Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-07 / 130. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 7. RÖVIDEN Svájcban járt a pápa Bern. II. János Pál szom­baton kezdett kétnapos láto­gatást Svájcban. A pápának, aki 19 évvel ezelőtt járt utol­jára az alpesi országban, ez volt a 103. külföldi látogatá­sa, és nyolc hónap, azaz a szlovákiai látogatás óta az első. Svájcban - ahol a lakos­ság 44 százaléka katolikus, 36 százaléka pedig protes­táns - a közelmúltban 40 egyházi személyiség nyílt le­vélben foglalt állást II. János Pál lemondása mellett az egyházfő életkora miatt. A levél aláírói szerint a 84 esz­tendős, megromlott egészsé­gi állapotú pápának le kelle­ne mondania, ahogy világ­szerte lemondanak a püspö­kök 75. életévük betöltése­kor. Sajtóhírek szerint a sváj­ci katolikusok 75 százaléka egyetértett a levélben foglal­takkal. (MTI) Az egyházfő katolikus ifjú­sági találkozón vett részt Bernben (Reuters) Újabb brutális gyilkosság Belgrád. Újabb koszovói gyerekgyilkosság sokkolta a belgrádi és a koszovói szerb vezetőket, akik a brutális bűntényben álláspontjuk igazolását látják, miszerint a koszovói szerbek fennmara­dását csakis önigazgatásuk szavatolná. A bűntény szom­baton történt Gracanicában. Egy 17 éves tanuló, Dimitrij Popovic sorban állt hambur­gerért, amikor lefékezett mellettük egy Audi gépkocsi, géppisztolyos férfi szállt ki belőle, és lőni kezdett. A sor­ban állók azonnal lehasal­tak, de Dimitrij nem volt eléggé gyors, s ez életébe ke­rült. A békefenntartók és a koszovói rendőrök összehan­golt akcióval azonnal kézre került a két feltételezett tet­tes, egy 18 és egy 20 éves al­bán. Megtalálták náluk a gyilkos fegyvert is. Korábban is történtek ilyen brutális bűntények, a különbség az, hogy most szűrte azonnal el­fogták a feltételezett gyilko­sokat. (MTI) Terrorellenes szaúdi fatva Rijád. Szaúd-Arábia leg­főbb vallási méltósága, Abdel Aziz bin Abdullah al-Sejk fő- mufti fatvát (a hívőknek ajánlásul szolgáló állásfogla­lást) adott ki a szélsőségesek terrorakcióinak megelőzésé­re. A fatva felszólítja a lakos­ságot: azonnal tájékoztassa a hatóságokat minden olyan információról, amely szélső­ségesek eseüeges akcióival kapcsolatos. (MTI) Most először vett részt a normandiai partraszállás évfordulójának emlékünnepségén német kancellár és orosz elnök Párizs Amerikának hálás, nem Bushnak Elesett bajtársaira emlékező brit veterán (ÓTK/AP-felvétel) Párizs/Colleville-sur-Mer/ Arromanches. A partra­szállás (D-day) 60. évfor­dulóján tartott megemlé­kezések központi esemé­nye az az ünnepség volt, amelyet 15 országból érke­zett 22 állam- és kormány­fő - köztük Rudolf Schus­ter szlovák elnök - részvé­telével rendeztek délután a La Manche csatorna part­ján levő Arromanches-ban. ÖSSZEFOGLALÓ Jacques Chirac francia elnök a központi ünnepség egyedüli felszó­lalójaként olyan új világrendet szorgalmazott, amely a szabadsá­gon, egyenlőségen, a jog tiszteletén alapul. Most először vett részt a nor­mandiai partraszállásról tartott emlékünnepségen német kancel­lár, Gerhard Schröder, valamint orosz elnök, Vlagyimir Putyin sze­mélyében. Schröder a központi ün­nepség után részt vett a ranville-i temetőben megtartott megemléke­zésen, s koszorút helyezett el a má­sodik világháborúban meghalt né­met katonák emlékére is. Az ese­ménysorozat közös francia-német ünnepséggel zárult Caenban, ahol mind Chirac francia államfő, mind pedig Schröder német kancellár beszédet tartott. Egyébként Schröder helyénvalónak tartja, hogy részt vett a Hitler-ellenes koa­líciós csapatok 60 évvel ezelőtti partraszállásának alkalmából szer­vezett közös megemlékezésen. ,A szövetségesek győzelme nem Né­metország fölött, hanem Németor­szág érdekében aratott győzelem volt” - írta a Bild am Sonntagnak szombaton. A kancellár szerint a normandiai ünnepségekre szóló meghívással nagy megtiszteltetés érte Németországot. A németek emelt fővel emlékezhetnek 1944. június 6-ra. Olaszország, amely a második világháborúban Németország szö­vetségese volt, nem képviseltetette magáf az ünnepségen. Franco Frattini külügyminiszter azzal ma­gyarázta ezt, hogy Franciaország azokat az országokat hívta meg, amelyeknek voltak katonái Normandiában a partraszállás ide­jén. Az 1944 júniusában lezajlott normandiai csatában hatvanezer szövetséges és 75 ezer német kato­na esett el, továbbá húszezer civil vesztette életét. A központi ünnepség előtti ese­ménysorból kiemelkedett a közös francia-amerikai és francia-brit megemlékezés. „Franciaország so­hasem fogja elfelejteni, hogy mivel tartozik az amerikaiaknak és a töb­bi szövetségesnek, akik a második világháborúban felszabadították Európát a fasizmus alól” - hangsú­lyozta tegnap Jacques Chirac fran­cia elnök CoÜeville-sur-Merben Ge­orge Bush amerikai elnök és a nor­mandiai harcok veteránjai előtt. Colleville-sur-Mer katonai temető­jében mintegy tízezer amerikai ka­tona alussza örök álmát. Chirac minden francia nevében köszöne­tét mondott, és biztosította Bush el­nököt, hogy Franciaország népe baráti, testvéri érzelmeket táplál és nagy hálát érez az amerikaiak fránt. Bush utalva az Anglia elleni amerikai függetlenségi háborúban (XVIII. század vége) kapott francia segítségre, arra emlékeztetett vá­laszbeszédében, hogy Franciaor­szág volt az Egyesült Államok első barátja. Bayeux városában Jacques Chirac és II. Erzsébet angol király­nő együtt emlékezett meg a partra­szállás során elesett brit katonákról az ottani katonai temetőben. Tony Blair brit kormányfő is részt vett a megemlékezésen, és nemzedéke nevében köszönetét mondott a brit háborús veteránoknak. Az ese­ményre tegnap több ezer brit hábo­rús veterán hajózott át a csatornán. II. Erzsébet, aki egyben Kanada ál­lamfője is, Courseulles-sur-merben megemlékezett a normandiai har­cokban elesett ötezer kanadairól. Jean-Pierre Raffarin francia kor­mányfő és Aleksander Kwasniew­ski lengyel elnök is lerótta a hála és a tisztelet adóját a franciaországi Urville lengyel temetőjében. A lon­doni lengyel emigráns kormány több ezer fős lengyel alakulatot ho­zott létre a második világháború­ban. Lengyel haditengerészeti erők és légi kötelékek is részt vettek a normandiai partraszállásban. Putyin orosz elnök a hitleri Né­metország fölötti közös győzelem­hez való fontos hozzájárulásként méltatta a második front megnyi­tását. Tegnapi üzenetében háláját fejezte ki a Hitler-ellenes koalíció veteránjainak. Mindamellett maga Oroszország nem ünnepelte külö­nösebben a normandiai partra­szállás jubüeumát. „Mostanában sokan elfelejtik, hogy a másodüt vi­lágháború alapvető terhét a Szov­jetunió viselte” - írta az ünnepsé­gekhez időzítve a Krasznaja Zvezda, annyit ismerve el csupán, hogy a partraszállás a szövetsége­sek legnagyobb csatájává vált. A szovjet történészek fontos, de megkésett fejleményként értékel­ték a második front megnyitását, amely már nem volt döntő a náci Németország legyőzésében, és ez a felfogás él a mai Oroszországban is. Nyugaton viszont a D-dayt a második világháború szinte leg­fontosabb napjaként tartják szá­mon. (MTI, TASR) Nem történt politikai áttörés a párizsi tárgyalásokon Róma/Párizs. Az amerikai elnök mostani európai útjának elsősorban az volt a célja, hogy javítsa a meg­tépázott európai-amerikai viszonyt, római és párizsi tárgyalásainak is ez volt a fő értelmük. George Bush és SUvio Berlusconi olasz kormányfő szombaton délelőtt Rómában amerikai-európai együttműködést szorgalmazott az iraki stabilitás érdekében. Mindketten úgy vélték, már ezen a héten elfogadhatja új iraki határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa, továbbá közös amerikai-európai stratégiát szorgalmaztak az ira­ki demokrácia megteremtésére. Bush és Berlusconi is jelezte: katonai egységeik mindaddig Irakban ma­radnak - immár ^szuverén iraki kormány kérésére -, amíg meg nem szüárdítja hatalmát a demokratiku­san választott iraki vezetés. Bush szombaton délután étkezett Párizsba, s a koraesti órákban tárgyalt Jacques Chirac francia elnök­kel. A Párizs és Washington közeledési akaratát jelképező csúcstalálkozó után közös sajtóértekezletet tar­tottak. Chirac rendkívül ingatagnak nevezte az iraki helyzetet, amellyel kapcsolatban - mint mondta - or­szágaik között voltak nézetkülönbségek, de abban egyetértenek, hogy békére van szükség. Kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZ BT napokon belül elfogadja Irakkal kapcsolatos új határozatát. A francia elnök szerint Párizs és Washington egyetért abban, hogy a határozatnak teljes szuverenitást kell biztosítania az új iraki kormánynak, ugyanakkor nem dicsérte a szuverenitás június 30-i átadásáról kötött megállapo­dást. Mint mondta, a megállapodás további finomításra szorul, amely azonban hamar elvégezhető, (m, t) Szaddámot is kivégezhetnék - újabb foglyokat engedtek szabadon - megöltek két lengyelt - összeült a BT Irakban visszaállítják a halálbüntetést Kiszorítják Funart? Választások Romániában ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad./New York/Varsó/ Washington. Irak visszaállítja a halálbüntetést a június 30-i hata­lomátadás után. Ezt tegnap közöl­te az új átmeneti kormány igazság­ügy-minisztere, jelezve, hogy a büntetésnem sújthatja a volt diktá­tort, Szaddám Huszeint is. Málek Dohán al-Haszan az AFP-nek kifej­tette: a halálos ítéletet Irakban csak felfüggesztették, de a szuve­renitás iraki kézbevétele után sem­mi nem kényszeríti őket e felfüg­gesztés fenntartására. „Egészen konkrét esetekre kívánjuk visszaál­lítani” - mondta a miniszter. Hosjar Zebari iraki külügymi­niszter New Yorkban egy sajtónyi­latkozatában úgy vélte, Szaddám Húszéin és bűntársai bírósági tár­gyalásának gyors lebonyolítása sokakat elrettentene azoktól a ter­rorcselekményektől, amelyek je­lenleg sokkhatás alatt tartják Irakot. Azonban hozzáfűzte, hogy a bűnvádi felelősségre vonás fo­lyamatának mielőbbi elindítása egyelőre az amerikaiak ellenkezé­sébe ütközik. Foglyok újabb csoportját, mint­egy 320 főt engedtek szabadon tegnap az Irakot megszállva tartó erők a Bagdad nyugati külvárosá­ban fekvő, hírhedt Abu Graib bör­tönből - közölték amerikai kato­nai forrásból. Az őrizeteseket bu­szokon Irak szunnita többségű te­rületének két településére, Tikrít- be és Ramádiba szállították. Két lengyel állampolgárt öltek meg az iraki fővárosban - jelen­tette be tegnap a lengyel külügy­minisztérium. A két lengyel egy amerikai biztonsági cég polgári alkalmazottjaként dolgozott Irak­ban, s egy lövöldözésben vesztet­te életét. Egy harmadik lengyel ál­lampolgár megsebesült. Egy tegnap délutáni összesítés szerint közel húsz iraki vesztette életét a hét végén lezajlott har­cokban. Tegnap hajnalban támadás ért egy iraki rendőrőrsöt Bagdadtól nem messze: csak ebben az akcióban 13 ember halt meg, tíz megsebe­sült. A főváros síiták lakta negye­dében, Szadrvárosban öt iraki ci- vü halt meg, 19 megsérült. Ijád Allávi, az új iraki kormányfő a többnemzetiségű erők maradása mellett foglalt állást. ,Addig kell Irakban maradniuk, amíg az or­szág képessé nem válik arra, hogy egyedül kezelje a biztonsági ügye­ket” - mondta és közvetett formá­ban egy évben szabta meg ennek legrövidebb időtartamát. Szerinte egy év múltán újra kell tárgyalni a dolgokat az ENSZ Biztonsági Ta­nácsával, „de a tekintetben hajtha­tatlanok vagyunk, hogy a több­nemzetiségű erőket az irakiakkal együttműködésben alkalmazni kell hazánk biztonságának szava­tolására ellenségeinkkel szem­ben”. Ami a szuverenitás június 30-án esedékes átadása utáni idő­szakot illeti, Allávi a „teljes és rész­letekbe menő együttműködés” for­muláját tartja megfelelőnek a koa­Az új iraki kormányfő marasztalta a többnem­zetiségű erőket. líciós és az iraki erők viszonyára, s nem hajlandó iraki vétójogról be­szélni. Az együttműködés az ő megfogalmazása szerint azokra az esetekre vonatkozik, amikor a koa­líció csapatai támadó vagy védeke­ző pozícióban vannak. Colin Powell amerikai külügy­miniszter tegnap megerősítette: az ENSZ BT Irakra vonatkozó új határozata az amerikai vezetésű többnemzetiségű erők jövő év vé­ge előtti távozását írja majd elő. Powell szerint a határozat végle­ges szövege - amelyet várhatóan az elkövetkező néhány napban fo­gadnak el - ki fogja mondani, hogy a koalíció megbízatása való­színűleg akkor ér véget, amikor - 2005 végére - befejeződik az al­kotmány elfogadását és a szabad választások megtartását lehetővé tevő politikai folyamat. A határo­zat, amelynek (harmadszor) mó­dosított szövegét napok óta körö­zik az ENSZ székházában, szente­síti a teljes szuverenitás június 30- ai átadását Iraknak és elismeri va­lamilyen nemzetközi jelenlét fenntartásának szükséges voltát a biztonság szavatolására „a szuve­rén iraki kormány kérése alapján” - tájékoztatott az amerikai diplo­mácia első embere. Ezzel függ össze, hogy helyi idő szerint tegnap délutánra összehív­ták a ENSZ BT-t az iraki ügyek megtárgyalására. Az ülés lapzár­tánkig nem ért véget. Diplomáciai értesülések szerint a testület 15 tagja konzultatív jellegű tanácsko­zásán megvizsgálja az átmeneti iraki kormányzat vezetőinek és az Irakban szolgálatot teljesítő ameri­kai haderő parancsnokainak a le­veleit. Újabb vitát folytatnak a té­makörrel foglalkozó amerikai-brit (a Powell által említett) határozat- tervezetről is. (MTI, t, o) Bukarest. Helyhatósági válasz­tásokat tartottak Romániában. A közel 18 millió szavazásra jogosult állampolgár két fordulóban, azaz tegnap és két hét múlva választja meg azokat a képviselőket, akik a községi, városi és megyei szintű helyhatóságokban felelnek majd a helyi ügyekért. Összesen 400 ezer jelölt közül kell önkormányzati képviselőket és polgármestereket választani. Az RMDSZ 318 polgár- mester-, 7600 helyi és megyei ön- kormányzati képviselőjelöltet indí­tott. A magyarság számára különö­sen nagy a tétje a nagyváradi, a ko­lozsvári, a marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi választásoknak. Az RMDSZ-nek jelenleg 146 telepü­lésvezetője van, számukat most tíz százalékkal szeretné növelni. Rendkívül nagy figyelem irányul Kolozsvárra, itt az RMDSZ vissza­vonta jelöltjét, és a kormánypárti loan Rust (jelenlegi belügyminisz­tert) támogatja. Abban a remény­ben, hogy a szélsőségesen naciona­lista Gheorghe Funar jelenlegi pol­gármestert végre sikerül kiszorítani posztjáról. Tegnap délután 5-ig a választók egyharmada adta le vok- sát. Komolyabb rendellenességet Marosvásárhelyen tapasztaltak, 700 szavazócédulán nem volt ér­vényesítő pecsét. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom