Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-27 / 97. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 27. RÖVIDEN Amerikai elvárások Kabul. Az USA reméli, NA- TO-szövetségesei a következő négy-hat héten belül olyan kö­telezettségeket vállalnak, amelyek lehetővé teszik a szö­vetség számára, hogy kiter­jessze afganisztáni békefenn­tartó erőinek küldetését. Ni­cholas Bums, Washington NA- TO-nagykövete, aki a szövet­ség többi tagállamának nagy­követeivel együtt tegnap Ka­bulba érkezett, kifejtette: nem is lehet kétséges, hogy Afga­nisztán jelenleg a NATO leg­főbb prioritása. Feltédenül szükségesnek nevezte, hogy a szövetség több afganisztáni városba is csapatokat küldjön, már csak azért is, hogy levegye a teher egy részét annak a 15 500 amerikai katonának a vál­láról, akik az al-Kaida nemzet­közi terrorszervezet és a fana­tikus szunnita muzulmán tálibok maradványerői ellen küzdenek az ázsiai ország déli és keleti részén. Burns jelezte: Washington elsősorban azok­tól a szövetségesektől vár el nagyobb afganisztáni szerep- vállalást, amelyek nem vesz­nek részt az iraki stabilizáció­ban. (MTI) Várhatnak a demokráciára Hongkong. A kínai parla­ment tegnap úgy döntött, hogy Hongkong lakossága nem választhatja meg közvet­lenül 2007-ben az autonóm te­rület kormányzóját és nem tar­tanak közvetlen parlamenti választásokat sem a következő évben. Peking szerint Hong­kongban csak fokozatosan sza­bad bevezetni politikai refor­mokat. A Kínához 1997-ben visszakerült volt brit korona- gyarmat lakosainak jelenleg kevés lehetőségük van arra, hogy beleszóljanak a kor­mányzó megválasztásába. Hongkong „minialkotmánya” alapján, a korlátozott választó­jog miatt az ún. törvényhozó tanácsot is csak kis részében választék közvetlenül, na­gyobb részét bonyolult közve­tett rendszerben. (MTI) Rálőttek Parvanovékra Szófia. Rálőttek a bolgár el­nök kíséretére Irakban, amikor Georgi Parvanov vasárnap fel­kereste országa békefenntartó katonáit. A lövedékek senkit sem sebesítettek meg. Szófiá­ban közölték, az incidens a síi­ták lakta Kerbela városában történt, amikor Parvanov és kí­sérete a lengyel és a bolgár bé­kefenntartók tábora között utazott. Az államfő kíséreté­Parvanov iraki látogatása váratlan volt (Képarchívum) Észak-Korea elutasítja a szárazföldi segélyszállítást Rjongcshonba - tovább emelkedhet a halottak száma Phenjan nem nyitja meg Panmindzsont MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Észak-Korea visszautasí­totta azt az ajánlatot, amelynek ér­telmében Dél-Korea szárazföldi úton, a két országot elválasztó ha­táron keresztül küldött volna se­gélyszállítmányokat a múlt heti nagy erejű robbanás áldozatainak. Az észak-koreai Rjongcshon vasút­állomásán csütörtökön felrobbant több, üzemanyagot és ammóni- umnitrátot szállító vasúti kocsi. A hatalmas detonáció következté­ben 161 ember (javarészt iskolás gyermekek) meghalt, több mint ezren megsérültek, és több száz épület összeomlott. A tegnapi tele­fonos egyeztetésen az északi fél értésre adta: nem kívánja meg­nyitni a déli szállítmányok előtt az erődként őrzött panmindzsoni ha­tárátkelőt. Helyette azt javasolta, hogy a két ország illetékesei ma az észak-koreai Keszongban tárgyal­janak a segélyszállítás lehetősége­iről - közölte a dél-koreai vöröske­reszt szóvivője. Dél-Korea egymil­lió dollár értékű segélyt ajánlott fel a íjongcshoni katasztrófa áldo­zatainak, s azt szeremé, ha a szál­lítmány mielőtt eljutna a rászoru­lókhoz. Külföldi szemtanúk szerint to­vább emelkedhet a múlt heti sze- rencsédenség halálos áldozatainak száma. A minimális felszereltségű helyi kórházakban mintegy három­száz személyt kezelnek súlyos sérü­lésekkel. Paul Beijer svéd nagykövet phenjani jelentésében a segélyszer­vezetek munkatársaira hivatkozott, akik meglátogatták a sebesülteket az egyik vidéki kórházban. Egy nemzetközi szervezet Észak-Koreá- ban dolgozó képviselője tegnap megerősítette, hogy megérkeztek Rjongcshonba az első kínai segély- szállítmányok. Az ottani kórház sze­mélyzete roppant örül, mert saját készleteik gyógyszerekből és beren­dezésekből roppant szegényesek, ezért mindenből szükséget szen­vednek. Szavai szerint a kórházban ápoltak közül mintegy hetvennek az állapota igen súlyos. „Azóta, hogy szombaton ott jártunk, heten meghaltak közülük” - közölte a se­gélyező szakember. A sebesült gye­rekek némelyike mindkét szemére megvakult, sokan közülük igen sú­lyos égési sérülést szenvedtek. A dél-koreai segély már rég a rászorultaknál lehetne, ha az északi kommunista rezsim emberibben viszonyulna saját polgáraihoz ( ÓIK/AP-felvétel) Kulcsfontosságú hét kezdődött az unió történetében ­Szlovákia már bátran megkezdheti az ünneplést Ciprus még sok fejfájást okoz Luxemburg/Nicosia. Az Eu­rópai Unió történelmében kulcsfontosságú hét kezdő­dött. E szavakkal köszöntöt­te tegnap az újságírókat Jack Straw brit külügymi­niszter, a tíz új tagország néhány napon belüli csatla­kozására utalva. ÖSSZEFOGLALÓ A történelmi hét első eseménye az EU-országok és a csadakozók külügyminisztereinek tegnapi lu­xemburgi tanácskozása volt. A ren­dezvény két legfontosabb témája az EU-alkotmány, valamint a cipru­si kérdés volt, miután a ciprusi gö­rögök a szombati népszavazáson elutasították a sziget újraegyesíté­sére kidolgozott ENSZ-tervet. Na­pirenden szerepelt a kínai fegyver- szállításokra kimondott EU- embargó feloldása mellett több más külpolitikai téma is, így példá­ul a Közel-Kelet, Koszovó, a boszni­ai békefenntartás év végi átvétele és az Oroszországhoz fűződő vi­szony. Günter Verheugen, az EU- bizottság bővítésért felelős biztosa pedig arról tájékoztatta a külügy­minisztereket, hogy a testület sze­rint mennyire áll készen a 10 új tag­ország, köztük Szlovákia a csatla- kozásra. Eduard Kukán külügyminiszter közölte: Szlovákia már bátran ünnepelheti azt, hogy tagja lett az EU-nak. Kukán így reagált Ver- heugennek arra a bejelentésére, hogy mind a tíz jelölt felkészült az uniós tagságra, s nem kell velük szemben semmüyen védőintézke­déseket alkalmazni. A tanácskozás résztvevői néhány témakörben viszonylag gyorsan le­zárták a tárgyalást, s máris elfogad­ták a záróközleményt. Ezek közé tartozik Koszovó ügye, ahol a kül­ügyminiszterek - többek között a március közepi véres összecsapá­sokra, az önállóságot követelő al­bán fellépésre reagálva - leszögez­ték: teljes mértékben támogatják a nemzetközi közösség eddigi politi­káját, azt, hogy előbb a nemzetkö­zileg elfogadott szabályokat kell betartani, a demokráciát, a jogálla­miságot megerősíteni, s csak utána kerülhet szóba a tartomány státu­sának kérdése. A záróközlemény visszalépésnek minősíti a március közepi szerbellenes zavargásokat és sürgeti a párbeszédet a különbö­ző koszovói közösségek, illetve Pristina és Belgrad között. Bosznia- Hercegovina kapcsán megerősítet­ték, hogy az Európai Unió át akaija venni a NATO-tól az ottani béke- fenntartás feladatát. Bár Ciprus ügye hivatalosan csak későbbi napirendi pont volt, a ta­nácskozás több résztvevője már ér­kezésekor kifejtette véleményét, megadva ezzel az alaphangot. Va­lamennyien sajnálták, hogy a cip­rusi görögök elutasították a terve­zetet, s így a ciprusi törökök hiába szavazták meg, a szigetnek csak a görög része lép be május elsején az EU-ba. Jack Straw brit é Erkki Tuomioja finn külügyminiszter sür­gette, hogy az EU tegyen konkrét lépéseket a ciprusi törökök elszige­teltségének enyhítésére. A ciprusi török közösség kor­mányfője, Mehmet Ali Tálát példá­ul azt kérte tegnap az EU-tól, hogy állítsák le Ciprus görög részének felvételét az EU-ba, amíg megol­dást nem találnak a kettéosztott sziget helyzetének rendezésére. Tálát szerint „ez a követelés reális, ha az EU akarná, meg lehetne csi­nálni”. Rauf Denktas, a ciprusi tö­rökök államfője pedig figyelmez­tette az uniót: a végtelenségig fog­lalkozhat majd a ciprusi problémá­val, ha nem törlik el a velük szem­ben hozott szankciókat. Denktas megfogalmazása szerint ha az EU egyenrangú emberekként bánna a ciprusi törökökkel, akkor így tenné­nek a ciprusi görögök is - ez az alapja egy igazságos megállapo­dásnak a rendezésről. Tegnap a ciprusi görög külügy­miniszter és szorgalmazta a cip­rusi törökök megsegítését. Szá­mos nemzetközi jogi kérdést is tisztázni kellett, hiszen az Észak- Ciprusi Török Köztársaságot a nemzetközi közösség nem ismeri el, s ez esetben kinek folyósítsa Brüsszel az - egyesítés esetén - eredetileg a törököknek szánt 259 millió eurót. (MTI, TASR) Jaap de Hoop Scheffer főtitkár szerint csak teljhatalmú iraki kormány kérheti a NATO segítségét Akadozik a béketeremtés Fallúdzsában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo/Bagdad/Fallúdzsa/Ned- zsef. Jaap de Hoop Scheffer főtitkár szerint a NATO csak abban az eset­ben vesz részt az iraki stabilitás megteremtésében - amelyet az USA szorgalmaz -, ha az ENSZ BT egy új határozattal felhatalmazza, és ha egy majdani „szuverén, törvé­nyes és hiteles”, továbbá teljhatal­mú bagdadi kormány ennek alap­ján kifejezetten kéri erre. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor az iraki szövetséges erők és az észak-atlanti szervezet tárgyalásokat kezdhetnek a NATO részvételéről - tette hozzá a főtitkár Kjell Magne Bondevik nor­vég kormányfővel közösen tartott oslói sajtóértekezletén. Legalább tíz amerikai tengerész­gyalogos megsebesült, egy pedig meghalt Fallúdzsában az iraki el­lenállókkal - a hivatalosan meghir­detett tűzszünet ellenére - ismétel­ten kirobbant heves tűzharcok so­rán. Aknavetőket és más tüzérségi eszközöket, páncéltörő rakétagrá­nátokat és járművekre szerelt gép­fegyvereket is bevetettek a felek a város két körzetére kiterjedő tűz- párbajban. Más információk sze­rint az amerikai hadsereg harci gé­pekkel és helikopterekkel légitáma­dást hajtott végre a város ellen. Az amerikai tengerészgyalogosok há­rom hete tartják ostromgyűrűben a Bagdadtól ötven kilométernyire fekvő iraki várost. Azért indítottak nagyszabású támadást Fallúdzsa ellen, hogy megbüntessék a négy amerikai biztonsági őr gyilkosait, a megölt amerikaiak holttestének meggyalázóit. Helyi kórházak ösz- szesítése szerint hatszáz helyi lakos vesztette eddig életét Fallúdzsa ost­romában, sokan elmenekültek vá­rosbeli otthonukból. Vasárnap megegyezés született az amerikai­ak és a város szunnita vezetői kö­zött, hogy mától amerikai katonák az iraki biztonsági erők tagjaival együtt járóröznek Fallúdzsában, a hatóságok pedig közzétennék a vá­rosban, hogy a járőrök ellenségnek fognak tekinteni mindenkit, akit fegyverrel lámák. Egyébként a vá­ros tűzszüneti tárgyalódelegációja tegnap ismét a nemzetközi tilalom alatt levő fürtösbomba bevetésével vádolta az amerikai hadsereget. Az iraki amerikai erők átveszik az ellenőrzést az ötből két olyan tartomány - Nedzsef és Kádiszíja - felett, amelyekért eddig a lengyel parancsnokság volt felelős. Robert Strzelecki ezredes közölte, erre azután kerül sor, hogy a két tarto­mányból kivonják a mintegy két­ezer spanyol, hondurasi és domini­kai katonát. Három olasz túsz kivégzésével fenyeget egy iraki szélsőséges cso­port arra az esetre, ha öt napon be­lül nem kezdődnek tüntetések Ola­szországban Róma iraki szerepvál­lalása ellen. Az al-Arabíja arab hír­televízió tegnap felvételt mutatott be, amelyen a magát Zöld Brigád­nak nevető csoport üzente ezt az olasz népnek. A múlt heti hírek szerint a túszokért összesen kilenc­millió euró váltságdíjat követeltek elrablóik. Gázába toloncolják Arafatot nem likvidálnák Brüsszel. Jasszer Arafatot, a pa­lesztin hatóság vezetőjét az izraeli vezetés egyelőre nem akaija meg­öletni, felmerült viszont helyette a Gázai övezetbe való áttoloncolásá- nak lehetősége. Ezt izraeli forrá­sokra hivatkozva írta a Le Soir bel­ga lap. Arafat meggyilkolásának lehetőségét Ariel Sáron izraeli mi­niszterelnök vetette fel néhány nappal ezelőtt egy tévéinterjúban, közölve: immár nem tartja magára nézve kötelezőnek korábbi ígére­tét, hogy tartózkodni fog Arafat likvidálásától. A kijelentés súlyát növelte, hogy Saúl Mofaz izraeli védelmi miniszter utóbb maga is úgy vélekedett: Arafatot el kell tá­volítani a politikai színtérről. Az izraeli kormány több tagja szerint viszont egyelőre nincs napirenden Arafat megölése, hacsak nem tör­ténik újabb, rengeteg emberáldo­zatot követelő merénylet a zsidó államban. (MTI) Tagadnak a palesztinok Ismerik az új Hamász-vezért Jeruzsálem. A Hamász radikális palesztin mozgalom új vezére a Gá­zai övezetben Mahmúd az-Zahar orvos, ismert keményvonalas veze­tő - közölték tegnap izraeli katonai források. A Hamász biztonsági okokból nem tette közzé új vezető­jének nevét, aki az izraeli rakétatá­madás során április 17-én megölt Abdel-Azíz ar-Rantiszi helyére lé­pett. A mozgalom tegnap tagadta a Zaharra vonatkozó izraeli közlése­ket. Mosé Jaalon altábornagy, az iz­raeli hadsereg vezérkari főnöke a Jediót Ahronótnak elmondta, hogy az új Hamász-vezető vonakodva fo­gadta el a posztját. Jaalon jelezte, hogy Izrael addig nem támad elle­ne, amíg a csoport nem követ el ter­rorcselekményeket. „Ő ezt nem akaija, szemmel láthatólag elodáz­za a döntéshozatalt és kerüli a ter­rorizmust” - közölte Jaalon. (MTI) Szerb titkosszolgálat Draskovics feloszlatná Belgrad. Vük Draskovics, az új szerb külügyminiszter szerint mi­hamarabb fel kell oszlatni a szerb titkosszolgálatot, mert semmüyen reform nem használ a milosevicsi rezsim idején terrorszervezetté zül- lesztett szakszolgálatnak. „Nem hi­szem, hogy egy rosszindulatú daga­natot valamiféle kencékkel jóindu­latúvá lehet változtatni.” Szerinte a Biztonsági Információs Ügynökség­gé (BIA) keresztelt titkosszolgálat átalakulás nélkül lett a hírhedt milosevicsi Állambiztonsági Szol­gálat utódja. Draskovics közölte: ha a rendszerváltás után rögtön felszá­molták volna a titkosszolgálatot, akkor Zoran Djindjics szerb minisz­terelnök ma is élne. „Djindjics halá­la után sem mert senki nyomozni olyan bűncselekményekben, ame­lyekben érintettek a BIA tisztjei.” A vitát a titkosszolgálatról az indítot­ta újra, hogy a merénylet után fel­oszlatott, vörössapkás néven ismert titkosszolgálati halálosztag (JSO) hat egykori tagja a JSO jelképeit áb­rázoló pólókban jelent meg a néző- közönség soraiban a Djindjics gyil­kosai ellen folyó perben. Akkor, amikor éppen tanúskodni kezdett Müan Veruovics, a kormányfő test­őrségének parancsnoka. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom