Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-23 / 94. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 23. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 16. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Jará- bik Balázs. E héten az 500-500 koronát Takács Margit apácasza- kállasi, Géresi Beáta kisgéresi és Németh Veronika érsekújvári olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Learning Europe 19 KIS SZÍNPAD: Sarah Bernhardt utolsó nyara 19 ■■■■■■■■■I KOMÁROM ■■■■■■■■■ JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Good Bye Lenin! (ném.) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Samsara (ném.-fr.) 17, 19.45 TATRA: Minden végzet nehéz (am.) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: A passió (am.-ol.) 16.20,19, 21.40 Minden végzet nehéz (am.) 14.40,17.20,18.30,20,21.10 Derült égből Polly (am.) 16,18,20.30 A tűz óceánja (am.) 17.30,20.20 Pán Péter (am.) 16.40 A texasi láncfűrészes (am.) 19.10, 21.20 A titkos ablak (am.) 19.20, 21.30 PÓLUS - METROPOLIS: A passió (am.- ol.) 14.40, 15.40, 17, 18,19.20, 20.20 Minden végzet nehéz (am.) 15.15,17.45,20.15 A titkos ablak (am.) 17.35,19.40,21.45 Az ítélet eladó (am.) 15.45,18.15,20.45 Pán Péter (am.) 15.35,17.55 A tűz óceánja (am.) 15.30, 20 Gothika (am.) 14.50, 18.55 Derült égből Polly (am.) 18.10,20.25 A texasi láncfűrészes (am.) 16.55,21 TATRA: Chouchou (ff.) 17,19 CAPITOL: Pán Péter (am.) 15 Minden végzet nehéz (am.) 17, 19.30 ÚSMEV: A passió (am.-ol.) 15.30,17.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Az utolsó szamuráj (am.) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Pán Péter (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Hideghegy (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Rocksuli (am.) 19 LÉVA - VMK: Mambo italiano (am.-kan.) 16.30, 19 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Swimming Pool (ang.-fr.) 16.30,19 PLAZA: Életeken át (am.-kan.) 15.15,17.45,20 Gothika (am.) 16.30, 18.30,20.30 Hideghegy (am.) 20.15 Honey (am.) 15.45,18,20 Horrorra akadva 3 (am.) 16,18,20 Műiden végzet nehéz (am.) 19.45 A passió (am.-ol.) 15, 17.30, 20 Rap, Revü, Rómeó (magy.) 19.30 Starsky és Hutch (am.) 16.15,18.15, 20.15 Underworld (am.-ang.- magy.-ném.) 17.15,19.45 A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Közvetítésünket a Hétről hétre c. zenés, publicisztikai magazinnal indítjuk, amely 7-től fél 12-ig hallgatható. A tartalomból: Összeállítást hallhatnak Ivan Gasparovicnak, Szlovákia következő államfőjének bemutatkozó sajtótájékoztatójáról, valamint a Városok és Falvak Társulásának országos közgyűléséről. 12-kor kezdődik Miklósi Péter Délidő c. társalgó műsora. A vendég Kovács Attila iszlámszakértő, akivel a közel-keleti helyzetről beszélgetnek. A Téka c. irodalmi műsorban arra keressük a választ, mennyiben változik meg a kiadók helyzete az EU-ba való belépés után. Ezúttal Barak László, a Nap, és Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója válaszol. A Tékát fél kettőkor a Keresd a nőt! követi. Női magazinunk egyik témája a depresszió, erről beszélgetünk dr. Gáspár Alica pszichiáterrel. 15 órakor A kultúra vüága jelentkezik, melyben hallhatnak a pécsi Közelítés képzőművészeti csoport pozsonyi bemutatkozásáról és az érsekújvári Bertha András szociofotóiból készült kiállításról. A16 órai hírek után Köszöntő, utána nyelvi vétségeinkről ejtünk szót 1 percben, majd a Napzártában összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket. Vasárnap hírekkel és sportösz- szefoglalóval indul műsorunk 7 órakor. A 8 órai hírek után református műsorral jelentkezik a Vüágos- ság. Megszólalnak a martosi egyházi iskola diákjai, és hírt adunk a júliusban megrendezésre kerülő csendeshétról is. 8.40-től Bizet Carmen c. operáját ismertetjük. A 9 órai hírek után: Egy hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet eseményeinek összefoglalója. 10 órakor hírek, sporthírek, majd a Gyerekzsúr következik. 11 órától ifjúsági műsorunkat közvetítjük Nyitrai Nóra és Lakatos Tamás szerkesztésében, akik részt vettek a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen. Az ott szerzett élményeket, az ott készült beszélgetéseket adják közre. A déli hírek után jegyzet, majd Nótacsokor. 13 órakor a közép-európai nemzetiségi stúdiók magazinja, a Térerő jelentkezik. 14 órakor hírek, majd Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük. Dobrovits Mihály turkológussal Vámbéry Ármin egyik legtöbb vitát kiváltó, a Magyarok keletkezése és gyarapodása c. munkájáról beszélgetünk, Both László tanárt arról kérdezzük, hogyan szánta el magát egy magyar-szlovák fodszótár összeállítására, és bemutatjuk a Magyar Hegy- és Sportmászók Szövetségének elnökét. A Pátria rádió munkatársa, Lelkes Júlia pedig színművészi pályájáról, a rádióban eltöltött évekről mesél abból az alkalomból, hogy a napokban töltötte be 60. életévét. 15 órától a Glóbusz c. utazási magazin, fél négykor a Hazai tájakon c. néprajzi műsorunk jelentkezik, az utóbbiban a péterfalai Nagy Annát mutatjuk be. Közvetítésünk a Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor érvéget. (B. E) „Akad-e bennünk hajlandóság az önkéntes közteherviselésre?” - Kisebbségi közösségépítés az EU-ban Értelmiségünk ma. És holnap? „Kapkodva nem lehet gondolkodni. ” (Platón) Még januárban, egy proto- kollebéden ültünk tizenva- lahányan a gondosan terített asztal körül és disku- ráltunk. Arról, hogy mi (lenne) az értelmiség dolga; hogy immáron - az EU- csatlakozás küszöbén - szélesebb körű vitát kezdeményezve nem a pohárba, hanem egyenesen a fejekbe illenék tiszta vizet önteni! MIKLÓSI PÉTER Merthogy üdvös volna tisztázni: a szlovákiai magyar közösség egyrészt müyen tudásörökséggel vágott neki a rendszerváltásnak, illetve azóta milyennek mutatkozik a kreativitása és tanulási képessé- ge/készsége; másrészt a rendszer- váltás után másfél évtizeddel miként értékelhető az értelmiség szerepe, tekintélye, felelősségvállalása, önismerete. Vajon miért az elbizonytalanodás, a frusztráció; van- e dialógus a különböző szakterületek művelői között; saját intézményeink fenntartása érdekében akad-e bennünk kellő hajlandóság az önkéntes közteherviselésre; van-e bennünk elegendő akarat és erő a magyar kultúra szlovákiai hagyományainak felmutatására, megóvására, átörökítésére, jeles személyiségeink emlékének öregbítésére; mit ért(ett)ünk meg a civil szférának Európa boldogabb tájain már régóta ismert működéséből? Az eleinte kissé parttalanul csapongó csevely vége felé, konklúzióként, arra a megállapításra jutottunk, hogy normális esetben a politika ritkán szokta szisztematikusan kérdezni az értelmiségieket, Csáji Attila: Jelrács ők viszont annál sűrűbben kérdeznek. Élőben, egyenesben. És még gyakrabban tesznek is! Magyarán szólva: saját magunkat kellene rendbehozni, mert sem a szlovákság, tehát az országban élő többségi nemzet, sem az Európa Unió nem fog bennünket rendbe vágni. Már ma is, de holnap még inkább csakis az nyit majd számunkra perspektívát, ha kilépünk a köldöknézés szemléletvilágából. A szépen terített asztal mellett ennyiben maradtunk. Nem titok, ott és akkor kapott konkrétabb kontúrokat az a már tavaly óta körvonalazódó ötlet, miszerint a hazai magyar értelmiség egykori lévai, később csölösz- tői, majd ipolysági találkozóinak hagyományait ébresztgetve újra találkozni kellene, hogy egy „nagycsoportos” foglalkozás keretében kicövekeljük a rákövetkező „kiscsoportos” értelmiségi találkozók részletesebben is megbeszélendő, főképpen azonban ELVÉGZENDŐ teendőit. Akár a politikusokat sem kihagyva mindebből. Elvégre ő is emberből, nóta bene szlovákiai magyarból van, így hát nemcsak magas tisztséget betöltő Valakiként, hanem, értelemszerűen, „csak” értelmiségiként is kezelendő. Méghozzá olyan értelmiségiként, aki elismeri, hogy a gleichsaltolt szellemi kínálatot megelőzendő, nincs fontosabb vélemény - másvalaki vélekedésénél. Egy ilyen alapszituációban ugyanis az is megbeszélhető, hogy napjainkban már nincs szükség személyes bátorságból építkező „kritikai értelmiségre”, hanem sokkal inkább az értelmiség kritikai szerepére. Mert nincs az a politikai (érdek) képviselet - elegánsabb helyzetben kormányzati hatalom -, amely megengedhetné magának, hogy hosszú távon ne folytasson permanens párbeszédet mindazokkal, akiknek természetes társadalmi szerepéből adódóan sajátjuk, hogy (rá) kérdezzenek, beszéljenek, alkalmasint kritizáljanak. Mert téma és probléma, aggály és kérdés tucatjával akad. Például: van-e különbség a szlovákiai magyar és a szlovák értelmiségi között, s ha van, az miben nyilvánul meg? Ki és mit tart fontosnak a közéletben, ületve a politikában? Hogyan értékeli a meciarizmus 1998-as bukását követő két kormányzat, s ezen belül az MKP politikusainak tevékenységét; miként látja a szlovákiai magyarság közösségi megmaradásának esélyeit az egységesülő Európában, ületve a globalizálódó világban? Hogyan hasznosíthatná az eddigieknél célirányosabban, összefogottabban a szlovákiai magyarság azt a szellemi energiát s tőkét, amelyet az értelmiségünk nagyobb hányadát kitevő reál képesítésű szakemberek halmoztak fel? A Komáromban létesült egyetem mennyire tudja segíteni szellemi megújulásunkat, emberi összetartásunkat és közösségi összefogásunkat? Szlovákiai magyarokként van-e nemzeti (ségi) stratégiánk, vagy jobbára csak a darvadozás, a seb- nyalogatás és a felkészüledenség háromszögében tipródunk? Tudunk-e érvekkel felvértezetten párbeszédet kezdeni arról, milyen lesz a helyzetünk és a szerepünk a május elsején kitárulkozó uniós Európában? Kitaláljuk önmagunkat, vagy végigalusszuk ezt a történelmi változást? Beszéljük hát meg! A közösségi gondolkodáshoz vezető út járható ösvényeit keresve. Eközben a könnyűt tegyük meg úgy, mintha nehéz, a nehezet, mintha könnyű volna. Hétvégi koncertek, kiállítások és filmbemutatók Győrött, Dunaszerdahelyen és Komáromban Ma kezdődik a Fényírók Fesztiválja BEKE ZSOLT A nemzetközi hírű győri Media- wave - a Fényírók Fesztiválja, mondja a rendezvény magyar alcíme, az angol úgy hangzik, hogy Another connection, vagyis má- s(ik) kapcsolat, kapcsolódás. Miben is áll ez a másság? Miről szól ez a fesztivál? A Mediawave fő programja hagyományosan az az európai rangú, nemzetközi filmverseny, amelyre évente immár több mint ezer nevezés érkezik szerte a világból. Filmek, animációs filmek, dokumentum-, tánc-, zenei és rövidfilmek másképpen, koncertek, színházi előadások és más művészeti akciók egy másfajta hangra hangolva - mindez any- nyira különbözik az ember mindennapos tapasztalataitól. Egy teljesen más világkép, más megközelítése a világnak s a művészetnek, elfogadása a másnak, százféle nép, százféle energia, szép és kevésbé szép képek, kerek, felszabdalt, végenincs, értelmetlen, kétségbe vont, meg sem született történetek, látvány, zene, hangulat... Megfordítva a szülő-gyerek viszonyt (?), mondjuk, anyja a magas művészetnek. A filmek mellett az utóbbi években leginkább a zene különböző ágainak köszönhetően nyílt alkalom a kultúrák találkozására, a rendezvény szervezői a világ élvonalába tartozó jazzmuzsikusokat, népzenészeket, az ethno és az alternatív zene műfajainak legnagyobbjait hozták el. De talán éppen ez az, ami e gazdag hagyományú fesztivál karakterét megadja, vagyis a mindig újat kereső nyitottság, a művészeti ágak, a nemzetek, az alkotók és az alkotások közötti párbeszéd megvalósulása. A Mediawave ma 10 órakor kezdődik a győri Xantus János Múzeumban (Széchenyi tér) a Nemzetközi Diaporáma, CD-ROM, DVD Fesztivál megnyitójával. Ugyanitt nyűik szombaton 17 órakor a világhírű Jürgen Schadeberg kiállítása - melyet Dél-Afrikában készített fotóiból állított össze a művész -, vasárnap 16 órakor pedig a Humor. Fekete humor című nemzetközi fotópályázat kiállítása. Persze, ami a képzőművészetet illeti, ez még korántsem minden. A fesztivál keretében Győrött vetített filmeknek és a különböző koncerteknek pedig se szeri, se száma. (Győződjön meg róla ki-ki önmaga: www.mediawave.hu ) Az nfg-l-film klub szervezői munkája nyomán 1999 óta Szlovákiában is látogathatók a Mediawave rendezvényei, eleinte Dunaszerdahelyen csendült fel a fesztivál szignálja, a belga zeneszerző, Wim Mertens különös muzsikája, majd a Rév klubnak köszönhetően Révkomáromban is. Az idei kínálat is bőséges. Dunaszerdahelyen az nfg-l-film klubban (a VMK épületének hátsó része) április 29- étől 16 órától naponta két-két filmblokk lesz látható az idei és az elmúlt évek legjobb filmjeiből, április 30-án 18 órától Fricimackó címmel Karinthy Frigyes szövegei szólalnak meg Tóth Attila „mor- fondításában”. S persze, a koncertek: 28-án 21 órától Másfél (a magyar akusztikus tánczene - trance- jazz-acid - egyik legelismertebb zenekara); 29-én 21 órától Canky Sou (a bigbít gyökerekkel rendelkező brünni zenészek immár ötéves kirándulása az ethno vüágá- ba és a csanki indiánok földjére); 30-án 21 órától Toy Division (elektronikus alapok, sampling jazzes fúvós futamokkal, gitárhanggal és énekkel); május 1-én, 20 órától Persona Non Grata (szigetvári gitáros hősök) és a The Cas!o Samples (retro science fiction vagy kísérleti űrdiszkó); 2- án, 21 órától Al-Yaman (orientális dallamok, modern technológia, prágai arabok multikultúrája). Révkomáromban pedig május 1- jén 20 órától Montanaro-Paniks- Écsi Gyöngyi-koncert (kalandozás a vüágzene világában). „Mi a Fényírók Fesztiválja? - ... talán az első nyári napok fesztiválja, amikor az első igazán forró napsütésben a lányok felesleges ruháikat levetve arcukat a fény felé fordítják, amikor az ember úgy érzi, el kéne heveredni a friss fűben a virágba borult barackfa alatt, és hallgatni a méhek dongá- sát, madarak csicsergését, amikor míves jazz és ethno zenék lengik körül a Művészetek Szentélyét, amikor Kajárpécen csapra verik a boros és pálinkás hordókat (...) a Majális!”
