Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-16 / 138. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 16. Gazdaság és fogyasztók 9 Két év alatt a fűtéstechnikában érdekelt cégek összbevétele elérheti akár az egymilliárd koronát is Kötelező lehet a fűtésszabályozó A hőszolgáltatás díjának 70 százalékát a mérőberendezésekről leolvasott összeg teszi ki, a fennmaradó 30 százalékot a lakás nagysága alapján számítják ki (Képarchívum) Pozsony. A gazdasági tárca elképzelései szerint két éven belül minden házta- rást fel kellene szerelni fűtésszabályozókkal. A minisztérium szerint mindezt az európai uniós jogrend teszi kötelezővé, a szakemberek szerint azonban az EU jogrendje jelenleg nem tartalmaz Uyen kötelességet. ÜJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió még csak most tárgyal arról, hogy a jövőben hogyan tegyék igazságosabbá a hőszolgáltatás számlázását - nyilatkozta a napokban Gilles Gante- let, az Európai Bizottság szóvivője. Mindez azonban nem gátolja a gazdasági tárcát abban, hogy a hazai fogyasztókat már kész tények elé állítsa, a fűtésszabályozók bevezetését az Európai Unió rendeletéire fogva. Az erről szóló törvény hamarosan a kormány elé kerül. Ha a szabályozók bevezetését sikerül törvényi kötelességgé tenni, akkor ezen a legtöbbet épp a szabályozó- és mérőberendezések gyártói és szerelői nyerhetik. Két év alatt az érdekelt cégek összbevétele elérheti az egymilliárd koronát. Egy ádagos lakásban ugyanis a fűtésszabályzók és mérőberendezések felszerelése mintegy 2 ezer koronába kerül. Segítségükkel azonban 20%-os energia-megtakarítást érhetünk el. A szabályzók megtérülési ideje 7 hónaptól 3 évig teljed, vagyis hosszabb távon megéri felszerelni radiátorainkat. Szerte a világban a lakosság érdekében kezdték el felszerelni a mérőberendezéseket, a hőenergia árának emelkedésével együtt ugyanis megnőtt az igény arra, hogy minél több energiát takarítsanak meg. Előnyük, hogy a többiekkel szemben jobban fel tudják mérni saját fogyasztásukat. A hőszolgáltatás díjának 70%-át ugyanis a mérőberendezésekről leolvasott összeg teszi ki, míg a fennmaradó 30%-ot a lakás nagysága alapján számítják ki. Ha a lakásban nincs mérőberendezés, akkor csak a lakás nagyságát veszik figyelembe. Ebben az esetben elég, ha csak egy lakó hagyja nyitva tovább az ablakot, és a kiadások akár 40%-kal is nőhetnek, miközben a kiadásokat a lakók között arányosan osztják szét. A szakemberek szerint azonban nem minden lakás számára jelentenek előnyt a mérőberendezések. Míg a nagyobb panelházakban előnyösek, a kisebb, saját kazánházzal felszerelt házakban viszont nincs jelentőségük. Ez utóbbiakban ugyanis a lakók anélkül is takarékoskodnak az energiával, hogy ezt külön-külön mérnék számukra. Számos európai országban kötelező a költségmegosztók és termosztatikus radiátorszelepek felszerelése. Viszonylag sok panasz éri azt a gyakorlatot, hogy az említett műszerek mérőampulláinak évenkénti lecserélése, illetve maga a leolvasás és költségmegosztás is térítésköteles. Sokak szerint nem is kevés. A lakóközösség bármely ezzel foglalkozó céget megbízhat az egyedi mérők leolvasásával, illetve általában a házon belüli felosztással. Ez utóbbi történhet költségmegosztóval vagy egyéb módon. A műszer „speciális mérőfolyadékot tartalmazó ampulláját” kell minden fűtési szezon végén újra cserélni, hogy ismét használható legyen. Manapság azonban már elektronikus mérőberendezések is vannak. A termosztatikus szelep radiátoronként átlagosan 850 koronába kerül, míg az elektronikus költségmegosztó 750, a párologtatós pedig 200 koronába kerül radiátoronként. A többi éves kiadás, így például a leolvasás is a párologtatós költségmegosztók esetében 70, az elektronikusoknál pedig 60 korona radiátoronként. Ahol nincs szabályzó gomb a szobákban, ott is lehet csökkenteni a fölös hőmennyiséget. Helyes a radiátorokat nem gyúlékony tárgyakkal elbástyázni, így kevesebb hőt sugároznak ki. A fűtőtestek mögötti felületre ragasszunk hővisszaverő fóliát, hogy a falakat ne fűtsük ér- telmedenül. (mi, p, s) A külföldi beruházók a sikeres privatizációt követően megkezdték térségünkből az intenzív tőkekivonást Már kikeltek a magánosításkor elvetett magok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Az elmúlt évek nagyarányú és döntően sikeres privatizációs hullámát követően az utóbbi időben a külföldi társaságok kezdik lefölözni nyereségüket és kivonni tőkéjüket térségünkből. Konkrétan ebben az évben az előzetes számítások szerint osztalék és profit formájában Csehországból mintegy 70 milliárd cseh koronát, Szlovákiából pedighozzá- vetőlegesen 25 milliárd koronát vonnak ki a külföldi magánosítók. Mindkét ország esetében rekord- méretű tőkekivonásról van szó. Cseh közgazdászok becslése szerint nyereségként, osztalékként 2004-ben együttesen 70 milliárd cseh koronára becsülhető a tőkekiáramlás. Tavaly mintegy 40 milliárd koronára rúgott ez az összeg. „Ez a fejlődő cseh gazdaság egyfajta adója” - nyilatkozta Helena Horská, a Cseh Takarékpénztár szakértője. Az említett bank tulajdonosa az osztrák Erste Bank, amely idén jeleskedik a tőkekivp- nás terén, ugyanis osztalékként 4,6 milliárd koronát fizet ki. Az éllovas a CSOB pénzintézetet birtokló belga KBC, amely 9,7 milliárd koronát fizet ki osztalék gyanánt. További jelentős tőkekivonó a Kutná Hora-i dohánygyárat megvásárló Philip Morris (4,3 milliárd korona), az Elektrámé Opatovice erőművet tulajdonló brit International Power (2,7 milliárd korona). A külföldi tulajdonosok a pénzkivitel előtt beváltják a cseh koronát, és.minden egyes nagyobb beváltás gyengíti a cseh fizetőeszközt. Szlovákiából 2004-ben várhatóan 25 milliárd koronát küldenek külföldre, ami négyszeresen haladja meg a tavalyi pénzkivonás volumenét. Ez azt jelenti, hogy az ország gazdasága által tavaly megtermelt minden egyes koronából 2 fillér kerül külföldi bankokba. E téren leginkább a Szlovák Gázművek (SPP), az Általános Hitelbank (VÚB) és a Slovnaft külföldi tulajdonosai a legaktívabbak - tudta meg a Pravda. „Ez természetes folyamat, hiszen a nyereség kivonása a korábbi beruházás gyümölcse. A hazai közvélemény azonban még nem tudatosítja a külföldi beruházók ténykedését a maga teljességében. Minden társaság azért jött ide, hogy profithoz jusson, s most a kifizetés ideje jött el” - mondta Ivan Gránsky, a CAIB Financial Advisors tanácsadó cég elnöke. (MfD, P, só) Első negyedévi bérek Növekednek a különbségek Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004 első negyedévében 14 541 korona volt az országos átlagbér, ami több mint 1100 koronával haladja meg 2003 hasonló időszakának átlagát. Azonban a bérnövekedés korántsem volt egyenletes: míg például a Pozsonyi kerületben a reálbérek a vizsgált időszakban közel 6%-kal nőttek, addig a Nyitrai, a Trencséni és a Zsolnai kerületben a növekedés üteme 1% és 2% között volt, az Eperjesi és Nagy- szombati kerületben 1% alatti volt a növekmény, sőt a Kassai kerületben egyenesen 0,2%-kal visszaesett. A főváros 19 500 korona átlaga olyannyira feltornázta az országos átlagot, hogy a többi kerület rendre a 14 541 koronás országos szint alatt maradt, (ú) Átlagfizetések kerületenkénti lebontásban Pozsony ■£ re 19 498 13 837 13 235 12 798 12 774 12 299 11 994 11 380 14 541 A 2004 első negyedévi kerületenkénti átlagfizetések egyre nagyobb különbséget mutatnak; Pozsony és Eperjes között a havi bérkülönbség már meghaladja a 8000 koronát. Az adatok koronában értendők. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, P) A hazai nyugdíjpiacon túl sok cég jelenhet meg Felvizezik a szabályokat? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyugdíjpénztárak törvényben meghatározott minimális alaptőkéjének a csökkentése veszélyt jelenthet az egész nyugdíj- biztosítás biztonságosságára - állítja Christian Müller, az Allianz- Szlovák Biztosító életbiztosításért felelős igazgató-helyettese. Szerinte ez a lépés jelentősen visszavethetné a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat. A munkaügyi tárca ugyanakkor a jelenleg megszabott 300 millió koronás alaptőke 100 millióra-való csökkentéséről még hajlandó tárgyalni. A tárca szerint ugyanis a jelenleg megszabott alaptőke a legmagasabb azon országok közül, amelyek már végrehajtották a nyugdíjreformot. Martin Danko, a minisztérium szóvivője szerint ezért mindent megtesznek azért, hogy az alaptőke összegét csökkentsék. Christian Müller szerint azonban az alaptőke csökkentése miatt a piacon túl sok cég jelenhet meg, amelyek közül sokan képtelenek lesznek biztosítani az ágazati felügyelet elvárásait. Két-három éven belül így szükség lenne a piac újabb konszolidációjára. Müller szerint hasonló folyamatot figyelhettünk meg Horvátországban is, ahol a kezdeti 12 társaság közül mára csak a fele tudott fennmaradni a piacon. Szlovákiában eddig 6-8 cég érdeklődik a nyugdíjbiztosítás iránt, ami Danko szerint a hazai piac számára optimális arányt jelent. A munkaügyi minisztérium emellett változtatni szeretne a nyúgdíjpénztárak számára egyelőre kötelező szabályon, amely szerint a tőkéjük legalább 50%-át a hazai pénzpiacon kell forgatniuk. Ezt a mértéket vagy csökkentik, vagy eltörlik. (TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökken a benzin és az olaj ára New York. Tegnap tovább csökkentek a szabadpiaci olajárak egyrészt azért, mert a piacra az OPEC több olajat szállított, másrészt pedig a kereskedők erőteljesen mérsékelték hosszú távú pozícióikat. Az OPEC június 3-i értekezlete óta, amikor is Szaúd -Arábia ígéretet tett arra, hogy ebben a hónapban napi 9 millió hordó többletolajat szállít a piacra, az árak 5%-kal, vagyis csaknem 2 dollárral mérséklődtek. Egyes szakértők tartanak a rendkívüli események bekövetkeztétől, a szaúdi, vagy az iraki infrastruktúra elleni támadásoktól, ám a piac bizonyos mértékig már immúnissá vált az ilyen jellegű hírekkel szemben, hiszen nem telik el nap újabb közel-keleti erőszakos cselekmények nélkül. (GR) Újra civódás a KIA földügyében Zsolna. A Hyundai/KIA autógyár megépítésével kapcsolatos földügyben újra elszabadultak az indulatok. Az érintett 220 hektáros terület tulajdonosai szerint Pavol Rusko gazdasági miniszter nem tartotta be a múlt héten tett ígéretét, és nem küldte el a regionális fejlesztés pénzügyi tervét. E terv szerint a földügyben érintett négy község pénzinjekcióhoz jut, ha eladják a szükséges parcellát. Rusko cáfolja az állítást, s közölte: június 10-én kézbesítették a kért dokumentumot. (SITA) Nagyobb büntetés a bankoknak Pozsony. A szlovák jegybank a jövő évtől akár 20 millió koronás büntetést is kiszabhat azoknak a pénzügyi cégeknek, amelyek egy nagyobb cégcsoportnak a tagjai - derül ki a pénzügyminisztérium által javasolt banktörvényből, amelyet a tárca a jegybankkal együtt készített elő. Ezeknek a pénzintézeteknek félévente kell majd jelentést tenni a nemzeti banknak a saját forrásaikról és a vállalkozásukkal összefüggő rizikókról. (TASR) A Transpetrol cseh szállítása Prága. A Transpetrol szlovák kőolajszállító évente 500 ezer tonnával növeli az orosz kőolaj transzportját Csehországba. A Transpetrol éves kapacitása 15,8 millió tonna olaj, amely 2005-től 20 millió tonnára nő. Az orosz Jukosz 49 százalékos tulajdonában lévő cég legnagyobb ügyfele a Slovnaft (évi 5,2 millió tonna olaj) és a Ceská Rafinérská feldolgozó (évi 3,57 millió tonna). (CTK) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfolyam E MU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 39,856 Lengyel zloty 1,259 5,361 24,014 Svéd korona 29,769 Svájci frank USA-dollár 8,729 60,039 Magyar forint (100) 15,755 4,349 Szlovén tollár (100) 16,664 26,239 33,102 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,79-41,09 31,77-34,17 1,23-1,29 14,79-16,79 OTP Bank 38,91-40,94 32,09-33,87 1,23-1,29 15,20-16,37 Postabank 38,92-41,00 32,12-33,84 1,23-1,29 15,16-16,40 Szí. Takarékpénztár 38,89-40,89 32,07-33,75 1,22-1,29 15,05-16,47 Tatra banka 38,92-41,00 32,12-33,84 1,23-1,29 15,16-16,40 Uni Banka 38,92-40,96 32,11-33,79 1,22-1,29 15,15-15,16 Általános Hitelbank 38,88-40,96 32,20-33,92 1,22-1,29 14,88-16,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
