Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-03 / 101. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 3. MOZI POZSONY HVIEZDA: Unalom Brünnben (cseh) 18, 20.30 MLADOST: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 15,17.30,20 TAT­RA: The Dreamers (angol-olasz-francia) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Minden végzet nehéz (amerikai) 14.40,17.20,19, 20, 21.40 Pán Péter (amerikai) 15.20, 17.40 Chouchou (francia) 20.20 Mackótestvér (amerikai) 14.30, 16.20 A titjcos ablak (amerikai) 18.40,20.50 A passió (amerikai-olasz) 15.50,18.30, 21.10 Horrorra akadva 3 (amerikai) 15.40,17.50 Gothika (ame­rikai) 19.50, 21.50 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (ame­rikai) 15,17 Derült égből Polly (amerikai) 15.30,17.30,19.30 A tűz óceánja (amerikai) 14.30,17.40, 20.30 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 14.10, 16.40, 19.10, 21.30 PÓLUS - METROPOLIS: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 14.20, 15.50, 16.40, 19.15 A passió (amerikai-olasz) 13.20, 15.40, 18, 20.20 Minden végzet nehéz (amerikai) 15.15,17.45, 20.15 A titkos ablak (amerikai) 16.05, 19.40, 21.45 Az ítélet el­adó (amerikai) 13.35, 18.15, 20.45 Pán Péter (amerikai) 13.05, 15.20.17.40 A tűz óceánja (amerikai) 14,17,20 KASSA TATRA: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Minden végzet nehéz (amerikai) 17,19.30 ÚSMEV: A passió (amerikai-olasz) 15.30, 17.45, 20 IMPULZ: Demon Island (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Elvarázsolt kastély (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Életeken át (amerikai-kanadai) 13, 15, 17.15, 19.30 Gothika (amerikai) 16.30,18.30, 20.30 Hideghegy (amerikai) 14.45 Honey (amerikai) 17.45,19.45 Horrorra akadva 3 (ame­rikai) 14, 16, 18, 20 Kill Bill 2 (amerikai) 15, 17.30, 19.30 A Macska-Le a kalappal! (amerikai) 13.30,15.30 Minden végzet nehéz (amerikai) 19.45 A passió (amerikai-olasz) 15,17.30, 20 Scooby-Doo 2. Szörnyek póráz nélkül (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45 Starsky és Hutch (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Underworld (amerikai-angol-magyar-német) 17.15, 19.45 Az utolsó szamuráj (amerikai) 13.15 A szegedi Rozsdamarók vendégeskedik Pozsonyban Rendhagyó Deja vu klubest Megfeszített igyekezettel „alakítanak”, közben bemutatják jól ismert, ezerszer látott vígjátéki gesztusaikat Felicita a tálján tengerparton Habkönnyű, zenés vígjá­Germán Lívia és Dudás Péter (Foto: a színház archívuma) PPOGRAMAJÁNLÓ Pozsony. Rendhagyó esttel várja a Deja vu klub szerdán pz érdeklő­dőket a Bazova utcai Hlava 22. ét­teremben. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének és a Szőttes művészeti csoportnak köszönhető­en a szegedi Rozsdamaró népzenei együttes ad koncertet a klubban. Tagjai: Lipták Dániel (hegedű), Nagy Gábor (brácsa), Horváth Ádám (bőgő), Pribojszki Ferenc (cimbalom) és János Hajnalka (ének). A zenekar 2000 szeptem­BODNÁR EMESE A tizennegyedik győri Fényírók Fesztiváljának részeként közép­európai jazz- és ethno zenei talál­kozót is rendeztek. A Mediawave első estéjén nagy sikerrel lépett fel a Rómer Ház klubjában az egyetlen, Szlovákiából érkezett együttes, a pozsonyi Bobos & The Frozen Dozen. A míves bluest ját­szó együttesben Erich „Bobos” Procházka szájharmonikán ját­szik, Dusán Strapec és Lengyel István gitáron, Juraj Visinsky pe­dig ütőhangszereken. A zenekar névadóját, a Somorjáról szárma­zó szájharmonikást Közép-Euró- pa egyik legtehetségesebb zené­szeként tartják számon. Múlt szombaton délután zenei csemegének számított a Passió cí­mű amerikai filmben világhíressé vált román színésznő, Maja Morgenstern „Rubayyat” Omar herében alakult, célja, hogy minél régebbi gyűjtésekből származó ze­néket szólaltasson meg. Az öttagú Rozsdamarók este hat órakor kez­dik meg a muzsikálást a Csemadok nagytermében, ahol a Szőttes-tánc­ház keretében lépnek fel. Mezőségi tánczenét játszanak, miközben Reichel Gellért és a Szőttes tánco­sai táncokat tanítanak. Miután az oktatás befejeződött (21 óra körül), az egész csoport a táncosokkal együtt átvonul a Hlava 22. étterem­be (addig ott a Deja vu játszik), és ott mutatja be tudományát. (S. D.) verseire épülő előadása. A fesztivál két nagy öregje, a Misha Mengelberg és a Han Bennink Duó. A nagyközönség számára itt kevésbé ismertek, vi­szont a fellépő zenészek az improvizatív jazz nagymesterei­nek tekintik őket. Május 1-jén a Mediawave Győrből áttette székhelyét Komá­romba, ahol este a nagyszínpa­don Európa egyik legjelentősebb és legnépszerűbb jazz és drum n’bass csapata, az Erik Truffaz Ladyland Qartet játszott. Magyarországot nemzetközi kulturális rendezvénysorozatként a Fényírók Fesztiválja vezette be jelképesen az Európai Unióba. A szervezők kezdetektől képviselt legfontosabb célkitűzése - neve­zetesen, hogy megszüntessék a földrajzi-alkotói elszigeteltséget - az idei Mediawave zárónapján látványosan teljesült. tékokra márpedig szükség van, szeretik a népek, so­káig műsoron lehet tarta­ni, csurran-cseppen egy kis bevétel is. A mércének azonban itt is magasnak kell lennie. Például tudni kell énekelni. Legalább va­lamennyire. És meg kell rendezni a dolgot, hogy működjön. Legalább vala­mennyire. JUHÁSZ KATALIN Az Anconai szerelemesekkel az a legnagyobb bajom, hogy volt szerencsém látni a híres Radnóti Színház-beli előadást, Szervét Ti­borral, Görög Lászlóval, Kováts Adéllal és Schell Judittal. Próbá­lom kiverni a fejemből azt a bájos, felszabadult, mégis pontos és pro­fi előadást, de nehezen megy. Nem hiába élt meg kétszázas szé­riát. Azután pedig végigsüvített az országon, mint lágy, tenger­parti szellő. A kassaiak pedig úgy gondolták, hogy ha már a Padlást idén nem tudták színpadra állíta­ni, ebbe a mű-olaszos tutiba nyúl­nak bele. A műsorfüzetből a nagyérdemű megtudhatja, hogy néhány olasz reneszánsz komédia legjobb ré­szeit gyúrta egységes masszává és helyezte a múlt század hetvenes éveibe a szerző, Vajda Katalin. Nos, ez csak félig-meddig van így, mivel nem a „legjobb részek”, ha­nem a legjellemzőbb klisék kerül­tek egymás mellé, a hetvenes éve­ket pedig a jelmezek mellett a kor­szakjó kis nyálas olasz slágerei hi­vatottak megidézni. A tengerparti kisváros típus-figurái mókás és pi­káns helyzetekbe kerülnek, mi­közben elveszett szerelmeiket, családtagjaikat keresik. A régi cselekményszövést jellemző jóko­ra összevisszaság a végére termé­szetesen letisztul, nagy a felicita, mindenki megleli, amit keresett. A Radnóti közönsége nem is az SZABÓMIHÁLY GIZELLA Nyelvi ismeretterjesztő cikkről lévén szó, a címbeli kérdéssel természetesen nem a képviselői tisztség ellátásáért járó pénzösz- szeg nagysága iránt érdeklő­döm, hanem arra keresem a vá­laszt, hogyan nevezzük meg a közmagyarban ezt a pénzt. A kérdésfelvetést az motiválta, hogy különböző szlovákiai ma­gyar szövegekben (főként a saj­tóban) a települési képviselő- testületek tagjainak jutalmazá- sá-ról, illetve jutalmá-ról olvas­hatunk, pl.: „Ez a probléma azért merült fel, mert az önkor­mányzati törvény már eredetileg sem gondolt a polgármesterek munkajogi helyzetének több összefüggésére; a fizetésükről például csak annyit tartalmaz, hogy a polgármesternek az ön- kormányzat hagyja jóvá a jutal­mát”; „A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma WS/2- 2130/1990 szám alatt kiadta a községi önkormányzatok, a köz­ségek polgármesterei és más te­rületi tagok (városi képviselő- testület) számára irányadó aján­unalomig ismert vígjátéki fordu­latokon nevetett, hanem a színé­szek kikacsintásain, a valóságtól való elemeltségen. A dolog szinte mesébe, sőt paródiába fordult, és az is lejött a színpadról, hogy a mai szerzők már nemigen hasz­nálhatják elődeik elkoptatott megoldásait. Kassán más a helyzet. A Thália színészei Halasi Imre instrukcióit követve igen komolyan veszik ön­magukat. Megfeszített igyekezet­tel „alakítanak”, közben bemutat­ják jól ismert, ezerszer látott víg­játéki gesztusaikat. Talán csak Petrik Szilárd és Dudás Péter okoz némi meglepetést, előbbi a link cukrász „digósra vett” figurájával, utóbbi pedig a részeg milliomos frenetikus belépőjével. Komikum nem csupán a szö­vegből és a történetből, hanem a megvalósítás módjából is adód­hat. Itt elsősorban azt várják el tő­lünk, hogy lepődjünk meg a cse­lekményen. Márpedig a dolgokat legtöbbször előre lehet sejteni, aki legalább egy Goldoni-vígjátékot lását a jutalmazásról”; „Nem szavazták meg azt a tervezetet, hogy a helyi képviselők jutalmát a gyakori ülésekre tekintettel megkétszerezzék”; „[...] a rep­rezentációs költségek 135 ezer koronás csökkentését ellenben nem szavazták meg, csakúgy, mint a képviselők jutalmának csökkentését sem”. Miért problémás a jutalom szó­nak a szerepeltetése ezekben a mondatokban? A választ a Ma­gyar értelmező kéziszótár vonat­kozó szócikke adja meg. Eszerint a jutalom szó jelentései: „1. Kivá­ló teljesítmény, hű szolgálat stb. elismeréseként adományozott pénz v. tárgy [...] | Prémium. 2. Elveszett tárgy beszolgáltatójá- nak, bűnöző nyomravezetőjének stb. felajánlott, ill. fizetett ösz- szeg. 3. gyak. gúny Vmely tett, magatartás viszonzása v. megtor­lása gyanánt felfogható dolog [...]”. Az idézett szövegek alap­ján nyilvánvaló, hogy esetünkben csak a jutalom szó első jelentése jöhetne szóba, ám azt is tudjuk, hogy a képviselők akkor is meg­kapják a tisztségükért járó pénzt, ha csapnivaló munkát végeznek. látott, kitalálja a poénokat. A rea­lista játékmódhoz viszont nem il­lik a stilizáltság, ezért eléggé za­varó, amikor a halottnak hitt Drusilla bőröndjében hozza ma­gával a kellékeket, amelyekkel majd bátyjával homokvárat épít, vagy amikor a romantikus Lucrezio konfettit szór zsebéből megtalált kedvesére. A megzakkanni látszó darabot gyakran a dalok lökik tovább, ám ezekből sem árad az a fajta ola­szos derű, ami miatt beolvasztot­ták őket a cselekménybe. A dalok­ról annyit még, hogy félig magya­rul, félig olaszul hangzanak fel, a Radnótiban külön poénként mű­ködött az elektromos tolmácsgép, amelyről pont azt olvashattuk le, ami amúgy is kézenfekvő volt. A magyar életérzések és az olasz „toposzok” vegyülése külön bájt kölcsönzött az előadásnak. Ott ezek az apróságok terelték el a figyelmet a darab hiányossá­gairól, itt nincsenek ilyen segéd­eszközök. Talán ezért éreztem hosszúnak és eltúlzottnak a szer­A fenti mondatokban tehát a juta­lom szó más jelentésben szere­pel. Mivel a szlovákban ilyen szö­vegösszefüggésben az odmena szóval találkozunk (így például a települési önkormányzatokról szóló törvényben is), nem kétsé­ges, hogy mondataink megfogal­mazói ezt a szót fordították jutalom-nak. Ezen nem is nagyon csodálkozhatunk, ugyanis szótá­raink az odmena magyar megfe­lelőiként elsősorban is a jutalom, jutalmazás, ritkábban a tisztelet- díj szavakat közük, holott e szlo­vák szó jelentése tágabb, kevésbé specifikus, mint a magyar jutalom-é: ’tevékenység, szolgál­tatás anyagi ellenértéke’ (1. a szlovák értelmező kéziszótár megfelelő szócikkét); megvaló­sulási formája szerint többféle le­het: mzda, plat (’munkabér, munkadíj, fizetés’), funkcné (’vezetői bérpótlék’), premia (jutalom, prémium’), honorár (■honorárium, tiszteletdíj’). Az elmondottakból követke­zik, hogy az odmená-nak több magyar megfelelője is van, s az adott szövegkörnyezetbe ülő ma­gyar szó kiválasztásakor elsősor­zetesi ruhában feltűnő Drusilla je­lenlétét (Germán Lívia), és ezért tűnt erőszakolt megoldásnak a két testvérpár egymásra találása. Ez azonban nem a színészek hibá­ja, Germán Lívia például messze a legjobb énekhanggal rendelkezik a nők közül. Aki ezúttal haloványabb alakí­tást nyújtott, az Kollárik Lucia a magyar lány szerepében, aki hol mű-parasztosan beszél, hol pedig elegáns pesti dámaként, ha pedig énekel, azt „karádys” dekadenciá­val teszi. Kiss Szilvia és Gál Tamás dadogós szerelmespárként üde kettőst alkot, bár a gitárt lóbálni anélkül, hogy játszana rajta a ván­dormuzsikus, eléggé kínos. Pólós Árpád anconai nagypolgárként teszi, amit lehet, legmaradan­dóbb mozdulata, amikor két tér­dére ülteti két leányát. (Csak ek­kor kár dalra fakadnia.) Kövesdi Szabó Mária inkább magyar ház­vezetőnő, mint olasz signora, Cs. Tóth Erzsébet temperamentumo- sabb és talán kissé olaszosabb, ám meglehetősen közepesen megírt szerepet kapott. Az egész előadás inkább Kozma Attila koreográfiája, mint Halasi Imre rendezése miatt működik, apró következetlenségek is be­csúsznak, néhány szereplő példá­ul a nézőtérről érkezik a piazzára, mások a színpadi főbejáraton át. Az „ülök és dalolok” megoldás is inkább egy operettben szokás, mint egy vígjátékban. A nagyrészt piros létrákból és bambuszrolet- tákból álló díszlet szerintem elég­gé otromba, nem illik a tenger­parti miliőbe, de ezt nyilván meg lehet magyarázni a pénzhiánnyal is. Szerencsére az élő zenekart nem spórolták ki a darabból, a Vlastimil Tichy vezette kvartett sok Thália-produkcióhoz tett már hozzá, és most sincs ez másképp. Aki kevésbé szigorú kritikus és nem látta a Valló Péter-féle rende­zést, aki szereti Bobby Solo és Toto Cutugno dalait, vagy rossz napja volt és kikapcsolódásra vá­gyik, nyugodtan megnézheti ezt az előadást. A többiek inkább ne tegyék. ban nem a kétnyelvű szótárak, hanem az azonos funkciójú és tartalmú magyarországi szöve­gek tanulmányozása segíthet, így a polgármesteri tisztség ellá­tásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszte­letdíjáról szóló 1994. évi LXTV. (magyarországi) törvény szöve­ge az alkalmazotti jogviszonyban álló polgármesterek esetében il- letmény-t, társadalmi megbíza­tású polgármesterek és a helyi képviselő-testületi tagok eseté­ben tiszteletdij-at említ. Mivel a helyi képviselők nálunk sem áll­nak alkalmazotti jogviszonyban az adott önkormányzattal, az ő „odmená”-jukat tiszteletdíj-ként fordítsuk magyarra. Az illetmény szó alkalmazása akkor indokolt, ha közszolgálati alkalmazott (így pl. polgármester) munkabéréről van szó. Egyéb esetekben - az odmena konkrét jelentésétől füg­gően - pedig az alábbi magyar megfelelők jöhetnek szóba: díja­zás, fizetés, bér, járandóság, jut­tatás, munkabér, munkadíj, pré­mium, honorárium stb. www.gramma.sk Pozsonyi zenészek a Mediawave-en Komáromban ért véget OTTHONUNK A NYELV Miképpen honorálják a képviselők munkáját?

Next

/
Oldalképek
Tartalom