Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-24 / 95. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 24. 26 Egészségünkre Életviteli változtatással csökkenthető, vagy akár teljesen elkerülhető a változókorban jelentkező veszély Ötvenen túl is üdén, fiatalosan... Amint egy nő az ötvenes éveibe és a változókorba lép, számos változással kell számolnia egészségét és életvitelét illetően. ÉLETMÓD A menopauzának nagyon kelle­metlen tünetei lehetnek, melyek öt évnél tovább is eltarthatnak. Ezek a tünetek a test ösztrogén-szintjének csökkenésével hozhatók összefüg­gésbe. A leggyakoribb problémák közé tartoznak: a hőhullám, az éj­szakai izzadás, a gyakori hangulat- változások, a hüvelyszárazság, a vi­zelettartás zavarai és a nemi vágy csökkenése. A hormonpótló keze­lés bizonyos nőknél hasznos lehet. Ennek a kezelésnek az egyik célja, hogy az ösztrogén menopauza előtti szintjének visszaállításával csökkenjenek a rövid távú tünetek. Ugyanakkor a hosszabb távra szóló hatás elérése is lényeges, minthogy a változókor után a nőknél megnő bizonyos betegségek kockázata, például a szívkoszorúér-megbete­gedéseké vagy a csontritkulásé. Számos más lehetőség is van e be­tegségek kockázatának csökkenté­sére. Ezek főként a diétával és a testmozgással függnek össze. Egy­re több ötven éven túli nő tartja magát jó kondícióban diéta, test­mozgás és gondos testápolás segít­ségével. Táplálkozás A kalciumban és D-vitaminban gazdag diéta segít az erős csonto­zat megtartásában, míg a telített zsírokban szegény diéta a szívbe­tegségek ellen véd. Amint kezd le­lassulni a szervezet anyagcseréje , mely folyamat a harmincas évektől kezdődik, kevesebb kalóriával kell fenntartani a kívánatos testsúlyt. A telített zsírokban szegény diéta ezért mindenképp ajánlatos. Testmozgás A testmozgás a testnek és a lélek­nek egyaránt használ. A rendszeres mozgás segít csökkenteni a vér ko­leszterinszintjét. (A koleszterin- szint a menopauza után olyan ütemben kezd emelkedni, ahogyan az ösztrogénszint esik.) A vizsgála­tok azt mutatják, hogy a rendszeres mozgás több mint 40%-kal csök­kentheti a szívroham veszélyét. A súlymegtartó mozgás, mint például a séta, erősítheti a csonto­kat is, a csontképzés előmozdítása révén. A testmozgás jó stresszoldó hatású, és valójában élénkebbnek érzi valaki magát, ha a plusz kilók nem fenyegetik. További vonzereje a mozgásnak, hogy általa új embe­rekkel lehet megismerkedni és új barátokra szert tenni. Mindenki­nek tanácsolható, hogy bátran kezdjen el sportolni, azonban ne fe­ledje, hogy ha bármilyen egészségi problémája van vagy gyógyszert szed, csak orvos a beleegyezésével kezdhet komolyabb testmozgásba. Mellvizsgálat Minden nőnek tanácsos a menopauza után is rendszeres mellvizsgálatra járnia (legalább háromévente), hiszen a mellrák veszélye ebben a korban nő. Mindamellett a kutatók szerint a kockázat mértéke örökletességre is visszavezethető, továbbá olyan tényezőkre, mint a korai puber­tás, a késői első szülés és a késői menopauza. Alzheimer-kór A kor előrehaladtával nő az Alzheimer-kór (öregkori elbutulás) kialakulásának veszélye. Jelenleg is folynak a kutatások annak kide­rítésére, hogy a betegség előfordu­lása kapcsolatban van-e a menopauza utáni ösztrogénszint- csökkenéssel. Dohányzás Minden életkorban tanácsos felhagyni a dohányzással nem csak a tüdőrák fokozott veszélye miatt. A dohányzás a szívinfark­tus egyik fő kockázati tényezője. A dohányzóknál kétszer, sőt há­romszor is nagyobb az esély a szívrohamra, mint a nem dohány­zó társaiknál. A dohányzás kedve­zőtlenül hat a csontképző sejtekre is, ami természetesen nem kívá­natos akkor, amikor növekszik a csontritkulás veszélye. Italozás Ami az italozást illeti, noha az utóbbi időben kimutatták az alko­hol számos kedvező hatását, a mértékletességet mindenképp szem előtt kell tartani. A nőknek nem szabad két-három pohárka alkoholnál többet inniuk napon­ta, és hetente néhány alkohol- mentes napot tanácsos tartani. Mindent egybevéve, az 50. élet­év elérése után a menopauzának nem kell feltétlenül egy kellemet­len korszaknak lennie a nő életé­ben. Valójában lehet épp az ellen­kezője. Kevés életvitelbeli változ­tatással minimálisra csökkenthe­tő a betegség veszélye, és a más életformából adódó előnyök érzé- kelhetőkké válnak, (-n-1-) AZ ÖT TIBETI Gyakorlás előtt és után érdemes a megszokottnál több folyadékot fogyasztani SZÉKESVÁRI MÁRIA A tibeti gyógyászatnak fontos ki­egészítője a mozgás. Az öt különle­ges jógarítus gyakorlásának hatá­sára rövid időn belül egészsége­sebbnek és erősebbnek érezzük majd magunkat. Tekintetünk tisz­tább lesz, bőrünk pedig rugalma­sabb. Hogyan hat a tibeti jóga? ♦ A gyakorlatok felgyorsítják és kiegyensúlyozzák a test energia- központjainak működését. ♦ Méregtelenítő hatásúak, ezért a gyakorlás előtt és után érdemes a megszokottnál több folyadékot fo­gyasztani, ezzel is elősegítve a mé­reganyagok távozását a szervezet­ből. ♦ A gyakorlatok jó hatást gyako­rolnak a vérkeringésre, ezáltal erő­södik az immunrendszer, és fel­gyorsul a sejtek közti oxigén- és tápanyagáramlás. I Az első rítus különle- _1_ • ges, hiszen nem hason­lít más jógapozíciókhoz. Hatásá­nak alapja a forgó mozgás, amely ösztönzi a test és a csakrák (azaz a testi energiaközpontok) energia- áramlását, javítja a keringést és erősíti a karokat. Egyenesen álljunk, a két kar ol­dalt kinyújtva, tenyérrel lefelé. Bal­ról jobbra, az óramutató járásával megegyező hányban forogjunk. Mielőtt forogni kezdenénk, kivá­lasztunk egy szemmagasságban le­vőpontot, és próbálunk vissza-visz- sza nézni erre, hogy elkerüljük a szédülést. Ha befejeztük a forgást, fekve (relaxációs pózban) pihe­nünk, amíg teljesen el nem lazul a testünk. o J Ha már tökéletesen ki- • pihentük magunkat, kezdjük el a második rítust, amely segíti a pajzsmirigy működését, erősíti a has, a kar, valamint a láb izmait, de a vesék és az emésztő­rendszer működését is javítja. Nyújtott lábakkal fekszünk a ta­lajon, két karunk a test mellett, te­nyérrel lefelé. Belégzés közben elő­ször a fejünket, majd a vállunkat emeljük fel a talajról, a lábunkat függőleges helyzetbe húzzuk. Ki­légzés közben fejünket és két lá­bunkat lassan visszaengedjük a ta­lajra, a hasunkat folyamatosan be­húzva tartjuk. Hátproblémák, nya- ki fájdalmak esetén, illetve akkor, ha feszül a lábunk, nagyon lassan végezzük a gyakorlatot! Q ^ A harmadik rítus javít­va *ja a közérzetünket és erőnlétünket, jótékonyan hat a pajzsmirigyre és az emésztőrend­szerre, erősíti a hasat, mélyíti a lég­zést és oldja a hát alsó része, vala­mint a nyak merevségét. A talajon térdelünk, a lábujjaink behajlítva, a törzsünk egyenes. Be­légzés közben megtámasztjuk a combunkat, kilégzés közben előre­hajtjuk a fejünket, és az állunkkal megérintjük a mellkasunkat. Be­légzés közben - ha jólesik - hátra- hajlunk. A fej követi a gerinc hajlá- sát, a nyakunk laza marad. Kilég­zés közben visszatérünk a kiinduló helyzetbe. 4 A negyedik rítus ösz­• tönzi az energiaterme­lést, segíti az emésztőrendszer és a pajzsmirigy működését, valamint erősíti a láb, a kar és a has izmait. Egyenes háttal és lábbal ülünk a földön, két kezünk a törzs mellett, a talajra támasztva. Kilégzés köz­ben álunkkal megérintjük a mell­kast, majd belégzés közben hátra­hajtjuk a fejünket, és törzsünket előre toljuk. Felemelt helyzetben megfeszítjük a test izmait, és visz- szatartjuk a lélegzetünket. Kilégzés közben visszatérünk a kiinduló helyzetbe. r Az ötödik rítus hatásos kJ • az emésztési- és bél­problémákra, erősíti és nyújtja a has, a kar és a láb izmait. Hasra fekszünk, a lábujjak behaj­lítva, két lábunk vállszélességű ter­peszben, a tenyerünket a talajra he­lyezzük. Nyújtsuk ki a karunkat. Belégzés közben hajtsuk hátra a fe­jünket és emeljük fel csípőnket. Közben a fej kövesse a test mozgá­sát. Végül állunk szorítsuk a mell­kasra. Kilégzés közben térjünk vissza a kezdeti helyzetbe. Addig ne feküdjünk vissza a talajra, amíg be nem fejeztük az ismétléseket! Hasunkat tartsuk behúzva, a fariz­mot pedig szorítsuk össze, hogy a gerinc alsó részét és a deréktáji sza­kaszt kíméljük a gyakorlat végzése közben. Tartsuk szem előtt! ♦ Bemelegítés nélkül ne végez­zük a gyakorlatokat! ♦ Egyenletes, mély hasi légzés­sel lélegezzünk! ♦ A gyakorlatok befejezése után minden esetben relaxáljunk, hogy izmaink ellazulhassanak, és több vér áramolhasson létfontosságú szerveinkbe. A lazítás megsokszo­rozza a rítusok hatását! ♦ Mielőtt elkezdenénk a rímsok rendszeres gyakorlását, feltétlenül kérjük ki orvosunk tanácsát, ne­hogy véleüenül, akaratlanul árt­sunk magunknak! ♦ Az első héten mindegyik gya­korlatot csak naponta háromszor végezzük! Utána heti kettővel nö­veljük a gyakorlatok számát - így a kilencedik hét végén már mind­egyiket huszonegyszer végezhet­jük el. / A rendszeres mozgást sohasem késő elkezdeni (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom