem lesznek képviselet nél­kül. A fesztiválon többek között helyet kap a Panksapka, az Éhen­kórászok, a Katéter és a Rózsa­szín Pitbull is. Vigiék megoldást találtak a köz­lekedési problémákra is, a győri vasútállomástól ingyenes buszok szállítják az érkezőket egészen a táborig. Sátorozni már huszonne­gyedikétől lehetséges, a napijegy 2500, míg a kétnapos bérlet 4000 forintba kerül. Vigiék mindenkit szeretettel várnak, (sd) KEDVCSINÁLÓ Továbbra is birtokolja a „legna­gyobb” honi fesztivál dicső címet a trencséni Bazant Pohoda. A kétna­pos mega-akdó idén új helyre ke­rült mivel a régi helyszínt lebontot­ták. A zenerajongóknak mostantól a város repterét kell megcélozniuk, mivel a szervezőknek sikerült meg­egyezniük az ottani vezetőségével. Michal Kascák főszervező szerint így már a sár és porproblémák is megoldódnak, hiszen az új terület nagy része fűvel van borítva. A felhozatal sem marad el a szo­kásostól. Együtt százharminchét zenekar és hét színpad vár az ér­deklődőkre, akik száma tavaly jó­val meghaladta a húszezret. A svéd The Cardigans után most az angol Moloko lesz a fő sztár, a Rosin Murphy énekesnő által vezetett ze­nekar sok jelenleg népszerű stílust használja és formálja, majd pedig saját képére gyúrja, olyan slágerek juthatnak eszünkbe róluk, mint a Time Is Now vagy a Sing It Back. Természetesen nem csak az elekt­ronikus pop szerelmesei találhat­nak érdekes dolgokat. Lesz SKA P, Chumbawamba, Caseria Evory, Másfél vagy éppen a world music legendái, a Varttina. Fellép az egyik legbulisabb zenekar, a Lappföldről érkező Leningrad Cowboys is. Aki tán nem ismerné őket, előrelógó félméteres hajkoronájukat, annyit mondjunk el róluk, hogy a leghíre­sebb örökzöldeket játsszák, hol oroszos, hol bigbandes átiratban. Trencsénbe teljes tizenkét tagú bandával érkeznek, és bizonyára parádés show-t láthatunk tőlük. Egyetlen kérésük volt a rendezők­höz: egy Zetor márkájú traktorra van szükségük, mivel a dobosuk ilyenen szokott dobolni:). Az élőze­nék műfajában még egy hatalmas legendát kell megemlítenünk, mégpedig a jamaikai Wailerst. Ők Bob Marley, a reggea királyának volt zenekara és a stílus kitalálói. Az eredeti felállásból hárman tag­jai a Trencsénben is fellépő zene­karnak, de ahogy nyilatkozták, az összes nagy Bob Marley dal előke­rül, s velük együtt a reggea zene minden varázsa is. Az elektronikát kedvelők számá­ra bizonyára Craig Carl neve cseng a legtisztábban, a detroiti szárma­zású technoguru a stílus pionírjá­nak számít, népszerűségét az Innerzone-ban alapozta meg, az­óta minden fontos eseményen ott volt, sőt nem egy dzsesszfesztivá- lon is bizonyította, a két műfaj igenis összeegyeztethető. Rajta kí­vül az angol Radioactiv Man, és két német: Steve Bug és Stewart Walker lesznek a legnagyobb ne­vek a lemezlovasok között. Idén is lesz ArenaTB részleg, ahol az érdekes koncertek mellett (Misha-unplugged, Phurikane Güa), két vitát is hallhatnak az ér­deklődők a természetvédelemről, valamint a hadsereg szerepéről bé­keidőben. Először a fesztivál nyolc­éves történetében színházi társulat is szerepel a meghívottak között, mégpedig a Radosini Naiv Színház. A hagyományos dolgok közül meg­maradt a fényképkiállítás, a filmve­títés, az Internet-elérhetőség és le­het alternatív sportokat is űzni, mint a paintball vagy a strandröp­labda. Láthatóan a szervezők mindenre gondoltak, a tapasztalat, mind a meghívott zenekarok összeállításá­nál, mind a többi kísérőakció kivá­lasztásánál érezhető. Ha az időjá­rás is úgy akatja, július tizenhatodi- kán és tizenhetedikén érdemes lesz Trencsén környékén lenni, (esdé) Az elmúlt héten egy kiábrándult zenekarvezető levelét adtuk közre, a honi zenei helyzetet bírálta, és tanácsokat adott az amatőr zenekarok lelkes tagjainak Válasz egy volt zenekarvezető múlt heti levelére 1. SZUBJEKTÍV A ZeneZónában megjelent levél inspirált e pár gondolat leírására, mert, bár lényegében egyetértek a levél írójával, vannak dolgok, amelyek szerintem más szem­szögből is megközelíthetők. Elég, ha csak arra gondolunk, mennyi amatőr zenekar hozott újat a ze­netörténelembe. A The Beatles és a Nirvana sem sztárbandaként indult... Sajnos errefelé gyakran elkövetnek egy nagy hibát, az amatőrt minőségi meghatározás­ként használják, nem pedig mű­velési formaként. Valószínűleg in­nen adódik az a helyzet is, amely jelenleg uralkodik Dél-Szlovákiá- ban. Ennek ellenére úgy érzem, a helyzet változik, mégpedig pozi­tív irányba. Pár évvel ezelőtt tény­leg lehetetlen volt egy amatőr rockzenekar méltányos működé­se, jelenleg viszont a helyzet javu­lófélben van, elég, ha csak a nyári fesztiváldömpinget nézzük. Leg­többjük kis költségvetésű, aminek következménye, hogy főleg ama­tőr zenekaroknak nyújt lehetősé­get. De javuló tendencia a rockklubok, vagy olyan kocsmák, pubok elszaporodása is, ahol élő zenét hallhatunk. Az adott ország pénzügyi helyzete természetesen rányomja bélyegét a művészetek r'?4>****-'*•'- ( Illusztrációs fotó támogatottságára, és ez errefelé is érezhető. Ha az átlagember alap­vető anyagi gondokkal küzd, bi­zonyára nem a kultúrát fogja elő­térbe helyezni. Más a helyzet mondjuk Svédországban, ahol a városok próbatermekkel és hang­szerekkel is támogatják a tehetsé­geket. Lehet, egyszer itt is eljön ennek az’ ideje, de szerintem ez nagyon messze van. A levélíró egy másik problémát is felvetett, mégpedig a lemezki­adást. Véleményem szerint itt a legnagyobb a választóvonal a két világ között, hiszen pénzről, hata­lomról van szó. Itt nem a prog­resszió és a művészeti szint a meghatározó, hanem az eladha­tóság. És mivel a mai világ renge­teg mindent szeretne eladni az át­lagembernek, így minél egysze­rűbb, könnyebben befogadható „alkotásokra” van szükség, ame­lyeket az ember akár egyszeri hal­lás után is képes megjegyezni. Te­hát direkt gagyit kell gyártani, az éppen menő nyugati példák alap­ján. Ebben a helyzetben egy ama­tőr zenekar számára két megol­dás is létezik: vagy keres egy ilyen zenével foglalkozó kiadót (renge­teg kis, pár embert, zenekart fog­lalkoztató kiadó létezik, csak egy kicsit keresgélni kell az Interneten), vagy pedig saját pénzből, egyedül ad ki cédét, majd azt az Internet és baráti köre segítségével terjeszti, népszerűsí­ti. Meg kell jegyezni, ez sem köny- nyű feladat, hiszen az erre alkal­mas fórumokon is rengeteg ama­tőr zenekar kínálja tudása legja­vát, így itt is csak a legjobb, leg­profibb, legérdekesebb műveknek van esélyük a sikerre. A külföldön való fellépés azonban nem lehe­tetlen, elég pár hasonló zenekart találni, akik hajlandók megszer­vezni egy koncertet. Arra, hogy a határon túl is lehet esélye egy ho­ni amatőr zenekarnak, rengeteg a példa, az ismertebbek közül elég, ha csak a Rómeó Vérziket emlí­tem. Itt nem arról van szó, hogy ők Magyarország legfelkapottabb rockbandája, de tisztességesen el tudnak menni koncertezni, hívják őket, és sok cédét is eladnak. Pe­dig ők is egy kisvárosi zenekarból dolgozták fel magukat oda, ahol jelenleg varrnak. Dicséretükre le­gyen mondva, még manapság is ugyanolyan elánnal, lelkesedéssel járnak próbáim, és ezt sok más ze­nekar is megirigyelhetné. Tehát lehetséges az áttörés, de ne ez le­gyen a fő és egyetlen cél. Viszont minél több zenekar lesz, annál több embert fog megérinteni az amatőr zenélés, és annál nagyobb az esélye, hogy valaki követni fog­ja Koppányék példáját. Tehát fel a fejel, és gyerünk gyakorolni! Striezenec Dávid, az Impotent zenekar gitárosa SZOMBATON 30N A DELEGATION! Az együttes frontembere, Rick Balley Jamaikából származik. Még tinédzser korában szüleivel Angliába, Birminghambe költözött, ahol megalapította első, Five Star Cadets nevű csapatát. 1975-ben hozta létre a háromtagú Delegationt. Rajta kívül Len Coley és Roddy Harris alkotta. Tudomást szerzett róluk az akkoriban jól ismert Ken Gold, az ő segítségével indult el a karrierjük. 1976-ban jelent meg első kislemezdaluk, a The Promise Of Love. A visszajelzések fantasztiku­sak voltak. Ezt követően számos daluk járta meg az európai listák él­vonalát. A You'Ve Beeen Doing Me Wrong című felvétel sikere után Roddy Harris kilépett az együttesből, Ray Patterson foglalta el helyét. A Delegation szombaton este ad koncertet a dunaszerdahelyi Speed Clubban, (p) A ZeneZóna felelős szerkesztője Puha József e-mail: zenezona@ujszo.com , Levélcím: Új Szó - ZeneZóna Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom