Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-11 / 134. szám, péntek
10 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 11. Igényeljen Csemadok-bankkártyát! Ha a kártyáját fizetésre használja, a bank az ebből származó jutalékának egy részét - a vásárlás összegének 0,1 %-át - a Csemadoknak utalja. Támogassuk együtt értékeinket! óId BANK OTP BANKA SLOVENSKO Nehéz védekezni a korai lombhullást okozó lárvák ellen Aknázómolyok kártétele a gyümölcsösben Sok százmilliókban mérhető az a veszteség, amit az aknázómolyok okoztak a gazdálkodóknak az utóbbi három évtizedben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Kárpát-medencében közel 700 molylepke lárvája él aknában, illetve gubacsban, közülük szerencsére alig több mint egy tucat károsít a gyümölcsösökben, parkokban és erdészetekben. Ez a kártevő nem a gyümölcsöt károsítja, hanem a növény levelét. Viszont oly mértékben teszi ezt, hogy a nyár derekára akár le is hullik az összes levele, és olyan, mintha egy korai ősz köszöntött volna be. Az ellenük való védekezés meglehetősen nehéz. Azért, mert elsősorban az első nemzedék ellen kellene egy-két, jól időzített permetezéssel védekezni. Azonban gyakran a kártevő első nemzedékének rajzása egybeesik az alma virágzásával. Ilyenkor egyrészt nehezen vesszük észre a lombkoronában cikázó fehér lepkéket, másrészt pedig csak olyan készítményeket lehet használni, amelyek a méhek- re nem veszélyesek. Márpedig ezekre a károsítókra az a jellemző, hogy ha nem rakjuk ki a növényvédő szert időben, ha nem találkozik a kártevő ezzel a növényvédő szerrel - még mielőtt kifejlődne a kis lárva és berágna a levélbe -, nehéz dolgunk van. Ha a kialakuló aknák átmérője meghaladja a kettő millimétert, utána már nem tudunk a kártevő után nyúlni. Alapvető fontosságú tehát a megelőzés. Ez a károsítás esetenként súlyosabb, mint a gyümölcskárosítás, mert ott csak egy- egy gyümölcsbe rág be, itt viszont egy súlyos fertőzés esetén a lehulló lomb vesztesége azt idézi elő, hogy nem tudja kifejleszteni a növény egészségesen a már megkötött gyümölcsöket. Az alábbiakban a gyümölcsösökben előforduló aknázómolyok kárképét mutatjuk be. (S. I., MR) Almalevél-törpemoly (Stigmella malella). Régiónkban mindenütt előfordul, 3—4 nemzedéke fejlődik. Aknája a levél színén, kacskaringósan fut. Tömegszaporodás esetén az egész levélfelületet beboríthatják az aknák. Kökénylevél-törpemoly (Stigmella plagicolella). Egész Európában előforduló molylepke, térségünkben két nemzedéke van. Tömegszaporodásakor okozhat jelentősebb kárt a szilvaültetvényekben is. Az almalevél-hólyagosmoly (Callisto denticulella) mindenütt előfordul. A hernyó a fonák felé visszahajtja és odaszövi a levél szélét. A levél fonákján hámozgat, amitől mozaikszerű rágáskép alakul ki Almalevélaknázó sátorosmoly (Phyllonorycter blancardella). Európán kívül Észak-Ameriká- ban, Ázsiában és Japánban is megtalálható. Térségünkben a hetvenes évektől károsít veszélyes mértékben az almáskertekben, 3—4 nemzedéke fejlődhet, olyankor nem ritka a 30-40 akna levelenként. Almalevél-sátorosmoly (Phyllonoryxter coryli- foliella) nálunk mindenütt megtalálható, há- romnemzedékes aknázómoly. Az 1980-as években a nagyüzemi alma- és körteültetvényekben okozott súlyos kárt. Ezüstösen csillogó foltaknája a levél színén alakul ki. Lombosfalakó fehérmoly (Leucoptera mali- foliella), az egész országban megtalálható. Súlyos károkat okozott a nagyüzemi gyümölcstermesztésben az alma-, a körte- és a meggyültetvényekben. Kedvező időjárás esetén 3-4 nemzedéke alakul ki Kígyóaknás ezüstmoly (Lyonetia clerkella). Európában mindenütt előforduló, sok tápnövényű aknázómoly, nálunk valószínűleg három nem- zedékes. Hosszú, keskeny, kanyargós aknájáról könnyen felismerhető. Tömegszaporodás esetén jelentős károsítást okoz a levélzet pusztulása miatt. (Seprős Imre felvételei) UP1752
