Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-19 / 114. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 19. Sárga fogakkal illusztrálhatják a cigarettás dobozokat az Európai Unióban Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász nem bízik a közös európai pénznemben _______________________________Európai unió 11 To vábbi elrettentés Széteshet az eurózóna A Nobel-díjas közgazdász eurószkeptikus (Képarchívum) MENEDZSMENTFÓRUM Idén októbertől az egyes EU- tagállamok arra kötelezhetik a dohányipari cégeket, hogy a dobozon a figyelmezető feliratok mellett elrettentő fotókat is tüntessenek fel. Az EU félmillió eu- rót kíván a képek sokkhatásának tesztelésére szánni. Minden EU- tagország saját maga dönthet arról, kötelezi-e a gyártókat az elrettentő képek közlésére. így lehetséges, hogy ősztől már Szlovákiában is sárga fogak „mosolyognak” a polcokról a cigarettát kereső vásárlókra. Az EU-n kívüli országok közül Az olcsóbb prágai kisvendéglők 15 százalékkal emelték áraikat, miután az éttermi szolgáltatás áfája 5-ről 19 százalékra nőtt. A cseh kocsmák aláírásgyűjtésbe kezdenek a „Halálos adó ellen”. Átlagosan tíz százalékkal emelkedtek a csehországi vendéglői árak azt követően, hogy a parlament ezt a szolgáltatást a korábbi kedvezményes, ötszázalékos adósávból a 19 százalékosba sorolta. A kormányzat szerint azért volt szükség az adóemelésre, hogy a cseh szabályozás összhangba kerüljön az európai uniós szabályozással. A drágább helyek mintegy öt, míg az eddig olcsóbbak mintKanada 2001 óta már bevezette ezt a módszert, számol be a német WirtschaftsWoche. Ha egy ország él a lehetőséggel, akkor annak az EU illetékes bizottsága által kidolgozott képeket kell majd a dohánygyártókkal a dobozra nyomtattatnia. Mivel azonban más országban más-más képekkel lehet a leghatásosabban elijeszteni a potenciális fogyasztókat, így az EU a 25 tagország számára külön-külön albumot állít majd össze. Az előzetes, országonkénti undorküszöböt vizsgáló tesztek mintegy félmillió euróba fognak kerülni. egy 15 százalékkal emelték az áraikat. Ebből jön ki az átlagos tízszázalékos áremelés - írta a Mladá ffonta Dnes, amely több mint harminc vendéglő árainak alakulását kísérte figyelemmel az ország különböző részein májusban. A vendéglősök attól tartanak, hogy ez a drágulás visszavetheti a forgalmat, s ezért kampányt kezdeményeztek az adócsökkenés érdekében. Prágai lapértesülések szerint a „Halálos adó” elnevezésű petíciót már mintegy 30 ezren írták alá. Ugyanakkor június első felében tiltakozó tüntetést kívánnak tartani Prágában, hogy a turistaidény kezdetén ismételten felhívják a hatóságok figyelmét a drágulás következményeire. A cseh venEgyes országokban már eddig is nagyobb volt az elrettentő felirat, mint a cigaretta márkájának neve (Képarchívum) déglősök a korábbi hasonló szlovákiai intézkedés tapasztalatai alapján azt várják, hogy csökkenni fognak bevételeik is. Bohuslav Sobot- ka, cseh pénzügyminiszter elismerte a gondokat, s azt, hogy az új adósáv miatt ideiglenesen csökkenhet a vendéglők forgalma. Szerinte az államkasszának különösen az idei évben mindenképpen szüksége van a nagyobb bevételekre, így a vendéglősök követelésének teljesítése nem várható. A miniszter úgy véli: európai összehasonlításban a cseh vendéglői árak még mindig a megfizethetők, az alacsonyabbak közé tartoznak, s így nem kell tartani attól, hogy e területen komoly problémák keletkeznének. Nagy az esélye annak, hogy néhány éven belül összeomlik az eurózóna gazdasága - véli Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász. A veszély a tagországok gazdaságának, kultúrájának különbözősége miatt fenyegeti a közös pénznemet. INDEX Az EUobservemek adott interjújában a múlt század egyik legbefolyásosabb közgazdásza arra figyelmezteti az EU-tagországokat, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy az eurózóna gazdasága összeomlik néhány éven belül. „Nem állítom biztosra, hogy meg fog történni, de igen nagy a valószínűsége” - nyilatkozta Milton Friedman. A Nobel-díjas közgazdász szerint vissza kellene állítani a régi nemzeti valutákat. A tudós legnagyobb problémája a közös pénzzel, hogy szerinte nehéz gazdasági közösséget létrehozni olyan országok között, melyeknek különböző a gazdasági felépítésük, más a kultúrájuk és különböző nyelveket beszélnek. Ezek a problémák nemhogy csökkennének, de megtöbbszöröződnek az új tagok belépésével. Műtőn Friedman azt ugyan elismeSZLANKÓ BÁLINT Legelső körben az EU új tagállamai nyerték meg a társasági adózás ügyében vívott csatát, ami azután robbant ki, hogy Németország és Franciaország közölte: a társasági adó harmonizálására akarják rábírni az Európai Uniót, mert szerintük a keleti államokban „túl alacsonyak” az adók, ami elcsalja a befektetőket nyugatról. Ez csak az első forduló volt. Az Európai Bizottság, amely az unióban egyedül jogosult jogszabály-javaslatokat előkészítem, gyorsan lehűtötte a kedélyeket. A kérdésért illetékes szóvivő, Jonathan Todd leszögezte, hogy Brüsszelnek esze ágában sincs a társasági adó harmonizálását javasolni, éppen ellenkezőleg: jó dolognak tartják, hogy az egyes államok maguk szabják meg az adószintet, ez ugyanis versenyhelyzetet teremt, hosszabb távon csökkenti az adóterhet, serkenti a befektetést, pörgeti a gazdaságot. Alapvetően az a probléma, hogy az új tagállamok társaságiadó-szintje jóval alacsonyabb (átlagosan 15 százalék körüli), mint a régieké (átlag 33 százalék). A régiek - főleg a néme- .tek, a svédek és a franciák - ezért attól tartanak, hogy az üzlet a keleti áűamokba áramlik majd, még rosszabb helyzetbe juttatva az eurózóna amúgy is rozoga gazdaságát, a francia, a német ipart. Ráadásul felháborítónak tartják, hogy az új tagállamok mindeközben uniós (gyakorlatilag német, francia, svéd) pénzeket igényebek lerobbant infrastruktúrájuk helyre- állítására. „Fiskális szolidaritás nélkül nincs pénzügyi szolidaritás sem” - idézte a Le Monde a múlt héten a francia pénzügyminisztert. Jó stratégia A társasági adó - illetve általában az adó - alacsony szinten tartása biztosan jó stratégia, részben ez rí, hogy ez euró eddig „egészen jól teljesített”. Az új tagoknak kötelező csaüakozni az eurózónához, és négyen közülük kinyüvánították, hogy ezt a lehető leghamarabb szeretnék megtenni. A professzor szerint ez jó jel, hiszen ha már kötelező csatlakozni, akkor a minél hamarabb, annál jobb elvet kell követni. Friedman nem túl optimista az EU hosszú távú terveivel kapcsolatban. „Nem arról van szó, hogy az EU nem tudná 2010-re utolérni, sőt segítette hozzá az íreket is a lenyűgöző gazdasági növekedéshez a kilencvenes években: az alacsony adószint vonzza a befektetőket. Az adóharmonizáció ezért értelemszerűen azoknak vába hátrányára, akik alacsonyabb adószinttel rendelkeznek, hiszen az egységes, uniós adó bizonyára magasabb voba az övéknél. Az Eurochambres, az európai ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke, Amaldo Abruzzini a múlt héten azt nyüatkozta a Bruxinfónak, hogy az új tagállamok szerinte jó politikát folytatnak. „Amit az új tagok tesznek, az tökéletesen beleülik az uniós versenyképességi programba. A bővítés így lökést adhat az EU versenyképességének” - mondta. A régiek már most kezdik követni az újak példáját, például Ausztria jövőre 9 százalékkal csökkenti társasági adóját, 25 százalékra. Elveszik az előny Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a társasági adó csak egy eleme az egész adótehernek, és végeredményben az egész adó-, járulék- és bérköltség alapján dönti el egy vállalat, hogy hova helyezi tevékenységét. És ha az egészet, a vállalatokat sújtó teljes terhelést nézzük, akkor Kelet-Európa csak marginálisan olcsóbb Nyugat-Eu- rópánál. Nemrég egy OECD-jelentés arra buzdította az új tagállamokat, hogy próbálják csökkenteni egészségügyi és nyugdíjbiztosítási költségeiket. Az elmúlt időszakban több tanulmány is rámutatott arra, hogy a keleti áűamok versenyképességi előnye kezd elveszni, például a növekvő bérköltségek miatt. A vitának nincs vége Az adóharmonizáció körüli vitának egyébként biztosan nincs vége. A következő forduló az uniós alkotmányról szóló tárgyalásokon lesz, ahol több állam el akaija érni, hogy lehagyni az Egyesült Államokat. Azonban csak álom marad a lisszaboni célkitűzés, hiszen a vüág többi térsége nem fog egy helyben toporogni: Kína lendületesen fejlődő gazdasága utolérheti a jelenleg legversenyképesebb térségeket. A professzornak tanácsai is vannak az EU számára. Szerinte az uniónak lazítani kell a szigorú szabályokon, mert megfojtja az európai gazdaságot. Emellett vissza kell fogni a magas állami kiadásokat is. az adózási fejezetben is szűnjön meg a nemzeti vétó. Ez a későbbiekben megkönnyítené egy harmonizációs javaslat keresztülnyomá- sát. (Erre amúgy kevés az esély, többek közt a britek és az írek is körömszakadtáig védüt a vétójogot.) Az adózási versenytől tartó nyugati államok - a németek, a franciák, a svédek - a következő uniós költségvetési vitát is fel fogják használni a vitában. Utoljára a francia külügyminiszter, Michel Barnier intette „mértéktartásra” az új tagállamokat adópolitikájukban. A franciák és a többiek a költségvetési vitában azzal fognak érvelni, hogy ők nem hajlandóak olyan tagállamok elmaradottságát finanszírozni az uniós felzárkóztatási politikán keresztül, amelyek közben adódömpinggel tönkreteszüt a nyugati ipart. Az EU-támogatás nem elég Érdekes egyébként, hogy ezt a burkolt fenyegetést Barnier - volt uniós fejlesztési biztos - egy brüsszeli fórumon adta elő, ahol az EU felzárkóztatási politikájáról volt szó. A Bamier-t megelőző felszólaló az ír pénzügyi áüamtitkár volt, aki arról beszélt, hogy az új tagállamok szerinte komoly hibát követnének el, ha gazdasági felzárkózásukat egyedül az uniós támogatásokra építenék. „Ezek önmagukban ugyanis nem elégségesek; amire elsősorban szükség van, az a kiegyensúlyozott államháztartás, a jó oktatási rendszer és főként a befektetések ösztönzése” - mondta. Tom Pátion szavainak súlyt ad az ír gazdasági csoda: a szigetország uniós tagságának első két évtizede minden, csak nem sikersztori, uniós támogatások ide vagy oda. A sebes felzárkózás főként a küencvenes évek technológiai robbanásának köszönhető, amelyben a jól képzett munkaerővel és befektetőbarát környezettel rendelkező írek jól meg tudták állni a helyüket. M i % Rettegnek a cseh kocsmárosok az adóktól (Képarchívum) CSALÁDTAGOK Ciprus Az 1974-ben két részre szakadt Ciprus egy sziget a Földközi-tenger keleti részében, Törökország alatt, Szíriától nyugatra. Az ország valójában két ország; a Török Köztársaság a sziget északi részén (csak Törökország ismeri el) és a délen található Ciprusi Köztársaság. Ciprus mindig sziget volt, épp ezért nagyon sok növény- és áüatfaj a Földön egyedül itt található meg. Éghajlata jeüemzően mediterrán, forró nyarakkal. A sziget az egyik legkedveltebb turistaközpont a világon, bevételeinek nagy része az idegenforgalomból, no és persze „az adóparadicsomból” származik. Fővárosa Nicosia, a két országot elválasztó zöld vonal épp áthalad rajta A sziget fontos kereskedelmi pont volt az európai, afrikai és a közel-keleti uralkodó házak között, és így története során valaki mindig meg akarta kaparintani azt. Először a macedónok hódították meg, majd a föníciaiak, az egyiptomiak, az asszírok és a perzsák. Krisztus előtt 68-ban került Róma uralma alá a 7. évszázadig, amikor a bizánci és iszlám birodalmak három évszázadon át harcoltak érte. 1191-ben Oroszlánszívű Richárd a keresztes háborúk során Ciprust is útba ejtette, de a ciprusiak sok gondot okoztak neki, így eladta a Templomos Lovagoknak. A Templomosok eladták a szigetet Guy de Lu- signan számára, akinek örökösei évszázadokon keresztül uralkodtak, elnyomva kultúráját, de gazdasági csodát hozva. A velenceiek 1489-ben foglalták el, de őket gyorsan kiszorította az Ottomán Birodalom, amely 300 éven át megtartotta Ciprust, mielőtt átadta volna Angliának. 1925-ben Ciprus brit gyarmattá vált, de a ciprusiaknak elegük lett az idegen elnyomókból és elkezdődött a harc az önáüó döntés irányában. Ez az önáüósodás vezetett napjaink török/görög konfliktusaihoz: miközben a görög ciprió- ták Görögországgal akartak CIPRUS! KÖZTÁRSASÁG-Főldközt-tenget tootarep&uo Kurta I** ' &taw>í)«>«w """ -tanuL / ' Limassol Äw:; ■ egyesülést, a 18 %-os török népesség nem kívánta ezt. 1960 augusztusában Anglia függetlenséget adott Ciprusnak, de 1964-re feüángoltak a települések közötti ellentétek. Az ENSZ békecsapatokat küldött ki. 1967-ben egy katonai junta vette át a görög kormányzást, 1974-ben a törökök bevonulással válaszoltak, Görögország gyorsan kivonult, de a törökök elfoglalták a sziget északi harmadát. Szórványos béketárgyalásokat tartottak, de Ciprus megosztott maradt. A legutóbbi népszavazáson a törökök az egyesülésre, míg a görögök a sziget kettészakadására szavaztak, így május elsején csak a görög rész lett az Európai Unió tagja, (nu) Csehországban jelentősen megemelkedtek az árak a vendéglőkben Kocsmai harc a halálos adó ellen MTI Nagy lökést adhat az EU versenyképességének a bővítés - vélik Brüsszelben Folytatják az adóháborút a régiek
