Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-21 / 116. szám, péntek

ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 21. Fókuszban: az antidiszkriminációs törvény 3 A szlovák parlament nagy szavazattöbbséggel végre elfogadta az antidiszkriminációs törvényt Már nincsenek egyenlőbbek Pozsony. Szlovákiának vég­re van antidiszkriminációs törvénye. Tegnap a parla­ment 107 igen szavazattal elfogadta a régóta szorgal­mazott jogi normát. Csak a kereszténydemokraták és a kommunisták nem támo­gatták a javaslatot, ezenkí­vül a HZDS-ből is egy hon­atya nemmel voksolt, ket­ten pedig tartózkodtak. SZENTGÁLI ANIKÓ Csáky Pál emberjogi miniszter­elnök-helyettes szerint a norma el­fogadásával Szlovákia jelentős lé­pést tett előre az emberi jogok vé­delme terén, ugyanis a július 1-jén hatályba lépő jogszabály védelmet biztosít mindenféle hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A törvény tizenöt kategóriát sorol fel; egyebek mellett tilos a diszkri­mináció faji, etnikai vagy nemzeti­ségbeli hovatartozás, nem, a val­lás, testi és lelki fogyatékosság, szexuális irányultság, kor, szociális helyzet alapján. A norma tételesen említi az élet szinte valamennyi te­rületét, köztük az oktatást a mun­kajogot, az egészségügyet, a keres­kedelmet. Szlovákiában az alkotmány és néhány törvény is foglalkozik az emberi jogokkal, a szlovák jogrend eddig is tiltotta a diszkriminációt, mégis van az európai jogrendnek néhány olyan eleme, amely tegna­pig hiányzott a szlovákból, és uniós csadakozásunk miatt ezt az ellent­mondást fel kellett oldani. Egyesek szerint ehhez nem kellett volna kü­lön törvényt elfogadni, elég lett volna a már meglévő jogszabályok­ba esélyegyenlőséget biztosító be­kezdéseket csempészni, mások sze­rint azonban jobb és ádáthatóbb megoldás, ha létezik egy átfogó norma,amely bizonyos esetekben még a pozitív diszkriminációt is le­hetővé teszi. Tegnap az utóbbi el­méletet vallók győzedelmeskedtek, és a másik csoport képviselője, Daniel Lipsic igazságügyi miniszter máris bejelentette: alkotmánybíró­sághoz fordul. Szerinte ugyanis al­kotmányunk mindenféle diszkrimi­nációt tilt, azaz a pozitív megkü­lönböztetés sem megengedhető. Csakhogy a törvény szó szerint nem említi a diszkrimináció fogal­mát, hanem bizonyos kiegyenlítő, esélyegyenlőséget biztosító intéz­kedésekről szól. „Ez azt jelenti, hogy faji és etnikai szempont alap­ján előnyös bánásmódban is lehet részesíteni közösségeket, népcso­portokat, főleg alJcor, ha e csopor­tokat hosszú idei;; az élet különbö­ző területén hátrányosan megkü­lönböztették. Ilyen volt a magyar közösség is Szlovákiában, sőt az oktatás és a nyelvhasználat terüle­tén még ma is olykor tapasztalható a diszkrimináció. A romákkal kap­csolatban e hátrányos megkülön­böztetésnek drámai következmé­nyei voltak, azaz na a roma közös­ségek főleg Kelet-Szlovákiában a civilizációs szakadék szélén állnak. Esetükben ezért 1 elyes, hogy a kor­mány olykor az átlagosnál nagyobb figyelmet fordít irra, hogy a kü­lönbségek megszűnjenek” - mond­ta lapunknak A. Nagy László, a par­lament emberjogi bizottságának el­nöke. Szerinte bár a tegnap elfoga­dott törvény nem említi szó szerint a pozitív diszkrimináció fogalmát, a hátrányos helyzet megakadályo­zása érdekében foganatosítandó átmeneti kiegyenlítő intézkedések kifejezés is erős megfogalmazás, mert Szlovákia már beemelte jog­rendjébe az Európa Tanács 2000/ 43-as irányelvét a személyek közöt­ti faji vagy etnikai származásra va­ló tekintet nélküli egyenlő bánás­mód elvének végrehajtásáról, az antidiszkriminációs törvény csak ezt konkretizálja. Lipsic már a parlamenti vita so­rán kifejtette, hogy ez szerinte al­kotmányellenes, mire A. Nagy azt válaszolta: lehet, hogy alaptörvé­nyünk 12. cikkével nincs össz­hangban, ez esetben azonban a mi jogrendünk ellentétben áll az eu­rópaival. „A helyes megoldás pe­dig nem az, hogy alkotmánybíró­ságra adjuk az ügyet, hanem a szlovák alkotmányt kellene az ér­vényes európai joghoz közelíteni” - tette hozzá a magyar honatya. Ha pedig a tárcavezető mégis a ta­láros testülethez fordul, legfeljebb csak a törvénynek e vitatott részét kérdőjelezheti meg. Az emberjogi bizottság elnöke bízik abban, hogy Lipsic nem jár sikerrel. „Sem az ET irányelvét, sem pedig azt nem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy a törvényhozás hatalmas többséggel fogadta el az antidiszkriminációs törvényt és a vitatott résszel kap­csolatos módosító indítványt is. Csak a kereszténydemokraták és néhány csellengő honatya szava­zott nemmel, vagyis a többség szá­mára a törvény méltányos és he­lyes” - magyarázta A. Nagy. HOGY OLDOTTÁK MEG MÁSHOL A diszkriminációellenes tör­vény összefügg a pozitív diszkri­minációval is. A fogalom a hatva­nas évek Amerikájában született olyan jelszó alatt, hogy a „fekete az szép”, és a sötét bőrű állam­polgárok többségi társadalomba való integrálását célozta. A pozi­tív diszkrimináció politikai aka­rat kérdése, és Amerikában egyetlen törvénybe iktatott mon­dattal ismerték el a pozitív diszk­rimináció lehetőségét. Angliában 1976-ban fogadták el a faji diszkriminációt korlátozó jogszabályt, mely közvetlen és közvetett diszkriminációt, vala­mint szegregációt különböztet meg. A törvény elnevezéséből is kitűnik, kizárólag a faji diszkri­minációra vonatkozik, miközben a faj fogalma úgy fogalmazódik meg, hogy magába foglalja a bőr­színt, a nemzetiséget, a nemzeti vagy etnikai, faji hovatartozást is. A törvény végrehajtása a bíró­ságon kívül a Faji Egyenlőségért Bizottság feladata, mely mindent elkövet a diszkrimináció felszá­molása, háttérbe szorítása, az esélyegyenlőség biztosítása érde­kében, valamint figyelemmel kí­séri a jogszabály gyakorlati alkal­mazását, szükség esetén javasla­tot tesz módosítására. Hollandiában három jogi nor­ma foglalkozik a diszkrimináció kérdésével: az esélyegyenlőség­ről és az egyforma bánásmódról szóló jogszabályok, valamint a polgári perrendtartás vonatkozó részei. A legfontosabb talán az esélyegyenlőségről szóló tör­vény, mert ez tartalmazza az egyes fogalmak jellemzését, el­rendeli az Esélyegyenlőségi Bi­zottság létrehozását, valamint részletezi, hogyan kell eljárni diszkrimináció esetén. Diszkriminációellenes tör­vényt már Romániában és Ma­gyarországon is elfogadtak. A magyar jogszabály az angol pél­dát követve a diszkriminációnak szintén három fajtáját különböz­teti meg. A törvény tartalmaz szankciókat is. Magyarországon még esélyegyenlőségi minisztéri­um is létezik. Minden európai uniós országnak van valamilyen antidiszkriminációs törvénye, sőt minden EU-s országnak van ezzel a kérdéssel foglalkozó mi­nisztériuma, esetleg tárca nélküli minisztere, vagy legalábbis ma­gas szinten képviselik az emberi jogokat és az esélyegyenlőséget. Arról megoszlottak a vélemé­nyek, hogy a most csatlakozott államok egyetlen diszkriminá­cióellenes törvényt fogadjanak-e el, vagy az egyes törvényekbe csempésszenek esélyegyenlősé­get biztosító bekezdéseket, (sza) VILLÁMINTERJÚ A. Nagy Lászlóval, a parla­ment embeijogi bizottságának elnökével A diszkriminációellenes tör­vényről évekig folyt a vita. A norma ellenzői legtöbbször azzal érveltek, hogy a jogsza­bály lehetővé tenné a homo­szexuálisok számára a regiszt­rált párkapcsolatokat. A teg­nap jóváhagyott törvény ezt szabályozza? Szó sincs arról, hogy az anti- diszkriminációs törvény lehetővé teszi a regisztrált párkapcsolato­kat. Ez egy rosszindulatú belema- gyarázása a nem létező problé­mának a törvénybe. A jogszabály ugyanis csak azt mondja ki, hogy senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni az élet egyet­len területén sem, ez alól a szexu­ális irányultság sem kivétel. Ha pedig ez megtörténik, a sértett jogorvoslatért fordulhat a bíró­sághoz. Ha valakit diszkriminálnak, például kora, nemzetisége mi­att vagy egyéb okból nem alkal­maznak, ám nem azért, mert al­kalmatlan, mit tegyen? A már létező emberjogi biztos A. Nagy László (Somogyi Tibor felvétele) intézményéhez fordulhat, vagy a most új jogkörökkel felruházott nemzeti embeijogi központtól kérhet segítséget. Mindkét intéz­ménynek van jogsegélyszolgála­ta, ez utóbbi pedig a tegnap elfo­gadott törvény értelmében a pol­gárokat bíróság előtt is képvisel­heti. Tehát nemcsak tanácsokat fog adni, hanem július 1-jétői az esetleges peres ügyekben is részt vehet. Az embeijogi központ lesz az első szűrő, azaz először az in­tézmény vizsgálja ki a beérke­ző panaszt, ha pedig úgy látja, valóban diszkrimináció tör­tént, bírósághoz fordulnak. Ott a bizonyítási eljárás fő terhét ki viseli? A törvény előnyös helyzetet te­remtett a sértett számára. A mun­kajogi normával ellentétben itt a törvény a sértett oldalán áll, azaz a munkáltatónak kell majd bizo­nyítania, hogy nem történt diszk­rimináció. Ha ezt nem tudja bizonyítani, azaz képtelen eloszlatni a diszk­rimináció gyanúját, akkor mi­lyen büntetést lehet kiszabni? Anyagi kártérítést kell fizetni a sértettnek? Nem csak pénzről van szó, első­sorban arra kell kötelezni a jogtip- ró munkáltatót, hogy tartsa be az emberijogokat! Ha valakiről kide­rül, hogy azért nem alkalmazzák, mert öregnek tartják, vagy terhes, esetleg roma vagy magyar, akkor a bíróságnak úgy kell helyt adnia a panasznak, hogy az illetőt köte­lesek lesznek az adott munkahe­lyen felvenni. Ha az derül ki, hogy valaki bérezésben azért van hátrá­nyoshelyzetben, vagyis csak azért alacsony a fizetése, mert vallása, nemzetisége vagy a törvényben megfogalmazott egyéb okból nem szimpatikus a munkáltató számá­ra, a törvény alapján ezt is orvo­solni lehet. Lehetővé válik a pozitív diszkrimináció, bár a törvény burkoltan átmeneti pozitív in­tézkedésekről szól. Milyen ren­delkezések jöhetnek szóba? Lesznek kvóták az egyetemeken a romák számára? Akár kvóták is lehemek. Arról van szó, hogy például a romákra jobban figyel majd a kormány, az­az amikor azt mérlegeli, hogy egy nagyon rossz körülmények között élő roma közösség vagy egy jobb helyzetben lévő nem roma község számára hagyjon jóvá állami tá­mogatást például szennyvízcsa­tornára, akkor inkább az előbbi mellett fog dönteni, éppen külö­nösen hátrányos helyzetüket szem előtt tartva. Egyébként a kormány jelenlegi romastratégiá­ja is erre épül, úgyhogy a gyakor­latban már most létezik ilyen po­zitívmegkülönböztetés, hiszen lé­teznek egészségügyi, oktatási programok a romák számára, csak a jelenlegi gyakorlatnak idá­ig nem volt meg a jogi alapja. Úgy­hogy a pozitív intézkedések tör­vénybe foglalása nem azt jelenti, hogy hirtelen új intézkedéseket kezd foganatosítani a kormány, hanem csak az elvet fekteti le. Elégedett a törvény tartalmá­val és formájával? Jó törvényt fogadtunk el. Az antidiszkriminációs törvény az MKP számára prioritás volt - nemcsak azért, mert számunkra az emberi jogok és a kisebbségek védelme mindig is fontos volt, ha­nem azért is, mert ez a jogszabály az összes létező kisebbség védel­mét biztosítani fogja. Mi mindig szolidárisak voltunk a különböző hátrányos helyzetű csoportokkal szemben, beleértve a vallási ki­sebbségeket, a fogyatékosok kü­lönböző kategóriáit is. Büszke va­gyok arra, hogy nemcsak hazai vi­szonylatban tettünk nagy lépést, hanem a törvény Szlovákiának külföldön is rangot adhat. Pozití­vum az is, hogy az embeijogi köz­pont, amely évekig nem a rendel­tetésének megfelelően működött, most aktívabban bekapcsolódik az emberi jogok védelmébe, és eh­hez a kormánya múlt héten plusz 2,5 millió koronát is jóváhagyott, amivel a központ ebből megold­hatja az új hatáskörökkel felmerü­lő, átmeneti gondokat, (sza) Bevethető az ágens Diszkriminálást provokálni Akárcsak a korrupciós vagy egyéb, szervezett bűnözéssel ösz- szefüggő ügyekben, a diszkrimi­náció ellen is lehet alkalmazni az agent provocateur intézményét. Egyébként ezt már idáig is lehe­tett volna, mert ezt nem az anti­diszkriminációs törvény, hanem a büntető eljárásról szóló norma te­szi lehetővé. Mivel azonban a hát­rányos megkülönböztetés tiltásá­ról eddig heves vita folyt, a beépí­tett ügynök alkalmazása is csak most vetődött fel. A gyakorlatban például ez azt jelentheti, hogy egy polgári társaság megbíz két sze­mélyt, hogy pályázzák meg ugyanazt az állást. Képesítésük, koruk hasonló, egyforma nemű­ek, az egyedüli különbség csak az lesz, hogy az egyik roma, a másik pedig nem az. Ha az álláshirdető az utóbbit választja, a társulás bí­rósághoz fordulhat. A civil szerve­zetek sokat segíthetnek a hátrá­nyos megkülönböztetés elleni harcban, leleményességükkel ki­provokálhatják a diszkriminációra hajlamos munkáltatókat. Ha pe­dig pert nyernek, precedensérté­kű lehet, (sz-a) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT; 24-28 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 05.07-kor - nyugszik 20.31-kor A Hold kel 06.03-kor - nyugszik 23.15-kor A Duna vízállása - Pozsony: 350, árad; Medve: 300, változatlan; Komárom: 285, árad; Párkány: 200, árad. Változóan fel­hős lesz az égbolt, több helyen szór­ványosan előfor­dulhatnak zápo­rok és zivatarok. Meleg lesz, a leg­magasabb nappali hőmérséklet 24 és 28 fok között alakul. Változé­kony irányú szél várható. Éjszaka erős hidegfront érkezik; 13 és 9 fokos lesz a hőmérséklet. Holnap délután viharos széllökésekre szá­míthatunk, helyenként még jég­eső is kialakulhat, de előrelátha­tólag kiadós csapadék hull majd. Visszaesik a hőmérséklet, csupán 12-16 fokra számíthatunk. Meleg frontha­tás várható, en­nek következté­ben egyre nyugta­lanabbá válunk. Az időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi be­tegségekben szenvedőket viselheti meg. A frontérzékenyeknél gyako­ribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. A szív- és ér­rendszeri panaszokkal küszködők- nél főként a vérnyomás hirtelen in­gadozása okozhat gondokat, tart­sák be az orvos utasításait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom