Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-14 / 110. szám, péntek
8 Szociális támogatások Uniós szabályozás - országonként változik A szociális biztosítás rendszere az Európai Unióban Az uniós szabályozás nem egységes a szociális biztosítás tekintetében, azt meghagyja az egyes tagállamok hatáskörében. Az egyes országok rendszerei közti különbségeket egyrészt az országok eltérő gazdasági fejlettsége indokolja, de eltérések vannak az azonos fejlettségi szintű országok szociális rendszerei között is. Ennek ellenére nem érheti kár azt, aki él a szabad munkaerő-áramlás adta lehetőséggel. Családi juttatások a biztosítási járulékot csak egy országban kell fizetni, vagy ott, ahol állandó lakhellyel rendelkezik a biztosított, vagy ott, ahol dolgozik; ha ez két különböző országban van, akkor is csak az egyikben kell fizetni a biztosítást az adott ország állampolgáraival azonos elbírálás alá esik az a személy is, aki csak állandó lakhellyel rendelkezik az adott országban ha a családtagok abban az országban élnek, ahol a családfenntartó dolgozik, akkor az adott ország köteles fizetni a családi juttatásokat az állampolgáraival azonos feltételek mellett ha a családtagok más országban élnek, mint amelyikben a családfenntartó dolgozik ha mindkét ország jogrendje alapján járnak a családi támogatások, akkor a jobb feltételeket biztosító rendszer szerint jár a juttatás azok a munkanélküliek, akikjogosultak az adott uniós ország szociális juttatásaira, egyben jogosultak az adott ország családi támogatásaira is Munkanélküli segély- az adott ország intézménye, mely folyósítja a munkanélkülieknek járó segélyt, köteles figyelembe venni azt a biztosítási időszakot is, mely során egy másik ország jogrendje szerint fizette a járulékot az alkalmazott; ha tehát két ledolgozott év után egy másik országban vállal munkát az alkalmazott, az új munkahely székhelye Szerint illetékes intézménynek figyelembe kell vennie a másik országban ledolgozott két évet is- munkanélküli segélyt csak abban az országban lehet kérvényezni, ahol közvetlenül a munkahely elvesztése előtt dolgozott az illető- ha abban az országban van állandó lakhelye a munkavállalónak, ahol dolgozik, akkor az adott ország törvényei szerint jár a munkanélküli segély- ha a családtagok más országban élnek, mint ahol a munkavállaló dolgozik, de az általa fizetett járulék mértéke a családtagjai számától függően változik, akkor a családtagjai is az adott ország törvényei szerinti járadékokra jogosultak- ha a munkanélküli segély összege a korábbi bér összegétől függ, akkor csak azt a bért veszik figyelembe, melyet az adott országban kapott az alkalmazott; feltétel, hogy legalább 4 hétig dolgozzon az adott országban Munkahelykeresés feltételei külföldön ha a munkanélküli más országban kíván elhelyezkedni, mint ahol korábban dolgozott, ügyelnie kell rá, hogy megmaradjon a jogosultsága a munkanélküli segélyre- legalább négy hétig rendelkezésére kell állnia az adott ország munkaügyi szervének, mely őt munkanélküliként nyilvántartja; az adott intézmény ezt az időszakot lerövidítheti- a munkanélküli segélyt, más járadéktól eltérően, csak akkor fizetik ki, ha a munka- nélküli az adott országban tartózkodik; egyedüli kivétel, ha másik országban munkát keres, de ezt szigorúan szabályozzák- a munkanélkülinek ki kellene használnia minden lehetőséget a munkahelykeresésre abban az országban, ahol munkáját elvesztette- hét napon belül regisztráltatnia kell magát abban az országban, ahol munkát szeretne vállalni- teljesítenie kell az adott ország szabályai szerint megszabott feltételeke- a feltételek teljesítése esetén legfeljebb három hónapig jár a munkanélküli segély- ha ez alatt az idő alatt nem talált munkát, a munkanélküli segélyt a kifizetését az az ország folytatja, ahol az illető munkanélkülivé vált, feltétel, hogy a három hónapos határidő letelte előtt vissza kell térni az adott országba, ha a határidő letelte után tér vissza a kiinduló országba, elveszti jogát a munkanélküli segélyre- a három havi segélykifizetésre mindenki csak egyszer jogosult két alkalmazotti időszak között Szociális segély Erre a területre nem érvényes semmilyen általános rendelkezés, minden ország maga szabályozza a szociális segély kifizetését. Egészségkárosodott személyeknek járó juttatások Nincs érvényes uniós rendelkezés, minden ország maga határozza meg a juttatások feltételeit. Nyugdíjbiztosítás az Európai Unióban Az uniós polgároknak jár a nyugdíj minden olyan országból, ahol legalább egy évig fizették a nyugdíjbiztosítást, és teljesíti az adott ország vonatkozó feltételeit - például nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseket. A nyugdíjat attól függetlenül folyósítják, hogy az illető éppen hol él. „Nyugdíjexport”- minden ország nyilvántartja az egy évnél hosszabb ideig dolgozók nyugdíj- igényét, a nyugdíjat ez alapján kezdi folyósítani a nyugdíjkorhatár betöltése után- minden ország nyugdíjbiztosítója kü- lön-külön foylósítja a nyugdíjat, ha tehát élete során valaki három orszégban dolgozott, akkor három helyről kapja a nyugdíjat- ha valahol kevesebb mint egy évet dolgozott az illető, akkor az ebből származó nyugdíjigényt az az ország vállalja magára, ahol közvetlenül a nyugdíjbavonulás előtt dolgozott- ha a munkavállaló rövidebb ideig dolgozott az adott országban, mint ahogy azt megköveteli a nemzeti nyugdíjszabályozás, akkor figyelembe veszik az összes országban ledolgozott éveit Ha csak egy országban dolgozott A nyugdíjat az adott ország szabályozása szerint számolják ki, és folyósítják tekintet nélkül arra, hogy az adott országban éli-e nyugdíjas életét Ha több országban dolgozott A ledolgozott évei alapján kapja a nyugdíjat minden országból, ahol legalább egy évet ledolgozott. Ha valamely országban egy évnél rövidebb ideig dolgozott, ezt az időszakot a legutolsó munkahelye szerinti biztosító vállalja magára. A nyugdíjfizetés Minden nyugdíjas annak az országnak a pénznemében kapja nyugdíját, ahol él. A nyugdíjakat az Európai Központi Bank által évente négyszer kiadott árfolyam alapján számítják át a nemzeti pénznemre. Hagyatéki nyugdíjak A hagyatéki nyugdíjat minden jogosultnak teljes összegben meg kell kapnia tekintet nélkül állandó lakhelyére. Figyelembe kell azonban venni, hogy egyes országok szabályozása szerint nem jár hagyatéki, özvegyi nyugdíj azoknak, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, feltételezik ugyanis, hogy alanyi jogon kapnak nyugdíjat. Az új szociális rendszer már hónapok óta életben van, a munka-, szociális és családügyi minisztérium ugyan kisebb módosításokat már elfogadott, emelkedett például az ösztönző támogatás összege, de az alapvető filozófia nem változott. A legnagyobb tiltakozást a családi pótlék összegének illetve kifizetésének módosítása váltotta ki, mely jelentősen csökkentette azon sokgyermekes családok bevételét, ahol egyik szülő sem dolgozik. A nehéz anyagi helyzetben lévők a szociális segély alapösszegének megkurtítása miatt is neheztelnek Ludovít Kaník tárcavezetőre, az 1450 koronás alapösszeg sok család költségvetésében jelentős hiányt okozott. A helyzetet nehezítette a közigazgatási rendszer átalakítása, a járási hivatalok megszűnése és a szociális szakhivatal megalakulása. Nem volt irigylésre méltó azon helyi önkormányzatok helyzete sem, ahol magas a munkanélküliség, mivel az ösztönző pótlék elnyeréséhez szükséges közhasznú munka szervezése is a nyakukba szakadt. Az ösztönző támogatás megítélhető több feltétel alapján is: jár akkor, ha a rászoruló dolgozik, tanul, vagy ha heti néhány órában közhasznú, önkéntes munkát végez. Ez utóbbinak fő célja a munkavégzési szokások kialakítása, elmélyítése a hosszú ideje munkanélküliek esetében. Januárban a közhasznú munkákat még csak az önkormányzatok szervezték az újonnan létrejött szociális hivatalokkal kötött megállapodás alapján. Februártól már a nonprofit szervezetek is biztosíthatnak lehetőséget közhasznú munkára jelentkezők számára, akkor lépett ugyanis életbe az anyagi szükséghelyzetről szóló jogszabály újabb módosítása. A kiegészítő támogatás annak jár, aki legalább heti 10 órát ledolgozik, a heti munkavégzés felső határát 20 órában szabja meg a jogszabály. A minisztérium szerint az új rendszer eredményes, csak a kezdeti nehézségeket kell átvészelni, a gyerekbetegségeket kell túlélni. A legfőbb indok, hogy az új rendszer munkára ösztönzi a régóta állami támogatáson élőket is, a támogatások sokkal cél- zottabban érkeznek a rászorulókhoz, ami idővel lehetővé teszi a segélyek összegének fokozatos emelését. Erre példa a már említett áprilisi emelés, de a minisztérium már jelezte a gyermekgondozási segély és a családi pótlék összegének várható emelését is. A táppénz fizetésének új rendszere is jelentős változásokat hozott. A Szociális Biztosító kimutatása szerint az év első hónapjaiban 30-40 százalékkal csökkent a táppénzen lévő alkalmazottak száma. Ez akkora megtakarítást eredményez a betegbiztosítási alapnak, hogy az intézmény javasolja a betegbiztosítási járulék csökkentését. Ezt mindenképpen befolyásolta az, hogy az első tíz napban a munkaadó fizeti a táppénzt, mely ráadásul az első három napban csak a kivetési alap 25 százaléka, így a rövid ideig tartó betegség, amellett, hogy kiválthatja a munkaadó „rosszallását”, az alkalmazottnak sem éri meg. Az uniós csatlakozással egyre több embernek lesz alkalma külföldön munkát vállalni, ők az adott ország törvényeinek megfelelően fizetik majd a társadalombiztosítási járulékokat, így az ottani szabályozás szerint kapják majd a szociális támogatásokat is. Ebből a szempontból a legérdekesebb a nyugdíjbiztosítás területe, hiszen néhány év múlva lesznek olyanok, akiknek nyugdíját két-három ország társadalombiztosítója fizeti. Tartalom Szociális segély ...........2 Mu nkahelyteremtés___4 Cs aládi támogatások.................5 Go ndozási támogatás ..7 Mi jár az egészség- károsodottaknak .........7 Un iós szabályozás - országonként változik . .8
