Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-29 / 99.szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 29. Iskola utca 13 A tanulók a számítógép-használat lehetőségei közül jelenleg leginkább a játékot használják ki A fiúk körében népszerűbb Ha a számítógép-használat játékprofilja tovább erősödhet, fennáll a veszélye annak, hogy a számító­gép elsősorban passzív fogyasztói magatartásra ösztönző játékgéppé válik a tanulók számára (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A leginkább újdonságnak számító média - az internetes hálózat - széles körű elterjedésében kulcs- fontosságú szerepe van a fi­atal korosztályoknak. Kül­földi vizsgálatok jelzik, hogy a fiatalok körében a leggyorsabb az átállás az új médiára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Kutatók szerint az úgynevezett „on-line generáció”, mely állandó és korlátlan internet-használati le­hetőségek mellett nő fel, lényege­sen különbözik médiahasználati szokásai tekintetében akár csak at­tól a generációtól is, amelynek mé­diakörnyezetében még csak alkal­mi használati lehetőséggel volt je­len az internetre kapcsolt számító­gép. A számítógép-használatot a televízió- és videohasználathoz vi­szonyítva érdemes vizsgálnunk. A jelenlegi viszonyok között a fiata­lok számára a számítógéphez való hozzáférés tekintetében kiemelten fontos az iskola, ezért egyelőre a ta­nulók lényegesen több időt tölte­nek számítógépezéssel a tanév köz­ben mint a szünidőben. A számítógép-használat módjai A tanulók körében a számítógép­használat legelterjedtebb módja a játékprogramok futtatása. A fiata­lok körében a számítógép igazi népszerűsége a játékprogramok sokszínűségének köszönhető. Álta­lánosságban elmondható, szöveg- szerkesztés céljából a diákok mint­egy háromnegyede használ számí­tógépet. A számítógéppel megol­dandó iskolai feladatok miatt a ta­nulók kétharmada ül le számító­géphez. Az internetet valamilyen mértékben a tanulók fele használ­ja. Ez a mutató jelzi, hogy az isko­lák bekapcsolása a világhálózatba jelentős tanulói igényekre épülhet. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes számítógép-használati módokat milyen mértékben gyakorolják a többihez viszonyítva, képet kapha­tunk arról is, hogy egy adott számí­tógép-használati módnak milyen jelentősége van a többihez képest, azaz mennyire preferált az a tanu­lók körében. Ebben az összevetésben is messze a legjelentősebb számító­gép-használati mód a játék, bár a szórásérték arra utal, hogy a számí­tógépet játékra használók csoport­ja tagolt: vannak, akik „szenvedé­lyes” játékosok, és vannak, akik számítógép-használatra fordított idejükből kisebb részt szánnak a já­tékra. A játék után az internethasználat jelentősége a legnagyobb a tanulók egyéni szá­mítógép-használatában. A tanulók a számítógép-használatra fordított idejük mintegy egyötödét e-mail le­velezésre fordítják. Ez az arány meglehetősen magas. Tovább ár­nyalja a képet az egyes számítógép­használati módokra fordított ösz- szes gépidő kiszámítása. A tanulók számítógép-használatra fordított összes gépidejének mértéke az előbbieknél sokkal élesebben jelzi, hogy a számítógépeken a játék- programok fúrnak legtöbbet. Az is­kolai feladatra, internetezésre és a szövegszerkesztésre együttvéve is kevesebb gépidőt vesznek igénybe a tanulók, mint amennyit a játék- programok futtatására. Ennek alapján kimondható, hogy a tanu­lók a számítógép-használat lehető­ségei közül leginkább a játékot használják ki, mégpedig többszö­rös időráfordítással, mint a számí­tógép egyéb funkcióit. A számító- gépes hálózatokhoz kapcsolódó felhasználási módok - internet és e-mail - együttesen csaknem fele­annyi gépidőt jelentenek a fiatalok számítógép-használatában, mint a játék. Ez jelentősnek tekinthető a számítógép-használati módok rangsorában, főként, ha figyelem­be vesszük, hogy a fiatalok rendel­kezésére álló számítógépeknek csupán egy része kapcsolódik a vi­lághálóra. Az internet- és az e-mail- használat .terjedése jelentős szere­pet játszik abban, hogy a számító­gép a játéklehetőség mellett másfé­le - akár kulturálisan hasznosabb - eszközzé válhasson a diákok kezé­ben. A szövegszerkesztők használatá­nak alacsony mértéke azt jelzi, hogy egyelőre nem alakult ki az in­formációs-kommunikációs techni­ka (IKT) használatára alapozódott írásbeliség. A tanulók nyilvánvaló­an rengeteg szöveget készítenek, de ezt nem az IKT-eszközök fel- használásával teszik. Az oktatófunkció háttérben A számítógép-használati mó­dok közül a játék túlzott előtérbe kerülése akadályává válhat más hasznos számítógépes tevékeny­ségek terjedésének. Ha a számító­gép-használat játékprofilja to­vább erősödhet, fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép első­sorban passzív fogyasztói maga­tartásra ösztönző játékgéppé vá­lik a tanulók számára. Célszerű lenne a számítógép oktatófunkcióját megerősíteni és a tanulók körében népszerűsíteni. Az iskola szerepe a számítógéphez való hozzáférés tekintetében bár még mindig lényeges, mégsem minden vonatkozásában megha­tározó. Az otthoni számítógépek szaporodásával most inkább az internet-használat és az e-mail az alapvető fontosságú az iskolai ta­nulói számítógépezés szempontjá­ból. A fejlesztések eredménye, hogy az internet és az e-mail - mint kommunikációs lehetőség - az iskolai hétköznapok részévé kezd válni. Jelentős eredmény, hogy a tanulóknak legalább a fele rendszeres internet- vagy e-mail- használó. A számítógép-használat jelenleg minden tekintetben a fiúk körében népszerűbb. Létezik a ta­nulóknak egy folytonosan szélese­dő rétege, amely otthonában is megfelelő IKT-felszereltséggel rendelkezik, (úp, rv) A közös pályázati pénzekért való küzdelemben hátrányos helyzetbe kerülhetnek a határon túli magyarok Megszűnhet az Apáczai Közalapítvány ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A magyar Oktatási Minisztérium azt tervezi, hogy megszünteti a ha­táron túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítványt. Az elkép­zelés szerint hat közalapítványt vonnak össze, amelyek közül csak az Apáczai foglalkozik határon túli ügyekkel, így a közös pályázati pénzekért való küzdelemben hát­rányos helyzetbe kerülhetnek a ha­táron túli magyarok. Az Apáczai Közalapítvány kura­tóriumának elnöke, König Sándor vasárnap értesült Aradon arról, hogy az általa vezetett közalapít­ványra milyen sors vár, közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapít­vány irodavezetője. A szaktárca a hozzá tartozó pályázati intézmény- rendszert oly módon alakítja át, hogy öt magyar és egy határon túli ügyekkel foglalkozó közalapít­ványt von össze. Az így létrehozott hetedik alapítványnál pályázhat a jövőben minden magyarországi és határon túli közép- és felsőfokú ok­tatási projekt. A pályázati pénzekért folyó ver­sengésben nyüvánvalóan hátrá­nyos helyzetben lesznek a határon túli pályázók - mondta Csete Örs. Jelezte, hogy nem tartják szakmai­lag megalapozottnak az összevo­nást, mert nem lehet a határon túli ügyeket a magyarországi pályáza­tokkal együtt kezelni. Idén még semmilyen támogatást nem kapott a közalapítvány, amely évente 800 millió forintos támoga­tásból gazdálkodhatott, így öt év alatt 4 milliárd forintot tudott for­dítani a határon túli oktatásra. Ez az egyetlen olyan, az Oktatási Mi­nisztérium által felügyelt alapít­vány, amely brüsszeli ISO minősí­téssel rendelkezik, a létrehozandó új alapítványnak erre még évekig várnia kell - hívta fel a figyelmet Csete. Az oktatási tárca költségtakaré­kosságra hivatkozik, de egy másik szervezetben sem kerül kevesebbe a határon túlra történő telefon költ­sége, vagy a pályáztatott külhoni ingadanok meglátogatása, vala­mint az elszámolást követő könyv- vizsgálat - vélekedik az irodaveze­tő, aki szerint az átalakítás minden szakmai hátteret nélkülöz. Az elmúlt hétvégén a közalapít­vány egyeztetett Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség el­nökével és Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártja elnökével is, akik egybehangzóan kiállnak az alapít­vány mellett, és helytelenítik „a ha­táron túli magyarság korábban ki­alakult és jól működő támogatási rendszerének“ átalakítását. Pék László, a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetségének elnöke la­punknak elmondta: „A mi szem­pontunkból semmi esetre sem tű­nik jó megoldásnak, ha a jövőben csak egy olyan alapítványi rend­szerben tudnánk pályázni, ahol a magyarországi és a határon túli pá­lyázatok egy csomagba kerülné­nek. Véleményem szerint ezáltal je­lentősen szűkülnének a határon tú­li, így a szlovákiai magyarok érdek­érvényesítési lehetőségei, ugyanis háttérbe szorulhat a Magyarország határain túli oktatási projektek tá­mogatása. Az Apáczai Közalapít­ványtól az eddigiekben főként kü­lönféle közoktatási célokra és to­vábbképzési programokra kaptunk támogatást.” (érvé, mno) JÓ, HA TUDJUK Az iskolás gyerekek magatartása MARKÓ EMIL Beville francia szerző szerint néha azért beszélünk egyes dolgokról annyit, mert sohasem okoztak annyi problémát, mint ma. Igaza van, nem nehéz eldönteni. Kétségtelen azonban, hogy napjainkban sokat vitatkozunk az emberek és az iskolás gyerekek magatartásáról. Vitá­ink közben elhanyagolt filológiával csak arról feledkezünk meg, hogy meghatározzuk, miről is beszélünk. Magatartáson ugyanis azokat a tartós viszonyulásokat, kölcsönhatásokat értjük, amelyek az embe­rekben fejlődésük, nevelésük folyamatában: önmagukkal, társadalmi környezetünkkel (más emberek, kisebb-nagyobb közösségek, hazá­juk, a munka termékei stb.) és természeti környezetükkel (növény­gondozástól a parkrongálásig, szemetelés, szennyezés stb.) szemben alakulnak ki. Nyilvánvaló ebből, hogy a vezetők, a pedagógusok azzal adnak pél­dát a többieknek, ha mindenekelőtt önmagukkal harmonikus vi­szonyban élnek. Aki naponta elárulja, hogy beteges elégedeüenség fűti (nem azzal, hogy mindig újat, mindig jobbat akart, hanem örökös panasza: őt nem becsülik meg érdemei szerint stb.), taszító példát ál­lít a tanulók elé. Hiába követeli másoktól a szorgalmas tanulást, akit még soha nem érhettek tetten, hogy ő is tanul néha (olvas, felkészül­tenjön az órájára). A példaadás eszköze a modelláló viszonya a munkájához. Ha a ve­zető csak dolgoztatni képes, maga nem szeret dolgozni, ne buzdítson másokat lelkiismeretes munkavégzésre. Érdekes új fogalommal talál­kozunk Levikonál (Levikov: A tevékenység színlelése című munkájá­ban így ír: „az álmunka sokarcú; legkedveltebb formája alighanem az aktivitás”. Valamivel odébb: „Az álmunka nem azt jelenti, hogy valaki ölbe tett kézzel ül. Ellenkezőleg: alaposan megizzad.” Hét-nyolc ügy­gyei is foglalkozik egyszerre, sohasem ő az oka, hogy egyiket sem ké­pes befejezni. Mindig a túlterhelésre, a körülményekre panaszkodik. Ennek az álmunkának van egy jó szinonimája nyelvünkben: a nyüzs­gés. Ha a vezető munkához való viszonyát ez jellemzi, mert mindig inkább tetszést, mint eredményt szeretne elérni, környezetében kétfé­leképpen reagálhatnak magatartására: vagy átveszik tőle a céltalan nyüzsgést, vagy szánalomra méltót fognak látni benne. Rendszeretet- re azzal nevelünk, ha rendszeretők vagyunk, s nem azzal, hogy a rend szépségéről, fontosságáról szónokolunk. Pontossággal, tiszteletre mások tiszteletével, tapintatra tapintattal, bátorságra bátor helytál­lással nevelhetünk. FELHÍVÁS A Selye János Egyetem tájékoztatja a felvételizőket, hogy a 2004/2005-ös tanévben a pedagógiai kar tanítóképző és tanárképző szakjaira, valamint a közgazdasági kar közgazdaságtan és vállalati menedzsment szakirányára a jelentkezési határidő: 2004. június 30. További információk: Tel.: 035/790 30 30, e-mail: kisse@selye.sk , www.selye.sk , illetve minden középiskola pályaválasztási tanácsadó­jánál. (ú) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvas­sák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszol­nak az általunk feltett kérdések­re, és a megfejtést április 27-ig beküldik, megnyerhetik az AB­ART Kiadó ajándékát, Borbély Borisz Cipőmben kavics című verseskötetét. 1. A... eszmevilág az állatok és az emberek természetes jel­legzetességei közé sorolja az agressziót borbák borisz START tg a. freudi b. darwini c. markói 2. A múlt századot a gének év­századának nevezhetjük, hi­szen a... keretében, nemzet­közi összefogás eredménye­ként feltárult előttünk a teljes emberi génállomány a. Socrates-program b. GYISM-program c. HUGO-program 3. A magyar szülő ... gyakrab­ban veri meg gyermekét, mint a külföldi a. kétszer b. hétszer c. ötször Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfej­tése: lb, 2b, 3b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunk­ban. Ezúttal a jánoki Gombos Lászlónak kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom