Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-19 / 114. szám, szerda

8 Kultúra SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Caligula 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Egy szerelem három éjszakája (vendégjáték Somorján) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 15.45,18, 20.30 MLADOSÍ: The Dreamers (angol-francia) 15,17.30,20 TAT­RA: Trója (amerikai) 17.30,20.30 AU PARK - PALACE: Trója (ame­rikai) 14.30, 15.45, 16.30, 17.45, 19, 20, 21 Pán Péter (amerikai) 15.17.20 A titkos ablak (amerikai) 19.40,21.50 Van Heising (ame­rikai) 15.20, 16.10, 18, 18.50, 20.40, 21.20 Scooby-Doo 2: Ször­nyek póráz nélkül (amerikai) 14.20, 16.20 The Dreamers (angol- francia) 18.40,21.10 Minden végzet nehéz (amerikai) 14.50,17.30, 20.20 A passió (amerikai-olasz) 15.30,18.10, 20.50 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 14.10, 16.40, 19.10, 21.30 Derült égből Polly (amerikai) 15.10,17 Maradok! (francia) 19.20 Gothika (amerikai) 21.40 Mackótestvér (amerikai) 14.10 A tűz óceánja (amerikai) 16.10,19.30 PÓLUS - METROPOLIS: Trója (amerikai) 13.15, 14.45, 16.15, 17.45, 19.15, 20.45 Van Heising (amerikai) 13.30,14.30,17,18.30,19.30,21 Minden végzet nehéz (amerikai) 13.10, 17.35, 20.05 A passió (amerikai-olasz) 14.10, 16.30, 18.50 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 13.45,16.05,18.25, 21.15 Pán Péter (amerikai) 14.35,16.55 Az ítélet eladó (amerikai) 16.19.20 Derült égből Polly (amerikai) 15.45,20.50 TATRA: The Dreamers (amerikai) 16.30, 19 CAPITOL: Trója (amerikai) 17, 19.30 ÚSMEV: Trója (amerikai) 16, 19 IMPULZ: Merülés a félelembe (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁMA ÉIBMB» GALÁNTA - VMK: A passió (amerikai-olasz) 19 KOMÁROM - TATRA: Pán Péter (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Lebegés (amerikai) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Minden végzet nehéz (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az ítélet eladó (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Gyönyörű mocsokságok (angol) 16.30, 19 TORNAIJA - MLADOSÍ: Pán Péter (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A passió (amerikai-olasz) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Gothika (amerikai) 18.30, 20.30 Honey (amerikai) 14, 18 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.30,16.30 Kill Bill 2 (amerikai) 15, 17.30.20 Minden végzet nehéz (amerikai) 14.15,15.15,19.45, 20 A passió (amerikai-olasz) 15,17.30, 20 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (amerikai) 13.45,15.45,17.45 Starsky és Hutch (amerikai) 16, 20 Trója (amerikai) 14, 16, 17.15, 19, 20.30 Underworld (amerikai- angol-magyar-német) 13.15,17.30 Van Heising (amerikai) 14.15,17, 19.45 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15,20.15 Untitled/Highlights címmel Bruno Jakob, a svájci születésű, New Yorkban élő képzőművész vízzel festett „láthatatlan festményeiből” nyílik kiállítás ma 18.30-kor a somorjaiAt Home Galleryben. A ki­állítás kurátora Dusán Brozman. Képünkön a művész a zsinagóga ihlette sorozat egyik darabjátfesti. (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 19. Fiatal magyarországi drámaírók bemutatkozása A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Örkény-ösztöndíjasok estje Deres Péter, Tasnádi István, Vinnai András és Térey János (Fotó: MKKI, Bordás Sándor) A könyvpiac virágzik, az emberek azonban egyre ke­vesebb nívós szépirodalmi művet olvasnak. Talán ez lehet az oka, hogy se szeri, se száma a művészi irodal­mat népszerűsítő, az olva­sás igényét felkelteni hiva­tott író-olvasó találkozók­nak. Az irodalmi estek ven­dégei azonban majdnem ki­zárólag költők és a próza­írók. HIZSNYAI ZOLTÁN A színpadi szerzők napjainkban igencsak ritkán jelennek meg a nyilvánosság előtt. Már csak ezért is különleges szellemi csemegének kínálkozott A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi székházában hétfőn este megren­dezett irodalmi est, amelyen fiatal magyarországi drámaírók mutat­koztak be. 1998-ban a pályakezdő dráma­írók életpályájának segítése és az új, friss szemléletű darabok írásá­nak megkönnyítése céljából a kul­turális tárca ösztöndíjat létesített - tudhattuk meg Tasnádi Istvántól, az Örkény István drámaírói ösztön­díj első évfolyamának egyik díja­zottjától, akinek Közellenség című darabja azóta komoly bel- és kül­földi karriert futott be. „Az Örkény- ösztöndíj korhatára - szemben a többi művészeti ág harmincöt éves korhatárával - negyven év, mivel a drámaírók érnek be talán a legké­sőbb. Kevesen vannak közöttük olyanok - jegyezte meg Tasnádi -, akik drámaíróként kezdték írói pá­lyájukat, sokkal gyakoribb, hogy valaki költőként, prózaíróként sze­rez nevet magának, és csak utána fordul a dráma felé.” Az ösztöndíjpályázat hat év alatt harminc színpadi mű meg­születését segítette elő. A díjazot­tak között található az új magyar dráma legtöbb jeles képviselője, mint például Hamvai Kornél, Egressy Zoltán, Kárpáti Péter és Németh Ákos. A díjnyertes szer­zők darabjaiból 2003-ban egy vá­logatás is megjelent Harmincból öt címmel. Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa, a neves színházi dramaturg, aki a vaskos kötetet összeállította, így ír a válogatás szempontjairól: „A Harmincból öt című antológiában már bizonyí­tott és még felfedezésre váró mű­vek, elismert alkotók és (a dráma­írásban még) pályakezdők darab­jai, sikerorientált és feltehetően még sokáig könyvbe zárt kísérle­tek vannak összegyűjtve”. A pozsonyi est másik három meghívottját, az Örkény-ösztöndíj tavalyi nyerteseit Tasnádi mutatta be a közönségnek. A legismertebb közülük nyilván­valóan Térey János, aki a kortárs magyar költészet egyik legjelentő­sebb alkotójának számít. Hét ver­seskönyve mellett egy verses re­gényt is publikált már, és első drá­májával sem tagadta meg költő-én­jét, hiszen Hagen avagy a gyűlölet­beszéd című darabját szintén kö­tött formában írta meg. A Hagen valójában a wagneri mítoszvilág sajátos paródiája. A dráma verses dialógusainak nyelvezete a pateti- kus és a profán szóhasználat, sőt a legdurvább argó elképesztő kever- cse. „Ha figyelembe vesszük, hogy a verses színművek általában a fi­ókban maradnak vagy csupán amolyan könyvdrámákként élik életüket, komoly sikernek könyvel­hető el, hogy Térey darabjának színházi próbái már most, alig egy évvel az antológia megjelenése után megkezdődtek. Deres Péter, a Fudzsijama című színmű. írója dramaturgként dol­gozik. Leheteüenül bonyolult szö­vedékű, lírai emelkedettségű, fi­nomra csiszolt irodalmi nyelven írott drámája Japánban és Francia- országban játszódik, miközben a japán és a francia szereplők egy ré­sze mintha ugyanaz a személy len­ne. A darab szüzséjével kapcsola­tos kérdésre a szerző azt felelte: „nagyon röviden a darab arról szól, hogy folyamatosan máshol, tőlünk távol keressük a boldogsá­got, miközben az karnyújtásnyira van tőlünk”. A Fudzsijamára már felfigyelt a Bárka Színház, és a szerző reméli, a nem túl távoli jö­vőben színpadra kerül. A tavalyi díjazottak közül való­színűleg Vinnai András életpályája a legkülönösebb. Ő nem az iroda­lom egy másik ágának műveleje­ként ruccant ki a drámaírás irányá­ba, hanem - számos nagy nevű elődjéhez hasonlóan - profi szí­nészként kezdett darabot írni. Mo­tel című színművének két vaskos kötegbe rendezett kézirata alatt kis híján leszakad az asztal. A da­rabot - illetőleg annak egy elenyé­sző részét - tavaly ősszel mutatta be a budapesti Katona József Szín­ház. A színház eredetileg két egy­mást követő estén szándékozott bemutatni a megaszínművet, de egyeztetési nehézségek miatt az érdekes ötlet végül nem valósult meg, így aztán Vinnai szerint mű­vének csupán nagyjából az egyne­gyede fért bele a játékidőbe. A Mo­tel szerzője Tasnádi szerint „külön­böző trivialitásokkal operál, úgy tűnik, mintha filmélmények, régen olvasott újságcikkek köszönnének vissza. Ellentétben az előbbiekkel, Várnainál az irodalmi-mitológiai előképek helyét mintha szappan- operák és hollywoodi krimik tölte­nék be.” Sajnos, helyszűke miatt nem áll itt módunkban hosszabban idézni a bemutatókban elhangzottakból, nem is beszélve az azt követő, a hallgatóság bevonásával megindu­ló pezsgő eszmecseréről, valamint a színvonalas felolvasásokról. Ah­hoz azonban talán ez a rövid be­számoló is hozzájárul, hogy a po­zsonyi Magyar Intézet fiatal drá­maíró vendégeinek darabjai iránt felkeltsük az érdeklődést. Nagyon megérdemlik. NÉZEM A DOBOZT Jég whisky nélkül, Golf-áramszünet, Lámpaláz Z. NÉMETH ISTVÁN Nézem a dobozt. Vasárnap este van, a Jégkorszak című amerikai animációs filmet nézzük a gyer­mekkel videokazettáról. Amikor a mesének vége, és sikerül megkapa­rintanom a távkapcsolót, a tévében éppen a Napló jelentkezik be. A mű­sorvezetőtől azt hallom, hogy tény­leg baj van: a Pentagon legújabb forgatókönyve arról értesítette az amerikai elnököt, hogy Európa 10- 20 éven belül eljegesedik, és kere­ken 21 év múlva összeomolhat az Európai Unió. Nem kapcsolgatok sehova, a téma maradásra késztet. A helyszín tehát az Egyesült Álla­mok védelmi minisztériuma, a kulcsfigura pedig a világ legismer­tebb jövőkutatója, Andrew Mar­shall, az elemző, aki már annyi el­nököt kiszolgált, hogy a Pentagon­ban csak Yodának hívják. Nos, A Pentagon Yodája tavaly októberben közzétette katasztrófa-előrejelzé­sét, fagyot ígér, majdhogynem túl- élhetedent: „2012 - A szárazság és a hideg délre kényszeríti Skandiná­via lakosságát. 2015 - Az Európai Unión belül összetűzésekhez vezet a vízért és az élelmiszer-ellátásért folytatott küzdelem. 2022 - A hol­landok és a németek kénytelenek áttelepedni Spanyolországba és Olaszországba. 2025 - Az Európai Unió összeomlik”. A tudósok persze felénk is lázasan számolnak, s nem tagadják, hogy közel lehet a végső katasztrófa. Közben sokkoló részle­teket láthatunk a Holnapután című filmből, amelyet kimondottan a klí­ma- és egyéb kutatók rémlátomásai alapján forgattak. Sokan nem értik, hogy miköz­ben évtizedek óta világméretű fel- melegedésről hallunk, miért kell mégis fagyhaláltól rettegnünk. A kettő összefügg, a kulcsszó a Golf­áramlat és a nagy tengeri szállító- szalag, amely viszi a meleget a Me­xikói-öböltől Izlandig, és az moz­gatja, hogy Izlandnál már óriási a hőmérséklet-különbség a déli me­leg és az északi hideg között. Leg­alábbis egyelőre, hiszen a sarki jég­takaró felolvadásával ez megvál­tozhat. A múltban számtalan példa volt egy kis Golf-áramszünetre, amely több száz éves komoly lehű­léshez vezetett az észak-amerikai kontinensen csakúgy, mint Európá­ban. A témával nemrég Friderikusz Sándor is foglalkozott A szólás sza­badsága című műsorában, s nekem már akkor is az jutott eszembe, hogy bár nem feltéüeniil kell a dol­goknak pontosan így történnie (a Pentagon biztos, ami biztos alapon a legpesszimistább változatot is­mertette a világgal), de ha mégis jeges jövő vár ránk kevés fókával, akkor Nostradamus elbújhat a zagyva kis négysorosaival, hiszen a közelgő jégkort Madách Imre pon­tosan és világosan előre megjósolta Az ember tragédiájában... A fent említett műsorban azzal sem igazán nyugtattak meg, hogy odafentről meg egy rémes, krump­liszerű kisbolygó közeledik (akko­ra, mint a Margitsziget és Toutatisnak hívják), s szeptember 29-én nagyon közeli pályán húz el a Föld mellett. Mindenesetre a Napló nézői így alaposan fel lettek készítve, ezek után biztosan nem érte őket „hidegzuhanyként” a Víz­özön című amerikai filmprodukció. Nézem a dobozt. Szebb jövőkép­re szeretnék átkapcsolni, s ez hét­főn este süterül is, amikor a Buda­pesti Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős osztályának hat színészjelöltje a képernyőn is bizo­nyítja: ők a jövő. A Lámpaláz című szórakoztató műsorban stílszerűen játékkal, dallal és derűvel mutat­koznak be a fiatalok. Tanáruk, He­gedűs D. Géza sok szeretettel és bölcsességgel beszél róluk. Frissek, fiatalok, tehetségesek, jó őket látni és hallani, remélhetőleg lesz erejük ellenállni a gagyi és zsozsó munká­nak, és legyőznek minden aka­dályt, hogy tehetségük kibontakoz­hasson. Nekem Kovalik Ágnes és Papp Dániel bemutatkozása tet­szett legjobban, de mind a hátuknak nagyon drukkolunk, és bízunk benne: sok lehetőségünk lesz még jobban megismerni és megszeretni őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom