Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-28 / 98. szám, szerda
Jí0 2004. ÁPRILIS 28. Európai Unió ll Az Európai Unió országain kívül Norvégiába, Izlandra és Liechtensteinbe is elég a személyi igazolvány Útlevél nélkül Európába Hamarosan eltűnhetnek a gépkocsisorok (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Öt nap múlva már nem kell útlevél ahhoz, hogy valaki az EU valamelyik tagállamába utazzon. Sőt a közösség 25 országán kívül Norvégiába, Izlandra és Liechtensteinbe is lehet majd személyivel menni. Persze változatlanul érvényes lesz az útlevél is. ÖSSZEÁLLÍTÁS Erre főként a 14 éven aluliaknak lesz szükségük, mivel személyivel önállóan csak az ennél idősebbek utazhatnak. Változik az ellenőrzés a határokon is. Az unió belső határain, tehát a hazánkkal szomszédos osztrák, magyar, cseh és lengyel határon csak egy meg- állásos ellenőrzés lesz. A nem tagállamokkal szomszédos határszakaszokon viszont szigorúbb vizsgálatra számíthatnak a belépők. Hand in hand Ezt a kifejezést használják német nyelven a munkában való együttműködésre. Kéz a kézben fordítottuk és mondjuk ezután jelképesen mi is, ha határőreink és uniós kollégáik közös ellenőrző tevékenységére gondolunk. Május 1-jétől ugyanis, bár az unió teljes jogú tagjává válunk, a határforgalom ellenőrzése nem szűnik meg az említett szakaszon, annak ellenére, hogy ezek az Unió belső határai lesznek. Az államhatárt ezután is csak a kijelölt átkelőkön léphetjük át, de a legtöbb helyen már csak egyszer kell megállnunk. Az egy megállásos ellenőrzési rendszer azt jelenti, hogy egyszer kell az utazónak megállni, és azon az egy helyen ellenőrzi - például - az osztrák és a magyar határőr is az átlépésre jelentkezőt. Az egyszerűsített ellenőrzésnek köszönhetően nemcsak a személyforgalom, hanem a teherforgalom is gyorsabbá válik. Május 1-jétől ugyanis a belső határokon megszűnik a vámellenőrzés, s ezzel a kamionok sokszor kilométereken át kígyózó sora. A tehergépjárművek ezután is megállnak a belső határokon, de a határőrök csak biztonsági ellenőrzést végeznek, és az útiokmányokat nézik meg. A gyorsabb átkelést szolgálja az is, hogy ahol megoldható, elkülönítik egymástól az uniós és az unión kívüli személy- és teherforgalmat. Ezt az átkelőhelyeken tájékoztató táblák jelzik majd. A határellenőrzés a belső határokon mindaddig fennmarad, amíg Szlovákia nem felel meg a schengeni feltételeknek. Otto Gruber főfelügyelő, az osztrák belügyminisztérium Közbiztonsági Főigazgatóságának munkatársa elmondta, a schengeni egyezmény kiterjesztése a schen- geni információs rendszer második generációjának kiépítését jelenti. „Azaz minden schengeni országnak számítógépes online kapcsolatban kell lennie az információk terén. Az infrastruktúra kiépítése nem történt meg. A mostani rendszer kapacitása nem elegendő. A tíz új csatlakozó országnak ezt teljesen újonnan kell kiépíteni, ami a szakemberek szerint 2006 közepéig tart. Ezután egy féléves próba- időszak következik, így a csatlako- zást 2007. január 1-jétől lehet számítani” - nyilatkozta Gruber. Külső szigorítás Míg a belső határon egyszerűsödik az ellenőrzés, a külső határokon szigorítás várható. A harmadik országból érkező polgárokat számítógéppel regisztrálják, megvizsgálják a továbbutazásukhoz szükséges anyagi feltételeket, vízumkötelezettség esetén a vízum érvényességét, a gépjármű okmányait és azt, hogy a belépő személy nem jelent-e veszélyt az ország biztonságára. A határőrség csakúgy, mint eddig, az ország belsejében is ellenőrizheti, hogy a külföldiek jogszerűen tartózkod- nak-e nálunk. Az európai közösség egyúttal vámunió is, amely biztosítja az áruk szabad áramlását, egyes termékek esetében mégis vannak korlátozások. Az adómentes mennyiség 800 szál cigaretta, ami személyenként négy kartont jelent. Ezer gramm fogyasztási dohány, 110 liter sör, 20 liter köztes alkohol- termék, 10 liter alkoholtermék, illetve 90 liter bor szintén adómentesen behozható. Elég a személyi Csadakozásunkat követően az egyik legnagyobb újdonság, hogy az Unió tagállamaiba, valamint Norvégiába, Izlandra és Liechtensteinbe az útlevél mellett 14 éves kortól személyi igazolvánnyal is utazhatunk. Ehhez a régi és az új típusú személyi igazolványok egyaránt felhasználhatók. Soltész Róbert magyarországi okmányszakértő: „Száz-száztíz féle okmányt kell megismertetni a beosztott állományokkal, hogy a biztonságos ellenőrzést végre tudják hajtani. A határátkelőhelyeken, illetve hát az ország mélységében szintén.” A határőrök hónapok óta készülnek a csadakozásból fakadó többletfeladataik végrehajtására. Miközben nekünk nincs más dolgunk, mint személyi igazolványnyal a zsebünkben besorolni az uniós sávba, (mtv, ú) Angolul próbáltuk megértetni magunkat a központi államigazgatási szervekkel - több-kevesebb sikerrel „Momentosz! Miszter vagy miszisz?” JUHÁSZ LÁSZLÓ Öt nappal hazánk európai uniós csadakozása előtt arra voltunk kíváncsiak, meg tudja-e értetni magát a szlovákul nem, csak angolul beszélő külföldi az államigazgatási intézményekben. Tegnap az összes minisztérium központí telefonszámát feltárcsáztuk, és angolul kértük az államtitkár hivatalát. Mindannyiszor ugyanazt a kérdést tettük fel (Could you transfer me to the office of the State Secretary? - Átkapcsolna az államtitkár hivatalába?). A következőkben rövid telefonbeszélgetéseink jegyzőkönyvét osztjuk meg olvasóinkkal. A közlekedési, távközlési és postaügyi minisztériumban kérdésünkre egy „Moment!”-tel reagált a központos, majd behallatszott a készülékbe, ahogy egy kollégájától kér segítséget. „Valami titkárságot keresnek, angolul”. Egy újabb „moment” után, nagy sokára átvette a kagylót egy hölgy, aki - immár angolul -megkérdezte, milyen irodát keresünk. Megkért, hogy egy pillanatig még tartsam a vonalat, majd hosszas csengetés után már senki nem vette fel a kagylót. A pénzügyminisztériumban angolul válaszolva azonnal kapcsolták a kért irodát. A gazdasági tárcánál kétszer is visszakérdeztek: „Miszter vagy miszisz?” A kulturális minisztérium telefonosa angolul mondta, hogy ismételjem el, mit szeretnék, majd megkért, várjak. A kapcsolt számon angolul válaszoltak ugyan, ám nem Kvarda József titkárságán vették fel a telefont. A művészeti főosztály készséges munkatársa folyékonyan beszélt angolul, majd kiderült, hogy magyarul is társaloghatunk. A védelmi minisztérium digitális központja angolul is elmondja, hogy várjak, majd végre kicsörög. „Szekretari?” - kérdez vissza angolul (?) tanácstalanul egy hang, majd „Moment!”. Hosszas kapcsolgatás után a telefont már senki sem veszi fel. Hasonlóan jártam a földművelésügyi tárcánál is, ahol szlovákul kérdeztek vissza, hogy kit keresek. Itt is elhangzott az obiigát „Moment!”, a kapcsolás után azonban már nem vették fel a kagylót. A munka- szociális és családügyi minisztériumban a hölgy először visszakérdez szlovákul, hogy a miniszter irodáját keressük-e. Aztán szlovákul, félre: „Valaki angolul. Nem tudom, egyáltalán hogy hívhat ide, ha még azt sem tudja megmondani, kit keres”. Rövid várakozás után a miniszter irodáját kapcsolják, ahol már beszélnek angolul, ám átkapcsolni nem tudnak, helyette megadják az államtitkári hivatal számát. Az igazságügyi tárcánál egy spanyolos „Momentosz!” a válasz, majd gond nélkül kapcsolják a kért hivatalt. Az oktatásügyi minisztérium központi számán senki nem vette fel a telefont. „A miniszter titkárságát?” - kérdez vissza szlovákul a belügyminisztérium telefonosa, majd szintén szlovákul folytatja. „Nem tudom, kit akar, az európai ügyek osztályát? (félre) Nézzétek már meg ott a telefonkönyvet, az európai osztály száma kellene.” Az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumban egy kapcsolás után a miniszter titkárságára irányítják hívásunkat, ahol már szép angolsággal szólnak a telefonba. A külügyminisztériumban természetesen angolul válaszolnak, és gond nélkül át is kapcsolnak. „English? No, Deutsch!” - választ nyelvet az egészségügyi minisztériumban a hölgy, akihez átkapcsoltak. „Én nem tudok németül” - mondom. „Sajnos, nem értem” - válaszol szlovákul. Feladom. Végezetül a környezetvédelmi tárcánál két kapcsolás után találnak valakit, aki ért angolul, de ő sem az államtitkár hivatalában, hanem a nemzetközi főosztályon dolgozik. A fentiekből mindenki vonja le saját maga a tanulságot. Minden kommentár nélkül még csak any- nyit, hogy egy találomra kiválasztott osztrák minisztériumban - az igazságügyiben - azonnal angolul válaszoltak, és átkapcsoltak. Eduard Kukán külügyminiszter leplezte le az új táblát Van EU-nagykövetségünk TASR-HÍR Brüsszel. Eduard Kukán külügyminiszter tegnap a belga fővárosban megnyitotta Szlovákia európai uniós nagykövetségét. Az eddig is működő állandó kirendeltség ezzel állandó külképviseletté vált, u- gyanolyanná, amilyent valamenynyi uniós tagállam fenntart Brüsz- szelben. A közel negyven diplomatának nem kellett elköltöznie az irodaházból, hiszen a külügyi tárca vezetője mindössze az új feliratú táblát leplezte le tegnap. Kukán elmondta, a tegnapi aktussal minden területen a jelenlegi tagállamokkal egyenértékűvé vált Szlovákia. A hatvanas-hetvenes évek árain vásárolhattak Alsómocsoládi nosztalgia ORIGO-HIR Nosztalgiahetet tart a Baranya megyei Alsómocsolád az EU-csatlakozás alkalmából. Hétfőtől péntekig a ‘60-as, ‘70-es, ‘80-as és ‘90- es évek egyre dráguló árain kapható a kenyér, a tej és a fagylalt. A 334 fős magyarországi falu lakosai csak a megszokott árumennyiséget vásárolhatják meg, az árkülönbözetet az önkormányzat állja. A polgármester számításai szerint 200 ezer forint többletkiadással jár nekik a nosztalgiahét. Hétfőn és tegnap jártak legjobban Alsómocsolád lakói. Ekkor ugyanis az EU-csatlakozás alkalmából szervezett nosztalgiahét keretében 4 forintért volt kapható a kenyér és a tej, a fagylalt pedig gombóconként egy forintba került. Dicső László, a 334 fős észak-baranyai falu független polgármestere elmondta: 1960ban 3 forint 60 fillérbe került a kenyér és a tej, de mivel ma már nincs fillér, így 4 forintért adták az említett két terméket. Ma a hetvenes évekre emlékezve már 10 forint a kenyér és a tej is, a fagylalt pedig 5 forint. Holnap 50 forint a kenyér és a tej és 25 forint a fagylalt. Pénteken pedig a ‘90-es évek árainak megfelelően 100 forint a kenyér és a tej, a fagylalt pedig 50 forint. Az akciót kezdeményező ön- kormányzat több százezer forintot különített el az árkülönbözet megtérítésére a boltosnak, de a hétfői tapasztalatok szerint csak napi 40 ezer forintba, vagyis összesen 200 ezer forintba kerül az akció. Az EU-csatlakozás alkalmából minden falubeli kap egy emléklapot, valamint egy CD-t, amely tartalmazza az összes falubeli fotóját házával együtt. Lemaradt Finnország a duplaoldalas hirdetésről Német propaganda bakival NOL-HÍR Hamburg. Duplaoldalas fizetett hirdetést tett közzé a hamburgi Der Spiegelben a német kormány, üdvözölve az Európai Unió május 1-jei bővítését, tíz új tagjának felvételét, ám az ünneplésbe egy kis baki került: a régi és az új tagokat bemutató térképről lényegében lemaradt Finnország - pontosabban csak egy jelöletlen fecni látszik belőle. A „Tíz jó ok az EU 2004. május 1- jei bővítésére” című hirdetés mindazonáltal , jó választásnak” mondja a németek számára a kontinenst. A német kormány a bővítés melletti érvek sorában első helyre teszi, hogy az európai belső piac súlya megnő, amelyből pont az olyan exportőr országok profitálnak, mint Németország. A kulturális és szellemi sokféleség, mint nyereség a második helyen szerepel a német kormányérvek csokrában, majd a nagyobb belbiztonság, a német munkahelyek biztosítása, az utazások könnyebbé válása, a német kis- és középvállalkozók piaci lehetőségeinek bővülése, a közös környezetvédelem nyomán az életminőség javulása, a béke, a stabil valuta következik. Utolsó helyen a bevándorlás mérséklődése áll, amely a berlini kormánypropaganda szerint az új tagállamok növekvő jóléte okán következik majd be. A piacszerzés lehetőségét a politikai hirdetés egy grafikonnal is kiemeli, amely a most csatlakozó országokba irányuló német export számait mutatja. Tony Blair: megvédj ük a jóléti rendszerünket Anglia nem lesz sem zárt erőd, sem nyitott ház INDEX-HIR London. Az uniós csatlakozó országok egyetlen polgára sem utazhat Nagy-Britanniába május 1-je után csak azért, hogy a brit jóléti rendszer juttatásait, köztük a szociális alapú lakáskedvezményeket igénybe vegye - mondta tegnap a brit miniszterelnök. Tony Blair a Brit Gyáriparos Szövetségben (CBI) mondott, a szombaton esedékes EU-bővítés elé időzített beszédében azt mondta: Nagy-Britannia a bővítés után sem válik zárt erőddé, de teljesen nyitott házzá sem. Akik az új tagállamokból érkeznek munkavállalás céljából, teljesen önellátóknak kell lenniük; a gazdaságilag inaktív bevándorlókat az ország nem fogja támogatni - mondta. Blair külön kiemelte, hogy tanácsi lakás igénylésére csak azok lesznek jogosultak, akik legálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és ott munkát vállalnak. Tony Blair (Reuters-felvétel)
