Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-19 / 114. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 19. RÖVIDEN Elutasították Huncík beadványát Kassa. Nem fogadta el az alkotmánybíróság Huncík Péter sikertelen polgármesterjelölt beadványát, melyben megkérdőjelezte a 2002-es dunaszerdahelyi polgármesteri választások érvényességét. Szerinte negatív hadjáratot folytattak ellene a kampánycsend alatt, sőt a roma lakosság körében pénzt osztottak, hogy a másik jelöltre, Pázmány Péterre szavazzanak. Az alkotmánybíróság tíz tanút hallgatott meg, ám Huncík állításaira nem talált bizonyítékot. (SITA) Moszkva válasza a kiutasításra Moszkva. Válaszul a kémkedés gyanújába keveredett orosz diplomata szlovákiai kiutasítására Oroszország tegnap kiutasított egy szlovák diplomatát. A külügyminisztérium kizárja, hogy a meg nem nevezett diplomata veszélyeztette az orosz államérdekeket, a válaszlépést megalapozatlannak és bosszúízűnek tekinti. (SITA) Konferencia az MKP és a Fidesz szervezésében Magyarok Európája BUCHLOVICS PÉTER Párkány. Az MKP és a Fidesz rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Duna-parti városban. A tanácskozás, amelyet az MKP részéről Szigeti László államtitkár, a Fidesz részéről pedig Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke nyitott meg, főként az EU- csatlakozás utáni határon túli magyarságlehetőségeivel foglalkozott, s főleg azzal: miként segíthet a csatlakozó államok magyar parlamenti képviselete a bővítésből kimaradókon. Bauer Edit a szlovákiai ma-’ gyarság jelenlegi jogállását, gazdasági, szociális és kulturális helyzetét vette górcső alá, szerinte mindezen jogok gyakorlati megélhetőségére még mindig nincs meg a törvényes végrehajtói keret, az 1201-es ajánlással és az EU kisebbségjogi chartájával még mindig nincs összhangban a hétköznapi gyakorlat. Józsa László a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke megállapította, a külföldi, elsősorban a magyar tőke érdeklődése a Vajdaság iránt egyelőre elmaradt. Jakab Sándor a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke a legjobban fogyó magyar közösségnek nevezte a horvátországi magyarokat, noha a horvát kisebbségi alkotmánytörvény példaértékű. Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke tragikus helyzetképet festett az erdélyi magyarság jelenlegi állapotáról. Tájékoztatása szerint az elmúlt tizenöt évben mintegy 250 ezer fővel csökkent az erdélyi magyarok száma. A jelenlegi helyzetről pedig kijelentette, hogy a demokráciát lábbal tiporják Erdélyben, s ebben az RMDSZ és a jelenlegi román kormány ugyanúgy felelős. Azt kérte a Fidesztől, hogy kormányra jutásáig készítsen átfogó nemzetstratégiát. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azért nem tudott részt venni a párkányi tanácskozáson, mert nem kapta meg a szlovák vízumot, de a mai esztergomi tanácskozásra megérkezik. Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke kifejtette, a vajdasági magyaroknak okvetlenül perszonális autonómiára van szükségük. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a magyarság politikai képviseletének és közvetve a magyarságnak is súlyos árat kellett fizetnie az adott államok kormányaiban való szerep- vállalásért, mert ez az eredeti autonómiatörekvések és a 90-es évek elején megfogalmazott elképzelések és célok részbeni feladását vonta maga után. A szakértőt politikusnak bélyegzik, ha pozícióba kerül Hogy fest egy reformátor? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Reformálás vagy de- formálás zajlik Szlovákiában? Reformátorok vagy politikusok ülnek a minisztériumokban? - tegnap erre keresték a választ az IVÓ társadalomkutató intézet konferenciájának résztvevői. Miröslav Beblavy szociális ügyi államtitkár szerint a szakértőknek hiába vannak zseniális ötletei, ha azokat hatalom híján nem tudják megvalósítani. Ha viszont politikai hatalmat kap, máris politikusnak bélyegzik. Iveta Radicová szociológus szerint az egyszerű politikus mindig a választásokra és népszerűségére gondol, míg a reformátor akkor is belevág elképzeléseinek megvalósításába, ha tudja, a polgárok szidni fogják és elveszíti a következő választásokat. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter például inkább reformátor, mint politikus; többször hangsúlyozta, hogy nincs a miniszteri székhez láncolva. Tanácsadója, Peter Pa- zitny megerősítette: ha a parlament nem fogadja el Zajac kulcs- fontosságú tervezeteit, nincs oka a minisztériumban maradni. Viktor Niznansky, a közigazgatási reformért felelős kormánybiztos szerint a pártokban is lehetnek szakemberek, erre kitűnő példa a Demokrata Párt, mely ugyan kicsi, ám rengeteg szakértővel együttműködik, és lényegében az összes reformátor innen indult el. Niznansky a párt alelnöke, a szociális reformokat szorgalmazó Eudovít Kaník a DS elnöke, Ivan Miklós és Rudolf Zajac is itt kezdte pályafutását, Ján Langos ugyancsak a DS egykori tagjaként fogadtatta el javaslatait. Niznansky a közigazgatási reformot értékelve hangsúlyozta: helyes lépés volt gyorsan belevágni, az esetleges hibákat ugyanis utólag ki lehet javítani, míg ha sokáig halogatják, a politikai légkör változásával a reformkedv is alábbhagyott volna, ennek jelei már érezhetőek. Pazitny az egészségügyi reformmal kapcsolatban megjegyezte: „Karácsonykor ingyert lehetett sms-t küldeni, és mivel ingyen volt, még a nagymamám is kihasználta, pedig azelőtt azt sem tudta, mi az sms. A rendszer gyorsan összeomlott. így van ez az egészségüggyel is: ami ingyen van, azzal azok is előszeretettel visszaélnek, akiknek egyébként nincs szükségük rá. Tisztelet a kivételnek, ami főleg a fogfájósokra vonatkozik. A reformok elindítása óta kétségkívül kevesebben járnak orvoshoz, de ez nem ment a betegek rovására, és kevesebb a korrupció is.” (sza) A miniszter szerint szándékosan gyártanak mítoszokat az egészségügy reformjáról Jobban áll a biztosító Ma Zajac törvényeiről Pozsony. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter reformtörvényeit feltételes támogatásáról biztosította az SDKÚ, az MKP és a KDH. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A képviselők ma szavaznak a törvények második olvasatba való utalásáról, melyet várhatóan nem támogat a Szabad Fórum. Ennek ellenére lapunk információi szerint egyes HZDS-es honatyák segítségével második olvasatba kerülhetnek a tervezetek. Több kormánypárt is kifogásolta, hogy a javaslatok csak a továbbra is térítésmentes diagnózisokat tartalmazzák, a részben vagy teljes egészében a beteg által fizetett kezelésekről miniszteri rendelet szól majd. Zajac kész változtatni ezen, a hozzáfizetés mértékéről a kormány döntene. „A reform- törvények második olvasatára elkészítjük az erről szóló kormányrendelet tervezetét, és eljuttatjuk a képviselőknek” - mondta. Szinte valamennyi kormánypárt jelezte, hogy a második olvasatban módosításijavaslatokkal próbálja Javítani” a tervezeteket. Rudolf Zajac szerint mítoszok és legendák lengik körül a reformot, ezeket néhány párt és szakmai szervezet tudatosan terjeszti. Ilyen mítosz a szaktárca hatáskörébe tartozó kórházak, intézetek rejtett privatizációjára vonatkozó vád, amit az váltott ki, hogy az intézmények részvénytársasággá alakulnak. „Tulajdonosváltás nem történik, csak a működési forma változik, az intézmények továbbra is állami tulajdonban maradnak” - állítja Zajac. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy idővel a részvények egy részét oktatási intézmények - az egyetemi kórházak esetében - vagy helyi önkormányzatok kapják meg, erről azonban a kormánynak kell döntenie. A részvénytársasági forma jelentősen javíthatja az intézmények gazdálkodását, véli. Következő mítosz a miniszter szerint, hogy a nyereségelvű működés nem erkölcsös az egészségügyben. „A magánorvosok, magán gyógyintézmények, a gyógyszertárak és a gyógyszer- forgalmazók már jelenleg is profit- orientált vállalkozások” - mondta. A legnagyobb ferdítésnek az idősek gyógykezelésére vonatkozó, híreszteléseket tartja, mely szerint nem olyan kezelést kapnának, mint a fiatalok. „Az idősek gyógyítása prioritás, külön ággá fejlődött” - mondta Zajac. Tiltakoznak a nagycsaládosok az egészségügyi reform egyes részei ellen Növekedhet a csecsemőhalandóság ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha a parlament az orvosnál való fizetési kötelezettséget hat évről egy évre csökkenti, az akár a csecsemőhalandóság növekedéséhez is vezethet. Erre figyelmeztetett tegnap három non-profit szervezet, a Gyermekvédelmi Központ, az Anyaotthonok Uniója és a Nagycsaládosok Klubja. Anna Kli- mácková, a Gyermekvédelmi Központ elnökségi tagja szerint a fizetési kötelezettség alsó korhatárának egy évre csökkentése össztársadalmi szintű veszélyeket hordozna magában. Klimácková úgy látja, már így is sok család lemond a rendszeres orvosi ellenőrzésről, mivel az utazásra sincs pénzük. így elhanyagolják a megelőző vizsgálatokat, és csak betegség esetén fordulnak orvoshoz. Ez nemcsak a felnövekvő generáció egészségét veszélyezteti, de a betegség kezelése jóval költségesebb is, mint a megelőzés. így a reform ellentétes hatást ér el, nem keletkezik megtakarítás az egészségügyben. Zuzana Martináková, a parlament gyermeki jogok védelmével és a családon belüli erőszakkal foglalkozó bizottságának elnöke szerint az lenne az ideális, ha a gyerekek az iskolaköteles kor végéig mentesülnének a 20 és 50 koronás illetékek alól. De leg- alábh a jelenlegi, hatéves korhatárt meg kéne tartani, mondta a Szabad Fórum elnöke, aki alacsonynak tartja a törvényben meghatározott, államilag garantált hálózathoz tartozó orvosok számát. Mar- tinaková mindenképp szeretne módosító indítványokkal élni a törvénnyel kapcsolatban, (kcr) Pozsony. Az idei éve első három hónapjában jelentősen csökkent az Általános Egészségbiztosító (VsZP) tartozása. A tavalyi évet mintegy 6,11 milliárdos hiánnyal zárta, ezt áprilisra 3,11 milliárd koronára sikerült csökkenteni. „Idén tartani tudjuk a 30 napos fizetési határidőt, és fokozatosan törleszt- jük a tavalyi tartozást” - mondta Monika Gabrielová, az intézmény gazdasági igazgatóhelyettese. Javult a VsZP biztosítottjainak összetétele is: nőtt a gazdaságilag aktív és csökkent az állam által biztosított személyek száma, ami tovább javíthatja a gazdálkodást, (lpj) Most Lipsic javasolja Mégse lesz háromoldalú egyeztetés? Pozsony. Ismét terítéken az érdekegyeztető tanácsról szóló törvény. Néhány hete Pavol Rusko gazdasági miniszter javasolta megszüntetését, ami a szakszervezetek részéről felháborodást váltott ki. Ivan Saktor szakszervezeti főnök azt állította: birtokában volt Rusko erről szóló állítólagos javaslata is. Tegnap a törvény-előkészítő tanács foglalkozott Rusko elképzelésével, és a Dániel Lipsic igazságügyi miniszter vezette testület azt javasolja: mégiscsak szüntesse meg az érdekegyeztető tanácsról szóló törvényt. A miniszterek ma foglalkoznak mindhárom miniszter javaslatával, (sza) Több szlovákiai roma szervezet is támogatja a zólyomi alapiskola létrehozását, Orgovánová nem helyesli Bennlakásos roma iskola pécsi mintára ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem nyugszanak a kedélyek Eric van der Linden minapi sajtónyilatkozata körül, amelyben az Európai Unió pozsonyi nagykövete kifejtette, hogy Szlovákiában önkéntes alapra épülő, bennlakásos módszerrel kellene megoldani az alapiskolás korú roma gyermekek iskoláztatását. Javaslatát élesen elvetette az Európai Roma Információs Központ, amely szerint erőszakkal szakítanák el a gyermekeket szüleiktől. Ezek után az Európai Bizottság sajnálatosnak és szerencsétlennek minősítette a diplomata nyilatkozatát, s megtiltotta neki, hogy e témakörben nyilatkozzon - közölte Reijo Kemppinen, a bizottság szóvivője. Klára Orgovánová pozsonyi roma kormánybiztos lapunknak nyilatkozva kártékonynak nevezte a javaslatot: „Ezek a gyerkőcök olykor néhány napra, például erdei iskolába se akarnak kimozdulni hazulról, annyira kötődnek a környezetükhöz és családjukhoz. Jó- váteheteden érzelmi sokkot okozna nekik a bennlakásos iskola.” Alexander Patkoló, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS) elnöke szerint viszont a javaslat életképes, és ha minden érzékeny részletre odafigyelnek, akkor az eddiginél lényegesen eredményesebb lehet a roma fiatalok iskoláztatása, értékrendjének formálása és társadalmi integrációja. Ugyancsak támogatta a javaslatot Fran- tisek Gulás, a Szlovákiai Romák Szövetségének (RRS) elnöke. Lapunk megkeresésére Natasa Slo- bodníková, a KARI roma polgári szerveződés vezetője, a Besztercebánya megyei önkormányzat munkatársa kifejtette: „Hiába óvatoskodnak és fecsegnek a politikusok, magyar minta és részben tanterv alapján Zólyomban szeptembertől bennlakásos, nyolcéves, kísérleti gimnáziumot nyitunk a szegény cigány családokból származó gyermekek számára, akik roma nyelvet, kultúrát is fognak tanulni. Szociális munkásaink állandó kapcsolatot tartanak majd fenn a szülőkkel és a gimnázium pedagógusaival, valamint az ott tanuló gyermekekkel. Többször jártunk Pécsett, s valósággal felvillanyoztak bennünket az ottani Gandhi iskola tapasztalatai. Főleg az, hogy végzőseikjelen- tős része egyetemen folytatja tanulmányait. A kelet-európai országok közül a meglévő gondok ellenére Magyarországon gyarapodott leginkább a roma értelmiségiek száma, ez pedig minden másnál beszédesebb tény.” Martin Urmanic, a kisebbségi kérdéseket felügyelő pozsonyi kormányalel- nök szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy a javaslat minden részletre kiterjedő, alapos elemzést igényel, amelyre neves szakembereket kértek fel. (Sz. J.) Eduard Kukán szerint a kereszténydemokraták megkötözött kézzel küldenék Brüsszelbe a kormánytagokat Hrusovsky alkotmánymódosítást akar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Uniós csadakozásunk után sem kell újrafogalmazni a parlament és a kormány viszonyát, vagy legalábbis nem kell úgy viszonyulni a kérdéshez, ahogyan Pavol Hrusovsky házelnök teszi, állítja a szlovák diplomácia. A kormány ma foglalkozik a kereszténydemokrata pártelnök alkotmánytörvénytervezetével, a külügyminisztérium már hétfőn elutasító álláspontra helyezkedett. Hrusovsky szerint azért kell átértékelni a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyát, mert az uniós tagországok miniszterei az Európai Tanács tagjai - május elseje után a mi tárcave- zetőink is azzá váltak -, és lényegében ott hagyják jóvá az „uniós törvényeket”. Azaz mostantól a szlovák kormány tagjai is a végrehajtó hatalom képviselőiként mennek Brüsszelbe, majd törvényalkotókként térnek haza, és Hrusovsky szerint ezt az ellentmondást fel kell oldani. Ezért azt szorgalmazza, hogy a kormánytagok csak arról dönthessenek Brüsszelben, amire a szlovák parlamenttől mandátumot kapnak. A házelnök ennek elfogadtatására egyszer már kísérletet tett, ám akkor az EP- választások szempontjából fontos alkotmánymódosítási voksolás fiaskóval végződött. Az ellenzék azért nem támogatta a tervezetet, mert nem sikerült elfogadtatnia az úgynevezett nyomozó bizottságok létrehozását. A koalíciós partnerek közül az SDKÚ elfogadhatatlannak tartja a házelnök elképzelését. Eduard Kukán SDKÚ-s külügyminiszter szerint a túl szűkén megfogalmazott felhatalmazás megkötné a miniszterek kezét, ami egyetlen tagállamra sem jellemző. A szlovák diplomácia főnöke azt tartaná jó megoldásnak, ha a honatyák is aktívan bekapcsolódnának az uniós normák előkészítésébe, például a miniszterekkel együtt kiutaznának Brüsszelbe, és szükség esetén helyben konzultálhatnának, illetve bekapcsolódhatnának az egyes tárcák szakbizottságainak munkájába. Ehhez pedig nincs szükség alkotmánymódosításra. Kukán azzal sem ért egyet, hogy a kabinet a brüsszeli javaslatokkal kapcsolatos álláspontját a tagállamokhoz való eljuttatásuktól számított négy héten belül ismertesse a parlamenttel; a szaktárca szerint elég csak bizonyos keretpozíció vázolása. Hrusovsky személyesen magyarázza el a kormánytagoknak az általa szorgalmazott alkotmánytörvény lényegét, a házelnök egyébként először vesz részt a kormány ülésén, (sza, s)
