Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-19 / 114. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 19. Gazdaság és fogyasztók 9 Az MKP-n belül tartósan Duray Miklós bizonyul a gazdasági reformokat legkevésbé támogató honatyának Képviselők a gazdasági jólétért Nem minden képviselő érdeklődik a gazdasági jellegű törvények iránt (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Az INEKO köz- gazdasági kutatóintézet rendszeresen elemzi a par­lamenti képviselők viselke­dését a fontos gazdaságpo­litikai szavazások során. Kimutatása szerint bár az elmúlt hónapokban nem teljesített túl jól, a Magyar Koalíció Pártja még min­dig a parlament második legfontosabb reformerejé­nek számít. TUBA LAJOS Az INEKO pozsonyi független közgazdasági kutatóintézet 2002 októbere óta elemzi a parlamenti képviselők viselkedését a fontos gazdaságpolitikai szavazások so­rán. A lista az intézet által ne­gyedévente megkérdezett, ötven jó nevű hazai szakember vélemé­nye alapján készített HESO-index alapján készül. Ezen szerepelnek az adott negyedév legjobbnak, il­letve legrosszabbnak ítélt intézke­dései, köztük természetesen a parlamenti döntések. Ehhez ren­delik utána hozzá az egyes képvi­selők szavazatait, és az így kiala­kuló lista alapján következtehe­tünk arra, hogy a politikusok és a parlamenti pártok miként igye­keztek befolyásolni az ország gaz­dasági fejlődését. A negyedévente pontosított, ma már 75 szavazás elemzését tartalmazó listán az MKP általában a második helyen található. Míg januárban a vezető SDKÚ-val szemben csak 0,5 pon­tos hátrányban volt, addig ez má­jusra 1,3 pontra nőtt. Ez azt jelen­ti, hogy az utóbbi hónapok során az MKP képviselői néhány eset­ben kevésbé szavaztak összhang­ban a függeden szakértők véle­ményével, mint az SDKÚ, vagy a magyar pártot 0,04 pontra meg­közelítő harmadik helyezett KDH képviselői. Ennek egyik kiugró példája a közjegyzői kamara mo­nopóliumának megszüntetésére irányuló kormányjavaslat, amely megbuktatásához bizony néhány MKP-s képviselő is hozzájárult. Míg a listavezető pártok 60 pont feletti eredménnyel végeztek, a leghátul kullogó kommunista KSS eddig mindössze 7,99 pontot sza­vazott össze, az előtte tanyázó HZDS 13,27-et, az alulról harma­dik Smer pedig 17,08-at. A képviselők közül az elő két he­lyen holtversenyben az SDKÚ kép­viselője, Martinceková Libusa és Tibor Tóth végzett, őket Ivan Sim- ko követi. Az MKP képviselőivel a 13. és 15. hely magasságában ta­lálkozhatunk, a legjobbaknak Bár­dos Gyula, Dolník Erzsébet és La­dányi Lajos bizonyultak. A magyar képviselők sereghajtója továbbra is Duray Miklós 73. helyével, előtte Duka Zólyomi Árpád és Gál Gábor végzett. Az abszolút sereg­hajtók között a helyzet idén ta­vasszal sem változott. Az utolsó három helyen Jozef Sevc kommu­nista pártvezéren kívül a HZDS egykori két befolyásos gazdasági embere, Sergej Kozlík és Milan Re- hák végzett. A pártelnökök közül Vladimír Meciar a 143., Robert Fi- co pedig a 122. helyen található. Nyugati szomszédunk a harmadik legnagyobb külföldi befektetőnknek számít Osztrák társaságok Szlovákiában Uniqa Biztosító Nagyobb lesz a részesedés Pozsony. A vezető osztrák bizto­sító, az Uniqa Group Austria tulaj­donában lévő Uniqa Biztosító ta­valy 1,5 milliárd korona biztosítási díjat szedett be, ez 19%-os növeke­dés 2002-höz viszonyítva. Ezen be­lül az életbiztosítás kategóriájában 24%-os volt a növekmény. A cég nyeresége 2002-höz képest tavaly közel megkétszereződött, az adó­zott profit 29,8 millió koronára rú­gott - közölte Harald Chrstos, a pénzintézet vezérigazgatója. Az Uniqa 3,6%-os piaci részesedéssel a 6. helyet foglalja el a hazai bizto­sítók rangsorában, azonban júliu­sig magukba integrálják az R+V Biztosítót. A fúzió révén megvaló­sulhat célkitűzésük, az 5%-os piád részesedés elérése. A biztosító 2003 áprilisa óta együttműködik a Tatra bankával, s egymás terméke­it kölcsönösen kínálják, (shz) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia és Ausztria kölcsönös gazdasági kapcsolatai már az elmúlt években is jelentős fejlődést értek el, uniós csatlako­zásunknak köszönhetően azon­ban az elkövetkező időszakban nagyobb sebességre kapcsolha­tunk - állítja Konstantin Bekos, az osztrák nagykövetség kereskedel­mi tanácsosa. Ausztria kivitelünk szempontjából jelenleg a negye­dik legjelentősebb kereskedelmi partnerünknek számít, a behoza­tal esetében az ötödik helyen van. Szlovákia tavaly 1,4 milliárd eu- rónyi árut vitt ki nyugati szom­szédjához, ami több, mint 18 szá­zalékkal haladja meg az előző év exportját. Behozatalunk 11 száza­lékkal nőve, elérte az 1,2 milliárd eurót. Külkereskedelmi többle­tünk Ausztriával szemben tavaly 234 millió eurós volt, vagyis egy év alatt 75 százalékkal emelke­dett. Bekos szerint mindez annak a számlájára írható, hogy orszá­gunk a fejlettebb nyugati szom­széd számára klasszikus beszállí­tó országnak számít. Olcsó nyers­anyagainknak köszönhetően az osztrák termékek versenyképesek maradhatnak a világpiacon. Szlovákiában jelenleg Ausztria számít a harmadik legnagyobb kül­földi befektetőnek. Mára mintegy 1700 osztrák cég van jelen az or­szágban, amelyek összesen 46,"3 milliárd koronát fektettek be ná­lunk. Ajavuló gazdasági kapcsola­tokat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szomszédos ország cé­gei részéről az elmúlt hónapokban megkétszereződött az érdeklődők száma a kereskedelmi képviselet­nél. A kereskedelmi képviselet ezen felül idén több közös osztrák-szlo­vák rendezvényt is szervez. A ren­dezvénysorozat része volt a Szer­vusz szomszéd néven megtartott tegnapi pozsonyi konferencia is, amelyen az osztrák gazdasági le­hetőségeket és az osztrák cégek be­fektetési terveit elemezték. Mindkét ország vállalkozói ré­széről elhangzott, hogy a két or­szág közelebbi kapcsolatainak az egyik akadálya az elöregedett inf­rastruktúra lehet. Szlovákiában ugyan már nagyjából megépült az osztrák határra vezető autópálya, nyugati szomszédunknál azonban még 50 kilométernyi pályasza­kaszt kell megépíteni, hogy a két fővárost összekössék. Az osztrák gazdasági tárca képviselői szerint ez 2007-nél hamarabb várhatóan nem épülhet meg. Felépítését a környezeti hatástanulmányok el­húzódása mellett a helyi lakosság ellenállása is késlelteti, (mi) Munkanélküliség Szlovákiában A legnagyobb munkanélküliség Rimaszombat Nagyrőce Nagykürtös Rozsnyó Tőketerebes Késmárk Szobránc Zsarnóca Poltár Kassa-vidék Az állástalanok aránya áprilisban 15,25%-ra csökkent, ami a leg­alacsonyabb áprilisi ráta az elmúlt négy évben. A munkaügyi hiva­talok 399 309személyt regisztráltak az előző hónapban. Májusban az elemzők szerint a munkanélküliség aránya 15% alá eshet. A munkanélküliség havi lebontásban, %-ban értendő. (TASR) A legnagyobb munkanélküliséggel továbbra is a kelet-szlovákiai, magyarok is lakta járások küszködnek. A Kassai kerületben az ál­lástalanok aránya eléri a 22,04%-ot. A Pozsonyi kerületben a mun­kanélküliség 3,9, a Nagyszombatiban 10,82, a Trencséniben pedig 9,52%. Az adatok 2004 áprilisára vonatkoznak, %-ban. (TASR) Várhatóan 2006-tól változik a sztrádadíj rendszere Matrica után elektronika ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. Szlovákia a vi­segrádi négyek csoportján belül el­sőként szeremé bevezetni az elekt­ronikus módon behajtott sztráda­díjak rendszerét. A közlekedési tár­ca elképzelései szerint ez 2006-tól valósulna meg, mintául az Ausztri­ában 2004-től bevezetett modell szolgál majd - közölte Peter Barek, a szaktárca közlekedési infrastruk­túra főosztályának igazgatója. Ba­rek becslése szerint az elektroni­kus módon fizetőssé tett autópá­lyák és gyorsforgalmi utak kezdet­ben évi 3,5 milliárd korona bevé­telt eredményezhetnek, később pe­dig évi 5 milliárd koronát. A befo­lyó összegből finanszíroznák a Po­zsony és Zsolna között még hiány­zó 42,6 kilométer hosszú sztráda- szakasz megépítésére felveendő hitel visszafizetését. Az előzetes el­képzelések szerint Szlovákia mint­egy 1,5 milliárd koronát szánna a rendszer kiépítésére. Az elektroni­kus módszer megvalósítását me­gelőzően, vagyis 2005-ben várha­tóan 50 százalékkal drágul a 12 tonnánál nehezebb járművek sztrádamatrica-díja, ami így elér­né az évi 15 ezer koronát. A cseh kormány ma tárgyalja meg az elektronikus rendszer kiépítésé­nek lehetőségét, az előzetes elkép­zelések szerint a kamionok számá­ra 2006-ban, a személygépkocsik számára pedig 2012-ben vezethet­nék be e módszert. Európában napjainkban Svájcban, Ausztriá­ban és Olaszországban működik az elektronikus megoldás, viszont Németországban 2004 februárjá­ban kudarcot vallott a dolog, mi­vel a Schröder-kabinet felmondta a szerződést a Toll Collect konzor­ciummal. (HN, CTK, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az infláció nálunk a legmagasabb Brüsszel. Az Európai Unió 25 tagországában 1,9%-os volt a ti­zenkét havi infláció, a márciusi 1,7% után. A tagállamok közül a legalacsonyabb, 0,7%-os Litvá­niában, a legmagasabb, 7,8%-os Szlovákiában a tizenkét havi inf­láció. Az euróövezetben április­ban ádagosan 2%-kal voltak ma­gasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly áprilisban - közölték az EU statisztikai hivatalában, me­gerősítve az előzetesen közölt adatot. Az euróövezetben márci­usban 1,7%-os volt a tizenkét ha­vi infláció, februárban 1,6%-os, januárban 1,9%-os. Az infláció gyorsulását a magasabb energia­áraknak és egészségügyi költsé­geknek tulajdonítják, (t, m) Magyarországi átlagbérek Budapest. A teljes munka­időben dolgozók ádagkeresete Magyarországon 140 700 forint. A bruttó nominális ádagkereset 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjobban fizető gazdasági ágazat a pénz­ügyi tevékenység volt (314 100 forint), ezt követte a vegyipar (185 100 forint), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom- biztosítás (183 100 forint), az oktatás (160 900 forint). Legke­vesebbet a textiláru- és lábbeli­gyártásában (75 800 forint), a mezőgazdaságban (87300 fo­rint) és az építőiparban (93300 forint) dolgozók kerestek. (MTI) Uniós pályázatok az Interneten Pozsony. Több mint 20 ezer szlovák, cseh és egyéb európai uniós ország pályázati felhívásá­hoz juthatnak hozzá azok, akik igénybe veszik a Tender Service Kft. internetes szolgáltatását. Az e hónapban induló, a www. ten- der.sk internetes címen elérhető adatbázist a vállalkozók 20 na­pon át mgyen tesztelhetik, azt követően havi 490 koronás áta­lányért vehetik igénybe. (ú) Lassan haladnak a felvásárlással Zsolna. A hét végéig az állam­nak várhatóan sikerül felvásárol­nia a koreai Hyundai-Kia autó­gyárának építéséhez szükséges földek 48-50%-át - állítja Ján Slota, Zsolna polgármestere. Szerinte azonban a felvásárlást végző Zflina Invest Kft. még nem kezdte meg a tárgyalásokat a legproblémásabbnak számító tu­lajdonosokkal, akik Slota szerint mindent megtesznek az építke­zés elhalasztásáért. A cégnek 220 hektárnyi területre lesz szüksége a gyár felépítéséhez, az építkezésnek már októberben meg kellene kezdődnie. (TASR) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Ár folyar EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadaidollár 40,342 1,263 24,487 Lengyel zloty Svéd korona 29,809 Svájci frank USA-dollár 8,472 59,893 Magyar forint (100) 15,737 4,402 5,421 Szlovén tollár (100) 16,891 26,202 34,166 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volks bank 38,99-41,29 32,14-34,54 1,23-1,29 14,77-16,77 OTP Bank 39,10-41,14 32,37-34,16 1,23-1,29 15,19-16,35 Postabank 39,09-41,17 32,43-34,17 1,23-1,29 15,12-16,36 SzL Takarékpénztár 39,09-41,09 32,39-34,09 1,22-1,29 15,05-16,47 Tatra banka 39,09-41,17 32,43-34,17 1,23-1,29 15,12-16,36 Uni Banka 39,13-41,17 32,48-34,19 1,23-1,29 15,12-15,12 Általános Hitelbank 39,09-41,17 32,54-34,27 1,23-1,30 14,89-16,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom