Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-10 / 133. szám, csütörtök
2004. június 10., csütörtök 2. évfolyam 23. szám JÓ, HA TUDJUK Bukfenc és diszlexia ISMERTETÉS A csúszó-mászó, később futkározó és labdázó kisgyerek ezekkel a mozgásokkal nem csupán a testét ügyesíti, hanem az agyát is csiszolja. Az élet első éveiben elsajátított fizikai készségek, kihatnak a későbbi szellemi teljesítményre. A tudósok még jó tíz évvel ezelőtt is egészen másként képzelték el az agy kifejlődését az egyes embereknél. A genetikai örökség meghatározó mivoltából kiindulva feltételezték, hogy mindenki előre beprogramozott agytekervényekkel születik. Ma már sokkal árnyaltabb képünk van mindarról, ami a koponyánkban történik, mivel a nagy felbontású számítógépes tomográfok (PET) a sejtek szintjéig képesek láttatni az agyi folyamatokat. A mai álláspont szerint egy kifejlett agy százmillió idegsejtet tartalmaz. Ezek egymáshoz kapcsolódva hozzák létre azokat a bonyolult funkciót, amiből az emberi magatartás összeáll. Minden idegsejt több ezer másik idegsejthez kapcsolódik, és így érintkezések trilliói keletkeznek. Az idegsejtek közötti hálózat hossza több mint százezer kilométer. Az élet fenntartásához szükséges legfontosabb agyi „áramkörök”, amelyek a légzésért, a szívműködésért, a belső szervek irányításáért, a reflexeinkért felelősek, valóban velünk születettek, de a finomabb funkcióinkhoz szükséges agyi ideghálózat a környezetből érkező ingerek hatására alakul ki. Az emberi agy felépítése csak ezeknek a külső hatásoknak a révén teljesedik ki. Az élet első éveiben a mozgás és az érzékszervi benyomások adják azt az ingertömeget, ami az újszülött agyát folyamatosan „érleli”. Az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok erősségét és bonyolultságát ezek a tapasztalatok határozzák meg. Azok a kapcsolatok, amelyeket nem aktivizálnak, nem használnak eleget vagy gyengék, egyszerűen elsorvadnak, éppúgy, mint egy fa gyenge ágai. Ha viszont a neuronok sokat vannak „edzésben”, akkor az agyba való integráltságuk, a saját áramköreik bonyolultsága fokozódik. Az agykutatók másik nagy felfedezése a közelmúltból az ún. időablakok megismerése. Kiderült, hogy csaknem mindenfontos készségnek és képességnek van egy különösen alkalmas tanulási periódusa, ezt hívják időablaknak. Ha ezt a gyerek valamilyen okból elmulasztja, akkor az agyában az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat nem fejlődik ki teljes terjedelmében. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy fogyatékos lesz a gyerek, bár szélsőségesen hátrányos helyzetben, amikor nem kapja meg a szükséges külső ingerek, élmények minimumát sem, még ez is elő ismeretek birtokában a szülők sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agyfejlődését serkentsék. Nem különleges okosító feladatokról van szó, hanem csupa olyasmiről, aminek látszólag nem sok köze van a későbbi értelmi képességekhez. Az élet első két évében az elsődleges, ún. motoros mozgás tökéletesítése járul hozzá leginkább a megfelelő agyi hálózat fejlesztéséhez. Ennekérdekében a gyereknek minél több, az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége: mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapásá- ra, gurítására, egyensúlyozásra stb. Minél többször van alkalma a gyereknek kötetlen mozgásra, annál ügyesebb, fürgébb, magabiztosabb lesz. Később játék közben a finomabb izmok feletti kontrollját is fejleszti, ez teszi majd lehetővé az írást és a rajzolást, és általában a kéz munkára való használatát. Az iskoláskorban kialakuló, elsősorban az olvasást akadályozó diszlexia egyik lehetséges oka épp a finommototoros mozgások rendezetlensége, fejletlensége, (he, t) Minél többször van alkalma a gyereknek kötetlen mozgásra, annál ügyesebb, fürgébb, magabiztosabb lesz (Képarchívum) Azok a diákok, akikkel keveset beszélgetnek szüleik, alig értik meg a tankönyvek igényesebb nyelvezetét Előzzük meg a tanulási zavarokat! Gyorsan gyarapszik a gyerek szókincse, és a beszélt nyelv mellé észrevétlenül megtanulja az irodalmi nyelvet is (Képarchívum) A legtöbb szülő ma már érzi, mennyire fontos, hogy gyermeke jól vegye az iskolai akadályokat, olyan ismeretekre, készségekre tegyen szert, amelyek később a munkaerő piacon jól értékesíthetők. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ennek érdekében már kicsi korban idegen nyelvre taníttatják a gyermeket, igyekeznek jó iskolát találni neki, és büszkék, ha csemetéjük az első osztályba kerülve „folyékonyan” olvas, netán még ír is. Sajnos, sokkal kevesebb energiát fordítanak a szülők az eredményes tanulás kevésbé látványos alapjainak fejlesztésére. Márpedig annál a kisiskolásnál, akinek az észlelése, mozgása nem elég érett, könnyen felléphetnek tanulási zavarok. Létfontosságú ingerek A gyerek a környezetéből érkező ingerek hatására fejlődik. De mostanában mind kevesebb éri a gyerekeket ezekből a létfontosságú ingerekből. Már az egészen kicsi gyerekek is sokat ülnek a televízió előtt, és kevesebben futkároznak látszólag „céltalanul”. Sok szülő idegenkedik a játszóterektől, félti a gyereke tiszta ruháját, vagy fertőzéstől, sérüléstől tart. Végeredményben a korábbinál kevesebb alkalma van a gyerekeknek futni, mászni, kapaszkodni, ugrani, függeszkedni, és ez megmutatkozik az úgynevezett finom-motoros képességek lassabb fejlődésében. Kedvezőtlen változás megy végbe a beszéd, és később az olvasás megtanulásához nélkülözhetetlen nyelvi ingerek terén is. Nemcsak a felnőttek olvasnak sokkal kevesebbet, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt, a gyerekeknek történő felolvasás is kiment a divatból. Pedig a tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eleme a felolvasás. Ha már kiscsecse- mő korban énekel, versel az anya a gyermekének, a nyelvi készségek ugrásszerűen fejlődnek. Kétéves kortól jöhetnek a rövid történetek, mesék. Az esti lefekvés előtti felolvasás a gyermek fejlesztését szolgálja, emellett nyugodtabbá teszi az elalvás előtti időszakot. A felolvasás sokrétű hatása Gyorsan gyarapszik a gyerek szókincse, ha a beszélt nyelv mellé észrevétlenül megtanulja az irodalmi nyelvet is. Ennek hiányát az iskolás korban lehet látni. Azok a gyerekek, akikkel keveset beszélgetnek a szüleik a komolyabb dolgokról - és sosem olvasnak nekik alig értik meg a tankönyvek igényesebb nyelvezetét. A felolvasás másik fontos hatása, hogy a gyerek vizuális ingerek nélkül, hallás alapján követi az eseményeket, saját képeket alakít ki a történet minden egyes eleméhez. A sorba rendezés képessége és a saját képzet kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy később megtanuljon olvasni. A rendszeres felolvasás nem kevésbé fontos eredménye az is, hogy a gyerek megismeri a nyomtatott irodalmat, a kultúra írott változatát. A televízió, a videó és a számítógépek korában a könyvek kiszorulnak a gyerek érdeklődési köréből, ha nem ismertetjük meg elég korán velük. A nyomtatott szöveget, az irodalmat, a könyveket akkor is patronálnunk kell, amikor már megtanult olvasni a gyermekünk. Az éppen elsajátított olvasási tudás ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy kedvet csináljon a rendszeres, önálló olvasáshoz. Érdemes ezért legalább addig folytatni a felolvasásokat, amíg a gyerek már szívesen olvas rövidebb regényeket is. Egyensúlygyakorlatok A tanulási zavarok megelőzésében a másik kulcsfontosságú feladat a sokrétű mozgás-fejlesztés. A kisgyerek ruházata legyen minél könnyebb, hogy szabadon mozoghasson, nyáron, veszélytelen helyeken hagyjuk mezítláb járkálni. Másszon minél többet padra, székre, fára és mászókára. A térbeli viszonyok megismerésére is a mozgás a legalkalmasabb. A koncentrációs képességet is növelik az egyensúlygyakorlatok. Az a gyerek, amelyiket túlságosan védenek a szülei, ügyetlenebb marad, és esetleg tanulási problémái is lehetnek a hiányos testkép, és fejletlen szenzomotoros képességei miatt. Az egyensúlygyakorlatokon kívül igen hasznos mindenféle mozgás, forgás, a sportok közül az úszás, síelés. Sajnos manapság kimutathatóan kevesebbet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas, szerep, és kártyajátékok - amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek - a szociális készségeket, a logikát is fejlesztik, javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását, (he, m) A Szlovák Távközlési Vállalat 2002-ben indította be eSlovakia elnevezésű projektumát Internetcsatlakozás szélessávon ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat az év végéig a tervek szerint mintegy 1000 iskolát lát majd el szélessávú internetcsatlakozással. Néhány oktatási intézmény számára már júniusban hozzáférést biztosítanak a világhálóhoz. A nagyszabású projekt jelentősen javítana az iskolák műszaki ellátottságának jelenlegi színvonalán. A Szlovák Távközlési Vállalat 2002-ben indította be eSlovakia elnevezésű projektjét, melynek köszönhetően az internetcsatlako- zással ellátott iskolák száma az akkori 540-hez képest mára újabb 1000-rel gyarapodott. A csatlakoztatás költségeit az oktatási minisztérium állja. Ján Kondás, a Slovak Telecom képviselője közölte, a magasabb színvonalat és gyorsabb hálózati hozzáférést biztosító ADSL internetkapcsolat révén az iskoláknak lehetősége nyílik, hogy a legmodernebb technológia alkalmazásával gazdagítsák és színesítsék a tanítás folyamatát. Az internetezéshez napjainkban már hozzátartozik a képek, hanganyagok, multimédia információk letöltése, valamint az interneten keresztül történő telefonálás. Ehhez már nem elegendő a hagyományos modemes hozzáférés, nagyobb sávszélességű összeköttetésre van szükség. Az ADSL a telefonos internetkapcsolatnál sokkal jobb minőséget, a hagyományos telefon vonalon keresztüli internet elérésnél akár hétszer gyorsabb letöltést biztosít, kedvező áron. Az ADSL internet kapcsolat előnyei közé tartozik számos egyéb mellett a szélessávú internet kapcsolat, a folyamatos, gondtalan időtöltés a világhálón, a telefon, a fax és az internet egyidejű használata, a villámgyors letöltés. AZ ADSL-nek ebből adódóan az iskolák számára is ideális megoldást jelent, (érvé, st) Az internetezéshez napjainkban már hozzátartozik a képek, hanganyagok, multimédia információk letöltése (Képarchívum)
