Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-12 / 108. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 12. Régió 5 Az egész községet szolgálja majd a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola hétmillió koronás állami támogatással épült új létesítménye Tizenöt év után sikerült átadni a tornatermet V. KRASZNICA MELITTA Hetény. Tizenöt évvel az építke­zés megkezdését követően sikerült befejezni a.hetényi Tarczy Lajos Alapiskola tornatermét. A tegnapi ünnepélyes átadáson jelen volt Szi­geti László oktatási államtitkár és Stefan Prónay, a Nyitrai Kerületi Tanügyi Hivatal vezetője. A tornatermet a nyolcvanas évek végén az iskola akkori igazgatója, Csintalan Elek kezdeményezésére kezdték építem, ám a munkálatok a rendszerváltást követően leálltak. Amint azt Lucza Sára polgármester elmondta, a hosszú évekig, félig kész építményt Szigeti László hat­hatós közbenjárására, a minisztéri­um által nyújtott hétmillió korona támogatásnak köszönhetően sike­rültbefejezni. „A hazai közoktatással kapcso­latban az utóbbi időben általában csak rossz híreket hallunk, de a hetényi példa is mutatja, történnek pozitív dolgok is” - mondta az ál­lamtitkár. Arra biztatta a diákokat, a kötelező tornaórákon kívül sza­badidejükben is vegyék bútokba a korszerű létesítményt, amely ter­mészetesen az egész községet szol­gálja majd. A mintegy 130 diák ál­tal látogatott iskolának eddig nem volt tornaterme, kedvező időjárás esetén az udvaron tornáztak a gye­rekek. Ezenkívül egy eredetileg más célokra készült helyiségben tartották a testnevelési órákat, amelyben azonban csak gimnaszti­kái gyakorlatokat végezhettek a ta­nulók. Nagy Zoltán iskolaigazgató a diákok nevében is megígérte, vi­gyázni fognak az új létesítményre, amely az eddigieknél is jobb sport­teljesítményekre ösztönzi majd őket. Mert bár nem volt tornater­mük, a diákok a sportvetélkedőkön - különösen az asztalitenisz-verse­nyeken és a futballtomákon - ed­dig is eredményesen képviselték az iskolát. (Vas Gyula felvétele) Az elsősök bemutatója a tornaterem átadási ünnepségén Nyolcvan darab számítógép-monitort ajándékozott tegnap a 22 galántai tanintézménynek a Samsung. Az ajándékot Alexander Mézes polgármester (balról) és Fehér Zoltán (jobbról), a vállalat galántai üzemének termelési menedzsere adta át az igazgatók­nak. (Szőcs Hajnalka felvétele) Érsekújvárban tegnap konferenciát tartottak az Ápolónők Világnapja alkalmából Elismerő Fehér Szívek Érsekújvár. Szegényekkel dolgozó nővérek a szegény­ség ellen - ezzel a címmel tartottak ünnepi konferen­ciát tegnap a mai Ápolónők Világnapja alkalmából a he­lyi kórház és rendelőintézet üléstermében. SZÁZ ILDIKÓ Az egészségügyi nővérek és szü­lészeti asszisztensek szlovákiai és regionális kamarája által szerve­zett ülésen Marian Karvaj kórház- igazgató köszöntötte a Kassa, Lő­cse, Pozsony, Nyitra, Komárom egészségügyi intézményeiből érke­ző nővéreket. A hivatásuk iránt el­kötelezett, diplomás nővérek kö­zött akadtak gyémántplakettes vér­adók, életmentők, szervadomá­nyozók és vakvezető kutyákat be­tanítók is. Továbbá olyanok, akik egészségügyi iskolák vezetőiként, főiskolai tanárként, az általuk ki­dolgozott szakirodalom alapján ne­velik az utánpótlást. A rendezvé­nyen 29 kiváló szakember vehette át a Fehér Szív-plakettet, köztük a komáromi kórház két dolgozója, Szépe Magdolna és Irena Kucerová. A 90-es években a Nyitrai kerületben Szépe Magdol­na szülészeti asszisztens közremű­ködésével került sor első alkalom­mal papás szülésre. Azóta is elő­adásokon, fórumokon népszerűsíti a különféle alternatív szülészeti módszereket. „Rendkívül jó érzés­sel fogadtam a díjat. Az egész­ségügyben 1978-tól dolgozom. Jobban esik az effajta elismerés, mint bármilyen más jutalom. Erőt ad, hogy tovább folytathassam a munkát, amelyet nem egyszer anyagi gondok nehezítenek” - nyi­latkozta lapunknak Magdolna. Irena Kucerová egykori gyermek­nővér, ma a komáromi kórház in- fekciós részlegének főnővére ugyancsak a folyamatos továbbta­nulás híve. Záceková Mária szülé­szeti asszisztens az érsekújvári kór­ház és rendelőintézet dolgozója­ként részesült elismerésben. Hiva­tása során arra törekszik, hogy szakmai fórumokon megossza kol­légáival tapasztalatait, rendszere­sen publikálja a beteggondozással kapcsolatos ismereteit. Az egybe­gyűlteket Bób János, Nyitra megye önkormányzatának képviselője kö­szöntötte. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Megrendezett lopás volt Komárom. Megrendezett lopást szeretett volna valódi betörésként beállítani az egyik helyi Niké fogadóiroda 52 éves alkalmazottja. T. Katalin április 23-án tett feljelentést a rendőrségen, hogy két férfi a déli órákban betért az irodába, és míg az egyik őrködött, a másik a bevétel átadására kényszerítette őt. Elmondta, a férfiak a 60 ezer koronával égy piros autóban távoztak. A nyo­mozók gyanúja T. Katalinra te­relődött, aki, mint kiderült, pénzügyi gondokkal küzdött. Maga is szívesen játszott, és hi­teleit újabb hitelekből fizette vissza. Közben gondosan ügyelt arra, hogy az ellenőrzé­sek során ne legyen pénztári hiány. Úgy tudjuk, az ellene szóló egyik döntő bizonyíték az volt, hogy a rablás idejeként olyan időpontot jelölt meg, amikor a pénztárgép tanúsága szerint éppen fizetési ügylet zajlott az irodában. T. Katalin beismerte tettét. Hamis tanú­zásért és hűtlen kezelésért el­járást indítottak ellene, (vkm) AJÁNLÓ Május 13. (csütörtök) Léva - 17.00: a Reviczky Társulás szervezésében a Re­viczky Házban a lévai születé­sű Rudnóy Terézzel a nemrégi­ben a Madách-Posonium gon­dozásában megjelent Kerek hold című könyvéről beszél­gethetnek az érdeklődők, (ú) Május 14. (péntek) Komárom - 18.00: Lovas István publicista lesz a Szüllő Géza Polgári Társulás által szervezett Komáromi Polgári Esték vendége. A Zichy-palota audiovizuális termében tar­tandó előadás címe: A nemze­ti média szerepe az uniós csatlakozás után. (vkm) A dunaszerdahelyi tesület határozata megfellebbezhető, ha az ehhez szükséges petíciót hatezren aláírják, de az érintettek nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel „Nem csak a kapacitásról volt szó, a fejkvótarendszer számított” JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Felháborodás és pánikhangulat uralkodik a szü­lők és az óvodai alkalmazottak kö­rében a múlt héten megszüntetett két magyar óvodában. Egyes szülők már most kivették a gyermeküket, hogy más, biztosabb intézménybe helyezzék őket, má­sok pedig még mindig keresik az önkormányzati döntés megfelle- bezésének lehetőségét. A gyerekek nevelésének és fejlődésének folyto­nossága van veszélyben az óvodai csoportok megbontásával, nem be­szélve azokról a két-két és fél éves gyerekekről, akik most szocializá­lódnak a csoportjukban, és szep­tembertől új intézménybe kell át­menniük. Nem lesz petíció Az önkormányzati testület múlt heti ülésén az óvodák körzetének képviselői is megszavazták az óvo­dák megszüntetését (a döntést csak a függetlenek ellenezték). A határozat megfellebbezhetővé válna, ha az ehhez szükséges petí­ciót hatezer ember aláírná. Az érintett óvodák nem élnek az alá­írásgyűjtési lehetőséggel, mert a hatezer fő egyrészt a választásra jogosultak csaknem 50 százalékát jelentené, másfelől úgy gondolják, újra ugyanazok a képviselők dön­tenének, akik most - szerintük - cserbenhagyták őket. „Nem állt ki mellettünk senki, még a testület azon tagjai sem emeltek szót, akikben egyébként bízni lehetne, és akik a magyarságtudatot hiva­tottak őrizni és erősítem - pana­szolja a Neratovice téri óvoda munkaközössége. - Csemadok-ta- gok, művészek, volt oktatásügyi kollégák, akik mind MKP-tagok is. Olyan volt az egész ülés, mintha diktatórikus egypártrendszerben élnénk.” Sikabony közigazgatásilag Du- naszerdahelyhez tartozik, lakói azonban lényegében külön telepü­lésként kezelik a városrészt. A meg­szüntetett Reptér utcai óvoda az egyetlen a környéken, a legköze­lebbi két másik egy-két küométerre található. Húsz gyerek mellett - akik közül ketten háromévesek sin­csenek, tehát a fejkvótarendszer szerint tulajdonképpen négy gye­reknek számítanak - maximális lét­számmal működnek. Az épületet belülről a szülők által összeadott pénzből újították fel, a költségveté­si hiány kétszázezer korona. „Hiá­ba hitegetnek, lehetetlen, hogy egyben áthelyezzék a csoportun­kat, mert lesz, akinek az Október utcai, van, akinek az Észak 2 lakó­telepen lévő óvoda lesz közelebb - aggódik Hegyi Katalin, a megszün­tetendő nevelési intézmény igazga­tónője. - Nem értem, miért volt er­re szükség, hiszen nemcsak elegen­dő gyerekünk van, hanem a falu­ban (Sikabonyban - a szerk. megj.) is sorra vásárolják a földeket, és új házak épülnek. Mondhatni, meg­újulás tapasztalható, jövőre példá­ul huszonketten lennénk.” Egyben vizsgálták az óvodákat Pázmány Péter polgármesternél arra kerestük a választ, miként le­hetséges az, hogy egy maximális létszámmal, aránylag kis költség- vetési hiánnyal működő óvodát meg kellett szüntetni. „Az összes óvodát egyben vizsgáltuk. Nem csak a kapacitásról volt szó, min­denhol a fejkvótarendszer számí­tott, nem az egyes intézmények gazdasági mutatói” - hangzott a válasz. A jóváhagyott javaslat azon­ban a kapacitással és gazdasági mutatókkal indokolja az opti- malizációs lépések szükségét. A gazdasági kimutatás viszont hiány­zik a dokumentumból, csak az egyes intézményekre kapott állami támogatások összege szerepel út­mutatóként. Ismereteink szerint az ügy kapcsán egyetlen önkormány­zati alkalmazott vagy képviselő sem látogatott meg egyetlen óvo­dát sem. A szülők, a szülői szövetségek és tanácsok követelik a tájékoztatást. Nem értik, miként képzelik az elöl­járók, hogy helyettük döntsenek arról, mely óvodába írassák a gyer­mekeiket. A Neratovice téri óvodá­ban hétfő délutánra hívtak össze szülői értekezletet, amely aztán az utolsó pillanatban meghiúsult. Az óvónők tájékoztatása szerint Nagy Éva, az oktatási osztály vezetője polgármesteri felszólításra nem en­gedte meg, hogy megtartsák az ér­tekezletet. Pázmány Péter polgár- mester lapunknak elmondta, szó sincs betiltásról, csupán annyit kér­tek, várják meg a hivatalos értesí­tést, hogy pontos információval szolgálhassanak a szülőknek. A járásban vannak önkormány­zatok, amelyek saját költségveté­sükből támogatást biztosítanak az állami költségvetési hiánnyal küsz­ködő tanintézményeknek. Duna- szerdahelyen ez az összeg az el­múlt években másfél millió korona volt. „Úgy gondoljuk, ez az összeg évről évre nőni fog, ezért ezt a hi­ányt mutató folyamatot szerettük volna megállítani” - magyarázta a polgármester. A két megszüntetendő óvodában összesen 11 óvónő, két igazgatónő és nyolc kisegítő alkalmazott dol­gozik. Az elképzelések szerint óvo­dai csoportonként, óvónőkkel együtt lesznek az áthelyezések. Az­zal azonban nem számoltak a dön­téshozók, hogy a szülőknek joguk van intézményt választani, tehát nem szavatolható a csoportok egy­ben maradása. Ebben az esetben kérdésessé válik az óvónők sorsa. „Épületcsere esetén, mikor még ar­ról volt szó, hogy felcseréljük a Neratovice téri és a Jesensky utcai óvodát, egyetlen elbocsátás sem történt volna. Most azonban, a mó­dosítójavaslat értelmében - amely szerint a szlovák óvoda marad a he­lyén, a két magyar óvoda épülete pedig felszabadul - elképzelhető, hogy feleslegessé válik valaki a ki­segítő személyzet közül. Ha az óvó­nők és a szülők nem lesznek part­nerek a döntés kivitelezésében, előfordulhat, hogy nem úgy sül el a dolog, ahogy gondoltuk” - mondta Pázmány. A Neratovice téri óvoda nagycsoportosai (Barak Bálint felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom