Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-01 / 125. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 1. 12 KiTENKINTŐ - HIRDETÉS Ajánlatos jobban összpontosítani a regionális területfejlesztésre, a Pozsony és az osztrák főváros földrajzi közelségéből adódó lehetőségek kihasználására Bécsben már teljesen ismeretlen a lakásgond A Haas-ház szemben a Stephansdommal: mára megszerették (Képarchívum) Az építészeti örökség tisz­telete nem jelentheti, hogy Bécs megreked a közép­korban, vagy akár a múlt század fordulóján - mond­ja dr. Arnold Klotz, az oszt­rák főváros építészeti igaz­gatóságának vezetője. SZÁSZI JÚLIA Amikor Bécs főépítészét keres­tem, önhöz irányítottak. Ám az ön névjegyén ez a titulus nem szerepel. Beosztásom nagyjából megfelel a budapesti vagy a pozsonyi főépí­tészének, ha az elnevezés eltéf is ettől. Bécs város építészeti igazga­tóságát vezetem, ami négy, külön­böző feladatú tervezési főosztály munkájának irányításával és koor­dinálásával jár. Milyen szerepük van Bécs fejlődésében? Az első (MA 18-ként ismert) részleg feladata az általános fej­lesztési terv kidolgozása. Itt dől el, a város mely területein lehet és kell építeni, hol marad a zöldfelü­let, milyen koncepció szerint ala­kítjuk a közlekedést, a földalatti fejlesztését. Ilyen nagy általános koncepciót tízévenként dolgozunk ki, a következő éppen most esedé­kes. Ebben új szempontok érvé­nyesülnek: az Európai Unió bőví­tése kihat Bécsre, közép-európai központ szerepünk fontosabb és nehezebben megvalósítható cél. Másrészt a már konkrétan műkö­dő Bécs-Pozsony-Győr régió is befolyásolja fejlesztési terveinket, no meg az, hogy Bécs gazdasági telephely jellegét erősítenünk kell. A korábbi fejlesztési tervek szem­pontjai egészen mások voltak: 1984-ben a felújítások, a város- központ állagmegóvása s a fővá­ros vonzerejének növelése volt az elsődleges cél - ekkor ugyanis ala­posan csökkent Bécs állandó la­kossága. 1994-ben már a bővítés volt a feladat, a városperem minél célszerűbb beépítése, közelebb hozatala a központhoz. Nyolcva­nötezer lakás épült, köztük sok ju­tott szociális szempontból rászo­rultaknak, és ma elmondhatjuk: Bécsben nincs lakásgond. Most itt az új kihívás: élni a ldbővült Euró­pa nyújtotta esélyekkel, s elháríta­ni az esetleges hátrányokat. Az előző tízéves terv teljes egé­szében megvalósult? Igen, ez lényegében elmondha­tó. Ezt az általános és igen nagy vonalakban kidolgozott tervet a két másik alosztályon töltik meg tarta­lommal, ott dolgozzák ki a részle­tes rendezési terveket, eldöntve, la­kást vagy irodát, esetleg kereske­delmi központot érdemes-e az érintett helyen építeni. A beépítési terv már azt is meghatározza, hogy az adott épület milyen magas lehet. A harmadik alosztály dolga a jogi feltételek megteremtése. Az érin­tett kerület lakói 4-6 héten át véle­ményezhetik a tervet, azután ötle­teiket, kifogásaikat munkatársaink értékelik, ha lehet, beépítik. A vég­ső tervet a fővárosi önkormányzat hagyja jóvá megfelelő előzetes egyeztetés után, amely lehetőséget ad a használható ötletek felhaszná­lására. A negyedik alosztály a vá­rosképpel, az építészeti szempon­tokkal, az építési engedélyek ki­adásával foglalkozik. A legfonto­sabb szempont a bontási tilalom, amely az úgynevezett védett öve­zetben alapszabály. De ugyanígy a magas házak építése is a kényes té­mák közé tartozik. Hogyan osztják meg a felada­tot a műemlékvédelmi hatóság­gal? A műemlékvédelem országos hatáskör, és egy-egy épületre szól, mi az összképet tekintjük. Emellett szövevényes rendeletek szabják meg, mikor melyik hatóság az ille­tékes. A műemlékek listája is egyre bővül, felújításuk, karbantartásuk, esetleges átalakításuk a műemlék- védelem dolga, ámbár a hatáskö­rök gyakran erősen egybeesnek. Manapság a legnagyobb vitát az Albertina új bejárati tető- szerkezete váltja ki. Sokan vélik úgy, hogy a nemrég felújított klasszicista palota furcsa, ugró­deszkához hasonlatos bejárati teteje, a Soravia Wing rontja nemcsak a palota, hanem az egész belvárosi rész látképét is. Erre nem vonatkozott a műem­lékvédelmi előírás? A bejárati rész, a mozgólépcső és a lift vadonatúj építkezésnek minő­sült, s a mi hatáskörünkbe tarto­zott. Emellett a tervről nemzetközi zsűri döntött szabályos pályázati eljárásban. A neves építészek Hans Hollein tervét választották, s ezt mi tiszteletben tartjuk. Tény, hogy az eredeti terv a végül nagy késéssel átadott építménytől eltért, kecse­sebb volt, mert más anyagból ter­vezték. Az igen bonyolult előállítás folyamatában derült ki, hogy az eredeti elképzelés csak más anyag­ból valósítható meg, s ettől teste­sebb a tető. Az engedélyezett terv­nek azonban megfelel. Szóval nem képzelhető el, hogy lebontatják? Nem, szó sincs erről. Bármennyi­re szép is Bécs történelmi város­magja, nem építkezhetünk úgy, mint ahogyan azt évszázadokkal ezelőtt tették, haladni kell a korral, fejlődni. Tucatjával van példa arra, hogy a bécsiek valósággal fellázad­tak egy-egy terv ellen, majd később megszerették, és ma már büszkék rá. Ilyen a Haas-ház a Stephans­dommal szemben: valóságos isten- káromlásnak tartották a csupa üveg modern épületet. Aztán felfe­dezték, milyen egyedülálló látvány, ahogy a templom tükröződik a mo­dern ház ablakában, s az épület már egyáltalán nem kelt ellenérzé­seket, belesimult a tér képébe. A belvárosban mégis akadt olyan építkezés, amelyet a ható­ságok leállítottak. Az Ambassa­dor szállodát, a Neuer Markt egyik épületét a tulajdonos tetőtér-beépítéssel akarta „meg­fejelni” - csakúgy, mint ahogyan az igen sok belvárosi ház eseté­ben ma olyan nagy divat. A ható­ság leállította az építkezést. Az engedélyhez és a belvárosi magassághatárhoz képest 82 cen­timéterrel lett volna magasabb ez az emeletráépítés. A kivitelező az­zal érvelt ugyan, Hogy várakozá­son felüli problémát okozott a gé­pészeti megoldás, az ilyen magas­ságtúllépést azonban semmikép­pen, sem engedhettük meg. Az építkezést leállítottuk, a terveket átdolgozták, s most már nincs akadálya, hogy a szálloda újabb szobákkal egészüljön ki. Ugyanezt tervezi a patinás Sa­cher Szálloda. Máris nagy a fel­hördülés, szabad-e átalakítani ezt a történelmi épületet. És so­kan kifogásolják az Albertinával átellenben, a Hofburg melletti fura, üvegkalitka formájú ráépí­tést is. A Hotel Sacher nem műemlék, ha az építési szabálynak megfelelő a terv, nem lesz akadálya. Ami pe­dig a másik említett építkezést ille­ti, a terv - még ha a látvány nem szokványos is - megfelel az előírá­soknak, az üvegtető, amely alatt lu­xuslakások lesznek, nem maga­sabb a megengedettnél - nincs te­hát ok az engedélyt megtagadni csak azért, mert merészebb a meg­szokottnál, s nem mindenkinek tet­szik. A Duna-csatoma túlsó oldalán egymás után nőnek ki a földből a toronyházak, a maga idején, húsz évvel ezelőtt a lakosság ál­tal ugyancsak elutasított Kong­resszusi Központ környékén felhőkarcoló-város kezd kiala­kulni. Ez is vita tárgya? Ezekre a toronyházakra szintén vonatkozik magasságkorlátozás. És a már említett elv, miszerint Bécsnek fejlődnie kell. Az épüle­tek egyébként kicsit sem zavarják a város képét, korszerűek, és megfelelnek a célnak: legtöbbjük irodaház, ám van, ahol lakásokat is kialakítottak. Nem mindegyik terv vált azon­ban valóra. A Wien Mitte, a har­madik kerület érzékeny közleke­dési csomópontja, a repülőtéri járatok, vasút és metró találko­zási pontja, amit maga a polgár- mester nevezett szégyenfoltnak. Mégis, az UNESCO közbenjárá­sára kénytelenek voltak elvetni az ottani felhőkarcolótervet. Való igaz, tizenkét évvel ezelőtt kezdődött el a tervezés, nem volt egyszerű. Megfelelő beruházók be­vonásával alakult ki végre az össze­sen négy toronyépületet és az új pá­lyaudvar-épületet magában foglaló terv. Az UNESCO a Bécs belvárosá­nak megítélt világörökség része cím visszavonását helyezte kilátás­ba, ha a 90 méternél is magasabb tornyok megépülnek. Azzal érvelt, hogy a tornyok zavarják azt a bel­városi látképet, amelyet Canaletto olasz festő 1760-ban a Belvedere magaslatáról megfestett, s amely etalonnak tekinthető. A tornyokból a tervezők valamennyit levettek, ez azonban kevésnek bizonyult. Ez azért inkább vesztett csata, hiszen most újabb évekre kitoló­dik a megoldás. Ahogy vesszük. Az eredeti terv nem tűnt gazdaságosnak, sőt kivi­telezhetőnek, különösen az átala- kítgatások után. A már elkészült új terv lényegesen jobb befektetésnek látszik, szóval nem minden az időtényező, különösen nem ilyen fontos beruházásnál. Ha a most körvonalazódó új terv megvalósul, akkor a csatát megnyerhetjük. Ebben az esetben nem a lakos­ság döntött. Volt már olyan, hogy a bécsiek kifogásai miatt meghi­úsult valamilyen terv? A múzeumi negyed ugyancsak évtizedes huzavona és hatalmas vi­ták közepette épült fel. Eredetileg szerepelt a tervekben egy úgyneve­zett Olvasótorony, valamiféle iro­dalmi központ, amely messze az egész együttes fölé emelkedett vol­na. A lakossági tiltakozás nyomán a tervet elhagytuk - igaz, még min­dig megvan a lehetőség utólagos pótlására. Másrészt ez sem volt va­lami gazdaságos ötlet. Említette, hogy az Európai Unió bővítése kihat a távlati ter­vekre. Mennyiben? Már a határnyitásnak is meg­volt a maga hatása. A kilencvenes évek elejétől együttműködési szerződések kötnek a szomszé­dos országok fővárosaihoz, s át­adjuk tapasztalatainkat, például az építészetre, városfejlesztésre vonatkozó közösségi jogok és al­kalmazásuk tekintetében. Ezen túlmenően azonban ajánlatos jobban összpontosítani a regio­nális területfejlesztésre, a Po­zsony és Bécs földrajzi közelsé­géből adódó lehetőségek kihasz­nálására vagy az ősszel létrejött Bécs-Pozsony-Győr transznacio­nális régió esélyeinek figyelem- bevételére. A közös projekteknek, közlekedési, kulturális kezdemé-. nyezéseknek nagyobb lehet az esélyük: Brüsszel kedveli az ilyen megoldásokat. Bécs, 2004. május www.quelle.sk 02-5556 3006 A QUELLE-vel élvezem a nyarat 20% Árkedvezmény minden ruházati cikkre Az akció erre a hétre érvényes! Az ajánlat 2004. VI. 1-jétol 6-ái; érvényes a Jar/Leto 2004 fó'katalógus és a Trendy leta 2004 katalógus ruházati cikkeire, amíg a készlet tart UP 1708

Next

/
Oldalképek
Tartalom