Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-07 / 130. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 7. A mauzóleum romantikus stílusban épült Felújított Rhédey-kápolna A helyiek szerint a végső döntés előtt jó lenne még szélesebb körű felmérés a lakosság körében Lesz aranybánya Felsőbányán? A külszíni bányában szeretnének fúrásokat végezni Duna TV Nagyvárad. Bihar vármegye főispánjának, Rhédey Lajos grófnak részlegesen felújított mauzóleumát avatták fel az erdélyi Nagyváradon. A Bihar megyei RMDSZ Maradunk és megmaradunk programjának köszönhetően idén januárban kezdték el a Rhédey-kápolna felújítási munkálatait. A gróf birtokából több száz hektárnyi területet adományozott Nagyváradnak, amelyen a város építkezhetett. Nagyvárad. Moziüzemeltetővé lépett elő mától a Filmtett, a kolozsvári mozgóképes szaklap, bár Romániában ezt a vállalkozást a kevés moziterem, illetve a forgalmazó multicégek kópiapolitikája akadályozza.- Viszonylag kevés Romániában a moziterem, ráadásul a nemzetközi moziforgalmazó nagyvállalatok kis kópiaszámban adják el ide a filmjeiket - jellemzi az összképet kérdésünkre Jakabffy Samu, a lap felelős kiadója. Európai támogatásra és emelkedő nézőszámra számítva mindemellett a magazint kiadó Moe- bius Egyesület a Chicago Tours nevű vállalkozással társulva egy- egy mozit működtet hétfőtől Kolozsváron, Nagyváradon, Nagybányán, Szamosújváron és Tordán. A Filmtett a KMDSZ Oedipus Quartett című pszeudokulturális szakosztályának fő foglalatosságából, a filmklubüzemeltetésből nőtte ki magát 2000 tavaszán. A karrier tavalyi állomása a filmforgalmazási projekt beindítása volt - a Tesó című magyar filmnek körülbelül 4500 nézője volt Erdély- szerte. Emellett Kolozsváron egy hónapig futott Cinema Paradiso címmel egy klasszikus alkotásokat vetítő mozikísérlet. Most az öt mozi filmekkel való ellátására az egyesület az United International Pictures-szel (UIP) kötött exkluzív szerződést, azaz a londoni illetőségű multi friss termékeit a fenti öt városban premierként ezek a mozik fogják játsza,A romantikus stílusi mauzóleum az 1800-as évek elején épült, érdekessége, hogy a bejárat fölötti részbe a gróf különféle ereklyéit befalaztatta, a többi között a napóleoni háborúban egy közvetlenül mellette becsapódott ágyúgolyót is. A részben felújított kápolnát Bíró Rozália az RMDSZ polgármester-jelöltjének kezdeményezésére újították fel, a költségeket pedig a városi tanács állta. A kápolnát Tempfli József római katolikus megyéspüspök szentelte fel. ni. Ez a cég forgalmazza többek között a Shrek2 animációs filmet, a Van Heising c. horrorkaland- blődlit, de szintén az UlP-é A kör c. horror és a kiváló DiCaprio- komédia, a Kapj el, ha tudsz is.- Kolozsváron a másfél évvel ezelőtt felújított Győzelem mozit üzemeltetjük, Váradon a Szabadságot, Tordán a Foxot, Szamosújváron a Béke mozit és Nagybányán a Daciát. Természetesen lesznek változások: Tordán az épület egy részéből buszállomás lesz, Váradon étterem, Nagybányán pedig szórakozóhely. Viszont a váradi, jelenleg körülbelül 300 férőhelyes termet kifejezetten Cinema Paradiso-szerű művészmoziként szeretnénk üzemeltetni, szerintem volna rá piac. A kolozsvári és a nagybányai mozit a váradival együtt az Európai Unió médiaprojektjének Europa Cinemas artmozi-hálózatába akarjuk beléptetni - magyarázza a felelős kiadó. Radikálisan szakítani tervez az újdonsült moziüzemeltető társaság a romániai forgalmazásban megszokott egy mozi - egy hét - egyetlen film gyakorlatával. A tervek szerint hetente három-négy filmet vetítenének párhuzamosan. Kolozsváron például este lesz művészfilm-idősáv. A jegyárak valemelyest drágulni fognak, de ezt ősztől bérletrendszerrel kívánják kompenzálni. A Filmtett tervei között a mozik többtermessé alakítása is szerepel: Kolozsváron például az erkélyt lezárva készülnek egy ki- sebb helyiséget is kialakítani., A Nagybányán működő, többször is nevet változtatott, szennyezéséről hírhedtté vált társaság, a Verespatakon szorgoskodó aranybányát nyitó vállalat mellett egyre több, más aranylelő hely kitermelésére készülő cég jelenik meg. Ilyenek azok is, amelyek a felsőbányái aranytartalmú érctelep megnyitását tervezik. ERDÉLYI RIPORT Felsőbányán évszázadok óta bányásszák az aranyat. Az őshonos bányászat léte megkérdőjelezett, hiszen a kormány legújabb stratégiai terve szerint 2006-ban megszűnnek az állami szubvenciók, s bezárják a bányákat. A visz- szafogott termelés és a munkáslétszám minimális szintre csökkentése már régen nyilvánvalóvá tette a helyzetet. Egyes helyeken fúrásokat, kutatómunkát végző csapatok jelentek meg, és munkához láttak. Senki nem tudta, miért, hogyan, kinek az engedélyével. Miután híre ment a távlati elképzelésnek, szervezetten is gondoltak az esetleges katasztrófa, szennyezés és a lakosságot, a várost érintő veszély elhárítására, felderítésére. Első intézkedésként aláírásgyűjtés indult a munkálatok azonnali leállítására és a helyzet, a jövőbeni teendők tisztázására. A helyi RMDSZ önkormányzati tanácsosai tájékoztatást kértek a polgármestertől és a vállalkozóktól az ügy tisztázása végett. Erre a kérésre jelentek meg a tanács tagjai, a polgármester és az alpolgármesterek előtt az érintettek: a Maxmin Kft. igazgatója, Alexandra Nicolici, az Ecotera igazgatója, Sanda Manescu és Mircea Manescu, akik a hatás- és környezettanulmányt készítették, Olea Eugen, a Remin Bányatársaság vezérigazgató-helyettese, valamint Artur Czigler főgeológus. Lehetőség a bővítésre Alexandra Nicolici hangsúlyozta, első alkalommal mutatják be nyilvánosan tevékenységüket. A Maxmin román-angol vállalkozás, melyben érdekelt a Remin és Xamax cég is. Nagybányán van bejegyezve, tevékenységi területe az érclelőhelyek felderítése, kutatása és kitermelése. Jelenleg mintegy ezer négyzetkilométer kitermelési licencre nyertek versenytárgyalásokat, nagyrészt a Remin Bányatársaság kitermelési területein. Kis mennyiségű ércet tartalmazó lelőhelyekről van szó, melyek nem kívánnak nagy befektetést. A Xamax és Remin egyébként nem lett volna felkészülve ezen érclelőhelyek értékesítésére. A felsőbányái Bányahegyen a Kéktótól 220 méterre található a legközelebbi kitermelési pont. A hegy északi oldalán, a külszíni bányában szeretnének fúrásokat végezni, ezeknek maximális mélysége 70 méter, 20-30 méteres termelési területekkel, ahol robbantásos kitermelési módszert alkalmaznának. Mintegy 250 ezer tonnára becsülik a kitermelhető tartalékot, sőt lehetőség van rá, hogy ez még további 200 ezer tonnával bővüljön. A kitermelés éves szintje 96 ezer tonna lenne, ami 4—6 év termelési időtartamot jelent. A bezárási munkákkal és környezet- védelmi intézkedésekkel együtt ez 6,6 éves futamidőt jelent Felsőbányán. A kutatómunkákat a Xamax végezné, majd a termelést a Remin folytatná, amely most is jelen van a környéken. Engedélyek kellenek Az igazgató háromdimenziós kivetített képeken mutatta be a kb. egymillió évvel ezelőtti Bányahegyet. Az olvasóknak elmondom, hogy nem sokban különbözött a mai kinézetétől. 1920-ig az övezetben a Póni- és Teréz-akna között elterülő tárnákban folyt a bányaművelés. A bányászati szakember részletesen ismertette az eddigi külszíni fejtéseket és a be- omlásokat, melyek a föld alatti munkálatok következtében jöttek létre. A legfontosabb kitermelhető rész a hegy teteje mögött található, a Bor-kúttól 450 méternyire. A bánya külszíni termelési helyén 250 ezer tonnás kitermelőhelyet foglalnának el, s használhatóvá tennék a korábbi útvonalakat. Ez a régi fejtésnek körülbelül tíz százalékát jelenti, 70-szer 180 méteres területen. Ez lenne a térség első államüag nem támogatott érckitermelő helye. „Hogy elkezdhessük a kitermelési munkálatokat, szükségünk van a kitermelési licenc elnyerésére, az önök engedélyére és a környezetvédelmi engedélyekre” - hangoztatta az igazgató. A dokumentációt már benyújtották az Erőforrások Országos Ügynökségéhez (ANR), a Helyi Tanácshoz és a Környezet- védelmi Felügyelőséghez. Kérdőjelek A bemutató után még sok ismeretlenre lehetett következtetni, olyan dolgokra, melyek nem hangzottak el, ilyen a Kék-tó biztonsága, a Bányahegy arculatának megőrzése, munkahelyek teremtése, a robbantások következményei. Az Erdélyi Riport és a jelenlevők ezeket firtató kérdéseire Alexandra Nicolici a következő választ adta: „Munkálatainkat 2001-ben kezdtük, amikor az érvényben lévő törvényes intézkedések megengedték, hogy a helyi közigazgatás elvi beleegyezése és a környezetvédelmi engedély birtokában dolgozhassunk. Közben megváltoztak a törvények, és jelenleg több engedélyre van szükség. A fejtésre vonatkozóan elmondhatom, hogy az érctartalékok 3-5 gramm/tonna aranyat tartalmaznak, ezeknek a föld alatti kitermelése nem kifizetődő. Ezek a kevéssé dús ércek ki- termelhetők állami támogatás nélkül, külszíni fejtés formájában. A fúrásokat az érclelőhelyek felderítése érdekében végeztük. A bánya megnyitásának hatását pozitívan értékeljük, a lelőhelyek feltárása után környezetvédelmi munkákat végzünk és füvesítjük a területet. A vészjósló suttogások nem egészségesek. A termelést csak a szükséges engedélyek birtokában kezdjük el. Az Erőforrások Országos Ügynökségétől kitermelési licencet várunk, melyet négy érdekelt minisztériumnak is szükséges engedélyeznie, az Akadémiai Kutató Központ láttamozása után, kormányhatározattal lehet a termelést megkezdeni. A környék jövőbeli arculatáról elmondhatom, hogy a jelenlegi külszíni fejtési területet teraszosítanánk és beültetnénk. A termelést a Remin felszerelésével, szerződéses viszonyban végeztetjük. Tízméteres körzetben lépcsőzetes robbantással dolgoznánk, a helyi, Remin által alkalmazott munkaerőt foglalkoztatnánk.” Kedvező hatások „A Kék-tó bányabeomlásból keletkezett. Az érclelőhelyek felületén elagyagosodott, betöltve az esetleges üregeket. Az arany- lelőhelyek kemény kőzetek. A termeléssel nem juthatunk az agyagos részekig. Hidrogeológi- ailag a tó nem veszélyeztetett. A fúrásokat végzők a tóból vették a vizet, tudomásom nélkül, ezért büntetést fizettünk és intézkedtem a környezetszennyezés azonnali megszüntetéséért. A kedvező hatások között említem a közösségre vonatkozókat. A munkahelyteremtés a következő időszak fontos kérdése lesz. A képzett munkaerő foglalkoztatása fontos lesz mindenki számára. Amikor bebizonyítjuk, hogy lehetséges támogatás nélküli bányászatot művelni, mindenki pozitívan fogja értékelni munkánkat. Máshol is teremtődhetnek kitermelési lehetőségek, elnyerjük a bizalmat más bányaterületeken. Minden, ami a munkával jár, adók és illetékek fizetése, a városi kasszába fog jutni. A bányászati beruházások a legnehezebb beruházást jelentik. Ilyen esetben stratégiai befektetőkre is lehet számítani” - fűzte hozzá a Maxmin igazgatója. Végül Eugen Oleához, a Remin vezérigazgató-helyetteséhez intéztük a kérdést: „A terület Felsőbányához tartozott eddig. Miért nem termelték ki a most felkutatott lelőhelyeket addig, amíg a bányának nem lett volna szüksége ilyen engedélyeztetési folyamatra? Az új bányászati stratégia szerint 2006-ig bezárják a bányákat. A magánvállalkozás általi termelés megoldja a terület bányászati gondjait, illetve müyen mértékben segíti a bányászat folytatását a Bányavidéken?” „A bányászatban dolgozóknak részleges megoldást jelent ez a kezdeményezés. A kormány általi létszámcsökkentés súlyos következményekkel jár a bányaiparban dolgozók számára. A több éve elkezdődött szubvenciócsökkentés miatt nem tudtunk kutató-, feltáró munkát végezni, és ez az oka annak, hogy a bánya keretében nem végeztünk érckitermelést a most említett területeken. Most, amikor magánvállalkozás ajánlkozott, lehetőségünk volt társulni, és költségeikre támaszkodva elkezdhetjük a kitermelést” - hangzott a válasz. Végszó helyett Több nyitott kérdés maradt az első, kérésre elhangzott ismertetőn. Nagyon természetes, hogy a beruházónak kedvezően kell bemutatnia szándékát. Mi sem gyanakszunk, csupán arra hívtuk fel a figyelmet, hogy teljes nyitottsággal, mindenki számára világos helyzettel kell elkezdeni az aranytermelést, amelyet őseink is elkezdtek évezredekkel ezelőtt. A nagyméretű, gyors termelés eredményeinek már tanúi lehettünk. Nem ellensúlyozhatja azonban a kedvező hatásokat sem, ha a táj arculatában történnének lényeges változások, vagy ha Felsőbánya a környezetszennyezés révén válna hírhedtté. Hogy a nemesfémek bányászata miért nem marad állami monopólium, s a külföldi befektetők most már gátlás nélkül kitermelhetik őket, ez más kérdés. Az aranybánya ügyében azonban mindenképpen jó lenne még szélesebb körű felmérés, talán éppen a lakosság véleményét is kikérni. A felújítás költségeit a városi tanács állta (Képarchívum) Shrek2-premier az újdonsült artmozi-hálózatban „Cinema Paradiso” nyílt ma Nagyváradon TRANSINDEX A munkálatok 2001-ben kezdődtek s. (Archívumi felvételek)
