Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-22 / 93. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ KRÓNIKA Nem nagy támogatottsága van román parlamenti és kormánykörökben annak a javaslatnak, amely szerint a román nemzeti lobogóra vissza kellene helyezni az ország címerét, elkerülendő, hogy a zászló azonos legyen a Csád Köztársaságéval. Az erdélyi napilap beszámolt arról: a román szenátus jogi bizottsága megvitatta Metin Cercheznek, a török nemzeti kisebbség parlamenti képviselőjének ezt a javaslatát. Az afrikai állam már bepanaszolta Romániát az ENSZ- nél, a világszervezet pedig azt javasolta, a két ország oldja meg egymás között a kérdést. Merchez javaslatát nem támogatja sem a kormány, sem a törvényhozói tanács. Az ellenérv az, hogy Románia nemzeti zászlajáról az alkotmány rendelkezik, az alaptörvény pedig nem teszi lehetővé, hogy a lobogón változtatni lehessen. A napokban ismét felmerült annak a veszélye, hogy Románia és Csád között a nemzeti lobogó kérdése esetleg diplomáciai háborúvá válik. A probléma három évvel ezelőtt felszínre került már, ám a kérdés a tavaly októberben elfogadott alkotmánymódosítás után sem rendeződött. Románia 1821 óta használja a piros-sárga-kék színkombinációt nemzeti zászlóként, a kommunista rendszerben azonban címer volt a közepén. A lobogó az 1989-es forradalom után nyerte el mostani formáját, vagyis eltűnt róla a kommunista szimbólum, és így most tökéletesen megegyezik a Csád Köztársaságéval, amelyet az afrikai államban 1959-ben fogadtak el. Csád panaszt tett az ENSZ jogi osztályánál, emiatt fennáll a veszélye annak, hogy Románia jogilag elveszítheti a három alapszínből álló zászlaját. SZABADSÁG Erdélyi magyar munkaközvetítő hálózat alakul E-MELÓ néven a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére - írja a lap. A május végén induló szolgáltatás célja az erdélyi munkáltatók és a magyar nyelvet ismerő álláskeresők közötti kapcsolatteremtés. A tervezetet tavaly kezdeményezték az RMDSZ programjának kidolgozásakor. A szolgáltatást a Communitas Alapítvány működteti, partnerként az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) és az Impulzus XXI segíti a programot. A cégek, önkormányzatok, költségvetési intézmények, civil szervezetek és a munkaerő-kínálat közötti kapcsolat megteremtését célzó szolgáltatás megvalósítása érdekében programtanács alakult. A szolgáltatás két formában áll majd az érdeklődők rendelkezésére: részint a világhálón keresztül kívánja segíteni a munkapiaci kereslet és kínálat összehangolását, részint irodahálózat kialakítását tervezik; Erdély több városában működnének információs pontok.-Azért vettem meg ezt a luxusvillát, mert innen ellátni addig a szociális otthonig, ahol drága édesanyámat elhelyeztük... (Lehoczki István rajza) Amerikai és jordániai rendőrök keveredtek vitába, majd önfeledt lövöldözésbe Párbaj a börtönfolyosón Koszovó északi részén található Kosovska Mitrovica, és ha egy város Koszovó északi részén található, akkor pontosabb jellemzésére tulajdonképpen semmi szükség: ott permanens gáz van, márciusban például orvlövészek vadásztak szerbekre a háztetőkről, hogy elbizonyta- lanítsák a gonosz szer- bek-jó albánok képlet megmaradt híveit. PARA-KOVÁCS IMRE A helységben börtön is található, nem beszélve ENSZ-katonák- ról, rendőrökről, akik puszta jelenlétükkel is a rendet hivatottak biztosítani, messzemenően példázva, hogy a vadóc szerbekkel, horvá- tokkal, szlovénekkel, bosnyákok- kal és albánokkal szemben, a világ más tájain eltérő kultúrák, ideológiák képesek egyazon cél érdekében együttmű-ködni, és azt, mennyivel - nos, nem felsőbbren- dűek, természetesen - de kulturáltabbak ők, mint a térségben civakodó népek und nemzetek. Hogy miért is említettem kiemelt helyen Kosovska Mitrovica börtönét, az a hírekből nyüvánva- ló: amerikai, pakisztáni és jordániai rendőrök keveredtek vitába, majd önfeledt lövöldözésbe az iraki helyzet értékelése kapcsán, melynek végén két amerikai és egy jordániai rendőr életét vesztette. A cellákban emberek töltik minden bizonnyal megérdemelt - büntetésüket, mert adott helyzetben fegyverrel és egyéb eszközökkel próbálták vélt érdekeiket érvényesíteni egy szövevényes, történelemtől sújtott, beteg környezetben. Szerbeket gyilkoltak, esetleg albánokat, fosztogattak, egyszóval kivetkőztek önmagukból, és civilizációt, szocializációt félredobva legrosszabb formájukat mutatták, melynek folyományaként ENSZ-rendőröket kaptak a nyakukba, és egyben példát, lásd fent. Az ENSZ-rendőrök egy ideig mutatták a példát, aztán még egy kicsit, de a börtönőrzés unalmas, Koszovó különben sem az a hely, ahol börtönőrzésen és gyilkoláson kívül csinálni lehet valamit ebben az időszakban, úgyhogy arra gondoltak, megvitatják a világ dolgait mint kulturált népek, ENSZ-kar- szalaggal a karjukon, küldetéstudattal a szívükben. Elkezdtek baseballról beszélni, de a baseball az amerikaiakon és japánokon kívül nem sok embert érdekel a világban, úgyhogy rátértek a krikettre, de arról meg az amerikaiak nem tudtak semmit, úgyhogy ücsörögtek egy darabig, és nagyokat hallgattak. Ekkor felvetődött a sivatag mint téma, és ebben végre mindannyian otthon voltak valamennyire, de sajnos a sivatagról nem lehet túlságosan sokat beszélni, mert lankás, meg homokos, nappal baromi meleg van benne, éjjel meg nagyon hideg, ezzel aztán vége is, ritka az olyan ember, akinek valami nagyon jó sztorija van a sivatagról, hacsak éppen nem háborúzott benne. Elképzelhető, mennyi közös témája akad egy amerikai és egy jordániai rendőrnek. Nagyjából semmi. Szerencse, hogy létezik nemzetközi helyzet, mely fokozódásra hajlamos, és segítségével két távoli országból érkezett ENSZ-alkalmazott is könnyedén talál csevegésre alapot. Sivatagi Vihar - ugrott be valamelyiknek, és tényleg, ebbe végre mindannyian bele tudtak szólni, bár egy albán filozófus a rács mögül kifogástalan angolsággal figyelmeztette őket a téma veszélyességére, lévén maga is hasonló csevegés után keveredett népirtással súlyosbított vérengzésbe néhány éve. De nem hallgattak rá. Elkezdték megvitatni az iraki helyzetet, gondosan ügyelve a méltóságra és a visszafogottságra, a higgadt érvelésre, a pontosan kifejtett álláspontokra és természetesen az egyenruhára, amit viseltek. A rabok fedezéket kerestek. Öt perc múlva önfeledten gép- pisztolyozták egymást a folyosón az őrök, az ismert eredménnyel. Hárman közülük mára csupán érvek azok számára, akik az ENSZ tökéletes csődjét látják minden katonai, rendfenntartó és béketeremtő akcióban. Multikulturális áldozatok, a paranoia elmélyítői, miszerint be kell zárkóznunk saját nemzetünkbe, városunkba, családunkba, és onnan csak aknavetőkkel ismerkedni, lehetőleg túlerőben. Vagy szimplán hülyék. Pont olyan hülyék, mint mi vagyunk. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa Bevételkiesésre panaszkodik a római és a milánói közlekedési vállalat Félelem szülte metróiszony MTI-HÁTTÉR Terrorcselekményektől való félelmükben az olaszok nagy ívben elkerülik a metrót. A milánói metró bevétele ezért az idei év első negyedében 5,5 millió eurónak megfelelő összeggel csökkent, és a kilátások továbbra sem biztatóak - idézte a média Bruno Sotesi- nát, a milánói közlekedési vállalat (ATM) elnökét. Rómában hasonlóképpen sokan más közlekedési eszközt választanak a metró helyett, és az olasz főváros közlekedési vállalata (Atac) a jegyvásárlás jelentős visszaesésére panaszkodott. Az olasz igazságszolgáltatás hónapok óta figyelmeztet terror- cselekmények veszélyére. Néhány héttel ezelőtt például a római és a milánói metró ellen tervezett gáztámadásokról terjedtek el hírek. Főleg Milánóban léteznek az al-Kaidával kapcsolatban álló terrorista sejtek. Terrorizmus-szakértők szerint azonban jelenleg nem áll fenn vegyi vagy biológiai fegyverekkel elkövetett merényletek konkrét veszélye. A római belügyminisztérium szerint a rendőrség több mint kétszáz csendőrt (carabinierit) bízott meg a római és a milánói metróállomások ellenőrzésével. „Egyetlen napon öt alkalommal is igazoltattak” - tiltakozott egy Rómában élő egyiptomi férfi. A Sismi katonai titkosszolgálat jelentése szerint pályaudvarok, szállodák, amerikai intézmények és nagykövetségek is a merénylők célkeresztjébe kerülhetnek. Giuseppe Pisanu belügyminiszter szerint 12 700 rendőr őrködik több mint nyolcezer intézménybiztonságán. KOMMENTÁR Vajkeresők MOLNÁR NORBERT Megtalálta az eredendő bűnöst Mikulás Dzurinda kormányfő. Bugár Béla és az MKP tehet mindenről, ami a koalícióban történt, a feszültségeket a magyar párt generálta, a kormányfő és az SDKÚ tiszta, mint a patyolat. Ha egy pici felelősséget magára vállalt volna, még hihetőnek is tűnhetett volna a történet, de így, egyoldalúan teljesen meredek és hiteltelen. Mondta volna azt, hogy mindenki hibás egy kicsit, s van, aki teljesen sáros. De Mikulás Dzurinda megint nem azt mondta, amit gondolt, vagy amit kellett volna, s erre már egyszer ráfizetett a koalíció. Konkrétan akkor, amikor elkezdett csoportocskázni, aminek egy csúnya pofára esés lett az eredménye. Pedig ha azt mondja el, hogy az NBÚ-ban tényleg klientelizmus uralkodik, hogy csak bizonyos személyekhez közel álló cégek tudnak milliárdos üzleteket megkaparintani, mert csak ők kapnak erre engedélyt, akkor valószínűleg az ország is máshogy nézett volna rá, lehet, Ivan Simko is elhitte volna, hogy bekergették őt a málnásba. De a kormányfő bármely helyzetben képtelen azt mondani, amit kellene. Kommunikációs készsége egyenlő a nullával, emberei hasonlóan tehetetlenek, hogy a tehetségtelen szót ne használjam. Nincs, aki elmondaná neki, mit mondhat és mikor. A Národná obrodának nyilatkozva is belefutott a kommunikációs csapdába. A lapon keresztül üzente meg mindenkinek, hogy Bugár a felelős a kormánykoalíciós ellentétekért, s ennek bizonyítására mellényzsebéből előhúzta a magyar kártyát. Ahelyett, hogy azt mondta volna: az MKP és a KDH a választási időszak első felében a kormányprogramban számukra fontos részeket már végrehajtotta, ezért ölbe tett kézzel csak a reformok negatív hatásaira mutogatva még ki is hátrálhatnak azok mögül. A legtöbbet - legerősebbként - az SDKÚ vállalta magára, a gazdasági reformok a részükről nem fejeződtek be, s kell még vagy két év véghezvitelükhöz, ezért elvárják a koalíciós partnerektől, hogy ne hagyják cserben a kormányprogramot. De Dzurinda megint nem ezt mondta, hanem Bugárt próbálja bemártani az ebben a kormányzási időszakban keletkezett első komoly konfliktusuk, vagyis a kedvezménytörvény miatt, noha annak idején a miniszterelnöknek pontosan tudnia kellett, hogy mivel fog járni keménykedése ez ügyben, s nem Eduard Kukán eltúlzott választási kampányának részévé tenni a státustörvényt. Tudta, hogy a két öreg haver közötti bizalom meg fog rendülni. De Dzurinda szerint ez is csak Bugár bűne. Bagatellizálja a Sim- ko-ügyet, nem ismeri el, hogy.hibázott, s miatta tart ott a koalíció, ahol tart. Az más kérdés, hogy az MKP és a KDH erre még rá is játszik, de hát Dzurinda ezt sem tudja elmondani. A miniszterelnök egyszerűen képtelen az önvizsgálatra. Miért nem mondja el neki valaki, hogy politikai stílusával eljut a koalíciókötési impotenciához. Mert azt azért látni kell (a kifejezést neves politikusunktól loptam), hogy a koalíciós ellentétek kialakulásában óriási szerepe volt Dzurindának, de ehhez partnerek is kellettek. Mindenkinek van vaj a fején, s ahelyett, hogy azt eltüntetnék, azt keresik, ki tette oda. Pedig tudják, hogy mindenki vajazott egy kicsit. JEGYZET Vigyázat, átverés! JUHÁSZ KATALIN Lassan kezd az agyamra menni ez a vadkapitalista, vásár- ló-bepalizó kereskedelem. Nagyon résen kell ám lenni, nem feltétlenül kell hinni a szemünknek-fülünknek, és érdemes gondosan elolvasni az apró betűs részeket, rákérdezni az érthetetlen megfogalmazásokra, mert különben könyörtelenül kicsalják a pénzt a zsebünkből, méghozzá úgy, hogy nem is reklamálhatunk. Mondok három múlt heti példát. Egy Best nevű gyümölcslén hatalmas 100% díszelgett, örömmel tettem hát kosaramba, és csak otthon, kóstolás után fintorodtam el, mert azonnal megérzem, ha hígított löttyel van dolgom. Nézem a doboz szélén az apró betűket: gyümölcstartalom 20 százalék, plusz négy féle ízfokozó, az imádott E betűk. Aztán alaposabban megvizsgálom a 100% feliratot, és kiderül, a gyártó csupán azzal dicsekszik, hogy terméke százszázalékos minőségű. El kell ismerni, zseniális ötlet, már- már vetekszik a Tuzemsky Um márkanévvel. Ugyanabban a hipermarketben vásároltam akciós majonézt, egyet fizettem, kettőt kaptam, határtalan volt az örömöm. Odahaza aztán szétszedtem a gondosan egymáshoz folpackozott üvegeket, és látom ám, hogy a termékek szavatossága négy nap múlva lejár, ezért jobban teszem, ha azonnal elfogyasztom a fél ki- lónyi majonézt. Aztán itt vannak a joghurtok. Megújult csomagolás, finomabb, újabb, krémesebb, méghozzá változatlan áron. A vásárló együtt örül a szlogeníróval, aztán otthon szemügyre veszi a poharat, és rájön, hogy 1,5 deci helyett csak egy deci joghurt maradt benne. Még jó, hogy változatlan áron! Mondom, tessenek nagyítóval boltba járni, mert ki tudja, mit találnak ki holnap az agyafúrt termékmenedzserek. Lehet, hogy ezek már az új, európai uniós kereskedelmi fogások?
