Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-25 / 119. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 25. Fókuszban: a cannes-i fő díj 3 A rendező a sajtó előtt többször elismerte: csak a konkrét cél érdekében készítette el a Fahrenheit 9/11-et Politikai döntés Cannes-ban Az 57. cannes-i filmfeszti­válon az Arany Pálmát Michael Moore Fahrenheit 9/11 című műve nyerte. A szombat esti díjkiosztó ünnepségen nagy ováció­val fogadott bejelentés a szakemberek többségét nem lepte meg, már a mustra programjának nyilvánosságra hozatala­kor többen kijelentették: a Bush-kormányzatot kriti­záló dokumentumfilm lesz a főszereplő. CSÁKVÁRI GÉZA Ez így is lett. Noha a Fahrenheit 9/11 volt az egyetlen film, amely­hez szinte semmi promóció nem készült, egyik elegáns hotel falán sem volt óriásplakát, az akkredi­tált újságírók is csak egy szűksza­vú sajtófüzetet kaptak. Más szem­szögből nézve viszont igenis jól volt reklámozva, ugyanis a médiá­ban a híresztelések, botrányok mi­att már az is kívülről tudta, miről van szó, akit általában nem is ér­dekelnek a filmek. Michael Moore az indirekt marketing érdekében Cannes-ban is megtett rpindent. Az első napokban beállt a jobb munkafeltételekért tüntető fran­cia technikusok közé, amikor pe­dig a fotósok is felkészültek, hü­velykujját felmutatva kijelentette: „Veletek vagyok!” A felfokozott várakozásnak megfelelően a Cannes-ban Moore filmjére volt a legnehezebb bejut­ni. A cirkuszt még sikerült a sajtó- tájékoztatón is fokozni, ahol a ren­dező nem teketóriázott. Kerek pe­rec kijelentette, mindenképpen le kell váltani George W. Busht. Ahogy fogalmazott, nem hagyhat­ja, hogy a demokraták úgy el­csesszék az egészet, mint négy év­vel ezelőtt. A Fehér Ház első reak­ciójában „visszalőtt”, szerintük Moore a cannes-i fesztiválon részt vevő négyezer újságírót használja fel saját kampányához. A díjkiosz­tó után már jóval óvatosabban fo­galmazott: az Arany Pálma arról tanúskodik, hogy az Egyesült Álla­mok szabad ország, ahol minden­kinek joga van elmondania, amit akar - tolmácsolta Bush elnök sza­vait crawfordi birtokáról Suzy DeFrancis fehér házi szóvivő. A rendező a sajtó előtt többször elismerte: csak a konkrét cél érde­kében készítette el a Fahrenheit 9/11-et. A Bush-kormány meg­buktatása nem kis feladat egy do­kumentumfilmesnek. Cannes eb­ben segít Michael Moore-nak. Az Arany Pálmával a kezében ugyan­is most már szülte biztos, hogy művét bemutatják az Egyesült Ál­lamokban a választások előtt. (A gyártó Miramax tulajdonosa, a Disney letiltotta a forgalmazást, mert nem akart politikai vihart, azaz nem akarja elveszíteni a Bush-kormányzattól a Disneylan- dekre kapott adókedvezményt.) Hiába mondja Quentin Taran­tino zsűrielnök, hogy a politikai mondanivalónak nincs köze a díj­hoz és azért adták Moore-nak a dí­jat, mivel nagy filmet csinált. Te­gyük hozzá, a fesztiválon rész vett kritikusok szerint azért ez nem tel­jesen így van. Többségük úgy véle­kedett, hogy a két évvel ezelőtt Oscarral jutalmazott Kóla, puska, sült krumpli (eredeti címe Bowling for Columbine, amely tavaly Can­nes-ban az információs program­ban szerepelt) sokkal jobb film, mint a Fahrenheit 9/11. De az is beszédes, hogy a nemzetközi sajtó által biztos befutónak tartott Walter Salles-film, a Diarios de Motocicleta (A motorbiciklis nap­lók) - amelynek szintén vannak politikai vonatkozásai, hiszen Che Guevara életének fontos részét, a forradalmár személyiségének ki­alakulását dolgozza fel - nem ka­pott egy díjat sem. A cannes-i zsűri döntését minden bizonnyal befo­lyásolta a rájuk nehezedő nyomás, miszerint vissza kell állítaniuk a fesztiválnak az utóbbi években kis­sé megkopott tekintélyét. Ebben pedig egy művészfilm helyett in­kább Moore segít Cannes-nak. A film gerjesztette nemzetközi pár­beszédbe most már bekapcsolódik az Arany Pálma-díj, nem kis reklá­mot garantálva ezzel a Cote d’Azur-i rendezvénynek. Moore manipulálta a filmjét, de annyira, hogy az fictionné változtatta az Oscar documentary kategóriáját Kritikusai szerint egy baloldali Leni Riefenstahl ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Moore korábbi műve, a Kóla, puska, sült krumpli, amiért tavaly megkapta a legjobb dokumentum­filmért járó Oscart óriási vihart kavart a világban. Egyesek kriti­kátlanul ünnepelték, mások csúsz­tatással, sőt, hazugsággal vádol­ták. Seres László, a Népszabadság publicistája szalonkommunistá- nak nevezte Moore-t, s felteszi a kérdést: Soha nem fogjuk megtud­ni: hogyan létezhetnek hazugsá­gok egy Oscar-díjas dokumentum­filmben? Az alábbiakban egy ta­valy megjelent írásából idézünk: A művel kapcsolatban itthon üt­ött felhívják a figyelmet a szerző „elfogultságára”, tetten érhető, ám szimpatikus politikai elfogultság­ára; de ez is csak azt a látszatot erősíti, hogy a film témafelvetése, prezentálása, dokumentációja alapvetően rendben van. Holott nincs. Michael Moore-ral termé­szetesen nem az a probléma, hogy elfogult, hogy gyűlöli Bush-t, az iraki háborút és az amerikai fegy­vertartási szabályokat. Mindehhez joga van, ahogy joga volt botrányt csinálni az Oscar átvételénél is, mi- nősítheteden szavakkal illetve az elnököt és háborús politikáját. Michael Moore-ral az a probléma, hogy a filmjében visszatérően, tu­datosan hazudik. Fontos hangsú­lyozni, hogy Moore nem egyszerű­en felületes: birtokában vannak a valós információk, ám azokat el­hallgatja, a hanganyagokat mani­pulálja, a többi félinformációt fel­nagyítja, képileg eltorzítja, a ri­portalanyokat megalázza, majd mindezt pontatlanul dokumentál­va, vicces kis rajzfümbetétekkel fű­szerezve, beszerkeszti egy előre el­tervezett mondanivalóba. Emiatt nevezik őt kritikusai „baloldali Le­ni Riefenstahlnak”, ami súlyos aránytévesztés, hiszen Riefenstahl (a hüleri idők dokumentaristája - a szerk. megj.), bármilyen volt is a világnézete, filmtörténetileg jelen­tős személyiség. A londoni Times, a Forbes magazin, a Wall Street Jo­urnal és még számos lap cikkei, két teljes honlap és egy készülő doku­mentumfilm is állítja: Moore ma­nipulálta a filmjét, de annyira, hogy az már fictionné változtatta az Oscar-bizottság documentary kategóriáját. Az interneten ezért külön honlapon elérhető petíció (revoketheoscar. com) követeli: vonják vissza Moore-tól a legjobb dokumentumfilmnek járó rangos elismerést. Megosztja Amerikát a cannes-i nagydíjas rendező Moore otthon sem próféta MÜ-HÁTTÉR Könyveiből több millió példányt adtak el, filmjei milliókat hoztak, mégis nemcsak a konzervatívok, hanem a baloldali értelmiségiek is támadják Michael Moore-t, aki so­kak szerint populista, sőt hazudik. Moore sem mondhatja magáról, hogy próféta saját hazájában. Az amerikai dokumentumfilm- és tényirodalom vitriolos stílusú pro­vokátorát nagyon is ellentmondá­sos személyiségnek tartják. Iraktól az elnökválasztásokig, a terroriz­mustól a fegyverviselésig egyetlen nagy kérdés sem hagyja hidegen Michael Moore-t. A sapkás pamf­letszerző nemcsak könyveivel és filmjeivel, hanem internetes hon­lapján és lenyűgöző e-mail-háló- zatán keresztül is közzéteszi maró véleményét a legkülönbözőbb té­mákról, és közönsége évről évre növekszik. Növekvő hírneve ellenére Moore az Egyesült Államokban továbbra is marginálisnak számít, ritkán sze­repel a nagy tv-csatornák műsorá­ban és a legfőbb amerikai lapok­ban. Ugyanakkor az amerikai bal­oldali értelmiség is mintha óvakod­na ettől a kordában nehezen tart­ható „közírótól”, akinek gondolatai túlságosan is felforgatóak. Mint a The Los Angeles Times írta róla a közelmúltban: a sors iróniája, hogy Moore-t, aki az egyik legfőbb balol­dali hang az országban, legalább annyira támadják a haladó erők, ha nem jobban, mint a konzervatívok. Moore szerint viszont a baloldal fő hangadóit „zavarba ejti az ő mun­kásszármazása” és „átlag amerikai populizmusa”. „Több millió olyan amerikai létezik mint én, olyan va­gyok, mint ők” - jelentette ki Cannes-ban a 9/11 Fahrenheitért kapott Arany Pálma átvételekor. Támogatása akár kellemetlen is lehet, mint ahogyan azt Wesley Clark nyugalmazott tábornok, a demokrata párti elnökjelöltségtől hamar visszavonult politikus ta­pasztalhatta. Clark januárban még örült, hogy olyan ember áll melléje, aki „amerikaiak millióinak ad ihle­tet”, ezután azonban hamarosan elhatárolta magát tőle, miután Moore „katonaszökevénynek” ne­vezte a vietnami háborús szolgálat alól kibúvó és hazai kötelezettségét is csak részben teljesítő George Bush elnököt. Kijelentései nyomán Bush tábora és a konzervatív sajtó ellentámadásba lendült. 2003 már­ciusában a rendező a hollywoodi Oscar-gálán, ahol a legjobb doku­mentumfilmért járó aranyszobrot vehette át, éles kirohanást intézett a Fehér Ház ellen az üaki háború miatt. „Szégyellje magát, Mr. Bush!” - kiáltotta, miközben a kö­zönség egy része fütyülni kezdett. Később Moore így magyarázko­dott: „Az a csodálatos ebben az or­szágban, hogy mindenki kimond­hatja, amit gondol”. Alig több mint egy évvel később a Fehér Ház szóvi­vője szülte szó szerint ugyanígy re­agált Michael Moore cannes-i Arany Pálmájára. A rendező öröme nem lehet fel­hőtlen a nagy elismerés után sem: egyelőre nem biztos, hogy bemu­tathatja az Egyesült Államokban 9/11 Fahrenheitet még a novem­ber 2-i elnökválasztások előtt. A Miramaxnak betiltotta az észak­amerikai forgalmazást a Disney, új forgalmazó pedig mindeddig nem akadt. SAJTÓVISSZHANG Nem a minőség győzött NOL-BBC A francia Liberation szerint a cannes-i filmfesztivál zsűrijének az a döntése, amellyel az amerikai Michael Moore-nak ítélték a fődí­jat, az Arany Pálmát, egyértelműen politikai ihletésű volt. A lap úgy látja, hogy a Fahrenheit 9/11 díjazásával a zsűri - még ha ta­gadja is - a politikát részesítette előnyben a filmművészettel szem­ben. A lap elismeri ugyan Moore munkájának propagandaerejét, de nincs meggyőződve e dokumentumfilm filmes erényeiről. E vélekedéssel ért egyet a Die Presse is - a zsűri a bécsi lap véle­ménye szerint is politikai döntést hozott. Az osztrák újság meg­jegyzi: Moore azt a dühöt és azokat a képsorokat tárta filmjében a közönség elé, amelyek hosszú ideje már hiányoztak a mérvadó amerikai médiából, elsősorban is az amerikai televízióból. A német Der Tagesspiegel ugyanakkor úgy véli: némiképp elvesz a film üzenetének csillogásából az a tény, hogy a Fahrenheit 9/11 európai, nem pedig amerikai díjban részesült. A lap véleménye a következő - idézzük: „Európában az ember semmit nem kockáztat azzal, ha azt mondja, hogy Bush inkompetens idióta” - majd hoz­záfűzi: az amerikai társadalomnak még nincs szüksége „fejlesztési segélyre” az európai demokrácia részéről. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NÉHOL FELH0S0DES; 14-18 FOK A Nap kel 05.03-kor - A Hold kel 09.52-kor nyugszik 20.35-kor - nyugszik 01.20-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, apad; Medve: 310, változatlan; Komárom: 325, árad; Párkány: 270, árad. ELŐREJELZÉS Derült lesz az égbolt, a több órás napsütést helyen­ként felhők zavar­hatják meg, bár számottevő csapadék nem várható. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 14-18 fok körül várható. Kissé megélénkül az északnyugati szél. Éjszaka 6 és 2 fokig csökken a hő­mérő higanyszála. A szélvédett tá­jakon gyenge fagy is kialakulhat. Holnap hasonló értékekkel kell szá­molnunk, mint ma. Változóan fel­hős lesz az ég, mérsékelt marad a szélerősség. Az elkövetkező napok­ban melegedésre számíthatunk. 0RV0SMETE0R0L0GIA * Közvetlen fronthatás nem várható. Az időjá­rás kedvező ha­tással lehet a szív­ós érrendszeri megbetegedésekben szenvedőkre és az alacsony vémyomásúakra, viszont megviselheti a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket. Gyakrabban érezhe­tünk fájdalmat az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Ingerlé­kenyebbek, lelküeg érzékenyeb­bek vagyunk, mint általában. Hol­nap a maihoz hasonló kedvezőtlen hatásokkal kell számolnunk. Moore és Tarqntino a cannes-i díjátadáson (CTK/AP-felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom