Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-12 / 135. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 12. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Spartacus szombat 19 HVIEZDOSLAV SZ.: Ha asszony kezében a gyeplő sz. 19 Chioggiai csetepaté vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Beszélgetés az ellenséggel, Csend sz., v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Trója (am.) sz., v. 16.30,19.30 MLADOST: Némó nyomában (am.) sz., v. 15.30 Samsara (ném.-fr.) sz., v. 17.30, 20 TATRA: Elveszett jelentés (am.-jap.) sz., v. 18.30, 20.30 AUPARK - PALACE: Holnapután (am.) sz., v. 16.20,19, 21.40 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) sz., v. 14.10, 16.10 21 gramm (am.) sz., v. 18.50, 21.30 Starsky és Hutch (am.) sz., v. 14.30, 16.30, 18.40, 20.50 Trója (am.) sz., v. 14.20, 16, 17.30, 19.30, 20.40 Mackótestvér (am.) sz., v. 15.20,17.20 Halálos kitérő (am.) sz., v. 19.40, 22 Van Heising (am.) sz., v. 15.50,18.30, 21.10 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) sz., v. 14.50,18, 20.30 Életeken át (am.-kan.) sz., v. 19.20, 21.50 KASSA TATRA: Baromi jó 2 (cseh) sz., v. 16.30,18, 20 CAPITOL: Starsky és Hutch (am.) sz., v. 16, 18, 20 ÚSMEV: Bolero (cseh) sz., v. 16 Holnapután (am.) sz., v. 18, 20.30 DÉL-SZLOVÁJOA SZENC - MIER: A tűz óceánja (am.) sz., v. 19 GALÁNTA - VMK: Felül semmi (ang.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Trója (am.) sz., v. 17, 20 VÁGSELLYE - VMK: Trója (am.) sz., v. 17, 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Lebegés (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Trója (am.) sz., v. 15.30, 18.15 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Dörzsölt Füip (cseh) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Gothika (am.) sz., v. 13.15 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) sz., v. 14.15,15.30,16.45,18,19.15,20.30 Holnapután (am.) sz., v. 13,13.45,15.15, 16.15,17.45,18.45, 20.15 Kill Bill 2 (am.) sz., v. 15.45,19.30 A rém (am.) sz., v. 17.45, 20.15 A titkos ablak (am.) sz., v. 14, 16, 18, 20 Van Heising (am.) sz., v. 14.15, 17,19.45 Az 50 első randi (am.) sz., v. 14.15,16.15,18.15, 20.15 Tatai Nyári Színház - 2004. június 11-20. A magyar Salzburg - idén ELŐZETES 1933. június 11-én volt az első előadás a tatai Szabadtéri Színpadon a művészetpártoló Eszterházy Ferenc gróf által megálmodott és létrehozott nyári színházban, s a külföldi sajtó nemsokára a magyar Salzburgként emlegette Tatát. A Jászai Mari Színház és Tata város önkormányzata 1996-ban ismét életre hívta a szabadtéri színházat. Június elején a Tatai Nyári Színház nyitja meg az ország nyári fesztiváljainak sorát. A programban az Angolpark kétezer személyes szabadtéri színpadán látványos, zenés előadásokat láthat a közönség. A Tatai Nyári Színház idei programja ma 21 órakor (eső esetén holnap 21 óra) kezdődik a Mozgásőrületek című produkcióval. A rendhagyó tánckavalkádnak - amelyben breakművészek, tornászlányok, artisták, néptáncosok szerepelnek - nem is lehetne találóbb címe. Akik a nézőket elkápráztatják: a Lombik Társulat tagjai, akik között világbajnok break- táncosok is vannak, a Szécsényi Fitness Mozgásművészeti Stúdió, az Állami Artistaképző Intézet növendékei, a Honvéd Táncegyüttes néptáncosai és a Hegedős Együttes. Jegyárak: 1900 Ft (elővételben), 2200 Ft (az előadás napján) Június 16-án és 17-én 21 órakor a tatai József Attila Kollégium kápolnájában Kárpáti Péter A negyedik kapu című „klezmeijátékával” folytatódik a rendezvénysorozat. Agyafúrt humor, néhány legenda és a részegítő klezmerzene. Ennyi maradt a Kelet-Európábán valaha élt titokzatos nép, a haszidok után. Kárpáti Péter ukrán-pesti jidliző nyelven megírt darabja a felnőtté válásról szól, s bevallott célja megismertetni a közönséggel a haszid legendákat. A darab hőse írele, aki elszökik, hogy megkeresse Mesterét. Vándorol egyik bölcstől a másikhoz, az egyiktől megtanul nevetni, a másiktól enni, az erdőben egy lánytól megtanulja a szerelem sötét titkait. És vándorol tovább. Egy bölcstől megtanul amúgy istenigazátíól lerészeged- ni, másiktól megtanulja, müyen bölcs dolog a butaság. írele addig keresi az ő egyetlen és igazi tanítóját, amíg végül csodálatosképpen ő maga válik Mesterié. Jíde Hers, a falu bolondja ismeri fel benne a „Mestert”, akitől „nagy és misztikus titkokat” tanulhat, például azt, hogyan kell befűzni a cipőfűzőt. Mi is sokat tanulhatunk A negyedik kapuból. Például, hogy a színházba járás a legnagyobb csábítás, sőt nagy bűn; valamint hogy az igazi haszid nem néz a nőkre, még a feleségére sem - tehát csak az asszony temetésén veszi észre, hogy az égjük lába fából van... Jegyárak: 1300 Ft (elővételben), 1600 Ft (az előadás napján) Jegyelővétel a Jászai Színházban (2800 Tatabánya, Népház u. 5.) 0036-34-513-047; 0036-34-323- 655/15-ös mellék, 0036-70-38-28- 112, illetve az interneten: szerve- zes@jaszaimariszinhaz.hu (ú) 1945 után a hivatalos kutatásirányítás csak elvétve vállalta fel a kapcsolattartást a külhoni magyar kutatókkal Tudományos hálózatépítés Berényi Dénes Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézetben köszönti az MTA MTK Elnöki Bizottsága kihelyezett ülésének résztvevőit (A szerző felvétele) ló tudósok számára. Első alkalommal 34 külső tagot választott soraiba az MTA közgyűlése; ma a külső tagok száma 144. Egy évvel később, 1991-ben, Juhász Gyula, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyarságkutató Intézet igazgatója vezetésével létrejött egy albizottság, melynek feladata a határon kívüli magyar tudományosság koordinálása lett. Anyagi források ekkor még nem álltak rendelkezésre e célra, de a kérdés intézményesült kezelése kétségtelen előrelépést jelentett a megelőző, „búvópatakként” való jelenléthez képest. A határon túli magyar tudományos élet támogatását illetően újabb jelentős változás 1996-ban következett be, amikor Glatz Ferenc, az Akadémia akkori elnöke életre hívta a Magyar Tudományosság Külföldön elnevezésű Elnöki Bizottságot, melynek stratégiai céljaként lett megfogalmazva a külhoni, magukat magyarnak tartó kutatók, magyar tudományos műhelyek integrációja a magyarországi tudományos életbe, valamint a magyarországi és a külhoni magyar kutatók közötti kapcsolatok erősítése. E célok érdekében a bizottság először két programot hirdetett meg (a Kapcsolatok és Domus Hungarica Scientiarum et Artium programokat, amelyek az MTA külső tagjainak a magyarországi tudományos életben való részvételét hivatottak biztosítani, illetve ösztöndíjat biztosítanak a külhoni magyar szenior és junior kutatók magyar- országi kutatómunkájához), amelyek később további két programmal bővültek (a Határon Túli Köztestület és a Kutatástámogatás programokkal). nyosságra gyakorolt komoly hatása napjainkban még nem érzékelhető, viszont 2-3 évtized múlva a helyzet más lesz, a születések alacsony számának a tudományos életre gyakorolt negatív hatása biztosan meg fog mutatkozni. A korszerű kutatásnak elengedhetetlen feltétele a nemzetközi együttműködés biztosítása. Ön miként látja a magyarországi és a határon túli magyar kutatók együttműködését? A magyar tudományosság hálózatának kiépítése az elkövetkező évek talán egyik legfontosabb feladata lesz a magyar tudományos életben szereplők számára, mint ahogy az egyetemi és kutatói hálózatok építése alapprioriA kisebbségi tudomány sok eredményes kutatást tudhat a magáénak. tásként szerepel az Európai Unió felsőoktatási és kutatási politikájában is. A jövő tehát nem az elszigetelődött intézményeké, hanem a partnerségben álló kutatási hálózatoké, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást. Örömmel tölt el, hogy a szlovákiai magyar és a magyarországi tudományos élet képviselői közt a partnerségi együttműködés nagyon jó (mint ahogy azt ez a kihelyezett ülés is bizonyítja), azonban meg kell említenem, hogy ugyanez már nem mondható el a két ország felsőoktatási intézményei közti együttműködésről, a kutatók mobilitásáról. Ott még rengeteg a tennivaló a hálózatépítés terén. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága, mely 1996-ban jött létre a határon túli magyar tudományosság ügyének a felkarolása céljából, a hét elején Szlovákiában - Somorján, Dunaszerda- helyen, illetve Komáromban - tartotta meg hagyományos tavaszi ülését. A rendezvény kapcsán Berényi Dénest, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnökét kérdeztük. LELKES GÁBOR Az MTA MTK Elnöki Bizottságának ez a negyedik, határon túlra kihelyezett ülése. Elnök úr, mi a célja ezen kihelyezett bizottsági üléseknek? A korábbi ülések hol és mikor zajlottak? A kihelyezett ülések célja az, hogy a helybéliek minél pontosabb képet kapjanak a bizottság munkájáról, az Akadémia határon túli magyar tudományossággal kapcsolatos törekvéseiről, aktuális programjairól, a bizottság tagjai pedig a helyszínen tájékozódhassanak a régió helyzetéről, problémáiról, az ott folyó kutatásokról, s közvetlen eszmecsere alakulhasson ki a magyarországi és külhoni tudósok között. Az első kihelyezett ülés Nagyváradon volt megtartva 2001 tavaszán, majd egy évvel később a bizottság Csíkszeredán, az EMTE Csíkszeredái campusán ülésezett. A múlt évben a határon túli magyar tudományosság jelenéről és jövőjéről a burgenlandi Alsóőrben és Bécs- ben folytattak eszmecserét az ausztriai magyarság tudományos életének képviselői bizottságunk tagjaival. Jövőre pedig terveink szerint Kárpátalján kerül sor a kihelyezett ülésre. Mikor kezdődött a határon túli magyar tudományosság fel- térképezése? Mik voltak a határon túli magyar kisebbségi tudományosság kutatásának az előzményei? A magyarországi tudományos közösségben mindig is élt annak tudata, hogy a magyar tudományosság túlnyúlik az államhatárokon, hiszen számos magyar tudományos eredmény külföldön született. Kutatóink kapcsolat-, rendszere a rendszerváltás előtt is összekötötte tehát a határon túl és a Magyarországon dolgozó kutató közösségeket, de a kapcsolattartást 1945 után a hivatalos kutatásirányítás csak elvétve vállalhatta fel, a külhonban élő, de magukat magyarnak valló kollégákkal való együttműködésnek nem léteztek intézményes keretei. A magyarországi és a külhoni magyar tudományos élet közti kapcsolatépítés első mozzanatai mindössze két évtizedre nyúlnak vissza, amikor is az MTA Kutatásszervezési Intézetében az MTA Elnökségének megbízásából elkezdődött a határon túli magyar tudományosság feltérképezése, a külhoni kollégáknak a magyar tudományos életbe való bekapcsolása. Ezt követte 1990-ben az akadémiai „külső tagság” jogintézményének a létrehozása a külföldön élő, nem magyar állampolgárságú, de magukat magyarnak is valAz elmúlt évtizedben a Kárpát-medencében kisebbségi sorban élő magyarság lélekszáma több százezer fővel csökkent? Ön miként értékeli ennek tükrében a határon túli magyar kisebbség tudományos munkásságát, eredményeit? A magyarság fogyása nagyon kedvezőtlen folyamat, de e népmozgalmi adatoknak a tudomáÖn hogyan értékeli a szlovákiai magyar tudományosság szerepét a magyar, illetve az egyetemes tudományosságban? A szlovákiai magyar kisebbségi társadalom nagyon sok eredményes kutatást tudhat a magáénak, sokoldalú, többfókuszú tudományos intézményi hálózattal rendelkezik. A több mint egy tucat tudományos műhely közt kiemelném a Fórum Kisebbségkutató Intézetet Somorján, a Gramma Nyelvi Irodát Dunaszerdahelyen, a magyar nyelv és irodalom tanszékeket Pozsonyban és Nyitrán. A szlovákiai magyar tudományosság a gazdagságával számottevően járul hozzá a magyar és az egyetemes tudományossághoz. Az Ön véleménye szerint Szlovákia EU-tagsága kiválthat- e egyfajta „agyelszívást” a szlovákiai magyar tudományos társadalom körében? Szerintem napjainkban, Szlovákia uniós csatlakozását követően az „agyelszívás” fogalom klasszikus jelentésében nem fenyegeti a szlovákiai magyar tudományosságot. A fentiekben utaltam már rá, hogy a kutatói mobilitás a jövő tudományosságának a természetes velejárója lesz, a tudományos dolgozóknak a világban való vándorlása a tudományosság kísérőfolyamatának számít majd. Egy dolog a lényeges: hogy ha a magyar kutató külföldre megy dolgozni, akkor annak a kapcsolatai a magyarsággal, a magyar kutatói társadalommal ne szakadjanak meg, éljen az bárhol is a világban, időközönként látogasson haza, oda, ahonnan elindult. Az „agyelszívás”-! úgy kell értelmezni, hogy a tudományosság vándorló magyar képviselői csak öregbítik az itteni tudományosság hírnevét, nyereségként kell rá tekinteni. Elnök úr, Ön elismert fizikus, többek közt az Academia Euro- pea tagja, valamint a Smithsonian Astrophysical Observa- toryban Önről nevezték el a (5694)3051P-L kisbolygót. Mi késztette Önt a magyar tudományosság vizsgálatára? Ennek voltak belső és külső indítékai egyaránt. Az előbbi alatt azt értem, hogy a szüleim nem a mai Magyarország határain belül születtek (az édesanyám Munkácson, az édesapám Kőhalomsebesen), az utóbbi alatt pedig azt, hogy a kutatói pályám legelejétől számtalanszor hozott össze a sors határon túli magyar fizikus kollégákkal.
