Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-07 / 105. szám, péntek

Amit a műfogsorról tudni kell 31. oldal EGÉSZSÉGÜNKRE Magas vérnyomás terhesség idején 32. oldal 2004. május 7., péntel b 2. évfolyam 18. szám A szlovákiai bőrgyógyászok is csatlakoznak a május 10-ei melanoma elleni európai naphoz Életet mentő tizenkét perc Az anyajegy a bőr vagy a bőrben lévő képletek, miri­gyek, erek stb. valamelyik sejt kisebb-nagyobb kiterje­désű körülhatárolt felhal­mozódása. Egy részük már születéskor látható, másik részük az első években ala­kul ki, számos anyajegy a serdülőkorban jelenik meg, sőt még az idős emberek bőrén is előjöhetnek újabb anyajegyek. PÉTERFI SZONYA Kisebb vagy nagyobb, ún. fes- tékes anyajegyek mindenkin fel­lelhetők. Kiterjedt és bizonyos számon felüli megjelenésük ese­tén orvosi kivizsgálás szükséges, mivel idegrendszeri megbetege­désekkel vagy fejlődési rendelle­nességekkel szövődhetnek. Az anyajegyek nem növekednek kor- ládanul, sejtjeik szabályosak, ez különbözteti meg őket a rosszin­dulatú bőrdaganatoktól. Kivéte­lesen azonban előfordulhat, hogy némelyik anyajegyből rosszindu­A május 10-ei melanoma napon a bőrgyógyászok in­gyen vizsgálják meg az érdek­lődőket! Érthetetlen, hogy pl. a dunaszerdahelyi és a komá­romi szakorvosok miért nem csatlakoztak a felvilágosító és megelőzésre ösztönző euró­pai kezdeményezéshez. latú burjánzás indul ki. A bőr- gyógyászatban is érvényes: a kó­ros elváltozás időbeni eltávolítá­sa megelőzi a komolyabb bajt - foglalta össze a melanoma elleni nap lényegét dr. Vladimír Hegyi dermatovenerológus, majd az el­változások csoportosítását ismer­tette. A festékes anyajegy lehet sima felületű, bár legtöbbször kissé ki­emelkedik, gyakran megerősöd­nek és megszaporodnak rajta a pi- heszőrök. Előfordulnak nagy ki­terjedésű, vonalas elhelyezkedé­sű, vagy egész testrészeket, olykor az arcot beborító festékes-szőrös anyajegyek. Nem ritka a bőr erei­ből kialakuló érdaganat sem. Ez lehet sima felszínű, élénkpiros folt, az ún. tűzfolt, de lehet na­gyobb kiterjedésű, kékes-vörös daganatszerű képződmény. Több­nyire már az újszülöttön megvan, és főként az arcon fordul elő. Kö­zépkorúnkon gyakran látni a tör­zsön gombostűfejnyi, néha igen nagy számú, kékes-vörös késői ér- anyajegyeket. Az újszülött kortól észlelhető ér-anyajegyek túlnyo­mó része két-három éves korig le­lapul és kifehéredik, tehát a ké­sőbbiekben még kozmetikai be­avatkozást sem igényelnek. Keze­lésükre és sebészi eltávolításukra ezért csak akkor van szükség, ha vérzékenyek vagy kisebesednek. Mielőbb el kell viszont távolít- tatni azokat az anyajegyeket, amelyek ismétlődő ingerlésnek, nyomásnak, dörzsölésnek, sérü­lésnek kitett helyeken vannak (vállpánt, gallér, cipő, talp, te­nyér stb.), mert az állandó irritá- ció növeli a rosszindulatú elfaju­Digitális dermatoszkóp Ausztriában fejlesztették ki, lehetőséget ad arra, hogy az orvos bepillanthasson a bőr alsóbb rétegeibe. Segítségével azonnali di­agnózist állíthat fel, a műszer a rendszeres ellenőrzéshez szüksé­ges adattárolást is elvégzi. Szlovákiában csak egyetlen magán egészségügyi központban dolgoznak vele, a bőrgyógyászok általá­ban kézi dermatoszkóppal vizsgálják a bőrelváltozásokat. A végső diagnózist a szövettani vizsgálatot végző orvos mondja ki. A melanoma az esetek húsz százalékánál indul ki a meglévő anyaje­gyekből, nyolcvan százalékban már megjelenéskor magával a da­ganattal szembesülnek az orvosok, akik nem győzik hangsúlyozni: a legrosszabb indulatú rákok egyikéről van szó. Hiszen nagyon gyorsan szétszóródhat a test más területein, a nyirokcsomókban, tüdőben, májban, agyban, csontban. De idejében felismerve még gyógyítható. A vizsgálatnak a megelőzés miatt vart kiemelkedő szerepe. Háromhavonta ellenőrizzük a bőrt (Képarchívum) lás veszélyét hangsúlyozta a bőr- dulása. Hegyi doktor figyelmez- gyógyász. tetett a bőr rendszeres ellenőrzé­Bár Szlovákiában átfogó sta- sének szükségessére, (általában tisztikák nem léteznek, öt év alatt háromhavonta), de főleg nyár a nőknél közel 30 százalékkal, a előtt és nyár után, hiszen számol- férfiaknál pedig 15 százalékkal ni kell az erőteljes napozásnak ki­emelkedett a melanoma előfor- tett bőr károsodásával. Az ionizáló sugárzás - legyen az UV, RTG esetleg izotóp-, a sejt örökítő anyagának károsodását okozza Fényvédőkrém nélkül senki ne menjen a napra! TÁJÉKOZTATÓ Nem mindenki tudatosítja: a bőrrák az egyik legrosszindulatúbb daganatos megbetegedés. Gyorsan képez áttéteket, s előrehaladott stá­diumban szinte gyógyíthatatlan. A betegség megelőzhető, hiszen leg­több esetben a bőrrákot a nap su­gárzása vagy a rosszul beállított szolárium okozza. Az utóbbi évek­ben gyakran hallni az ózonréteg el- vékonyodásának következményei­ről, a káros sugárzásról. A szakér­tők szerint mégsem elégszer, mert egyre gyakoribb ez a kórkép. Napozó lányok, idősebb nők, naphosszat a tűző napon ugráló ifjak és feketére égett aszott idős férfiak, akik tudják, hogy az éltető energiából kevesebb is elég volna, mégsem képesek abba hagyni a barnulási versenyt. Pozitív bioló­giai és pszichés hatásról tartanak előadást a „fehérbőrűeknek”, s gyakran csak akkor döbbennek rá szenvedélyük következményeire, amikor már késő. Sokan azért akarnak barnák lenni, mert úgy vélik, a fehér bőr számukra előnytelen. A bőr­gyógyászok pedig egyre csak is­métlik: a kevés sokszor több, fény­védőkrém nélkül senki se menjen a napra, s ha nem teljesen egész­séges a bőre, fokozottabban védje magát. Mert a napfény, főként a déli órákban, veszélyes. Sokan azért könnyelműsködnek - állít­ják a bőrgyógyászok - mert a na­pozás következményei esetleg csak hosszú idő múltán jelentkez­nek. Gyakran tíz-, húsz-, harminc­évi lappangás után mutatkozik meg a bőrdaganat. A napozás (szoláriumozás) kö­vetkeztében idő előtt ráncok je­lennek meg a száj és a szem körül. Az erek átlátszanak a bőrön, a nyakon barna foltok, a testen pe­dig különféle kinövések jelenhet­nek meg. Bár épp a szépség miatt napoznak az emberek, főleg a nők, a napsugár valójában öregíti és elpusztítja a bőrt alkotó elaszti­kus rostokat. A tavaszi napsütés napozásra csábít. A szakemberek nem győ­zik hangsúlyozni: le lehet égni ak­kor is, ha felhős az ég, hiszen a ká­ros ultraibolya sugarak láthatatla­nok. Az onkológusok szerint min­den egyes sejt daganatsejtté vál­hat, s ha bejut a vérbe, áttét kelet­kezik. Szerintük látványos a kü­lönbség a normális és a napfény­nek tartósan kitett bőr szerkezete között. A sejtek egy ideig még ké­pesek kijavítani a krónikus napsu­gárzás okozta károkat, de idővel ez a képesség gyengül. Az ionizá­ló sugárzás bármelyik formája, le­gyen az UV, vagy RTG, esetleg izo­tóp, károsítja a sejt örökítő anya­gát. És ez vezet a daganat kialaku­lásához. (erf) Ajánlatunk a jövő hétre ♦A skizofrénia a leggyakoribb pszichiátriai betegség. Erről tud­hatnak meg többet jövő héten. . A túlzott alkoholfogyasztás rendkívüli módon megviseli a má­jat. Mit tehetünk a károsodás ellen? ♦ Tegyen az arcára kefirt! Szombaton is keresse az Új Szót! GYÓGYTURMIX Kukackoktél - orvosi receptre Hamarosan eljön az ideje, hogy a gyulladásos bélbetegséggel küszködő betegtől orvosa azt kérdezze: mit szólna tabletta helyett egy kukackoktélhoz? A gyógyital májustól Európában is kapható, miután egy amerikai kutató felfedezte, hogy a disznók bélrendszerben honos ostorgiliszta a fekélyes bélbetegségek gyógyítására kiválóan alkalmazható. Az öt­let egy iowai orvostól származik, aki arra jött rá, hogy az emberi bél­rendszer - ahogyan a mai ember számos más szerve is - túltisztított: a számtalan, más betegségekre beszedett gyógyszer köztudottan ki­pusztítja nem csupán a hasznos bélbaktériumok jelentős részét, hanem a bélrendszerben élő parazitákat is, amelyek szükségesek lennének az egészséges bélflóra és -fauna fenntartásához, a bél­rendszer normális működéséhez. Joel Weinstock összefüggést lát a bélrendszerben lakó élőlények - elsősorban a klasszikus bélparazi­ták, a gyűrűs- és ostorgiliszták - jelentős csökkenése és aközött, hogy az elmúlt fél évszázadban a gyulladásos bélbetegségek előfor­dulása rohamosan nő. A fejlődő országokban ezek a paraziták gya­korta fertőzik még a lakosságot, minek „eredményeként” ott ala­csony is e betegségek aránya aránya. (MTI/AFP) Koenzimmel a terméketlenség ellen A Q|q koenzim, a legutóbbi vizsgálatok szerint, segít a sper­mák célba érésében, azáltal hogy gyorsítja az ondósejtek fürgesé­gét. Bár az ondósejteknek vi­szonylag kis távolságot kell meg­tenniük ahhoz, hogy megtermé­kenyítsék a petesejtet, az út meg­tételéhez igen jelentős mennyi­ségű energiára van szükségük. A Fertility and Sterility (Termé­kenység és meddőség) című tu­dományos folyóirat januári számában megjelent tanulmány sze­rint a Q|q koenzim megduplázza az ondósejt mozgékonyságát. A vizsgálatot 22,25-39 éves férfiakon végezték el, akik ondósejtjeik lassúsága miatt maradtak terméketlenek. Hat hónapig napi 200 mg Qio koenzimet kaptak, amely időszakot követően a sejtek mozgékonysága a kiindulási 9 százalékról 16 százalékra nőtt. A férfiak közül három már a vizsgálat első három hónapjában apa lett. Az egyik magyarországi gyógyszergyár szakemberei és más, független kutatók egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy a Qjq pozitív szerepet játszhat a meddőség kezelésében, legalábbis azokban az esetekben, ahol a problémát egyértelműen az ondó­sejtek lassú mozgása okozza. (MTI) Cinket a rosszcsontnak! A cink javít a hiperaktív gyerekeken, illetve segíti terápiájuk si­kerét - állapította meg egy iráni tanulmány. A kísérlet során a fi­gyelemzavar és a hiperaktivitás szindrómával (ADHS) jellemez­hető gyermekeknek hat héten keresztül napi 55 milligramm cin­ket adtak többi gyógyszerük mellé. Egy kontrollcsoport ezzel szemben hatóanyag nélküli placebót kapott. A kísérlet eredmé­nyeképpen a cinkkel kezelt páciensek sokkal gyorsabban nyugod­tak le, mint a többiek. Eközben háromszor gyakrabban panasz­kodtak viszont rosszullétre és kifogásolták a tabletták fémes ízét. A kutatók adatai szerint az ADHS cinkhiánnyal jár együtt, amely anyag befolyásolja az agyban termelt hírvivő ingerület-közvetítő anyagot, a dopamint. A hiperaktív gyerekeknél nincs rendben a dopamin-anyagcsere egyensúlya. (MTI/APA/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom