Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-16 / 138. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 16. Július 3-án kellett volna bevezetni az új rendszert Kutya- és macskaútlevél leghamarabb októberben EUVONAL Az EU ezen a nyáron szerette volna bevezetni azt a kutya­macska-, és menyét-útlevelet, amellyel a házi kedvencek utazá­sa az egyes tagállamok között el­lenőrizhetőbbé és könnyebbé vált volna. A tagállamok azonban nem készültek fel az útlevél ki­adására. Az új rendszert ez év július 3- án kellett volna bevezetni, de egyelőre úgy tűnik, hogy csak Dánia és Svédország áll készen az útlevelek kiadására. Ezért az Európai Bizottság bejelentette, hogy az új rendszer mellett a régi szabályok még 2004. október 1- jéig szintén érvényben marad­nak. E szerint ezen a nyáron még nem kell útlevél az állatoknak, de az oltási igazolványokra és egyéb papírokra továbbra is szükség van. David Byrne, a Bizottság egyészségügyért és fogyasztóvé­delemért felelős tagja sajnálatos­nak nevezte, hogy el kellett ha­lasztani az új rendszer bevezeté­sét. A kisállatot tartóknak nem kellene azért szenvednie, mert a nemzeti hatóságok nem tudják időben bevezetni a szabályozáso­kat, amelyekről a tagállamok kö­zösen döntöttek - nyilatkozta a biztos. Az új rendszer alapján egyéb­ként a macskák, kutyák és me­nyétek szabadon szállíthatók egyik tagországból a másikba, az egyetlen feltétel, hogy legyenek beoltva veszettség ellen. Az Íror­szágba, Svédországba és Nagy Britanniába tartó kisállatoknak azonban a veszettség elleni oltás hatékonyságát is igazolni kell majd. A szabályozás azt is kimondja, hogy a következő nyolc évben az állatokba elektronikus mikrochi- pet kell ültetni, amely az állatot összeköti az útlevéllel. Az útleve­let és a veszettség elleni oltást is az állatorvosoknál lehet kérni, amelyek árát a tagállamok ma­guk határozzák meg. Az európai uniós állat-útlevél a tervek szerint érvényes lesz An­dorrába, Izlandra, Liechtenstein­be, Norvégiába, San Marinóba és a Vatikánba is. CSALÁDTAGOK Finnország Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leül­ni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy számlázha­tunk. A nyári évszakban a part menti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku- félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belső vidékek Európa legna­gyobb érintetlen vidékének érté­keivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvő főváros, Hel­sinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicseked­het, míg az északi területek a Télapóval való találkozással ke­csegtetnek. Hol másutt a vilá­gon ülhetünk fel egy rénszarvas húzta szánra, vagy egy jégtörő hajóra, golfozhatunk a zöldben az éjszakai világosban? Finnország a maga 337 ezer négyzetküométeres területével Európa hetedik legnagyobb or­szága. Svédország és Oroszor­szág között terül el. Utóbbival 1269 km hosszú határvonalat oszt meg. Norvégiával a sarkvi­déken 716 km hosszú a közös ha­tárvonal, Svédországgal pedig északnyugaton 586 km. Déli ré­szét a Finn-öböl választja el Ész­tországtól. Finnország területé­nek kétharmadát borítja erdő, egyharmada sarkvidéki terület. A jégkorszak után kialakult tavak jelentik fő jellegzetességét, és ha hozzá számoljuk a lápos és mo­csaras területeket a tavakhoz, ak­kor elmondhatjuk, hogy az or­szág mintegy 10%-át víz borítja. Az ország legmagasabb pontja a Haiti, 1328 m magasan emelke­dik a tengerszint fölé. Finnország első-emberi tele­püléseinek nyomai a jégkorszak utolsó olvadásáig vezetnek visz- sza, kb. 10 000 évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hogy a finn ősök Észak- Oroszország felét népesítették be, mielőtt a Balti-tenger északi partjára jutottak volna, jóval a kereszténység előtt. Finnorszá­got tönkretették az Oroszország­gal vívott állandó harcok, illetve a súlyos éhezések. Az orosz cár bukása és a kommunista forra­dalom győzelme 1917-ben bizto­sította a finn szenátus számára, hogy kinyilváníthassa független­ségét 1917 december 6-án. Fel­lobbant a demoralizáló belső erőszak az Oroszország által tá­mogatott vörösök és a fehér naci­onalisták között, akik a német ál­lamot tartották mintának. A vé­res polgárháború 108 napja alatt megközelítőleg 30 ezer finn halt meg a harcokban. Finnország 1994 végén sza­vazott az Európai Unióba való belépésről és 1995-ben lett tel­jes tag. 1995-ös választásokban egy szociáldemokrata koalíció kiütötte a jobboldali koalíciót. Azóta állandóan emelkedik a GDP és a munkavállalók száma. Helsinki, Finnország főváro­sa, kulturális, pénzügyi és gaz­dasági tevékenységének köz­pontja. Nyáron zöldellő parkjai, tiszta vizei, friss tengeri szellői, a zsúfolt piac felett elrepülő si­rályok, kávézóinak teraszai ér­dekessé és kellemessé teszik utunkat. A város kisvárosi han­gulatot ébreszt a látogatóban, mivel nincsenek magas épüle­tei, a piacteret pedig XIX. száza­di épületek veszik körül. A finn ételekben találhatunk elemeket a svéd és az orosz konyhából, viszont hatalmas változatossággal és helyi speci­alitásokkal. A burgonya min­dennapi eledel különböző halas vagy húsos szószokkal, (nu) Európai Unió 11 Az Európai Unió legészakibb településén, Utsjokiban rendkívül olcsó az élelmiszer Bevásárlóturisták Finnországban Utsjoki festői környezetben terül el, lakói máig őrzik ősi hagyományaikat (Képarchívum) Az elmúlt napokban már mi is kaphattunk némi íze­lítőt a nyárból. Az EU-ban azonban vannak olyan he­lyek, ahol nemrég még ha­vat lapátoltak az emberek, és összesen naponta két órát süt a nap. MTV-RIPORT Ilyen a sarkkörtől 500 km-re északra fekvő finn kisváros, Utsjoki is. A város nemcsak arról híres, hogy az Európai Unió leg­északibb települése, hanem hatal­mas rénszarvas csordáiról is, és nem utolsósorban arról, hogy rendkívül olcsó náluk az élelmi­szer. Ez utóbbi gyakran még a szomszéd norvégokat is átcsalo­gatja a határon. Utsjoki az egyetlen olyan telepü­lés Finnországban, amelyben a sami kisebbség alkotja a többséget. A városka a norvég határ mellett fekszik. Ezt a hidat éppen azért épí­tették, hogy átcsalogassák a folyó túlpartján lakó norvégokat, hogy itt vásároljanak be maguknak. Egy dologra viszont nem gondoltak: a túlparton is csak meglehetősen rit­kán lakott pusztaság van. Utsjoki polgármesteri hivatalában - habár mindenki tökéletesen beszél finnül - a többségi határozat értelmében mégis sámi nyelven folyik az ülés. Probléma csak egy van: a lappföld déli részéről származó polgármes­ter nem beszél samiul. Mindent meg lehet azonban oldani, szerez­nek neki egy szinkrontolmácsot. A polgármester innen 500 km-re dél­re, a sarkkör vidékén született, ezért el kell tűrnie, hogy az itteniek gyakran csak a déli emberként em­legetik. Jari Kotimáki polgármester sze­rint az emberek errefelé elég tar­tózkodóak az idegenekkel szem­ben. „Van, aki ezt udvariatlannak érezheti. Eleinte velem szemben is bizalmatlanok voltak, mert az or­szág déli részéről a jó dolgok mel­lett sok negatív hír is elért ide” - mondja. A településhez tartozik a 40 km- re északkeletre fekvő Nuorgam ne­vű falu is. Mindössze kétszázan laknak itt és ez az Unió legészakibb lakott területe. Közvetlenül a finn-norvég határon fekszik, ép­pen ezért mintegy tucatnyi külön­féle boltot találhatunk itt. Norvégi­ában ugyanis több, a mindennapi élethez szükséges dolog sokkal drágább. így még akár több száz km-t is megéri nekik utazni, hogy itt vásároljanak be. Jari Suomenrinne eladó el­mondja, mindenekelőtt a disznó­hús az, amit a norvégok nagyon keresnek. „Az év eleje óta pedig a cigaretta is nagyon fogy, mert Norvégiában 50 százalékkal emelkedtek a dohányárak. így ez most nálunk feleannyiba kerül” - teszi hozzá. Mintegy két évvel ezelőtt nyűt meg a bolt, amely valóságos szesz­paradicsomnak számít. Az üzlet remekül megy az árak ellenére, vagy éppen miattuk. A jómódú norvégoknak még az sem túl drá­ga, hogy egy üveg Jägermeister például csaknem 40 euró, másfél­szer annyi, mint nálunk. „Télen a vásárlóink 90 %-a norvég - mond­ja Tapio Kotimaa boltvezető. - Nyáron a turisták miatt ez az arány kicsit kisebb. Manapság egyébként az áraink 25-30 százalékkal ala­csonyabbak a norvégiaiaknál.” Az unió legészakibb települé­sén 1500 ember és jóval több, mint 20 ezer rénszarvas él. Sokan foglalkoznak a tenyésztésükkel, de egyre többen élnek a norvég vásárlókból is, és ők azt remélik, hogy legalábbis áraiban, Norvé­gia egyhamar nem fog alkalmaz­Franciaországban a közelmúltban nagy port vert fel az első homoszexuális házasságkötés Egyre kevesebb ország diszkriminálja a melegeket MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Párizs. A homoszexuális pár- kapcsolatokra vonatkozó törvé­nyek Európa-szerte jelentősen megváltoztak a közelmúltban, és egyre liberálisabb szabályozásuk várható. Franciaországban - ahol a na­pokban nagy port vert fel az első homoszexuális házasságkötés - 1999. októberétől érvényes a polgári szolidaritási szerződés (PACS), amely legalizálta az élet­társi - beleértve a homoszexuális - kapcsolatokat. Akik aláírták ezt a szerződést, azokra vonatkozik a házaspárok együttélését szabá­lyozó törvények egy része - első­sorban egyes adózási és szociális jogszabályok. Az öröklés köre nem szabályozott, és bár egye­dülállók fogadhatnak örökbe gyermeket, bevallottan homo­szexuális párok nem. Észak-Európában a homosze­xuálisok polgári házasságát több éve engedélyezik. Dániában már 1989-ben törvényerőre emelke­dett az azonos neműek közötti polgári élettársi szerződés, ezt követte Norvégia (1993), Svéd­ország (1994), Izland (1996) és Finnország (2002). Ezekben az országokban a me­leg párokra ugyanaz a szociális és jogi szabályozás vonatkozik, mint a heteroszexuális házaspár­okra. Svédországban az örökbe­fogadást csak 2003. februárjától engedélyezték. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök 2004. januárjá­ban szót emelt azért, hogy a ho­moszexuális pároknak is engedé­lyezzék az egyházi házasságkö­tést. Hollandiában 2000. novembe­rétől engedélyezték a homoszexu­ális házasságkötést, és azt, hogy két azonos nemű szülő fogadhas­son örökbe gyermeket, ha a gyer­mekek holland állampolgárok. Belgiumban 2003. január 1- jén lépett életbe az a törvény, amely engedélyezte a homosze­xuálisok közötti házasságot, 2004. februárjától pedig a jog­szabályt külföldiekre is kiterjesz­tették, ha a házastársak egyike belga állampolgár. Ebben az or­szágban a meleg párok az örök­ség és öröklés kérdésében is ugyanolyan jogokkal rendelkez­nek, mint a heteroszexuálisok. Németországban 2001. au­gusztusa óta az élettársi szerző­dés egyneműek között is biztosít­ja a házastársak közötti jogok egy részét, például a társ nevé­nek viselését, az öröklést, az egy­más közötti ajándékozást, a be­tegbiztosításra, vagy a munka- nélküli segélyre való jogosultsá­got. Ugyanakkor nem vonatkozik a melegekre a házaspárok közös adózása, és nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Horvátországban a parlament 2003. júliusában szavazta meg, hogy a meleg párok ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint az élettársi kapcsolatban élő heteroszexuálisok. Svájcban mindössze két kan­ton - Zürich és Genf - fogadta el a polgári szolidaritási szerző­dést. Ugyanakkor a homoszexuá­lis partnerkapcsolatok legalizálá­sáról szóló törvény előkészítő vi­tája megkezdődött, amelyet egyedül Valais, a konzervatív és többségében katolikus kanton utasított el, a család védelmére hivatkozva. Nagy-Britanniában egy 2003. márciusában benyújtott törvény- tervezet engedélyezné a meleg pároknak, hogy élettársi szerző­dést írjanak alá, amely a társ el­hunyta esetén nyugdíjra jogosí­taná őket, és biztosítaná a part­ner ingatlanvagyonának öröklé­sét. A brit meleg párok 2002. no­vembere óta fogadhatnak örökbe gyermeket. Spanyolországban az azonos neműek közötti „házasságot” egyelőre nem iktatták törvénybe, de az új kormányfő, a szocialista Jósé Luis Rodriguez Zapatero szándéknyilatkozata szerint ez hamarosan várható. Ugyanakkor az autonóm régi­ók törvényhozása szabad kezet ■kapott a meleg élettársi kapcso­latok szabályozására, mint ahogy ez meg is történt Baszkföldön, Navarrában, Andalúziában és Katalóniában. Navarra 2004. februárjától Spanyolországban elsőként engedélyezte, hogy ho­moszexuális párok gyermeket fo­gadjanak örökbe. Bertrand Charpentier és Stephane Chapin volt az első francia egynemű pár, amely házasságot köthetett (Reuters-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom