Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-03 / 101. szám, hétfő
ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 3. 8 Magyar glóbusz - hirdetés Szabadkán már más súlya van ennek a táblának Beszélünk magyarul Az utóbbi években a jobb megélhetés reményében sok orvos települt át Kárpátaljáról Magyarországra Hol van jobb dolga az orvosnak? Ungvár még vonzó lehet a friss diplomások szemében, az eldugott hegyvidéki településekre azonban már nem szívesen mennek (Képarchívum) MAGYAR SZÓ Jóleső érzés látni a biztató hivatalos feliratot, hogy: beszélünk magyarul (is)! Jóleső érzés látni ezt valamelyik világvárosban, sőt talán még Belgrádban vagy Újvidéken is. Szabadkán azonban már egészen más súlya van ennek a táblának, hiszen valamikor, néhány évtizeddel ezelőtt nem volt szükség az ilyen feliratokra, mert a hivatalokban, a kereskedésekben, úgyszólván mindenki beszélt magyarul és szerbül is. Sőt, a háború előtt a kereskedők többsége még németül is tudott. Ma sajnos Szabadkán táblával kell közölni a rászorulókkal, hogy nyugodtan hozzájuk fordulhat, mert beszélnek magyarul. Egy kétnyelvű környezetben ugyanis ez nem kiírandó dicsekvés, hanem természetes dolog - kellene hogy legyen. Mármint, hogy Szabadkán beszélnek magyarul az üzletekben, a pénzváltókban, turistairodákban. Furcsa egy kissé, hogy erre mifelénk éppen azt a nyelvet nem akarják, vagy nem tanulják meg szívesen, amelyre legnagyobb szükség van a mindennapi életben. Ennek viszont tudatában vannak a kínai kereskedők a szegedi piacon, ahol magyar és szerb nyelven is kiszolgálják a vevőket. És az egészen természetesnek tűnik, hogy a kínai megtanult szerbül és magyarul is. Szabadkán viszont ezt ki kell írni, természetesen nem dicsekvésként. Egy társaságban hallottam, amint egy belgrádi polgártárs csodálkozva vallotta be: nem is tudta, hogy Szeged környékén ilyen sok szerb él, hiszen majdnem mindenhol tudott anyanyelvén értekezni. Az úgy látszik, nem tűnt fel neki, hogy némely szerbül beszélőnek ferde szemük volt, arcuk bőrének színe pedig sárgás. Kétségkívül jóleső érzés, ha az ember saját nyelvén tájékozódhat, még akkor is, ha a nyelv nem tökéletes, de érthető. A fiatal nemzedék ezt bizonyára már megoldja az angol nyelvvel, az azonban mégis furcsa lenne, ha a szegediek és a szabadkaiak angol nyelven értekeznének egymással, vagy a beszélünk magyarul feliratokra kellene támaszkodniuk. Még mindig emlékszem, amikor egyszer Svájcban egy címet kerestem. Nagyon régen volt, mert autóval mentem és vízum nélkül. Bázelban kerestem a címet és éreztem, hogy az utca közelében vagyok, de biztos ami biztos, megkérdeztem egy munkást, aki a közelben a villamossíneken dolgozott. Természetesen németül kérdeztem és ő is németül igyekezett megmagyarázni, majd szerbül odaszólt kollégájának, hogy mondja már ő, mert jobban tud németül. Mondani sem kell, hogy mennyire megörültünk, hogy végre szerbül nagyszerűen megértettük egymást. Épp ezért, először is minden elismerésem a szegedi, kínai kereskedőké, akik a magyar mellett a szerbet is megtanulták, noha nem lett volna kötelező, (n-dor) Hát persze, hogy külföldön. Tisztességes fizetést kap, korszerű diagnosztikai berendezések állnak a rendelkezésére és megbecsülik. Ezzel szemben nálunk a fizetés kicsi, a beteg alapos kivizsgálásának nemcsak a modern gépek hiánya lehet az oka, hanem akár az is, hogy a vérképelemzés elvégzéséhez szükséges vegyszerek valamelyikére nincs pénz... KÁRPÁTI IGAZ SZÓ S ha Ungvár, Munkács és az alföldi járások kórházai még többé- kevésbé vonzók a friss diplomások szemében, az eldugott hegyvidéki településekre bizony már nem szívesen mennek. Az utóbbi években a jobb megélhetés reményében igencsak sok orvos települt át Magyarországra. Ennek ellenére Kárpátalján nincs hiány belőlük, mert az utánpótlás nevelése folyamatos. Az egyetem orvosi karára évente 200 fiatal nyer felvételt, akik közül százan állami költségen tanulnak. Ők kötelesek három évig ott dolgozni, ahová a diploma megszerzése után a kinevezést kapták, hacsak valamilyen okból kifolyólag nem kedvezményezettek. Mert akkor választhatnak a felkínált állások között. Ha viszont nincsenek előjogaik, s a felajánlott munkát mégis visszautasítják, akkor vissza kell fizetniük azt a pénzt, amit a taníttatásukra költöttek. Ilyen esetre azonban nem emlékeznek a megyei egészségügyi főosztályon. Az orvosi ellátottság tehát megfelelő a megyében - mintegy négy és fél ezer diplomás gyógyítja a betegeket -, problémát inkább az jelent, hogy bizonyos szakorvosokból nincs elegendő. A nagyszőlősi és a beregszászi járásban például pszichiáterekből, pszichoterapeutákból van hiány, míg a mizshirjai és az ilosvai járásban családorvosokra, a volóci- ban fogorvosra és gyermekgyógyászra, a técsőiben bel- és tüdőgyógyászra lenne szükség.- Mivel az Ungvári Nemzeti Egyetem orvosi karán korántsem minden szakágban folyik képzés, bizonyos specialistákra, a többi között fogorvosokra, kórboncnokokra, bakteriológusokra és még sorolhatnám, az ország más felsőoktatási intézményeibe nyújtunk be igénylést - mondja Volo- dimir Brics, a megyei egészség- ügyi főosztály helyettes vezetője. - Hogy milyen szakorvosból hány kell, azt júniusban közöljük a minisztériummal. Évente 45-50 friss diplomást irányítanak a megyébe. Ezeknek a fiataloknak a túlnyomó többsége azonban nem idegen, ők a mi gyerekeink: innen mentek el szakmát tanulni Lvovbe, Kijevbe, Dnyepro- petrovszkba és az ország más városaiba és ide térnek vissza. Hogy a kötelezően letöltendő három év elteltével is itt marad- nak-e, az elsősorban attól függ, hogy megtalálják-e számításukat: biztosítottnak látják-e szülőföldjükön megélhetésüket és szakmai fejlődésüket. Persze, ha úgy döntenek, hogy inkább külföldön próbálják megalapozni jövőjüket, probléma- mentes életre akkor Sem számíthatnak. Hiszen például akik az utóbbi években Magyarországra települtek át, a diploma honosításáig igencsak hosszú utat kellett bejárniuk. Mert orvosként azonnal nem áll módjukban elhelyezkedni. Amíg a szükséges vizsgákat le nem teszik, csak középfokú egészségügyi dolgozóként tevékenykedhetnek. Más kérdés, hogy így is többet keresnek, mint itthon maradt kollégáik. A nagyszalontai helytörténészek szerint az eredetihez hasonló parasztházat kellene helyreállítani Arany János szülőházának helyén jelenleg egy lepusztult épület található (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Vita Arany szülőházáról Duna TV Vihar dúl az erdélyi Nagyszalontán Arany János szülőházának felújítása körül. Egyes vélemények szerint egy egészen modern, jelképes épületet kellene létrehozni, mások viszont úgy gondolják, a nagy magyar költő szülőházát eredeti formájában kellene visszaállítani. Arany János szülőházának helyén jelenleg egy lepusztult, dü- ledező épület található, amelyben egy hátrányos helyzetű család lakik. Az ingatlan tavaly került vissza a helyi Arany János Művelődési Egyesület tulajdonába. A szervezet egy úgynevezett többfunkciós házat terveztetett a portára. Ezzel a tervvel szemben igen sokan - közöttük helytörténészek és nagyszalontai Arany-kutatók is - úgy vélekednek, hogy az eredeti szülőházhoz hasonló, szalmatetős parasztházat kellene helyreállítani. A terveket elbíráló bizottság mindkét elképzelésen módosításokat javasol. Hogyan változhat meg a megyék kapcsolata? Új lap a hármas határon KÁRPÁTINFO Hármashatár címmel 16 oldalas magyar nyelvű újság jelent meg szerdán az egymással szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyében, valamint az ukrajnai Kárpátalján - tájékoztatott Marik Sándor, a lap nyíregyházi főszerkesztője. A 80 ezer példányban nyomtatott újságot ingyen kapták meg a Nyíregyházán kiadott Kelet-Magyarország, a Szatmárnémetiben készített Szatmári Friss Újság, illetve az Ungváron nyomtatott Kárpáti Igaz Szó előfizetői - közölte az újságíró. Elmondta: a lap a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés támogatásával jelent meg Magyar- ország európai uniós csatlakozása alkalmából. A cikkek harmada ennek megfelelően az EU-tagság- gal foglalkozik, külön kitérve arra, hogyan változhat a közös határ mentén fekvő megyék gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolata a jövőben. A Hármashatár kéthavonta jelenik meg a 3 ország területén, és olvasható lesz az interneten is. vágja ki 1000 koronás / / sze vényé' látogasson el hozzánk, és válasszon » egyedül az Orange kínál ennyi kedvezményt: ■ az akciós telefonok árából akár 1000 Sk engedményt is kaphat a szelvény felmutatása után ■ az MIVIS szolgáltatás 2 hónapig ingyenes ■ az MMS-ek és SMS-ek 2 hónapig féláron* ■ belépési díj csak 99 Sk 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 11*1644
