Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-14 / 110. szám, péntek

KERTESZKEDO 2004. május 14., péntek _____________________________________________________________h évfolyam 12. szám Id őszerű növényvédelmi szaktanácsadó: az időjárás hatására terjednek a gombabetegségek Élednek a veszélyes kártevők Tafrinás őszibaracklevél Képarchívum Az elmúlt hetek változé­kony időjárása - a sok csa­padék, hűvös idő, majd a nyárias meleg - kedvezett a gombabetegségek megje­lenésének. CSERES ZOLTÁN Elsősorban az almavarasodás első levéltüneteire szeretném fel­hívni a termelők figyelmét. A be­tegség első jeleit a Komáromi já­rásban május 4-én regisztráltuk. Bár az elmúlt évben ez a betegség nem károsított, a mostani csapa­dékos időjárás elég volt ahhoz, hogy a kevésbé gondozott almá­sokban járvány alakuljon ki. A je­lenlegi stádiumban a felszívódó készítmények használatát aján­lom: Baycor 25 WP (0,15%), Chorus 75 WG (0,02%), Hattrick (0,11%), Mythos 30 SC (0,1%), Score 250 SC (0,02%), Shavit F 71,5 WP (0,2%), Zato 50 Wg (0,02%). A kontakt hatóanyagú készítmények közül ajánlom a kö­vetkező szereket: Delan 700 WDG (0,07%), Dithane DG (0,3%), Novozir MN 80 (0,3%), Efizin 500 SC (0,12%), Euparen Multi (0,2%), Folpan 80 WDG (0,2%) és Merpan 80 WDG (0,2%). Járványszerűen terjed Ahol az almafa metszését nem végezték el szakszerűen, megje­lent az almafa-lisztharmat, amely a rügyekben telel át. Vannak már olyan lisztharmatos hajtásvégek is, ahonnét már a másodlagos befer- tőzés is elindult az egészséges haj­tásokra. A fertőzés még mindig mérsékelhető, ha visszametszzük a hajtásokat, illetve tovább folytas­suk a vegyszeres védekezést. Hasz­náljunk kettős hatású (lisztharmat + varasodás) permetszereket: Anvil 5SC (0,06%), Clarinet 20EC (0,1-0,15%), Discus (0,02%), Do- mark 10 EC (0,025%), Rubigan 12EC (0,045-0,06%), Saprol (0,19%), Systhane 12 EC (0,045-0,06%), Topas C 50WP (0,15-0,2%), Trifime 30WP (0,075), Punch 10EW, Vectra 10SC (0,03%). A kontakt hatású kéntar­talmú készítmények közül a követ­kezőket ajánlom: Kumulus WG (0,5%), Sulika 80 WP (0,5%), Thiovit (0,4%) valamint Karat- hane LC (0,05%). Ismét tarol ültetvényeinkben a monüia. A hűvös, csapadékos idő­járás a virágzó csonthéjasokban el­indította a gomba járványszerű fer­tőzését és mint a kajszin, úgy a meggyen jelentős fertőzéseket oko­zott. Különösen a kajszibarack fák károsodtak, egyes helyeken a fertő- zöttség mértéke elérte a 60-90 szá­zalékot is. Ahol erre lehetőség van, el kell távolítani a megtámadott ág­részeket, és vegyszeres védekezést kell alkalmazni például Merpan 80 WDG (0,2%) készítménnyel. Tafrinás levélfoltosság A lehűlés következtében az őszibarackfák tafrinás levélfoltos­sága is nagymértékben felszapo­rodott. A házikertekben helyen­ként igen erős fertőzések alakul­tak ki. A védekezést itt sem sza­bad abbahagyni, mert ez korai le­vélhullást eredményez. Szeretném felhívni a figyelmet a cseresznye és a megy blumeriellás gombabetegségére is, mely csapa­dékos időjárás esetén korai fertő­zést okozhat. Aki még nem véde­kezett ellene, az most feltédenül tegye meg, mert a felhasználható készítményeknek hosszú az élel­mezés-egészségügyi várakozási ideje, ez pedig hatással van a szü­ret időpontjára. Az alkalmazható készítmények a következők: Delan SC 750 (0,07%), Dithane DG (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), Merpan WDG (0,2%). Folytassuk a védekezést a füs- tösszámyú körte-levélbolha lárvája ellen a következő permetszerekkel: Dimilin 48 SC (0,03%), Nomolt 15 SC (0,1%), Match 050 EC (0,1%), Rimon 10 EC (0,05%), valamint Biobit WP (0,2%), Calypso 480 SC (0,2%). A jobb hatásfok elérése ér­dekében a permedébe ajánlatos Agrovital tapadószett adagolni. Az imágók ellen használjunk piretroid tartalmú készítményeket: Karate WG (0,03%), Mavrik 2 F (0,05%), vagy Komplet (0,4%), Nurelle D (0,6%), Pyrinex 25 ME (0,4%). A szilva kártevői közül most a szilvamoly és a levéltetvek ellen védekezzünk a fent ismertetett permetszerekkel. Ezek terjesztik ugyanis a veszélyes sárka vírust. A szőlő időszerű kezelése A szőlő hajtásnövekedése igen intenzív, ezért egy esősebb időjá­rás esetén a szőlő betegségei - pe- ronoszpóra, lisztharmat - is már fertőzhetnek. A lisztharmat elleni alapvédekezést az olcsó kéntar­talmú permetszerekkel végezhet­jük: Kumulus WG (0,5%), Sulika 80 WP (0,5%), Thiovit (0,4%), Karathane LC (0,05%). Ezek az atkák terjedését is gátolják. A pe- ronoszpóra ellen a következő kon­takt hatású készítmények hasz­nálhatók: Delan SC 750 (0,07%), Dithane DG (0,2%), Folpan WDG (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), Merpan WDG (0,2%). Megkezdte rajzását az elmúlt években nagy károkat okozó tar­ka szólómoly is, amelynek - ha nem védekezünk időben - a fiatal fürtök esnek áldozatul. Virágzás előtt és közvetíen utána ajánljuk a molibdént tartalmazó lombtrágya (pl. Lamag Mo 0,5%-os tömény­ségben) használatát. Kártevők kártétele Szinte minden gyümölcskultú­rában megkezdhető a rovarok el­leni védekezés. Elsősorban a le- véltetvekre, takácsatkákra, akná­zómolyokra, levélbarkókra hív­nám fel a termelők figyelmet. Je­lentős a sodrómoly kártétele is az alma és a kajszi ültetvényekben. Ezen a héten megkezdődött a ke­leti gyümölcsmoly tömeges rajzá­sa. Az őszibarackosok különösen veszélyeztetettek. Elkezdődött az almamoly rajzása is, tömeges elő­fordulása a hónap közepére várha­tó. Ellene a körtebolhánál felsorolt környezetkímélő kitingátló készít­ményeket alkalmazzuk. A szamóca betegségei közül most a szürkerothadás elleni keze­lés az legidőszerűbb. A betegség megtámadja a leveleket, virágokat és a termést is. Használható: Mer­pan 80 WDG (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Rovral 50 WP (0,1%), Sumilex 50 WP (0,1%) és Teldor 500 SC (0,1%). Ügyeljünk az élel­mezés-várakozási idő betartására. A káposztaféléket a tavaszi ká­posztalégy lárvája fenyegeti. A ká- posztaperonoszpóra ellen használ­junk: Merpan 50 WP (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), valamint réztartalmú készítménye­ket, például Cuprocaffaro (0,4%), Kuprikol 50 WP (0,5%), Champion 50 WP (0,4%) stb. A permedéhez ajánlatos tapadószerként Agrovi- talt adagolni. A hagymát is veszélyezteti a hagymaperonoszpóra és a fitof- tóra gombanetegség. Ellene a ká­posztaféléknél említett permet­szerekkel védekezhetünk. Palántaültetéskor az ültetési sokk elkerülésére használjunk Agrisorbot (4-5 gramm/liter víz­ben feloldva). Kiültetés előtt a pa­lánta töveit az oldatba mártjuk.A gombaölő szeres permetezések csökkentése érdekében, de főként fóliaházakban, gyümölcsben, sző­lőben használjunk lúgos kémhatá­sú levéltrágyákat, például Lama- got. Magas ph értékének köszön­hetően gátolja a gombabetegsé­gek terjedését. Nincs várakozási ideje, adagolása egyszeri kijutta­tásban 0,5%. Gyakorlatilag min­den növény kezelhető vele. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Nö­vényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi munkatársa Nálunk is termeszthető növények: a bámja a dél-európai ételek nélkülözhetetlen alapanyaga Különleges zöldségfélék nemcsak ínyenceknek OLVASÓINK AJÁNLOTTÁK A dunaszerdahelyi Győry Szil­veszter nemcsak országos hírű rózsagyűjtó és -nemesítő, hanem a különleges fűszerek, zöldség­félék kedvelője, termelője is. A napokban néhány bámja magot kaptunk tőle a következő hasz­nálati utasítással. A bámja vagy okra (Abelmos- chus esculantus/Hibiscus esculan- tus) a Balkánon szinte minden kertben megtalálható. Albán, gö­rög, török, tatár, bolgár, macedón, román és dél-szerb konyhák ked­velt zöldsége. Afrikai eredetű, nap­igényes növény. Fejlődése már 4-5 fokon megáll. Vízigénye a konyha­kerti növényéhez hasonló. Nagyon meghálálja a mulcsolást, de a pa­lántázást nem kedveli. Mivel las­san csírázó növény, magjai néha 2 hétig is elfekszenek, ezért Győry Szilveszter a következőket ajánlja: „A bámja kifejtett magjait hideg­vízbe teszem, majd megkeverem, hogy a levegő buborékai leválja­nak a magokról. A könnyű mago­kat eltávolítóm. A csírázást úgy gyorsítom fel, hogy a magokat 2-3 decis csészében cca. 70-80 fokos csapvízzel leöntöm, majd ebben egy napig állni hagyom. Másnap a magokat sekély tányérra papír- szalvéták közé terítem. A szalvéta műidig nedves legyen. Az egészet egy másik tányérral letakarom. A csűázás 2-4 napig is elhúzódhat. A magokat 30 cm sor- és 25-30 cm tőtávolságra, fészkekbe (fészken­ként 4-5 mag) vetem, 2-3 cm mé­lyen. A jól fejlődő növényeken már a 3-4 levél tövén megjelennek az önporzó virágok, és a termés. A zsenge 4-5 napos, 3-7 cm hosszú hüvelyek a legízletesebbek. Magas pektintartalma állítólag a hasnyál­mirigy működését is serkenti. A Balkánon a lecsó, krumplüeves, pörkölt nélkülözhetetlen fűszernö­vénye, de készítenek belőle natúr bámjalecsót is. Mélyhűtőben is jól tárolható. A szaporító anyag kiter­melése is fontos feladat. Mivel a növény lassan érik be, ezért a má­sodik vüágból származó termést meghagyjuk magnak. A termés ak­kor érett, ha a hüvelycsúcs meg­szárad és lassan kinyílik.” A sárga húsú őszibarack fogékonyabb a fertőzésre Terjedő dérgombák SZÉLL LÁSZLÓ A dérgombák gazdanövények felszínén finom viaszos, fehéres szürke, bársonyos, dérszerű bevo­nattal jelennek meg. Élősködésük következtében a megtámadott gazdanövényeken különböző de­formációk keletkeznek. A Taphrina deformans az őszi­barackfákon levélfodrosodást idéz elő. A világ minden részén, ahol őszibarackot termesztenek, nagy károkat okoz. A kórokozó régebbi neve Exoascus deformans volt, ami kifejezi a gombának azt a tu­lajdonságát, hogy más kórokozó gombáktól eltérően nem kemény, kis termőtestekben fejleszti a spó­ráit, hanem a gumikesztyű ujjai- hoz hasonló spóratartó tömlőit a növény felületén képzi. A levelek külső részén lévő tömlőkből a spó­rák kilövellnek, a fa ágaira, vesszőire kerülnek és az élesztő­sejtekhez hasonlóan saijadzással szaporodnak. Az újabb spórák a rügyek és a vesszők felületén átte­lelnek. A védekezés egyik legfon­tosabb része tehát az őszi levélhullásu utáni lemosó perme­tezés. A nem permetezett ágakon maradó spórák enyhe télen tovább szaporodnak, tavasszal újra fer­tőznek. A tavaszi újabb lemosó permetezés növeli a biz­tonságot, különösen a fo­gékony fajtáknál. Tapasz­talat szerint a sárga húsú őszibarackfajták fogéko­nyabbak a fertőzésre, mint a fehér húsúak. A fertőzött leveleken rügyfaka- dás után látható a fodrosodás. A le­vélnyél felőli részen a kifeslő leve­lek fodrosak, az egészséges levelek­nél vastagabbak lesznek. A gomba a klorofill-szemcséket is pusztítja, ezért a zöld levél püosra színező- dik. A levél sejtjeit rendellenes sza­porodásra készteti és mivel a levél erek nem vesznek részt a növeke­désben, a gyarapodó levéllemez nem fér el az erek között, kidudoro­dik, fodrosodik. A fiatal levelek pu­hábbak, könnyebben fertőződhet­nek, műit a keményebb, idősebb le­velek. Kilombosodott állapotban többször ellenőrizzük a koronában lévő leveleket; a fodrosodókat azonnal szedjük le a fáról és éges­sük el. Ha a fertőzés elteljed a fán, a beteg levelek a kihajtás után 2-3 héttel elszáradnak, majd lehullnak. A lombtalan fán a fiatal gyümöl­csök nem kapnak tápanyagot, így lehullanak. A fa nyár elején újra ki­hajt, a kilombosodás azonban any- nyüa igénybe veszi, hogy nem lesz ereje a következő évi termőrügyek kifejlesztésére. Ha a levélfodroso­dást nem írtjuk ki, évről évre fer­tőz, míg a fa teljesen elpusztul. Nedves években a szilvafák gyümölcseit a Taphrina purinbe- tegíti. A megtámadt gyümölcsök az elvirágzás után 3-4 héttel hir­telen rendellenes növekedésnek indulnak. A deformált szilvák hosszúkás, lapos, meggörbült, ki­sebb uborkához hasonlóak lesz­nek. A ráncos, érdes felületű, torz szilvákat népiesen táskaszilvának vagy bábaszilvának nevezik. A beteg gyümölcsök felületén tö­megesen megjelenő gombatöm­lőktől a szilva sárgásszürke, deres bevonatú lesz, belseje üreges, magja nincs. Nyár végén egy ré­szük lehullik, más részük a fán marad, a következő évi fertőzés fő forrásaiként. Ez a betegség az elhanyagolt kertekben nagy vesz­teségeket okoz, néha a termés fe­lét vagy ennél többet is elvisz. Vé­dekezésként a beteg gyümölcsö­ket haladéktalanul le kell szedni és meg kell semmisíteni. A vesz- szők felületén lévő áttelelő spó­rák ellen az őszibarack levélfod­rosodásához hasonlóan ősszel és tavasszal lemosó permetezéssel kell védekezni, kilombosodás után a dérgombák ellen engedé­lyezett szerekkel permetezni. A cseresznyét és a meggyet a Taphrina cerasi gomba betegíti. A betegséget a cseresznyefa boszor­kányseprőjének nevezik, mert a vesszők elpusztult csúcsrügyei he­lyett a hónaljrügyekből vékony beteges hajtások fejlődnek. A fertő­zött vesszőkből az egymás utáni években több méter átmérőjű, sűrű elágazású képződmény lesz Az ap­róbb levelek fonákján deres bevo­nat látható. A boszorkányseprő nem gyakori, de ha előfordul, a ter­més csökkenésével okoz kárt. A be­teg ágrészt 15 cm-es egészséges résszel együtt le kell vágni, hogy a fa többi fertőződését megakadá­lyozzuk. A fertőzött leveleken rügyfakadás után már látható a fodrosodás. Most időszerű: termeljünk ízletes szamócát Tanácsok kertészkedőknek ÚJ SZÓ-TIPP A rézvirág (Zinna elegáns) és a bársonyvirág (Tagetes) ültetésé­vel váljunk május közepéig. Gyö- keresedésükhöz kellően felmele­gedett talajra van szükség. Május végén elvethetjük a kétéves virágok egy részének magvait. Ezekhez tar­tozik a törökszegfű (Dianthus barbatus), a sárgaviola (Cheriant- hus cheiri), a csupros harangvüág (Campanula medium), a gyűszűvi­rág (Digitalis purpurea), vagy az iz­landi mák (Papaver nudicaule). A száraz és esős időjárás gyako­ri váltakozása következtében a ka­ralábé gumója könnyen felreped. Ezért a száraz időszakokban rend­szeresen öntöttük a karalábé állo­mányt, hogy egyenletes legyen a vízellátás. A karós babnak folyamatos táp­anyagellátásra van szüksége ah­hoz, hogy bőséges termést taka­ríthassunk be. Trágyázáshoz használjunk csökkentett nitrogén- tartalmú összetett műtrágyát. A szamóca az év első friss, ízle­tes gyümölcse. A jó íz nem csupán a fajtától függ, hanem az öntözés mértékétől is. Ha túl sok vizet kapnak a tövek, a gyümölcsök na­gyok lesznek ugyan, de gyakran vízízűek. A szamócaágyasokban már a szedés folyamán kis karók­kal jelöljük meg a szaporításra szánt legjobb anyanövényeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom