Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-09 / 132. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 9. Szülőföldünk 27 „Vannak állandó zaklatóink, akik rendszeresen, nap mint nap visszaélnek a segélyvonallal, meg nem történt esetekhez hívnak ki, trágárságokat beszélnek” Kiérhet-e mindenhová tíz perc alatt a rohamkocsi? Több helyen van tartalék speciális jármű is, de akad, ahol nincs hozzá szolgálat (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) A rohammentősöknek az ország minden településé­re tíz perc alatt ki kell érni­ük a komoly esetekben - ez a célja Rudolf Zajac egészségügyi miniszter­nek. Tartható-e ez a tíz perc? - ennek jártunk utá­na Délnyugat-Szlovákia néhány kórházában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Zseliz, Párkány „Tíz perc alatt kiérni a beteghez, hát, ez bizony erős...” -mondta la­punknak Veis András zselizi kór­házigazgató, aki a helyi gyorsmen­tősök főnöke és az intenzív osztály vezetője is egyben. Zselizen egyetlen egy speciális jármű áll rendelkezésre, és van még egy tartalékban, de ahhoz nincs szolgálat. „Tapasztalatból tudjuk, hogy a még hozzánk tarto­zó, messzebb fekvő településeket - mint például Kálna vagy Óvár - nyáron és a legnagyobb sietséggel is 15-20 perc alatt éljük el. A kór­ház hatósugara 25-30 kilométer. Volt már olyan helyzet, hogy ennek a hatókörnek éppen az egyik szélén láttunk el egy pácienst, amikor be­futott a hívása kör túlsó feléről. Ilyenkor vagy beszólok az elsőse­gély-készültségre és ők rohannak ki, vagy mi indulunk tovább, miu­tán már az épp helyszínen lévő be­teget elláttuk. Zelizen egy orvos, 1 mentős, 1 sofőr teljesít szolgálatot. Ha elindulás előtt egyszerre fut be két komoly hívás, altkor a roham­kocsi minden esetben a súlyosabb esethez indul. Veis doktor szerint a svéd példát is követni kéne, ott ugyanis az ilyen esetekre a lakos­ság is fel van készítve, a házak be­járatában például defibrillátor és oxigénpalack is van, miként minden nagyobb áruháznál, in­tézménynél, ahol több ember megfordul, a polgárok tehát, amíg a mentő megjön, a kritikus per­cekben egymáson is tudnak segí­teni. Nálunk ilyesmit fel se lehetne szerelni a bejáratokhoz, mert el­lopnák ezeket a készülékeket. Vavreczky József, Nagyölved polgármestere szerint 15-20 perc a tartható. „Ennyi idő alatt ki tudnak érni Zselizről, mert ezt az édes­anyám esetében tapasztaltam, de Érsekújvárból például már nem, Párkányból pedig körülbelül 20 perc alatt, ha végig szirénázva ro­hannak. Még jó, hogy van a zselizi gyorsmentés, nélkülük ugyanis rendkívül kicsi lenne az esélyünk, bár tudok olyan helyi, nagyölvedi vállalkozóról is, aki két mentőko­csit: egy újat és egy régit is tart szükség esetére-tette” - hozzá Vavreczky József. Párkányban is csak egy roham­kocsi van szolgálatban, s bizony Szálkára, Ipolyviskre csak fogcsi­korgatva, száguldva lehetne 10 perc alatt kimenni - tudtuk meg Iveta Vojciniakovától, a gyorsmen­tőszolgálat főnővérétől. Nem be­szélve az időjárási körülményekről. Szolgálati idő után még orvos sincs szolgálatban. Akcióban 1 orvos, 1 nővér és 1 sofőr van. Van egy pótmentőkocsijuk is, de ahhoz szintén nincs tartalékos szolgálat. Érsekújvár Az érsekújvári kórház és rende­lőintézet mellett működő gyors­mentő szolgálat baleset, betegség esetében jelenleg négy mentőautó­val látja el az érsekújvári régióhoz tartozó mintegy húsz település la­kóit. Marian Karvaj, a kórház igaz­gatója lapunknak elmondta, az egészségügyi tárca gyorsmentő­szolgálatot érintő reformja kereté­ben kaptak pénzt egy ötödik men­tőautó beszerzéséhez is. „Régiónk­ban nincsenek komolyabb problé­mák, mentőautóink közül egy rendszerint szolgálatban van, egy másik a betegeket szállítja kivizsgá­lásokra, a leggyakrabban Pozsony­ba. Természetesen függ a körülmé­nyektől is, milyen gyorsan tudunk kiszállni egy-egy helyszínre. Az ér­sekújvári régiónál azonban sokkal komolyabb gondokkal küzd a nagysurányi” - jegyezte meg Kar­vaj. Szükség esetén, kérésre ezért a járásbeli, nagysurányi kórház és rendelőintézet segítségére sietnek. Hiszen Nagysurányból Fajkürtre vagy Koltára tíz percen belül kijutni bizony nem igazán lehetséges, mi­vel 25-30 kilométeres távolságok­ról van szó. Komárom A közel 110 ezres lélekszámú, 1100 négyzetkilométer területű Komáromi járásban 20-25 percig tart, míg a rohammentők eljutnak a komáromi állomástól legtávolabb fekvő községekbe - tudtuk meg Bozsaky Csabától. Ezen települé­sek közé tartozik például Karva, Lakszakállas, Szilas vagy Bajcs. Ez utóbbi mindössze öt kilométerre fekszik a szomszédos járási szék­helytől, Érsekújvártól, hívás esetén mégis a komáromi mentőknek kell kijárniuk. Bozsaky reméli, az új körzetek kialakítása során átjárha- tóbbakká válnak a járáshatárok, ami gyorsabb beavatkozást tenne lehetővé. A tervezett két új állomás közül az egyiket véleménye szerint Ógyallán vagy Marcelházán, a má­sikat a járás nyugati részében kelle­ne kialakítani, mégpedig úgy, hogy ez utóbbi akár Nagymegyert is le­fedné. A Komáromi járásban jelen­leg mindössze egy rohammentő-ál- lomás, a komáromi működik, még­pedig 4 kocsival (amelyből egy hu­zamosabb ideje működésképtelen, egy pedig lassan felnőttkorba lép), két stabil orvossal, 8 mentőtiszttel, 10 sofőrrel, valamint 11 szolgálatos orvossal. „Két csapat teljesít folya­matosan szolgálatot, az egyik or­vossal, míg a másik orvos nélküli, úgynevezett egészségügyi gyorsse­gélyt nyújtó csapat - mondta Bozsaky Csaba. - Mindenképpen a betegek érdekét szolgálná, ha újabb állomások jönnének létre a járásban, ám ehhez az anyagi felté­telek mellett a személyzetet is ki kell alakítani. Az itt dolgozók ugyanis szakosító képzésben is ré­szesültek, vagy jelenleg folytatnak ilyen tanulmányokat.” Dunaszerdahely A gyorsmentőszolgálat reformja, melyet az egészségügyi minisztéri­um tervez, hat új mentőállomás ki­alakítását tűzte ki célul az ország déli járásaiban. A Dunaszerdahelyi járásban két mentőállomás műkö­dik, egy Dunaszerdahelyen, egy pedig Somotján; utóbbi a pozsonyi mentőszolgálathoz tartozik. A dunaszerdahelyi állomás a já­rás kétharmadát fedi le, mintegy 83 ezer ember tartozik hozzá, míg a somorjaihoz 28 ezer. Duna­szerdahelyen négy tökéletesen felszerelt, gyors orvosi ellátást biztosító rohamkocsi van, melye­ket az életmentéshez és az élet­ben tartáshoz szükséges eszkö­zökkel láttak el, és másodlagos szállításra is szolgának (ha stabi­lizálás után szakkórházba kell szállítani az illetőt). A somorjai, egy mentőautóval rendelkező ál­lomás a járás 80 százalékában a segélyhívást követő tíz percen be­lül a helyszínen tud lenni - tudtuk meg Tána Bulíkovától, a somorjai mentőállomás főorvosától. Problémás területnek „Kis-Csal- lóköz” (Doborgaz, Bodak, Vajka) és Csilizköz egyes falvai (Csiliz- radvány, Medve, Kulcsod) számíta­nak: az időjárási és útviszonyoktól függően akár 20 percbe is telhet, amíg a segítség megérkezik. De nem ez az egyetlen probléma a já­rásban. Vannak falvak, amelyek a dunaszerdahelyi állomáshoz köze­lebb vannak (például Lég), mégis Somorjához tartóznak. Ilyen eset­ben kettős probléma áll fenn: egy­részt nem mindig érkezhet a előírá­sok által megszabott időben a mentősosztag, másrészt kórházi el­látás szükségessége esetén a bete­get nem mindig a lakóhelyéhez tar­tozó kórházba szállítják, ami úgy­szintén törvénybe ütköző, mert a beteget a bejelentett lakhelye sze­rinti kórházban kell ápolni - tudtuk meg Horváth Zoltántól, a dunaszerdahelyi kórház igazgató­jától. Tana Bulíková véleménye vi­szont az, hogy minden beteget Dunaszerdahelyre szállítanak, csak kivételes és indokolt helyzetben, az esetek elenyésző százalékában vi­szik Pozsonyba a pácienseket. „Bevallom, kaotikus a helyzet. Éppen ezért örülünk, hogy készül az új törvénytervezet - állítja Hor­váth Zoltán. - Persze, azt minden­képpen szeretnénk, ha a mi igazga­tásunk alá tartozna az új állomás, mert a gyorsmentőszolgálat az egyik legjobban finanszírozott egészségügyi ágazat. Kiemelt he­lyen áll, és elsőbbséget élvez mind az állami támogatásoknál, mind pedig az egészségbiztosítóknál.” A Dunaszerdahelyi járásban megfontolandó még egy mentőál­lomás létrehozása a problémás te­rületek érdekében, például Nagy- megyer vagy Bős környékén, hogy mindenhová tíz percen belül érkezhessen a mentő. „Az embe­reknek türelmesebbnek kellene lenniük. Ha kérdezzük a telefonon keresztül, mi a baj, az nem azt je­lenti, hogy közben már nem ké­szülődik a mentősosztag - kezdi mondanivalóját Renáta Kratoch- vilová, a dunaszerdahelyi állomás főorvosa. - Egyrészt a tünetek le­írásából tanácsot tudunk adni az elsősegélynyújtásra, amit addig, amíg az autó a helyszínre ér, el le­het végezni. Egy másik fontos tényező a kér­déseknél, hogy kiderítsük, nem szórakozásból telefonál-e valaki. Vannak állandó zaklatóink, akik rendszeresen, nap mint nap visszélnek a segélyvonallal, meg nem történt esetekhez hívnak ki, vagy egyszerűen csak trágárságo­kat beszélnek.” A törvénytervezet alapján az országban csaknem megkétsze­reződne a mentőosztagok szá­ma. A Dunaszerdahelyi járásban sürgősségi orvosellátásra szako­sodott orvosok egyelőre elegen­dő számban vannak. A lakosság túlnyomó részénél viszont hiá­nyoznak az alapvető elsőse­gélynyújtási ismeretek. A ta­pasztalat azt mutatja, mindhá­rom tényező elengedhetetlen ahhoz, hogy életeket menthesse­nek. (buch, száz, vkm, józan) A Testi Fogyatékosok Szlovákiai Szövetségének Érsekújvári Járási Szervezete a múlt héten pénteken sikeres regionális egészségnapot rendezett Érsekújvárott Az egészségkárosodottak és a mozgáskorlátozottak körében is nagy szükség lenne az életmódváltásra SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Struccmadarak zsír­jából készült gyógykenőcsöt kínál­tak, és volt lenmagos- és korpake­nyér, valamint zöldtea- kóstoló is a Testi Fogyaté­kosok Szlovákiai Szövetsé­ge járási szervezetének múlt hét pénteki egészség­napján. A Nyitraparti Kultúr- központban a húsz alap­szervezet mintegy 600 tagját tömö­rítő járási szervezet elnöke, Éva Kociová nyitotta meg a rendez­vényt. „Az egészség sok ember ér­tékrendjében csak akkor kerül az első helyre, amikor már veszélyben van. Rendezvényünkkel, melyre mintegy félszáz termékbemutató­val jelentkeztek, elsősorban arra szerettük volna felhívni a figyel­met, hogy életmódváltásra van szükség az egészségkárosodottak és a mozgáskorlátozottak körében is” - jegyezte meg Kociová. A ren­dezvényen részt vett Juraj Kisely al­polgármester és Szabó Ernő, az Ér­sekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal szociális részlegének megbízott igazgatója is. Az egészségügyi szakemberek előadásai mellett a jelenlévőknek alkalmuk nyílt konzultálni az alter­natív gyógyászat módszerei iránt nyitott orvosokkal, gyógynövény­szakértőkkel, megpihenhettek a te­rem közepén felállított gyógypira- misban, vagy a gyógylámpa előtt. Érdekes kiállítás is várta a vendége­ket, melyet a testi fogyatékosok koltai, muzslai, szemerei és jászfa­lui alapszervezeteinek tagjai ren­deztek kézimunkákból és népvise­letbe öltözött babákból. A járás szá­mos településéről, köztük Szimőről, Jászfaluról, Csúzról is jöttek érdeklődők, sokan tolókocsi­ban, botra támaszkodva, család­tagjaik segítségével látogattak a rendezvényre. Korszerű, gyermek- és felnőtt kerekesszékek nagy vá­lasztékát, masszázsra is használha­tó irodai karosszékeket, sólám­pákat láthattunk a viszonteladók kínálatában. A Nyitraparti Kultúr- központ előtti téren kézművesek (csipkeverők, agyagozók és gyer­tyakészítők) mutatkoztak be. Az egészség sok embernél csak akkor az első, ha veszélybe kerül. Kézművesek kirakodóvására fogadta a regionális egészségnap részvevőit (Csuport István felvétele) Sok múlik a mentőkocsi felszereltségén is

Next

/
Oldalképek
Tartalom