Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-07 / 130. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 7. SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára 19 ■BS! KASSA SM®| THÁLIA SZÍNHÁZ - MÁRAI STÚDIÓ: A pokol kapujában 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Trója (am.) 16.30, 19.30 MLADOST: 21 gramm (am.) 15, 17.30, 20 TATRA: Baromi jó 2. (cseh) 18.30, 20.30 AUPARK - PALACE: Trója (am.) 16, 17, 19.30, 20.30 Scooby- Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) 15.40 21 gramm (am.) 18.10, 21 Starsky és Hutch (am.) 14.20, 16.30, 18.40, 20.50 Holnapután (am.) 14.40,15.50,16.20,17.30,18.30,19, 20.10, 21.20, 21.50 Pán Péter (am.) 14.30,16.50 Életeken át (am.-ka- nadai) 19.20, 22 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 14.10,19.10 A passió (am.-ol.) 16.40 Bolero (cseh) 21.30 Mac­kótestvér (am.) 15.20 Ki ölte meg Pamela Rose-t? (fr.) 17.20 Halálos kitérő (am.) 19.40, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: Starsky és Hutch (am.) 13.20,15.25,17.30,19.35, 21.40 Élete­ken át (am.-kanadai) 13.10, 15.35, 18.05, 20.30 Holnapután (am.) 13, 14, 15, 16.15, 17.15,17.45, 18.30, 19.30, 20, 20.50, 21.45 Trója (am.) 13.15,14.40,16.20, 17.40, 19.20, 20.45 Van Heising (am.) 15.15,19 Bolero (cseh) 14.20 TATRA: Életeken át (am.-kanadai) 17, 19.30 CAPITOL: Trója (am.) 17, 19.30 ÚSMEV: Holnapután (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Órák (am.) 17.15,19.15 DÉL-SZL0VÁK1A — SZENC - MIER: Bolero (cseh) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A raj­zoló szerződése (ang.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Van Heising (am.) 16.30,19 PLAZA: Életeken át (am.-kanadai) 13.45, 20 Elveszett jelentés (am.-japán) 17.30 Gothika (am.) 16, 18 Holnapután (am.) 13, 13.45,15.15,16.15, 17.45,18.45, 20.15 Kill Bill 2 (am.) 16.45, 19.30 A rém (am.) 14.45,19.45 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) 13, 15 A titkos ablak (am.) 14, 16, 18, 20 Trója (am.) 14, 15.45, 17.15, 19, 20.30 Van Heising (am.) 14.15, 17, 19.45 Az 50 első randi (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15 DUNA MENTI TAVASZ Színjátszó csoportok Sokan még mindig csak az „előírt” tankönyvből mernek tanítani, miközben előírt tankönyv ma már nincs Történelemtanárok eszmecseréje (A szerző felvétele) A szombaton véget ért XXIX. Du­na Menti Tavasz díjai Bábkategória Fődíj Harkácsi Pimpó bábcsoport Nívódíj Felsővámosi Tikiriki bábcsoport Bábpedagógiai díj Sárói Csemeték bábcsoport A zsűri díja a műfajok alternatív ötvözéséért Galántai Manócska bábcsoport Cirkuszi Világszám díj a legvál­tozatosabb bábtechnikák be­mutatásáért Somoijai Futrinka bábcsoportja Fantázia díj a gazdag látványvi­lágért Hetényi Tábita bábcsoport Leporelló díj az életrekeltett mesekönyvért Érsekújvári Pinokkió bábcsoport Kalendárium díj a népi mondó- kák és népdalok bábjátékos fel­dolgozásáért Pozsonyeperjesi Kis Ugri-Bugri bábcsoport Kolontos díj a jó meseválasztá­sért Muzslai Bors bábcsoport Paraván díj a bábszínházi kez­deményezésekért Garamszentgyörgyi Lángocska bábcsoport Macskahercegnő díj az alakos bábok használatáért Diószegi Diócska bábcsoport Szerkesztett népi játékok Nívódíj Bélyi alapiskola Gyöngyöcske cso­portja Szepsi Regősök csoport Vásárosok díja szólásaink, köz­mondásaink és találós kérdése­ink játékba szerkesztéséért Szenei Kincskereső Ifjúsági és Gyermekklub Fődíj Nyárasdi Tekergők színjátszó csoport Nívódíj Alistáli Csip-csirip színjátszó cso­port Párkányi Csángáló színjátszó csoport A zsűri díja a színpadi képi vi­lágért és a játék harmonikus egységéért Komáromi Mumpicok színjátszó csoport Játék díj a lendületes és öröm­teli előadásért Dunaszerdahelyi Fókusz Gyer­mekszínpad Csillagszem díj a felszabadult játékért Nagytárkányi Ispiláng színjátszó csoport Terpszikhoré díj a látványos színpadi mozgásért Lakkszakállasi Boncák színjátszó csoport Üzenet díj a fegyelmezett ka­maraszínházi produkcióért Komáromi Kisgimisz színjátszó csoport Rózsa díj a gazdag képzelőerő­ért Tornaijai Kincskeresők színjátszó csoport Karakter díj a kifejező arco­kért Örösi Karcsa Kisszínpad Lajtorja díj a keretjátékért Tornai Bódva színjátszó csoport A gyermekzsűri díja Galántai Manócska bábcsoport Bélyi Alapiskola Gyöngyöcske csoportja Nyárasdi Tekergők színjátszó csoport A Fürge Irka díja Sárói Csemeték bábcsoport Dusza István-díj Tornaijai Napsugár bábcsoport A Fórum Kisebbségkutató Intézet a Történelemtaná­rok Társulásának és a Comenius Pedagógiai Inté­zetnek a társszervezésében június 10-11-én A Magyar nyelvű történelemtanítás Szlovákiában és a Kárpát­medencében címmel nem­zetközi konferenciát szer­vez a Fórum Intézet somor- jai székházában. BALOGH VIKTOR A rendezvényről a Fórum Inté­zet munkatársát, Simon Attila történészt kérdeztük. Honnan származik a konfe­rencia ödete? Egy, a történelemtanítás jelenle­gi helyzetét feltáró konferencia öt­lete a Történelemtanárok Társulá­sának elnökségében vetődött fel, s amikor elkezdtük szervezni, termé­szetesnek tűnt, hogy a fent említett három intézmény fogjon össze a megvalósítás érdekében. A konfe­renciának egyébként az ad apro­pót, hogy a Történelemtanárok Társulása és a Fórum Intézet tavaly kérdőívek segítségével felmérte a szlovákiai magyar iskolákban folyó történelemoktatás állapotát, s úgy érezzük, hogy a felmérés tapaszta­latait hasznos lenne szélesebb szakmai körbén is megvitatni. Mennyiben más a történelem- oktatás helyzete, mint a többi tantárgyé? Mi a helyzet e tan­tárgy tanítását illetően a magyar iskolákban? Én azt hiszem, jelenleg számos tantárgy küszködik komoly gon­dokkal (gondolok itt például a ma­gyar irodalom vagy a földrajz taní­tására), de a történelem mint tan­LANSTYÁK ISTVÁN Többször foglalkoztunk már az 1999-ben megjelent Magyar he­lyesírási szótárral. Ehhez a műhöz akkor célszerű fordulni, ha egy- egy szó írásmódjában nem va­gyunk biztosak, s nincs időnk a helyesírási szabályzatban az érin­tett szabálynak utánanézni. Ez al­kalommal a helyesírásnak egy sa­játos területéről beszélünk, az el­választásról. A szavak sorvégi el­választásából adódó problémák könnyen elkerülhetők azzal, hogy azt a szót, amelynek az el­választásában nem vagyunk biz­tosak, inkább nem választjuk el, vagy ha hosszabb a szó, ott „vág­juk ketté”, ahol ez nem okoz gon­dot. Előfordulhat azonban, hogy nem vagyunk tudatában a prob­lémának, s emiatt eleve rosszul választjuk el a szót. Ezért érde­mes áttekintenünk az elválasztás­nak azokat a problematikusabb eseteit, amelyekre több példát ta­lálunk a Magyar helyesírási szó­tárban. A szótagolás szerinti elválasztás ritkán okoz gondot, mert annak szabályai meglehetősen egyértel­műek és könnyen követhetők. A szótagolás szabályait akkor alkal­mazzuk elválasztáskor, ha az érintett szavak egyszerűek, azaz nem összetettek. A szótagolás szabályainak alkalmazása volta­képpen azt jelenti, hogy a szót az Simon Attila tárgy hatványozottan hátrányos helyzetben van. Mivel a rendszer- váltás előtt ideológiai töltete volt, alacsony a presztízse; túl szűk az órakeret; s a reáltantárgyakat előnyben részesítő új érettségi rendszerben valószínűleg egyre ke­vesebben válasziják majd érettségi tantárgynak. Persze a legnagyobb problémát az jelenti, hogy sok ma­gyar iskolában nincsenek olyan tankönyvek, amelyekből megfelelő színvonalon lehetne tanítani a nemzeti történelmet. Sőt a gimná­ziumokban semmiféle tankönyvek nincsenek, így a kollégák különféle ad hoc megoldásokkal kénytelenek kísérletezni. Várható-e e téren javulás a kö­zeljövőben? Biztató jelek varrnak, hiszen a Történelemtanárok Társulásának közbenjárására épp a napokban ke­rült elfogadásra egy külön tanterv a szlovákiai magyar középiskolák részére, s így talán elhárul annak az akadálya is, hogy végre elkészít­sük saját tankönyveinket. Az alap­iskolák számára viszont már van­egyes szótaghatárokon választ­hatjuk el. Az egyszótagú szavak ezért egyáltalán nem „hasíthatok ketté”, akkor sem, ha az egyeden magánhangzót történetesen két betű jelöli, például a Gál vagy a Sós családnév régies úású Gaál, illetve Soós alakjában. A többtagú szavak elvben mindig elválaszt­hatók, ám esztétikai okokból az egyeden magánhangzóból álló szókezdő vagy szóvégi szótagot nem szoktuk egymagában a sor végén hagyni, illetve a következő sorba átvinni. Ezért az olyan sza­vaknak az elválasztását, mint amilyen az alap vagy a fiú, a he­lyesírási szabályzat szerzői nem ajánlják. Mivel azonban ajánlat­ról van szó, nem szigorú szabály­ról, a Magyar helyesírási szótár az ilyen szavakat nem tekinti elvá- laszthatadannak. A szótagolás szerinti elválasz­tásban leginkább a dz és a dzs mássalhangzót tartalmazó sza­vak okozhatnak némi gondot, fő­leg azoknak, akik még emlékez­nek a korábbi, 1983 előtt érvé­nyes helyesírási szabályokra. A jelenleg érvényes szabályok sze­rint a dz és a dzs éppoly többje­gyű betű, mint például a cs vagy az ny, azaz sem a dz, sem a dzs nem hangkapcsolatot, hanem egy teljes értékű mássalhangzót jelöl, ezért elválasztáskor is ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűt, vagyis nem nak megfelelő tankönyvek (a Lilium Aurum által kiadott A ma­gyar nép története című sorozat), csupán meg kellene oldani ezek el­juttatását az iskolákba. Ez persze nemcsak pénz kérdése, a pedagó­gusok hozzáállása is fontos, hiszen sokan még mindig csak az ún. elő­írt tankönyvből mernek tanítani. Miközben előírt tankönyv ma már nincs. A pedagógus szabadon meg­választhatja, hogy az iskola peda­gógiai programjának megfelelő könyvek közül melyiket választja. Mi a helyzet a pedagógusok­kal? Van-e elég szakképzett ta­nár? Mennyiben változhat a helyzet a komáromi magyar egyetem megalakulása után? Azt hiszem, ez a legnagyobb gondunk. Az általunk elvégzett fel­mérésből az derült ki, hogy a szlo­vákiai magyar iskolákban történel­met oktató pedagógusoknak mint­egy fele szakképzetlen. Magyar, szlovák, földrajz, esetleg matema­tika szakos tanárok tucatjai is taní­tanak történelmet, s ez nyilvánva­lóan nem válik az oktatás színvona­vághatjuk őket ketté. Ezért a ma­dzag szó elválasztása nem mad­zag, hanem ma-dzag, szemben például a vadzab szóval, amely­ben a d-z valóban hangkapcsolat, hiszen a szó a vad és a zab össze­kapcsolódásával jött létre, ennek helyes elválasztása tehát valóban vad-zab. Hasonlóképpen a mene­dzser szó helyes elválasztása me- ne-dzser. Az olyan szavaknak a helyesírása, illetve elválasztása, amelyek dz-t vagy dzs-1 tartal­maznak magánhangzóközi hely­zetben vagy szó végén, azért is okozhat gondot, mert ilyen hangtani helyzetben a dz és a dzs legtöbbször megnyúlik, de csak a kiejtésben: [maddzag, eddz; meneddzser, briddzs]; a helyes­írás ezt a tényt egyelőre nem tük­rözi. Az elválasztásban a legtöbb gondot azok a szavak okozzák, amelyek összetettek, de ennek az összetétel elhomályosodása mi­att nem mindig vannak a beszé­lők tudatában, s ezért az elválasz­tásban önkéntelenül is a szótago­lás szabályait követik. Például a vasút szó hallatán kevesen gon­dolnak már a vas-ra és az út-ra, ezért hajlamosak a szót a szóta­golás szabályai szerint elválaszta­ni, úgy, hogy: va-sút, holott össze­tett szó lévén a vasút helyes elvá­lasztása: vas-út, s a vasutas-é is vas-u-tas. A Magyar helyesírási szótárban többek között a követ­iának hasznára. Ezt a helyzetet azonnal orvosolni kell, s én őszin­tén remélem, hogy Komáromban minél előbb beindul valamiféle tár­sadalomtudományi orientációjú képzés is. Jelenleg az is előrelépés lenne, ha színvonalasabbá és főleg magyar szellemiségűvé lehetne tenni a Nyitrán folyó történelemta­nár-képzést. Úgy gondolom, hogy a Közép-európai Tanulmányok Kará­nak a megalakulása után erre meg is van az esély. Mit kell tudni a kétnapos kon­ferencia programjáról? A konferencia első napján az itt is felvázolt problémákat próbáljuk számba venni. Több gyakorló törté­nelemtanárt is felkértünk, hogy rendszerezze tapasztalatait, s vá­zolja fel azokat a konferencián. A második nap témája a Kárpát-me­dencei magyar nyelvű történelem- oktatás lesz, s azt próbáljuk körül­járni, hogy az egyes országokban, ahol magyarok élnek, milyen lehe­tőség van a magyar nemzeti törté­nelem oktatására. Öt országból jönnek majd a kollégák, akik mind­erről beszámolnak, úgyhogy azt hi­szem, érdekes program elé nézünk. Hány résztvevővel számolnak a konferencián, s kik vesznek részt rajta? A konferenciára igyekeztünk azokat a kollégákat meghívni, akikről tudjuk, hogy szívügyük a szakmájuk. Persze mindenkit nem tudtunk meghívni, de ügyeltünk arra, hogy minden régió és minden iskolatípus képviseltetve legyen. Ha azonban a meghívottakon kívül valaki el szeretne jönni, kérem, hogy részvételi szándékát legké­sőbbjúnius 9-igjelezze a Fórum In­tézetben a 031-590-2790-es tele­fonszámon, vagy a simon@fomminst.sk e-mail-cí- men. kező összetett szavak elválasztá­sa van feltüntetve: légy-ott, rend­őr, vér-eb, szak-értő. Mintegy el­lenpéldaként a szakajtó szónál is jelzik a szerzők az elválasztást. A szakajtó nem összetett szó, hi­szen az alapszava a szakajt ige, a mai szakít nyelvjárásias, illetve régies megfelelője. Ezért elvá­lasztása nem szak-ajtó, hanem sza-kaj-tó. Előfordul, hogy egy-egy szó mind összetettként, ill. igekötős- ként, mind pedig az elválasztás szempontjából egyszerűként ele­mezhető. A szótár ilyenkor az el­választás megjelölésével s a jelen­tés feltüntetésével fölhívja a fi­gyelmet erre a kettősségre. Példá­ul a valakit megint, azaz figyel­meztet szó elválasztása meg-int, az ’újra, ismét’ jelentésű megint határozószóé viszont me-gint. Az elmondottakból kiderül: ahhoz, hogy egy szót helyesen el tudjunk választani, mindenek­előtt egy egyszerű szótani elem­zést kell végrehajtanunk: el kell döntenünk, hogy az illető szó­készleti elem összetett-e avagy sem, mert ez utóbbi esetben az összetételi tagokat a szótagolás szabályaitól függetlenül az össze­tétel határán választjuk el. Lát­tuk, hogy annak eldöntése, össze­tett-e egy szó vagy egyszerű, rit­kán okoz gondot. Kivételt csak az idegen szavak képeznek. www.gramma.sk OTTHONUNK A NYELV A magyar szavak elválasztásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom