Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-29 / 99.szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 29. Fókuszban: az uniós munkavállalás 3 Fölösleges lett volna a munkapiaci korlátozás, hiszen az EU állampolgárai nem fogják elárasztani az országot Megnyitjuk munkaerőpiacunkat Nem fognak özönleni hozzánk a munkások (illusztrációsfelvétel) Szlovákia megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unió polgárai előtt, vagyis nem vezet be korlátozó intézkedéseket, mint azt a jelenlegi EU-tagok megtették - döntött tegnapi ülésén a szlovák kormány. ÖSSZEFOGLALÓNK A munka-, szociális és családügyi minisztérium két tervezetet nyújtott be a miniszterek elé: az első szerint Pozsony a reciprocitás elve alapján hasonlóan járna el, mint az uniós országok, vagyis ha azok bizonyos időre korlátozzák a csatlakozó országok polgárainak munkavállalását, a szlovák munkaerő- piac is bezárulna az ő polgáraik előtt arra az időszakra. A másik javaslat szerint Szlovákia semmilyen korlátokat nem vezet be, kinyitja teljes munkaerőpiacát az összes uniós állampolgár előtt. A miniszterek szerint ez a megoldás gazdaságilag azért előnyösebb, mert a csatlakozók nagyobb része sem tervez ellenintézkedéseket, s a szabad munkavállalás kedvezően hathat a külföldi beruházó kedvre. Néhány elemző állítja, teljesen fölösleges lett volna a munkapiaci korlátozás, hiszen az európai uniós állampolgárok nem fogják elárasztani az országot. Egyfelől, jóval magasabb a foglalkoztatottság Nyugaton, másfelől olyan alacsonyak az itteni bérek az övéikhez képest, hogy sok esetben a volt EU-s országok létminimumát sem érik el, ami például az egészségügyi ellátásnál, vagy a nyugdíjaztatásnál később komoly gondot okozhat nekik. A Nyugatról érkezett csúcsvezetők pedig már most is itt tevékenykednek, természetesen jóval magasabb bérért, mint az egyszerű munka- vállalók. Ezzel szemben Pavol Kárász, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa állítja, Pozsonynak is korlátozásokat kellett volna bevezetnie, főleg a kisvállalkozások és olyan jellegű munkahelyek esetében, amelyekre Szlovákiában is megfelelő mennyiségű jó szakember van. Szerinte egy-két évre mindenképpen ilyen intézkedésekhez kellett volna nyúlni, megakadályozandó a külföldi munkaerő be- özönlését. Szerinte ugyanis senki nem tudja, pontosan mi lesz, ezért az európai tapasztalatokra kellene támaszkodnunk. Szerinte mindenképpen jönnek majd munkavállalók, ha máshonnan nem, hát a többi csatlakozó országból, hiszen rendkívül előnyös az itteni adózási rendszer. Kárász szerint viszont nem várható, hogy a szlovák munkavállalók elözönlik Európát, a művelt, iskolázott emberek, akik külföldön is érvényesülni tudnak, nagyrészt már idehaza dolgoznak. Megfigyelők szerint azonban a kormány jobban tette, hogy gesztust tett az EU országainak, hiszen így elképzelhető, hogy korábban és pozitívan átértékelik a saját maguk által bevezetett korlátozásokat. A szlovák kormánynak ez ügyben eggyel több érv lesz a kezében. Nem üres gesztus és nem is dacos megoldás, (-rn-, s, no) MUNKAPIACI KORLÁTOK Ajelenlegi tagok: ♦ Hétéves átmeneti időszak Németország és Ausztria ♦ Ötéves átmeneti időszak Franciaország (egyezség készül 300 18-35 éves szakember cseréjére, akik háromtól tizenkét hónapig tevékenykedhetnének ott, az időszak meghosszabbítható másfél évre) ♦ Kétéves átmeneti időszak Belgium, Finnország, Luxemburg, Görögország, Spanyolország (maximum 180 napig tartó idénymunka esetében munka- vállalási vízum nélkül, egyéni vállalkozók korlátok nélkül), Portugália (egyezség született meghatározott számú munkahely felszabadításáról bizonyos szakmák esetében) ♦ Az eredetileg piacnyitást ígérők Nagy-Britannia (intézkedéseket vezetett be a szociális rendszer kiszipolyozása ellen), Írország (korlátozásokat vezetett be bizonyos szociális juttatások kihasználása esetében), Svédország (a brit és az ír példát követte), Hollandia (munka- vállalási engedélyek rendszerét vezette be), Dánia (intézkedéseket vezetett be az olcsó munkaerő beáramlása ellen), Olaszország még nem döntött, de a kétéves korlátozásra hajlik ♦ A többi ország (az Európai Gazdasági Térség tagjai) Izland (kétéves átmeneti korlátozást jelzett), Liechtenstein (öt év után értékeli felül a korlátozások eredményeit), Norvégia (kétéves átmeneti időszak), Svájccal egyelőre a tárgyalások folynak. A csatlakozó országok: ♦ Nem vezetnek be korlátozó intézkedéseket Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia ♦ A kölcsönösség elve Magyarország (úgy viszonyul az egyes országokhoz, ahogy azok viszonyulnak hozzá) ♦ Nincs hivatalos álláspont Szlovénia ♦ Bizonytalanság Ciprus és Málta álláspontja ismeretlen, ugyanis az átmeneti korlátozások csupán a posztszocialista országokra vonatkoznak, erre a két országra nem. (no, ú) Az új tagállamokból a régiekbe irányuló tömeges munkaerő-áramlás veszélyét semmilyen tapasztalat vagy újabb vizsgálat, előrejelzés nem támasztja alá Az új tagoknak még várniuk kell a nyugati munkavállalásra MTI-HÁTTÉR Az EU-hoz május 1-jén csatlakozó tíz ország polgárai az utóbbi hónapokban már hozzászokhattak a gondolathoz, hogy számukra a korábbi ígéretek ellenére nem lesz azonnali lehetőség a munkaerő szabad áramlása az unióban. A dolgok pillanatnyi állása szerint a jelenlegi tagországok nagy többségében még legalább két évig - Ausztriában és Németországban valószínűleg jóval hosz- szabb ideig - különféle korlátozó intézkedésekre kell számítaniuk. Egyelőre nem vehetnek igénybe minden szociális juttatást és kedvezményt abban a három tagállamban - Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban - sem, amelyek már a csatlakozás napjától megnyitják munkaerőpiacukat. Mindez nem várt és kellemetlen fordulat azokhoz az állás- foglalásokhoz képest, amelyek uniós részről a csatlakozási tárgyalások 2002 decemberi lezárása körüli időkben megjelentek. Akkoriban számos tagállam a munkaerőpiac teljes megnyitását helyezte kilátásba a csatlakozások napjától. Csak a legutóbbi időkben derült ki, hogy a jelek szerint ezt akkor nem gondolták végig. A múlt év vége óta gyors egymásutánban hangzottak el korlátozó intézkedésekről szóló bejelentések, néhány hónap leforgása alatt szinte mindenütt résnyire szűkültek a korábban tágra nyitottnak hitt kapuk. Forma szerint a tagállamok semmi mást nem tettek, mint éltek az őket megillető jogokkal. A munkaerő szabad áramlásának szabályozása ugyanis azoknak a ritka területeknek az egyike, amelyeken az unió kért átmeneti mentességet a csatlakozó országoktól a főszabály - a teljes és azonnali liberalizáció - alkalmazása alól. Ezt a csatlakozási tárgyalásokon meg is kapta. Az egyezség értelmében a bővítés utáni első két évben a jelenlegi tagállamok „nemzeti szabályozást” alkalmazhatnak, vagyis gyakorlatilag szabad kezet kapnak az újakkal szemben. (Igaz, ez fordított irányban is érvényes.) Két év után is mindössze annyi történik, hogy az Európai Bizottság felméri az addigra kialakuló helyzetet, jelentést készít, majd ennek alapján a miniszterek tanácsa megvitatja az átmeneti rendszer működését. A vita következtetései azonban semmire nem kötelezik a tagállamokat. Közülük azok, amelyek úgy látják jónak, további három évre meghosszabbíthatják a nemzeti korlátozások hatályát. A három év elteltével (2009-ben) elvileg már teljesen szabaddá válhat a munkaerőáramlás - hacsak valamelyik tagállam nem látja úgy, hogy ez még akkor is súlyos zavarokat okozna munkaerőpiacán. Ebben az esetben felhatalmazást kérhet a bizottságtól a nemzeti rendelkezések hatályának további két évvel történő meghosszabbítására. A bizottság már a csatlakozási tárgyalások idején és azóta is sokszor felhívta a figyelmet arra, hogy az új tagállamokból a régiekbe irányuló tömeges munkaerő-áramlás veszélyének feltételezését semmilyen korábbi tapasztalat és újabb keletű vizsgálat vagy előrejelzés nem támasztja alá. Ugyanezzel érvelnek kezdettől fogva a csatlakozó országok is, általában hozzáfűzve, hogy éppen ezért ez számukra sokkal inkább elvi kérdés, mint gyakorlati probléma. A jelenlegi tagállamok által alkalmazni kívánt korlátozó intézkedések a legtöbb esetben munkavállalási engedély kiváltásának kötelezettségével járnak, ami bizonyos szakmákat érintő keretszámok vagy általános munkaerő-beáramlási kvóták érvényben tartásával egészülhet ki. Nemzeti intézkedésekről lévén szó, ezeket az érintett új tagállamokkal kötött vagy kötendő kétoldalú megállapodásoknak is tartalmazniuk kell. A csatlakozások időpontjától érvényes teljes piacnyitást csak három jelenlegi tagállam, Írország, Nagy-Britannia és tegnap Svédország jelentett be. Írország a nem járulék alapú szociális juttatások igénybe vételének lehetőségét várhatóan két év jogszerű írországi tartózkodás feltételéhez köti. Ez nemcsak az újonnan csatlakozókra, hanem az Európai Gazdasági Térséghez tartozó minden országra is vonatkozik. Nagy-Britanniában sem lesz szükség munkavállalási engedély beszerzésére, viszont a munkavállalóknak be kell majd jegyeztetniük magukat. Ennek fejében a brit hatóságok'igazolást állítanak ki, ami ígéretük szerint azonnali és gyakorlatilag automatikus lesz. A nem járulék alapú szociális ellátások igénybe vételét várhatóan az írországihoz hasonlóan fogják szabályozni. Svédország esetében még nem lehet pontosan tudni, milyen feltételekkel nyitja meg piacát, az előzetes hírek szerint munkavállalási engedélyh szükséges, amit viszont nem lesz nehéz beszerezni. Valamennyi tagállamra nézve fontos szempont, hogy az uniós jog alkalmazása alól csak a munkaerő szabad áramlását illetően kaptak átmeneti mentességet, a szociális kedvezmények és juttatások területén nem. Ez utóbbiakra a hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elve érvényes, vagyis az új tagállamok polgárait a csatlakozások napjától a régiekével azonos elbánásban kell részesíteni. A korlátozások fenntartásának gyakorlati haszna és célszerűsége a csatlakozás utáni első két évben fog elválni. Mindenesetre egy felmérés eredményei szerint az új tagállamokból a jelenlegiekbe érkező munkavállalók aránya még teljes mozgásszabadság esetén is mindössze ez utóbbiak munkaképes korú lakosságának 1 százaléka körül alakulna. Ez azt jelenti, hogy a következő öt évben a tizenötök a tíz új tagországból évente összesen mintegy 220 ezer munkavállaló érkezésére számíthatnak. A vizsgálatok másrészt azt is kimutatták, hogy a csatlakozó országok polgárai közül nagy valószínűséggel a fiatal, felsőfokú képzettséggel rendelkező - vagy még tanuló - és egyedülálló munkavállalók keresnek majd lehetőségeket más tagállamokban. E csoporton belül is várhatóan egyre nagyobb lesz a nők aránya. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a csatlakozók számára komoly kockázatot jelent a fiatal és magasan képzett munkaerő elszívásának veszélye. Ezekben az országokban a 15-24 év közötti korosztály 2-3 százaléka jelzett határozott szándékot a külföldi munkavállalásra. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KELLEMES IDŐ, TISZTA ÉGBOLT; 19-24 FOK Napos meleg idő várható. Kisebb felhőkre, zivatarokra csak helyenként kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 19-24 fokot. Enyhe déli, délkeleti szél, délnyugaton kissé erősebb. Éjszaka 7-11 fok várható. Holnap még nyáriasabb lesz az idő. A nappali hőmérséklet 22-26 fok között alakul, éjszaka 8 és 12 fok közötti értékek valószínűek. Szombaton pedig beköszönt a nyár, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24-28 fok között várható.---------,---EL ŐREJELZÉS Ma ismét az időjárás pozitív hatásaival számolhatnak a frontérzékenyek. Javul szervezetünk fizikai és szellemi teljesítőképessége valamint a koncentrációs készségünk. A pihentető alvás elősegítheti testünk regenerálódását. A szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küszködök viszont kerüljék a túlzott stresszt és a fokozott testi megterhelést, tartsák meg orvosuk ajánlásait. Az alacsony vér- nyomásúak migrénes eredetű fejfájást, szédülést észlelhetnek. ORVOSMETEOROLÓGIA A Duna vízállása - Pozsony: 325, apad Medve: 305, apad; Komárom: 285, apad; Párkány: 210, apad. TUNISZ 2T-___1 A Nap kel 05.38-kor - nyugszik 20.01-kor A Hold kel 13.20-kor - nyugszik 03.42-kor
