Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-31 / 124. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 31. SZÍNHÁZ KASSA ■■■■■■■■■■■ THÁLIA SZÍNHÁZ: Cirkuszi álom (vendégjáték Harkácson) 10.30 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■^ JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár (vendégjáték Losoncon) 19 MOZI POZSONY * HVIEZDA: Van Heising (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOST: A visszatérés (orosz) 16, 18, 20 TATRA: Trója (amerikai) 17.30 21 gramm (amerikai) 20.30 AUPARK - PALACE: Holnapután (amerikai) 14,15,15.30,16.30,17.30,18,19, 20, 20.50, 21.40 Pán Péter (amerikai) 14.30, 16.50 Bolero (cseh) 19.20, 22 Trója (amerikai) 14.40, 16, 17, 18.30, Í9.30, 20.30 Mackótestvér (amerikai) 14.40 21 gramm (amerikai) 17.10, 19.40 A titkos ablak (amerikai) 21.50 Van Heising (amerikai) 14.50, 17.50, 21 Minden végzet nehéz (amerikai) 15.40, 18.20, 21.10 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 14.10,19.10, 21.30 A passió (amerikai-olasz) 16.40 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai) 15.20 Halálos kitérő (amerikai) 18.40, 21.20 PÓLUS - METROPOLIS: Holnapután (amerikai) 14,15,16.15,17.15,17.45,18.30,19.30,20,20.50,21.45 Trója (amerikai) 13.15,14.40,16.20,17.40,19.20, 20.45 Van Heising (amerikai) 15.30,18, 20.30 Minden végzet nehéz (amerikai) 15.15, 18.10 Bolero (cseh) 13.50, 21 A passió (amerikai-olasz) 16.05, 18.25 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 15.20 Maradok! (francia) 13.20 Halálos kitérő (amerikai) 13.30, 21.15 W1PIIBHHÍIWMBBI KASSA '■■■■ TATRA: 21 gramm (amerikai) 17, 19.30 CAPITOL: Trója (amerikai) 17, 19.30 ÚSMEV: Holnapután (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Merülés a félelembe (amerikai) 17.15,19.15 ■■■■■■■Hl DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Vas (amerikai) 21 ÉRSEKÚJVÁR - MI- ER: Országúton (olasz) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bolero (cseh) 16.30,19 ■HMHHHHHK győr 1MHHHMHMNI PLAZA: Életeken át (amerikai-kanadai) 14.45, 20 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 13.15,20.15 Gothika (amerikai) 16,18 Holnapután .(amerikai) 13, 13.45, 15.15, 16.15, 17.45, 18.45, 20.15 Kill Bill 2 (amerikai) 16.45,19.30 A passió (amerikai-olasz) 15.15,17.45 A rém (amerikai) 14.45,17.15,19.45 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai) 13, 15 Trója (amerikai) 14, 15.45, 17.15, 19, 20.30 Van Heising (amerikai) 14.15, 17, 19.45 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15,20.15 Az Irodalmi Szemle májusi számának tartalmából Jövőnk: Európa LAPISMERTETŐ Az európai uniós csatlakozás alkalmából ankétot közöl a folyóirat az elvárásokról, fenntartásokról, globalizációs félelmekről meg a vadkapitalizmus és a „szabad verseny”, esetenként a szabadrablás, illetve egy jobb, igazabb és emberibb világ elérésének várható kilátásairól. Irodalmi és politikai életünk kimagasló személyiségei fejtik ki véleményüket a kérdésekkel, aggodalmakkal kapcsolatban. Pomo- gáts Béla szerint az „újragyarmato- sítás” veszedelme nem fenyeget bennünket. Görömbei András szerint a magyarságot „rossz állapotában érte” a csatlakozás, minthogy „fizikai állapotában elöregedett, életakarata megtört, szellemi és erkölcsi tekintetben saját hagyományaihoz méltadanul alacsony színvonalra süllyedt”. Lovász Attila szerint „az új időszámítás már régen elkezdődött”, Grendel Lajos szerint „az integráció éppenséggel a föltétele nemzeti megmaradásunknak”. Gál Sándor úgy véli, „mivel az amerikai »bizniszterror« mára betemetett minden klasszikus európai értéket - minden üzletté degradálódott”. Duba Gyula azt reméli, hogy a „háborúmentes” Európa eszménye, „amelyet az egyesülés révén el kellene érni, talán nem illúzió”. Alabán Ferenc azt vallja, „a magyarság évezredes európai történelme azt érezteti, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a nemzeti megmaradás számára nem e küzdelem elejét, hanem ... folytatását igényli”. Csáky Pál szerint „minőségileg más Európa van kialakulóban ... s Európa még nagyon sokáig sok- nemzetiségű, többkultúrájú marad”. Öt (húsbavágó!) kérdésre válaszolnak az ankét részvevői, izgalmasan, érdekesen, érdemes rájuk odafigyelni! Nem kevésbé izgalmas és érdekes Duray Miklós írása, aki arra a kérdésre keresi a választ: Leveszi-e vállunkról Trianon nyomasztó terhét az Európai Unió? Fonod Zoltán írása (Mi tette Európát Európává? címmel) az európai eszme útját próbálja bejárni, a magyar történelem szemszögéből is. A szépirodalmi rovatban Z. Németh István és Leck Gábor verseit, Szalay Zoltán és Százdi Sztakó Zsolt novelláját, illetve regényrészletét olvashatjuk. Duba Gyula Mint vagyunk, ha nem vagyunk?! című esszéje az irodalomtörténet-írás kérdéseit feszegeti, Németh Zoltán kritikája pedig Tóth Krisztina verseiről íródott. Közli a lap Popély Gyula A magyar tanügy kálváriája című tanulmányának befejező részét, a Tallózó rovat pedig Csoóri Sándor Elveszett utak című esszékötetét mutatja be, mely akár „énregényként” is olvasható, (dz) íróink munkásságát nem ismerik a kurátorok, mert ritkán publikálnak magyarországi lapokban Negyvennégyből négy díjazott (Somogyi Tibor felvétele) Határon túli magyar szépírói ösztöndíjpályázat ez évben került kiírásra először. Hodossy Gyulával, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnökével beszélgetünk, aki tagja volt a négy - Székely Jánosról, Gion Nándorról, Schöpflin Aladárról, illetve Benedek Elekről elnevezett - ösztöndíjra kiírt pályázat kuratóriumának. HIZSNYAI ZOLTÁN Kitől származik ezeknek az új ösztöndíjaknak az ötlete? Nemrég alakult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának égisze alatt az Irodalmi Kerékasztal, melynek munkájában a Szlovákiai Magyar írók Társasága is részt vesz. Az Erdélyi Magyar írók Ligájával közösen itt vetettük fel a gondolatot, amely szerencsés módon találkozott Hiller miniszter úr szándékával, és a költségvetési megszorítások ellenére már idén is sikerült tizennyolc ösztöndíjat kiírni. Mikor alakult az Irodalmi Kerékasztal, mi a célja és kik a tagjai? A magyar kultúrában valószínűleg az irodalomnak van a legnagyobb súlya, a művésztársadalmon belül mégis az írók élet- színvonala a legalacsonyabb. Ha ez igaz - márpedig a különböző írói csoportosulások érdekvédelmét ellátó szervezetek szerint így igaz -, akkor nyilvánvalóan a kulturális tárcának is hatékonyabban kell beavatkoznia. Az írószervezetek küldötteinek részvételével létrehozott Irodalmi Kerekasztal célja ennek a munkának a segítése: új tervezetek kidolgozása és az irodalomra szánt állami pénzek elosztásának felügyelete. A magyarországi írószervezetek eddig is kaptak ugyan anyagi támogatást, ennek összege azonban meglehetősen alacsony volt, ráadásul most már az új egyesületek és a kisebbségi magyar írótársaságok is szeretnének dotációban részesülni. A testület tavaly alakult, idén azonban a Magyar írószövetségben zajló viharok miatt igencsak nehézkessé vált a működése. Mindmáig nem született arra vonatkozó végleges megegyezés, hogy mely írószervezetek kapjanak meghívást, s hogy melyik milyen nyomatékkai legyen jelen az irodalmi díjak és az ösztöndíjak kuratóriumaiban, az egyes íróegyesületek taglétszáma között ugyanis hatalmas különbségek vannak. (Lapzártakor érkezett a hír, hogy az Irodalmi Kerekasztal az áthidalhatatlan nézetkülönbségek miatt úgy döntött, hogy megszünteti tevékenységét - a szerk.) Most miként történt a döntés az ösztöndíjak odaítéléséről? A döntést egy tizenhárom tagú kuratórium hozta meg, amelynek Ilia Mihály volt az elnöke. Kikből állt ez a kuratórium? A kuratórium tagjait az Irodalmi Kerekasztal résztvevői közül - egyelőre a miniszter által - kiválasztott írószervezetek delegálták. Tizenegy magyarországi írótársaság, illetve az erdélyiek és mi jelöltünk kurátort. Várható-e, hogy a jövőben több határon túli irodalmi ösztöndíjat is kiad a minisztérium? Ezt most még nem lehet tudni. A kulturális tárcánál ebben az évben ennyi pénzt sikerült elkülöníteni erre a célra. A jelenlegi magyarországi ösztöndíjak összege nagyobb, ráadásul ez a nagyobb összeg nem tíz, hanem tizenkét hónapra nyerhető el. A célunk az, hogy ezeket a különbségeket megszüntessük. Mennyien pályáztak idén? Százharmincöt pályázat érkezett: Erdélyből ötvennyolc, Vajdaságból huszonhárom, Kárpátaljáról tíz, tőlünk pedig negyvennégy, vagyis az összes pályázat harminchárom százaléka. A kuratórium tagjainak egyöntetű véleménye szerint azonban nem csupán statisztikailag szerepeltünk jól, hanem tartalmi-minőségi szempontból is. Az elbírálásoknál viszont komoly nehézséget okozott, hogy szerzőink többsége nem, vagy csak igen ritkán publikál magyarországi lapokban, ezért sok jelentős szerzőnk munkásságát a kurátorok nem ismerik kellő mélységben. Akinek a nevével azonban rendszeresen találkoznak, azoknak az érdemeiről nem volt szükséges különösebben győzködni őket. Hány szlovákiai magyar író nyert irodalmi ösztöndíjat, és kik ezek? Idén négy ösztöndíjasunk lesz. Székely János költészeti és drámaírói ösztöndíjban részesült Polgár Anikó és Csehy Zoltán. Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat Németh Zoltán, Benedek Elek ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írói ösztöndíjat pedig Z. Németh István kapott. Sajnos, a Gion Nándor prózaírói ösztöndíjat egyetlen szerzőnk sem nyerte el. Ha figyelembe vesszük, hogy - Mizser Attilával együtt, aki korábban Móricz Zsigmond ösztöndíjban részesült - most öt irodalmi ösztöndíjasunk van, a korábbiakhoz képest föltétlenül sikeresnek mondható az idei év. OTTHONUNK A NYELV Tulajdonnevek köznevesülése LANSTYÁK ISTVÁN Az előző hónapokban többször is foglalkoztunk olyan szavakkal, amelyeket kétféleképpen kell írni attól függően, hogy mit jelentenek. Eddig olyan esetekről volt szó, amikor a különbség abban állt, hogy összetett szó részeként egyik jelentésében egybeírtuk az illető szót a másikkal, másik jelentésében viszont különírtuk. Pl. az orvos feleség különírva olyan feleséget jelent, aki foglalkozására nézve orvos; ezzel szemben az orvosfeleség egybeírva nem más, mint orvosnak a felesége, attól függetlenül, hogy mi a foglalkozása. Ez alkalommal főleg tulajdonnevekkel fogunk foglalkozni. Az egyik érdekes csoportot azok a bolygónevek alkotják, melyek pogány görög-római istenekről lettek elnevezve. Ezekről a nevekről tudni kell, hogy magukat az istenneveket latinosán, a bolygóneveket viszont magyarosan kell írni. PL a Venus istennő nevét rövid rövid e-vel és szóvégi s-sel írjuk, Vénusz bolygóét viszont hosszú é-vel és szó végi magyar sz-szel. Ugyanez a helyzet a 5a- tumus-szál, Uranus-sza\ és Neptunus-szál. Mercurius esetében a bolygó neve nemcsak helyesírásában különbözik az isten nevétől, hanem hangalakjában is: az isten Mercurius, természetesen latinosán írva, a bolygó viszont Merkúr. Pluto esetében a különbség csupán két vesszőnyi: az isten nevét rövid u-val és o-val, a bolygóét viszont hosszú u-val és o-val írjuk. Jupiter némüeg rendhagyó módon viselkedik: ennek latinos alakja ugyanis szókezdő I- vel és két p-vel írott Iuppiter volna, ám mind a magyarban, mind más nyelvekben gyakran használatos Jupiter formában; s ilyenként az isten és a bolygó neve azonos. Szintén egyformán újuk Mars isten és Mars bolygó nevét, más kérdés, hogy az előbbi latinos kiejtése [marsz] volna. Sajátos, hogy a fenti szabálynak ellentmondóan a milói Vénusz, illetve a murányi Vénusz szerkezetben magyaros helyesírást követel meg szabályzatunk, pedig ezeknek azért mégiscsak több közük van az istennőkhöz, mint a bolygókhoz, különösen az elsőnek, a milói Vénusz-szobor- nak, amely épp Venust, a szerelem pogány istennőjét ábrázolja. Néhány pogány istennevet nemcsak bolygók megnevezésére használtak föl magukat kereszténynek tartó elődeink, hanem közvetlenül vagy közvetve közszavakként, illetve közszavak elemeiként is. A Venus pl. megtalálható két növénynévben, a vé- nuszhaj-ban és a vénuszpapucs- ban; ezekben a vénusz- előtagot magyarosan kell írni. Jupiter neve a jupiterlámpa közszóban fordul elő: a jupiterlámpát nagy fényereje miatt színházban, filmfelvételeknél, orvosi műtéteknél használják. Uránuszról, a bolygóról kapta nevét az egyik elem, az urán vagy uránium. A szó görög eredetije, az úranosz egyébként szintén használatos volt közszóként is, ’ég, égbolt’jelentésben. Természetesen nemcsak a pogány istennevek, illetve a bolygónevek válhatnak közszóvá, hanem más jellegű tulajdonnevek is; üyenkor a tulajdonnév legtöbbször az átadó nyelvi formában használatos, s persze nagy kezdőbetűvel, a köznév pedig magyarosan és kis kezdőbetűvel. PL a McAdam mérnökről elnevezett burkolat-, illetve útfajta nyelvünkben köznévvé vált, maka- dám, illetve makadámút formában: a zúzott kőből hengerléssel tömörített útburkolatot, illetve magát az utat jelöljük ezzel a magyarosan és persze kis kezdőbetűvel írt szóval. Pepita szavunk szintén tulajdonnévből származik: előzménye a Pepita-kendő összetétel, amelyben a Pepita még tulajdonnév: egy múlt századi spanyol táncosnő jellegzetes kockás ruhadarabját jelölte; ebből az összetételből keletkezett elvonódással a kis kezdőbetűvel írt pepita. Régebbi szavaink közül megemlíthetjük a kaján-1 és a fukar-t. A kaján a bibliai Káin nevéből keletkezett, a fukar pedig az augsburgi Fugger család nevéből. A közne- vesülés ez utóbbi esetben valószínűleg a német nyelvben ment végbe, s mi már közszóként vettük át a fukar szó német előzményét. Végül pedig említsük meg még szendvics szavunkat, amely a 18. században élt angol Sandwich grófjának nevéből származik: ez az angol főúr ugyanis annyira szenvedélyes kártyajátékos volt, hogy a kártyázást még evés végett sem volt hajlandó abbahagyni, ezért kártyázás közben két szelet kenyér közé tett húsfélét fogyasztott. www.gramma.sk
