Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-28 / 122. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 28. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 21. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Gothár Péter. E héten az 500-500 koronát Szórád Aranka nyárasdi, Sill Béla nagygéresi és Kovács Sándor barsendrédi olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 19 MOZI HVIEZDA: Van Heising (cseh) 16,18,20.30 MLADOST: The Dreamers (ol.-fr.-am.) 17.45 Kiskakukk (or.) 16,20 TATRA: Trója (am.) 17.30 21 gramm (am.) 20.30 KASSA TATRA: 21 gramm (am.) 17, 19.30 CAPITOL: Trója (am.) 17, 19.30 ÚSMEV: Holnapután (am.) 16,18.15,20.30 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Az ítélet eladó (am.) 21 GALÁNTA - VMK: Túl közeli rokon (am.) 19 KOMÁROM - TATRA: Minden végzet nehéz (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A titkos ablak (am.) 17.19.30 VÁGSELLYE - VMK: A tűz óceánja (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Maradok! (fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Hideghegy (am.) 16.30,19 TORNAIJA - MLADOSÍ: Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bolero (cseh) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Életeken át (am.-kan.) 20 Elveszett jelentés (am.-jap.) 20.15 Gothika (am.) 16,18 Holnapután (am.) 17.45,18.45,20.15 A passió (am.-ol.) 15.15, 17.45 Trója (am.) 14, 15.45, 17.15, 19, 20.30 Van Heising (am.) 19.45 Az 50 első randi (am.) 18.15,20.15 SAMARIA 2004 - RÉGI ZENEI NAPOK Május 28. Evangélikus templom, 9.30 Hangverseny a holokauszt áldozatainak emlékére D. Buxtehude: Ein feste Burg ist unser Gott Barta Miklós (CH) - oboa Agnesa Feriencíková - spinét J. B. Loeillet: Sonata in C major (largo cantabile, allegro, largo espressivo, allegro) G. F. Händel: Sonate II. (lar- ghetto, allegro, adagio, allegro) Pozsonyi fiűkórus Dana Hajóssy - orgona, vezényel: Magdaléna Rovnáková . 17. századi gregorián dallamok F. Couperin: Jubilemus, exulte- mus G. F. Händel: Judas Maccabäus (válogatás) - szóló: Darina Tóthová M. Vulpius: The strife is o’er Karol Luspai Németh Zsófia - orgona J. S. Bach: Jesu, joy of man’s, Bist du bei mir A. Vivaldi: Gloria - szóló: Darina Tóthová (Gloria in excelsis Deo, Domine Deus, Agnus Dei) J. Haydn: Gloria W. A. Mozart: Ave verum corpus - szóló: Jakub Kokavec G. F. Händel: Judas Maccabäus H. Purcell: Sonata (pomposo, andante maestoso, allegro ma non troppo) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Hétről hétre reggel 7 órától. Az állandó rovatok mellett a következő eseményekről is szó lesz: Rimaszombatban felavatják Petőfi Sándor szobrát; Kulturális külpolitika az új kihívások tükrében - beszámoló a Pozsonyban tartott rendezvényről; Csengő énekszó Érsekújváron:; Népművészeti fesztivál Martoson. A szerkesztő Hominda Katalin. 11.30-kor jelentkezik a Tereiére, vendég: Fukári Valéria. 13 órakor a Tékában a Madách Poso- nium, az AB-Art, a Nap és a Plectrum Kiadók legfrissebb köteteiről lesz szó. Ezt követően a Kaszinói esték adását hallhatják, melyben dr. Püspöki Nagy Péter újabb történelmi tényekkel lep meg bennünket Pozsony királyi várossal kapcsolatban. 15 órakor kezdődik az Élő reménység: Géresi Róbert abaújszi- nai református lelkipásztorral és Zsidó János esperes-plébánossal a családi szeretettől beszélgetünk. Vasárnap is reggel 7 órától közvetítünk. A kiadott műsortól eltérően 8.05-től A hét Londonban című összeállítást sugározzuk. 9 órától közvetítjük a Világosság című egyházi műsorunkat. Pünkösdvasárnapi istentiszteletet közvetítünk a marcelházi református templomból, igét hirdet Rácz Elemér lelki- pásztor. 11 órától az Ifjúsági magazint sugározzuk. Kiskunfélegyháza partnertelepülési együttműködést kezdett a szlovákiai Uhrovec, a szerbiai Kikinda és a kárpátaljai Mezővári községekkel; megismerhetik a vajdasági Horgos egyik legszebb helyét, Kamarást. Ezek már a 13 órakor induló Térerő témái. A Kaleidoszkópban 14.05-kor Sü- kösd Csaba professzor Marx Györgyre, a világhírű magyar fizikusra emlékezik, majd Brányik* Sándor bemutatja a dunaszerda- helyi futball százéves történetével foglalkozó könyvét. Sidó Zoltánt az érsekújvári Czuczor Gergely szobor születésének nem minden tanulság nélküli történetéről kérdezzük, a Vándorbot pedig a tornai várba kalauzolja el hallgatóinkat. Életpályák című műsorunkban 15 órakor leforgatjuk a Nagy Andrással, a párkányi gimnázium nyugalmazott biológia-földrajz szakos tanárával készült beszélgetést. 15.30-kor Páskaháza, Kőrös, Ber- zéte lesz úti célunk, pünkösdi májfaálh'tási szokásokat ismerhetnek meg a gömöri falvakból, (-tek) A Petőfi Emlékmű Bizottság gondozásában jelent meg a költő pozsonyi szobrának történetét közreadó kötet Példaértékű emlékalbum Jarábik Gabriella, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója, Roncsol László, Duka Zólyomi Árpád és Miklósi Péter a könyvbemutatón (Somogyi Tibor felvétele). A jobb oldalon az emlékalbum címlapja. Bő egy esztendeje áll Radnai Béla felújított és ünnepélyesen újraavatott Petőfi-szobra Pozsonyban, a Medikus-kertben, a közelmúltban pedig „a mi Petőfink” címmel igényes, szép kivitelezésben emlékalbumot jelentetett meg a szobor restaurálását kezdeményező és felügyelő Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság. MISLAY EDIT A könyv gondolata már akkor megfogalmazódott a bizottság tagjaiban, amikor egyértelművé vált, hogy a szobor felújítása megvalósítható. „Amikor munkához láttunk és a felújításhoz szükséges tennivalókat szerveztük, elhatároztuk, hogy a szobor szétszedésének pillanatától egészen a felavatásig megörökítjük ezt a folyamatot - mondta Duka Zólyomi Árpád, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság elnöke a kötet szerdai bemutatóján A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. - Akkor döntöttük el, hogy jó lenne, ha ennek a gyűjteménynek lenne egy olyan része is, amely bemutatja Pozsonyt, a város múltját, jelentőségét.” Választásuk Sza- latnai Rezső Petőfi Pozsonyban című munkájára esett, amely fél évszázad után ebben a reprezentatív kötetben jelenik meg újra, az író lányának, Szalatnai Juditnak köszönhetően. Az eredeti tervek alapján a kötet a Szalatnai-művön kívül a helyre- állítási munkálatok írásos és fotódokumentációját, valamint az adakozók névsorát tartalmazta volna, mivel a restaurálás - csakúgy, mint majd’ száz éve - nem kis részben közadakozásból valósult meg. Ám Végh László, a somorjai Bibliotheca Hungarica igazgatója, a kiadvány konzultánsa révén kicsit módosult, illetve bqvült a tartalom. „Úgy gondoltam, ha már megjelenik egy ilyen album, akkor adjuk közre benne azt is, amit a szobor első felavatásának történetéről, az alkotójáról, a szobor későbbi sorsáról tudunk. Régi képeslapokat kerestünk, átnéztük a korabeli sajtót, összegyűjtöttük a könyvtárunkban fellelhető összes dokumentációt, ami pedig nem volt meg, azt megkerestük Pozsony levéltárában és könyvtárában. Amikor Szalatnai Rezső lányánál, Jutka asszonynál jártunk, fölajánlotta nekünk édesapja könyvhagyatékát és kéziratait. Ebben is találtunk olyan fényképdokumentumokat, amelyeket fölhasználtunk. így állt össze az emlékalbum, amelyet példaértékűnek tartok. Azt jelzi, hogy ilyen szép kivitelben is fel lehet dolgozni az emlékeinket, és örülnék, ha a rimaszombati Petőfi-szobor, a kassai honvédemlékművek vagy a felvidéki Kossuth-szobrok sorsáról szóló kötetek követnék, és ezek történetét is láthatóvá tennénk a szlovákiai magyar olvasók számára.” „Kiválóan szerkesztett, terjedelmes és fontos munka - méltatta a bemutatón a kötetet Roncsol László. - Egyrészt minden olyan forrásszöveget hoz, amely Petőfi pozsonyi tartózkodásaival foglalkozik. Minden szempontból kiemelten kell értékelnünk Szalatnai Rezső első helyre besorolt, Petőfi Pozsonyban című szintézisét; a szöveg először 1954-ben jelent meg könyv alakban, Pozsonyban, s egy több évtizedes kutatómunka gyümölcse lett. Hasonló természetű anyagokkal a könyv Adatok és tények című dokumentációjában is találkozunk. Itt a szerkesztő, Miklósi Péter a szobor első fölállításának történetét mutatja be eredeti szövegekkel. Érdekes tény, hogy a mű leleplezésekor még az ünneplők között foglalt helyet Petőfi barátja, diák- és munkatársa, Kolmár József. A könyvnek ez a része Pozsony XIX-XX. századi magyar művelődéstörténete szempontjából is figyelmet érdemel; értékét nagyban növelik a fényképek, a város XX. század eleji színes térképével. A korabeli sajtóból nemcsak azt tudjuk meg, milyen ünnepségek keretezték a szoboravatást, hanem azt is, hogy Palugyay Károly, a Zöldfa - a mai Carlton - akkori tulajdonosa milyen étrendet állított össze az étterem hatalmas patkóasztala köré települt több mint száz díszvendégnek, akik között a díszhelyen Brolly Tivadar polgármester oldalán Herczeg Ferenc író, Bartal főispán és az agg Kolmár József foglalt helyet.” Miklósi Pétertől, az emlékalbum szerkesztőjétől, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság tagjától azt kérdeztük, kinek ajánlja a könyvet: „Mindenkinek, aki tiszteli Petőfi munkásságát, költészetét, lényét. Főként persze azért szerettük volna ezt a könyvet megjelentetni, hogy ezzel is hálát adjunk a nyilvánosság előtt azoknak, akik adományaikkal segítették a restaurálást, és ily módon nevüket és emléküket meg tudjuk őrizni az utókor számára is. Ajánlható ez a könyv mindenkinek, ami közhelynek hangzik ugyan, de én úgy érzem, hogy a pozsonyi Petőfi-szobor sorsa lényegében a szlovákiai magyarság sorsát is jelképezi vagy jelképezheti. Ezért is állíthatjuk, hogy nem csupán a pozsonyiaké, hanem a mi Petőfink, vagyis mindazoké, akik a szlovákiai magyarságot próbáljuk képviselni.” Ma mutatják be Komáromban Méry Margit Szlovákiai magyar parasztviseletek című könyvét Tájegységeink hagyományos öltözködéskultúrája GAÁLIDA A népviselet mára elvesztette eredeti funkcióját, és jóformán már csak színpadon látható. Ennek ellenére az utóbbi években a kutatók és a népi kultúra iránt érdeklődők figyelme újból a népviselet irányába fordult. Elég, ha megemlítjük a múlt évben megrendezett nagyszabású, szlovákiai magyar népviseleteket bemutató kiállítást a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában, valamint a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának állandó tárlatán kiállított viseleteket. Az első összefoglaló mű Szlovákia magyarlakta településeinek 20. századi népviseletéről Jókai Mária és Méry Margit 1998-ban megjelent Szlovákiai magyar népviseletek cí-. mű könyve. Hasonlójellegű kötet látott a közelmúltban napvilágot Méry Margit tollából Szlovákiai magyar parasztviseletek címen. Látva a hagyományos öltözék pusztulását, a szerző a Csemadok néprajzi szakelőadójaként és számos folklórfesztivál szervezőjeként szinte az utolsó percben kezdett hozzá a még meglévő népviseletek szisztematikus gyűjtéséhez. Egyes települések népviseletét 1976-1978 között a Hét című folyóirat hátlapján is bemutatta (Jókai Máriával közösen). A dél-szlovákiai népviseletek megismeréséhez és dokumentálásához hozzájárultak az 1974-től 1985-ig Méry Margit által évente megszervezett nyári néprajzi szemináriumok is, amelyek minden alkalommal más járás falvainak népviseletét és szokásanyagát igyekeztek feltérképezni és a zselízi fesztiválokon néprajzi kiállítás, valamint színpadi feldolgozás formájában is bemutatni. A Szlovákiai magyar parasztviseletek című kötet első része a parasztviselet történeti kialakulásával foglalkozik, számtalan történelmi forrásra hivatkozva. A 19. század első felében főleg a Vasárnapi Újság és a Regélő közölt sok, a vidékünkön éppen akkor divatos öltözetre vonatkozó adatot - ezek közül Méry Margit is sokat idéz -, melyeket metszetek egészítenek ki. A század végétől egyre gyakrabban jelennek meg leírások, ezért a történeti áttekintés második részében a történelmi vármegyéket bemutató könyvsorozat ide vonatkozó adataira összpontosítja figyelmét a szerző (itt a szöveget már korabeli fényképek illusztrálják). A továbbiakban Méry a 20. század második felének egyes viseleti elemeit mutatja be korcsoportok és nemek szerint, a csecsemő öltöztetésétől kezdve a gyermekviseleten keresztül egészen a felnőtt női és férfiviseletig, melyeket számos nagyon pontosan elkészített rajz szemléltet. A kötet második része az egyes tájegységek 20. századi népviseletét taglalja, nyugatról kelet felé haladva. A viseletek leírásánál és csoportosításánál a szerző a már említett, Jókai Máriával 1998-ban közösen kiadott kötet szövegéből indul ki, részben átfogalmazva és térképekkel kiegészítve azt. A mintegy 140 faluból szerzett adatokból részint összehasonlító vizsgálat, részint az adatközlők közlése alapján 11 tájegységet és 29 viseleti csoportot határoz meg. A könyv utolsó fejezete A paraszti öltözködés rendje címet viseli, amelyben képet ad a paraszti közösség íratlan szabályairól, amelyek a viselet mikéntjét is meghatározták. A gyermekek és a férfiak ruházatában nem voltak nagy különbségek, a női viseletben viszont jóval több megkülönböztető elem fordult elő, igen árnyalt jelentéstartalmakat hordozott: kifejezte a viselője korát, rangját, családi állapotát, sőt vallását is. A könyvnek nagy érdeme a Margit Szlovákiai magyar parasztviseletek rendkívül gazdag rajz- és fényképanyag. A fényképeket Prandl Sándor, a rajzokat pedig Radka Mi- kulová készítette. A kötet végén irodalomjegyzék, magyar-szlovák helységnévjegyzék, illetve terjedelmes szlovák és német nyelvű összefoglaló található, így sok információhoz hozzájuthat a magyarul nem tudó olvasó is. Méry Margit Szlovákiai parasztviseletek című könyvének ünnepélyes bemutatója ma 16 órakor lesz a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának dísztermében.
