Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-19 / 114. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 19. Sárga fogakkal illusztrálhatják a cigarettás dobozokat az Európai Unióban Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász nem bízik a közös európai pénznemben _______________________________Európai unió 11 To vábbi elrettentés Széteshet az eurózóna A Nobel-díjas közgazdász eurószkeptikus (Képarchívum) MENEDZSMENTFÓRUM Idén októbertől az egyes EU- tagállamok arra kötelezhetik a dohányipari cégeket, hogy a do­bozon a figyelmezető feliratok mellett elrettentő fotókat is tün­tessenek fel. Az EU félmillió eu- rót kíván a képek sokkhatásának tesztelésére szánni. Minden EU- tagország saját maga dönthet ar­ról, kötelezi-e a gyártókat az el­rettentő képek közlésére. így le­hetséges, hogy ősztől már Szlo­vákiában is sárga fogak „moso­lyognak” a polcokról a cigarettát kereső vásárlókra. Az EU-n kívüli országok közül Az olcsóbb prágai kisvendéglők 15 százalékkal emelték áraikat, miután az éttermi szolgáltatás áfá­ja 5-ről 19 százalékra nőtt. A cseh kocsmák aláírásgyűjtésbe kezde­nek a „Halálos adó ellen”. Átlagosan tíz százalékkal emel­kedtek a csehországi vendéglői árak azt követően, hogy a parla­ment ezt a szolgáltatást a korábbi kedvezményes, ötszázalékos adó­sávból a 19 százalékosba sorolta. A kormányzat szerint azért volt szükség az adóemelésre, hogy a cseh szabályozás összhangba ke­rüljön az európai uniós szabályo­zással. A drágább helyek mintegy öt, míg az eddig olcsóbbak mint­Kanada 2001 óta már bevezette ezt a módszert, számol be a né­met WirtschaftsWoche. Ha egy ország él a lehetőség­gel, akkor annak az EU illetékes bizottsága által kidolgozott ké­peket kell majd a dohánygyár­tókkal a dobozra nyomtattatnia. Mivel azonban más országban más-más képekkel lehet a legha­tásosabban elijeszteni a potenci­ális fogyasztókat, így az EU a 25 tagország számára külön-külön albumot állít majd össze. Az előzetes, országonkénti un­dorküszöböt vizsgáló tesztek mintegy félmillió euróba fognak kerülni. egy 15 százalékkal emelték az ára­ikat. Ebből jön ki az átlagos tízszá­zalékos áremelés - írta a Mladá ffonta Dnes, amely több mint har­minc vendéglő árainak alakulását kísérte figyelemmel az ország kü­lönböző részein májusban. A vendéglősök attól tartanak, hogy ez a drágulás visszavetheti a forgalmat, s ezért kampányt kez­deményeztek az adócsökkenés ér­dekében. Prágai lapértesülések szerint a „Halálos adó” elnevezésű petíciót már mintegy 30 ezren ír­ták alá. Ugyanakkor június első fe­lében tiltakozó tüntetést kívánnak tartani Prágában, hogy a turista­idény kezdetén ismételten felhív­ják a hatóságok figyelmét a drágu­lás következményeire. A cseh ven­Egyes országokban már eddig is nagyobb volt az elrettentő fe­lirat, mint a cigaretta márká­jának neve (Képarchívum) déglősök a korábbi hasonló szlová­kiai intézkedés tapasztalatai alap­ján azt várják, hogy csökkenni fog­nak bevételeik is. Bohuslav Sobot- ka, cseh pénzügyminiszter elis­merte a gondokat, s azt, hogy az új adósáv miatt ideiglenesen csök­kenhet a vendéglők forgalma. Sze­rinte az államkasszának különö­sen az idei évben mindenképpen szüksége van a nagyobb bevételek­re, így a vendéglősök követelésé­nek teljesítése nem várható. A mi­niszter úgy véli: európai összeha­sonlításban a cseh vendéglői árak még mindig a megfizethetők, az alacsonyabbak közé tartoznak, s így nem kell tartani attól, hogy e területen komoly problémák kelet­keznének. Nagy az esélye annak, hogy néhány éven belül össze­omlik az eurózóna gazda­sága - véli Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász. A veszély a tagországok gaz­daságának, kultúrájának különbözősége miatt fenye­geti a közös pénznemet. INDEX Az EUobservemek adott interjú­jában a múlt század egyik legbefo­lyásosabb közgazdásza arra figyel­mezteti az EU-tagországokat, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy az eurózóna gazdasága össze­omlik néhány éven belül. „Nem ál­lítom biztosra, hogy meg fog tör­ténni, de igen nagy a valószínűsé­ge” - nyilatkozta Milton Friedman. A Nobel-díjas közgazdász szerint vissza kellene állítani a régi nemze­ti valutákat. A tudós legnagyobb problémája a közös pénzzel, hogy szerinte nehéz gazdasági közössé­get létrehozni olyan országok kö­zött, melyeknek különböző a gaz­dasági felépítésük, más a kultúrá­juk és különböző nyelveket beszél­nek. Ezek a problémák nemhogy csökkennének, de megtöbbszö­röződnek az új tagok belépésével. Műtőn Friedman azt ugyan elisme­SZLANKÓ BÁLINT Legelső körben az EU új tagálla­mai nyerték meg a társasági adózás ügyében vívott csatát, ami azután robbant ki, hogy Németország és Franciaország közölte: a társasági adó harmonizálására akarják rábír­ni az Európai Uniót, mert szerintük a keleti államokban „túl alacso­nyak” az adók, ami elcsalja a befek­tetőket nyugatról. Ez csak az első forduló volt. Az Európai Bizottság, amely az unióban egyedül jogosult jogsza­bály-javaslatokat előkészítem, gyorsan lehűtötte a kedélyeket. A kérdésért illetékes szóvivő, Jo­nathan Todd leszögezte, hogy Brüsszelnek esze ágában sincs a társasági adó harmonizálását java­solni, éppen ellenkezőleg: jó dolog­nak tartják, hogy az egyes államok maguk szabják meg az adószintet, ez ugyanis versenyhelyzetet te­remt, hosszabb távon csökkenti az adóterhet, serkenti a befektetést, pörgeti a gazdaságot. Alapvetően az a probléma, hogy az új tagállam­ok társaságiadó-szintje jóval ala­csonyabb (átlagosan 15 százalék körüli), mint a régieké (átlag 33 százalék). A régiek - főleg a néme- .tek, a svédek és a franciák - ezért attól tartanak, hogy az üzlet a kele­ti áűamokba áramlik majd, még rosszabb helyzetbe juttatva az eurózóna amúgy is rozoga gazda­ságát, a francia, a német ipart. Ráadásul felháborítónak tartják, hogy az új tagállamok mindeköz­ben uniós (gyakorlatilag német, francia, svéd) pénzeket igényebek lerobbant infrastruktúrájuk helyre- állítására. „Fiskális szolidaritás nél­kül nincs pénzügyi szolidaritás sem” - idézte a Le Monde a múlt héten a francia pénzügyminisztert. Jó stratégia A társasági adó - illetve általá­ban az adó - alacsony szinten tartá­sa biztosan jó stratégia, részben ez rí, hogy ez euró eddig „egészen jól teljesített”. Az új tagoknak kötelező csaüakozni az eurózónához, és né­gyen közülük kinyüvánították, hogy ezt a lehető leghamarabb sze­retnék megtenni. A professzor sze­rint ez jó jel, hiszen ha már köte­lező csatlakozni, akkor a minél ha­marabb, annál jobb elvet kell kö­vetni. Friedman nem túl optimista az EU hosszú távú terveivel kapcso­latban. „Nem arról van szó, hogy az EU nem tudná 2010-re utolérni, sőt segítette hozzá az íreket is a lenyű­göző gazdasági növekedéshez a ki­lencvenes években: az alacsony adószint vonzza a befektetőket. Az adóharmonizáció ezért értelem­szerűen azoknak vába hátrányára, akik alacsonyabb adószinttel ren­delkeznek, hiszen az egységes, uni­ós adó bizonyára magasabb voba az övéknél. Az Eurochambres, az európai ipari és kereskedelmi ka­marák szövetségének elnöke, Amaldo Abruzzini a múlt héten azt nyüatkozta a Bruxinfónak, hogy az új tagállamok szerinte jó politikát folytatnak. „Amit az új tagok tesz­nek, az tökéletesen beleülik az uni­ós versenyképességi programba. A bővítés így lökést adhat az EU ver­senyképességének” - mondta. A ré­giek már most kezdik követni az újak példáját, például Ausztria jö­vőre 9 százalékkal csökkenti társa­sági adóját, 25 százalékra. Elveszik az előny Szakértők ugyanakkor rámutat­nak, hogy a társasági adó csak egy eleme az egész adótehernek, és végeredményben az egész adó-, já­rulék- és bérköltség alapján dönti el egy vállalat, hogy hova helyezi te­vékenységét. És ha az egészet, a vállalatokat sújtó teljes terhelést nézzük, akkor Kelet-Európa csak marginálisan olcsóbb Nyugat-Eu- rópánál. Nemrég egy OECD-jelentés arra buzdította az új tagállamokat, hogy próbálják csökkenteni egész­ségügyi és nyugdíjbiztosítási költ­ségeiket. Az elmúlt időszakban több tanulmány is rámutatott arra, hogy a keleti áűamok versenyké­pességi előnye kezd elveszni, pél­dául a növekvő bérköltségek miatt. A vitának nincs vége Az adóharmonizáció körüli vitá­nak egyébként biztosan nincs vége. A következő forduló az uniós alkot­mányról szóló tárgyalásokon lesz, ahol több állam el akaija érni, hogy lehagyni az Egyesült Államokat. Azonban csak álom marad a lissza­boni célkitűzés, hiszen a vüág többi térsége nem fog egy helyben topo­rogni: Kína lendületesen fejlődő gazdasága utolérheti a jelenleg leg­versenyképesebb térségeket. A professzornak tanácsai is van­nak az EU számára. Szerinte az uniónak lazítani kell a szigorú sza­bályokon, mert megfojtja az euró­pai gazdaságot. Emellett vissza kell fogni a magas állami kiadásokat is. az adózási fejezetben is szűnjön meg a nemzeti vétó. Ez a későbbi­ekben megkönnyítené egy harmo­nizációs javaslat keresztülnyomá- sát. (Erre amúgy kevés az esély, többek közt a britek és az írek is kö­römszakadtáig védüt a vétójogot.) Az adózási versenytől tartó nyu­gati államok - a németek, a franci­ák, a svédek - a következő uniós költségvetési vitát is fel fogják használni a vitában. Utoljára a francia külügyminiszter, Michel Barnier intette „mértéktartásra” az új tagállamokat adópolitikájuk­ban. A franciák és a többiek a költ­ségvetési vitában azzal fognak ér­velni, hogy ők nem hajlandóak olyan tagállamok elmaradottságát finanszírozni az uniós felzárkózta­tási politikán keresztül, amelyek közben adódömpinggel tönkrete­szüt a nyugati ipart. Az EU-támogatás nem elég Érdekes egyébként, hogy ezt a burkolt fenyegetést Barnier - volt uniós fejlesztési biztos - egy brüsszeli fórumon adta elő, ahol az EU felzárkóztatási politikájáról volt szó. A Bamier-t megelőző felszóla­ló az ír pénzügyi áüamtitkár volt, aki arról beszélt, hogy az új tagál­lamok szerinte komoly hibát követ­nének el, ha gazdasági felzárkózá­sukat egyedül az uniós támogatá­sokra építenék. „Ezek önmagukban ugyanis nem elégségesek; amire el­sősorban szükség van, az a ki­egyensúlyozott államháztartás, a jó oktatási rendszer és főként a befek­tetések ösztönzése” - mondta. Tom Pátion szavainak súlyt ad az ír gaz­dasági csoda: a szigetország uniós tagságának első két évtizede min­den, csak nem sikersztori, uniós tá­mogatások ide vagy oda. A sebes felzárkózás főként a küencvenes évek technológiai robbanásának köszönhető, amelyben a jól képzett munkaerővel és befektetőbarát környezettel rendelkező írek jól meg tudták állni a helyüket. M i % Rettegnek a cseh kocsmárosok az adóktól (Képarchívum) CSALÁDTAGOK Ciprus Az 1974-ben két részre sza­kadt Ciprus egy sziget a Földkö­zi-tenger keleti részében, Török­ország alatt, Szíriától nyugatra. Az ország valójában két ország; a Török Köztársaság a sziget északi részén (csak Törökország ismeri el) és a délen található Ciprusi Köztársaság. Ciprus min­dig sziget volt, épp ezért nagyon sok növény- és áüatfaj a Földön egyedül itt található meg. Éghaj­lata jeüemzően mediterrán, for­ró nyarakkal. A sziget az egyik legkedveltebb turistaközpont a világon, bevételeinek nagy része az idegenforgalomból, no és per­sze „az adóparadicsomból” szár­mazik. Fővárosa Nicosia, a két országot elválasztó zöld vonal épp áthalad rajta A sziget fontos kereskedelmi pont volt az európai, afrikai és a közel-keleti uralkodó házak kö­zött, és így története során valaki mindig meg akarta kaparintani azt. Először a macedónok hódí­tották meg, majd a föníciaiak, az egyiptomiak, az asszírok és a per­zsák. Krisztus előtt 68-ban került Róma uralma alá a 7. évszázadig, amikor a bizánci és iszlám biro­dalmak három évszázadon át harcoltak érte. 1191-ben Orosz­lánszívű Richárd a keresztes há­borúk során Ciprust is útba ejtet­te, de a ciprusiak sok gondot okoztak neki, így eladta a Temp­lomos Lovagoknak. A Templomo­sok eladták a szigetet Guy de Lu- signan számára, akinek örökösei évszázadokon keresztül uralkod­tak, elnyomva kultúráját, de gaz­dasági csodát hozva. A velenceiek 1489-ben foglalták el, de őket gyorsan kiszorította az Ottomán Birodalom, amely 300 éven át megtartotta Ciprust, mielőtt át­adta volna Angliának. 1925-ben Ciprus brit gyarmattá vált, de a ciprusiaknak elegük lett az ide­gen elnyomókból és elkezdődött a harc az önáüó döntés irányá­ban. Ez az önáüósodás vezetett napjaink török/görög konfliktu­saihoz: miközben a görög ciprió- ták Görögországgal akartak CIPRUS! KÖZTÁRSASÁG-Főldközt-tenget tootarep&uo Kurta I** ' &taw>í)«>«w """ -tanuL / ' Limassol Äw:; ■ egyesülést, a 18 %-os török né­pesség nem kívánta ezt. 1960 au­gusztusában Anglia függetlensé­get adott Ciprusnak, de 1964-re feüángoltak a települések közötti ellentétek. Az ENSZ békecsapato­kat küldött ki. 1967-ben egy kato­nai junta vette át a görög kor­mányzást, 1974-ben a törökök be­vonulással válaszoltak, Görögor­szág gyorsan kivonult, de a törö­kök elfoglalták a sziget északi harmadát. Szórványos béketár­gyalásokat tartottak, de Ciprus megosztott maradt. A legutóbbi népszavazáson a törökök az egye­sülésre, míg a görögök a sziget kettészakadására szavaztak, így május elsején csak a görög rész lett az Európai Unió tagja, (nu) Csehországban jelentősen megemelkedtek az árak a vendéglőkben Kocsmai harc a halálos adó ellen MTI Nagy lökést adhat az EU versenyképességének a bővítés - vélik Brüsszelben Folytatják az adóháborút a régiek

Next

/
Oldalképek
Tartalom